Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. szeptember 27. 1988-tól negyed millió párJt*£port cipőt exportált a nyíregyházi Szabolcs “Cipőgyár az Amerikai Egyesült Állam okba. fél kölcsönös megelégedésének alap­elkövetkezendő 2 évben ez a szám 300 000-re nö­vekszik. (B. A. íelv.) ,£■ egyéniségének adjon-e zöld utat. Végül lesz benne annyi önfegyelem, hogy alárendeli magát a szerepének, llyés Róbert patikussegédje von­zóan bumfordi, aztán megle­pően céltudatos. Ilyés színé­szi játéka jól közvetíti Szép Ernő fájdalmasan lemondó gesztusait is, amikor kiderül, hogy ha másutt nem, a föl­dön kell boldognak lennünk. Nem adja el az elérhetőt „álom pénzen”, a patikusné helyett a szolgálólányt, Katit választja. Jó rendezői megoldás a harmadik felvonás álomjele- nete, amelynek a végén Ba­logh Kálmán leszámol illú­zióival. A szükségesnél és a lehetségesnél talán kevésbé tartalmazott az előadás gro­teszk, tragikomikus jelenete­ket. Megmaradt a finom, fa- nyár iróniánál, ami nem ele­gendő, különösképpen akkor nem, ha az első felvonás vi­déki életrajzát látjuk magunk előtt. Nagy István »Jöjjön, udvaroljon nekem,'" Molnár Erika és Ilyés Köbért jelenete. Kiemelkedni a szorító hétköznapokból Tehetség és/vagy lakás? A nyíregyházi református egyházkerület or­gonista-kántora Gyülvészi János maga számos koncertet adott már, s nemcsak a városban, ha­nem külföldön is. Mostanában sokat elmélkedik a tehetség mibenlétéről. Az ő kisfia ugyanis az a Gyülvészi Gábor, aki tízévesen már felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek ta­gozata előkészítő osztályába. Az apa mégsem boldog, sőt megoldhatatlan helyzetbe került. Gyülvészi János hét esz­tendeje él Nyíregyházán. Kántorként közreműködik miséken, temetéseken, eskü­vőkön. keresztelődön. Sza­Megépült . a nyíregyházi Homok soron többmilliós költséggel a kövesút, amely összeköti a Kun Béla utcái a Sarkanytyú utcával. Csak­hogy a Kun Béla utca fe­lől lezárták. Az indok: so­kan kikerülnék a közleke­dési lámpát! Héti nem ez lenne 3A ésszerű? Most a le­zárt úton gyerekek játsza­doznak, pedig nekik ott van a játszótér, másutt megol­dották sebességkorláto­zással, csak itt nem tudják. Röviden ez a tartalma an­nak a levélnek, mellyel egy olvasó kereste meg szer­kesztőségünket az ott lakók nevében. A Közúti Igazgatóság il­letékesétől, mint az út ke­zelőjétől megtudtuk, a jel­zőlámpás csomóponthoz túl közel van az útcsatlakozás, és így beleesne a járműosz­tályozóba. Ez zavarná a for­galmat, és komoly baleset- veszélyt jelenthetne. A vá­rosi tanács ÉKV osztályá­nak szakembere megerősí­tette az elmondottakat: rendőrségi nyilatkozat alap­ján, lakossági kérésre tör­tént az út lezárása. El kell fogadnunk az érin­tettek véleményét, bár a la­kóknak kényelmesebb lenne a kihajtás, de nyűgödtabban élhetnek, ha nem robognak ott az épület előtt az autók, Idősek, gyerekek egyaránt. bad idejében pedig, ha tehe­ti a* 'ünidóan gyakorol: re­pertoárjában a kora rene­szánsz szerzőktől a XX. századi alkotóig számtalan orgonamű szerepel. Mire a fizetését „tisztán” az asz­talra teszi, öt és fél ezer forintja marad. A felesége gázóra-leolvasó, ő sem keres többet. — Meg lehet élni négy embernek ennyi pénzből? — kérdem. — Élni még csak-csak lehet — válaszolja keserűen —, de lakáshoz jutni, s külö­nösen Pesten... A Gyülvészi családnak ugyanis ahhoz, hogy Gábort taníttassák, a fővárosba kellene költöznie. De mi­ből? Kérték a református püs­pököt Budapesten: segítsen, de — kapták a választ — az egyházon belül nincs meg­oldás. Gábor ügyében a Zene- akadémia tanára, Soproni József írásban jelentette ki: a gyermek kiugró tehetségé­nek kifejlesztése érdekében indokolt lenne, hogy a család Pestre költözzön. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Körner Ti- vadarné levélben kérte a IX. kerületi tanács lakásügyi osztályát, hogy támogassák Gyülvésziék indokolt lakás­igénylését. Az ügyintéző tud- tukra adta: még négy-öt évet kell várniuk, míg sor­ra kerülhetnek. Mostanában Gábort három hetente föb;:lS2iic"'az akadémiára, "Üol 'a szak­embered meghallgatják, le- vVTsgáztatják. S tovább jár a 4-es iskolába — Nyír­egyházán. Gábor (tanára Krokovay Gizella) 1989-ben az V. Or­szágos Zongoraversenyen a saját kategóriájában első helyezést ért el. Ezután (még ’89 nyarán) részt vehe­tett a hollandiai Nemzetkö­zi Ifjúsági Fesztiválon, ahol nemzetközi tanári kar foglal­kozott a gyerekekkel. A finn, a holland és a fran­cia mester együtt tanította Gábort, s mondták neki: szívesen látják 1991 nyarán is. 1990 tavaszán Gábort föl­vették a Zeneakadémiára, s később megnyerte a megyei gyermek KI MIT TUD-ot. Gábor öccse, Péter 1990 márciusában felvételizett a rádió gyermekkórusába,' ahová azonnal bekerült. Mégvan a helye a kórus is-' kólájában is — ellenben nincs pénz a lakásvásárlás-, ra... A Gyülvészi gyerekekben az a tehetség manifesztáló­dott, ami már a nagyapában is megvolt (maga is kitűnő orgonista volt)’ s az apá­ban is megjelent. Ki segít rajta, rajtuk, hogy a zse­nik sorsa 1990 Magyaror­szágán ne lehessen lakás­ügyi kérdés? Karádi Zsolt Felvételi előkészítő A Diagnózis Gyermekba­rát Ügynöki Iroda főiskolai és egyetemi előkészítőt indít október elsején. A kurzus május 15-ig tart. Azoknak a negyedikes középiskolások­nak jelentkezését várják, akiknek felvételi szándéka komoly, és a foglalkozáso­kon rendszeresen részt tud­nak . venni.. A felkészítés Nyíregyházán lesz, magyar, fizika, matematika, kémia és biológia tantárgyakból. Az egyes tantárgyakhoz a leg­jobb középiskolai, főiskolai és egyetemi tanárokat nyer­ték meg. A tankörök kis­csoportosok és intenzívek. Nemcsak a megyeszékhely, de Szabolcs-Szatmár-Bereg bármely középiskolájából várják a jelentkezőket. Je­lentkezni a 11-871-es telefo­non, vagy levélben lehet (postafiók 1366). Kérésré a középiskolákba személyesen elmennek tájékoztatót tarta­ni. Thália papnője egy és változatlan. De hát ő is­tennő, az örök boldogság és jólét világában él. Ugyanez nem mondható el pártfogoltjairól, a mai magyar színházról. Még­is, ebben a folytonos és folyamatos küzdelem­ben vannak pillanatok, amelyek megállítanak, s arra késztetnek ben­nünket, hogy engedjük a lelkűnkön végigrezegni az öröm hullámait. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház meg­tartotta századik bemu­tatóját! A színházvezetés már szo­kásos gesztusa (egy szál szeg­fű a székeken). Csikós Sán­dor igazgató üdvözlő monda­tai azt sejtették, hogy van le­hetőség a szorító hétközna­pokból való kiemelkedésre, hogy tovább élhetők azok az emberi sorsok, amelyek a színpadon megfogalmazód­nak. A tizedik évad első bemu­tatója Szép Ernő: Patika cí­mű játéka volt. A darabvá­lasztást sok minden indokol­hatja: a színház valami ..könnyűvel” szerette volna indítani az évadot, a darab a vidéki élet egy szeletét m”_ tatja be stb. Szén £rr,g a halk szavú éne­kesek közé tartozott, a szín- pádon is közelebb állt hoz­zá a nosztalgiákból építkező finom líraiság. mint a kiéle­zett konfliktusoknak a meg­teremtése. Első írásai A Hét című folyóiratban jelentek meg, verseskötetét (Énekes­könyv, 1912) Babits Mihály is lelkesen köszöntötte. Szép Er­nő szemléletéből nem hiány­zott a megértő részvét, da­rabjainak polgári és kispol­gári figurái nem lázadók, megelégszenek azzal, ha az élet egy-egv szükebb terüle­tén megtalálják a maguk bé­kéiét. Drámái közül talán a Vőle­gény és a Lila akác az ismer­tebbek (és jobbak), a Patika című színdarabnak vannak jelentékeny dramaturgiai hi­bái is. A legfontosabb, hogy a három felvonás három kü­lönálló részre esik szét. a má­sodik felvonás nem arról szól. amiről az első. A vvíiéki életforma megrajzolását a két íuhős. a patikusné és a segéd. Balogh Kálmán belső világá­nak az elemzése követi. Miért nem vagyunk boldogok. és hogyan találjuk meg az ál­mokon túl a valóságban is a szépséget, az örömöt, a sze­relmet? A három felvonásra szét­eső darabot természetszerű­leg a rendezés sem tudta együtt tartani. lóé erről még lesz s£o. A iaposladányi kaszinó iá- tékszobáját látjuk Gyarma- thy Ágnes nem túlságosan igényes színpadán. (A hátsó falak festékhibai zavaróan hatottak.) Az urak kártyáz­nak. isznak. Itt vannak mindnyájan: a jegyző, a pa­tikus. a tanító, a postames­ter. a vidéki élet kulcsfigurái. A Pestről Ladányba érke­zett patikussegéd bálról, táncról álmodozik, de eszte­len mulatozást talál. A höl­gyek otthon maradtak, csak a postamester szereleméhes felesége jött el. hogy megis­merje Balogh Kálmánt. Meg­érkeznek a cigányok, s olyan fékevesztett mulatozás kez­dődik, amelyet Móricz ábrá­zol később nagyobb belső is­merettel az Űri muri-ban. A rendezés is inkább öt idézi. Az első felvonásban Schlan- ger András fergeteges iramot diktál, csak örülni lehet, hogy ennek az .,epizódisták” meg tudnak felelni. Horváth László Attila jegyzője emlé­keztet a leginkább a ’jy.óríczi vidéki mulsiozókra. Horváth Olykor túlságosan és indoko- lathjYiul hangos. Hável László patikusa itt is kiegyensúlyo­zottan természetes, tökélete­sen azonosul a figurával. He­ten László postamestere a kártyázásban az élet értelmét megtaláló embert állítja elénk. Borgida úr és Papp Ferke Gados Béla. illetve Tóth Károly játékában a vi­déki élet jellegzetes figura;’;- válnak. Különös- róthká- roly van élemében, tomboló Mulatozása valami haláltánc jelleget is kölcsönöz az első felvonásnak. A harsány jó­kedv árnyékában fontos sze­rep jut a tanítónak, akit Bá­rány Frigyes formál meg em­lékezetesen. A háttérbe szo­ruló tudás, a kultúra küldi itt segélykiáltásait a világba. Meghallja-e? Az első felvonás számtalan kis portrét is rajzol, s ezes kidolgozása a rendező érde­me. Emlékezetes Pregitzer Fruzsina megjelenése, aki már-már a csehovi hősnőket idézően jelzi távolságát ettől a kisszerű vidéki világból. Az más kér­dés, hogy később ez a ma­gatartás eltűnik a játékából. Szólni kell Molnár Erika ele­mentáris, sodró lendületű já­tékáról. A második felvonás­ban nem folytatódik a vidé­ki élet rajza, a figyelem a szereteth lánytól fuldokló pa. tikussegéd, és a boldogtalan­ságára ráéb"^<jg patikusné dialógusára irányul. A fog­fájás vígjátéki helyzeteit jól kihasználja a rendezés, és a két főszereplő Pregitzer Fru­zsina és Ilyés Róbert is. Pre­gitzer Fruzsina olykor kiesik a szerepéből, nem tudja el­dönteni, hogy a hűséges (de boldogtalan) feleséget ját- sza-e inkább, vagy saját A szerelmi valiamás után Pregitzer Fruzsina és Ilyés Róbert Középen a férjet alaki Hável László. (Elek Emil felvételei) A SZÍNHÁZ SZÁZADIK BEMUTATÓJA Úri muri a Patikában Ml?! 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom