Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-20 / 221. szám
1990. szeptember 20. Kelet-Magyarország 3 A MIGA-konferencia után A kapu még túl szűk Érdeklődés, tapogatózás, puhatolózás zajlott hárem napon keresztül a MIGA, a Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség és a Pénzügyminisztérium által szervezett háromnapos konferencián. Az előzetes felhívás alapján 33 magyar vállalat jelentkezett, amelyek külföldi tőkebevonással képzelik el fejlődésüket. Közöttük három szabolcsi, a Nyíregyházi Zöldért Vállalat, a Nyírség Konzervipari Vállalat és a Számos-menti Tangazdaság. A külföldi leendő partnerek elsősorban arról faggatták a pénzügyi kormányzat első számú emberét, hogy meddig tart még az egyre növekvő infláció és mikor értékeli le újra a magyar kormány a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Mert ha ilyen marad az arány, akkor nem érdemes tőkét fektetniük a magyar vállalatokba, mert a profitként kivihető dollár ilyen infláció mellett csekélyke lesz. A válasz: nem lesz leértékelés, viszont a kormány mielőbb szeretné megállítani az inflációt. Kedden szekcióülésekkel folytatódott a konferencia, és a résztvevők a privatizációban élenjáró Hatvani Konzervgyárat és az Egervint keresték fel. Szerdán üzleti megbeszélések zajlottak. A konferencia hasznosságáról a három szabolcsi cég képviselőjét kérdeztük. — Hazaérkezésünk után már egy Amerikából érkezet telefax várt minket — értékelte a megbeszéléseket Gyuricsku Kálmán, a Zöldért gazdasági igazgatóhelyettese. — A vállalatról szóló ismertető rövidítve bekerült a konferencia füzetébe, de ezt szerintünk a külföldi üzletemberek nem olvasták el. Tehát nem az volt a menet, hogy előre kinézték, kikkel akarnak tárgyalni. Egy Floridában élő üzletember, akinek felesége magyar, érdeklődött a cégünk iránt. Így várhatóan jövő héten amerikai vendégeink lesznek. A tekintélyes Morgan bankház elvállalta a közvetítést a külföldi partnerek és közöttünk. Nekik közöltük, hogy 50 százaléknál kevesebb tulajdoni lésszel kívánunk közös vállalatot alapítani. Szó esett hazánk helyzetéről, mely szerint a Szovjetunió irányába egyfajta kapu szerepet töltenénk be, de a jelek szerint ezen a kapun kevesen akarnak átmenni. Ennek ellenére hasznosnak ítéljük meg a találkozót. — Azzal az amerikai céggel találkoztunk újra — mondta Bácsi József, a tangazdaság főkönyvelője —, amely már korábban is érdeklődött a tartósítóüzem bővítéséről. Érzékeltük azokat a jogi és közgazdasági kérdéseke melyek a legjobban i/ ■;-..iák a külföldi Befektetőéi t. Az amerikai céggel me('kezdtük a kapcsolat- felvételt cs várhatóan október végén szándéknyilatkozatot írunk alá. — Konkrét üzleti tárgyalásra nem került sor — nyilatkozta Buglyó Tibor, a Nyírség Konzervipari Vállalat vezérigazgatója. — Ennek inkább az volt a jelentősége, hogy az országot megismerjék a befektetési vállalkozók és a jelenlévő vállalati képviselőkkel felvegyék a kapcsolatot. A MIGA bekapcsolódásával pedig egyfajta garanciát nyújthatunk a külföldi befektetőknek. Volt érdeklődő cégünk iránt is, de ezek informatív jellegűek. A közeljövőben kerül sor a kapcsolatfelvételre. M. Cs. Nem pártharc ez,.. Szomszédidon! Paraszip Semmilyen pártharc nincs Nyírparasznyán, csak két- három irigy szomszéd vádaskodik, írja levelében Szabó József augusztus 18-i cikkünkre utalva. A cikk másik főszereplője Kaposi Ferenc szerint a pártharc az emberek bizalmával való visszaélésben nyilvánul meg. Szabó Józsefet 1973-ban százalékolták le, azóta otthon dolgozik. A falubeliek úgy gondolták, hogy neki rengeteg ideje van, így megválasztották a helyi Kisgazdapárt, az Érdekvédelmi Szervezet, a Legeltetési Bizottság és a Hangya Szövetkezet elnökének. Szabó úr ugyan szabódott a sok funkció halmozásakor, de végül valamennyit vállalta. Szomszédja, régi jó barátja, Kaposi Ferenc . a Kisgazdapárt pénztárosa volt, és jelenleg is a Legeltetési Bizottság pénzét kezeli. A történet ennyi lenne dióhéjban, ha nem vesztek volna össze. Bár egyszer írtunk róluk, levelükben kérték, hogy újra foglalkozzunk ezzel a témával. A veszekedés indítóokát már nem lehet pontosan körvonalazni, de annyi bizonyos; kettejük ügye már nemcsak egyszerű szomszéd- háború, hanem az egész falut érintő probléma, hiszen a helyi lakosok többsége töb- bé-kevésbé kapcsolódik az élőbb említett négy szervezethez. Még korteshadjáratnak sem nevezhető a közeli helyhatósági választások előtt, hiszen a vita még nyár elején robbant ki. Szerepel ebben hamis számla, az újrakezdési kölcsön elherdálása, a pénzből video és televízió vásárlása, a párt ügyeinek elhanyagolása, a tagság mellőzése, indokolatlan fasor kivágás, a tiszteletes úr fizetési gondjai és tartozásai, az állandó italozás. Egyszóval széles a skála, a szidalmak, vádaskodások hosszadalmasak. Szabó úr hosszasan bizonygatja, hogy őt valóban az emberek választották meg, mellé álltak, bizalmat szavaztak neki, és mindennek meg is felelt. Szomszédja és a tiszteletes úr felületesen nyilatkozgatott. Kaposi úr azt' írja, hogy a cikkben úgy tüntettük fel mintha szomszédok közötti perpatvarról lenne szó. ö nem rágalmazza a szomszédját csak nem szereti, ha hazudnak, lopnak, csalnak és ingyen élnek a nép nyakán az emberek. Már nem egy sima tyúkperről, vagy az egyikük kertjében lévő meggyfáról van szó, amelynek egyik ága átnyúlt a másik telkére. Mindez jóval felülmúlja az egyszerű perlekedéseket. Szabó úr tisztességesen „bevállalt”, odahaza is hajt, juhakolt épített, most belefogott egy magtár elkészítésébe. Hetente kétszer dolgozik a téesz darálójában. Nem mérlegelte igazán, hogy mi az a határ ameddig bírja erővel és elviseli a szomszédok irigykedését. Segítői pedig nem- igazán vannak. Kaposi úrban próbálta megtalálni a támogató partnert, de mégis másként történtek az események. Szomszédja nem váltotta be a reményeket, mert Szabó úr szerint az ital nagyobb hatással van rá mint bárki. A falubeliek különös érdeklődéssel figyelik a kettejük vitáját mindenfajta beleszólás nélkül. Pedig ez rájuk is vonatkozik. (máthé) T j általános iskola épül Mátészalkán. A 31-es számú Építőipari Vállalat a ÍZ tantermes, plusz tornatermcs, konyhával és ebédlővel rendelkező iskolát 120 millió forintos kői tségből valósítja meg. (Elek Emil felvétele) Sikerrel startol a Skorpió Új név, új elképzelések a nyírbátori cipőgyárban Valamikor Auróra Cipőgyárnak hívták, most Skorpió a neve. A névváltoztatás okát, előzményeit jól ismerik a' nyírbátoriak, hiszen a cipőgyár kálváriájáról részletes híradásokat olvashattak. Mostanra rendeződni látszanak a sorok, hiszen a Pécsi Bőrgyár Skorpió Cipőgyára szép terveket szövöget. Dt. Veres Lajos, a Pécsi Bőrgyár vezérigazgatója ezekről a reményekről beszél. múltban voltak érdekesek. Hírlik, mostanában nemcsak munkát, munkást is keres a bátori cipőgyár. kooperációs kapcsolatokat olasz és egyéb cégekkel. — Bizonyára voltak olyan intézkedések, amelyeket az ttj gazda már az első napokban bevetett. Elmondaná, mi adta önöknek a legsürgősebb feladatot? Diktál a divat Gvárvásárlás = befektetés — Hogy miért vettük meg a bátori gyárat annak idején? Egyszerű a válasz. Az Auróra megvételét egyféle befektetésnek szántuk. Az érte adott 70 millióért azonban nemcsak maga a gyár és a hozzá tartozó állóeszközök váltak a mi tulajdonunkká, hanem a gyárnak minden gondja, öröme is. Nehogy azt higgye, hogy 70 millióért esett ölünkbe a bátori cipőgyár! Ennél sokkal több pénzre van szükség ahhoz, hogy egy vegetáló, gondokkal küszködő gyárból működőképes üzem váljon. Mi annak idején elmondtuk: a gyárvásárlást befektetésnek szánjuk. s a dolgozóktól függ, hogyan sáfárkodnak az általunk megteremtett lehetőségekkel. Piaci nyitás — Pécs és Nyirbátor között több mint 400 kilométer a távolság. Nem akadályozza ez a napi ügymenetet? — Napi beleszólást nem akarunk a gyár dolgaiba, már csak azért sem. mert maga a profil, a cipőgyártás sem erősségünk. Mi bőröket gyártunk. Más kérdés, hogy tőkénk fekszik nemcsak a bátori. hanem egyéb gyárakban is. A több lábon állás a célunk. ezért a konfekció-gyártástól a hulladék-feldolgozásig mindenre törekszünk. Azt szeretnénk, ha a bőrfeldolgozás minél magasabb szintre jutna. Ehhez azonban komo’y piaci változásokra is szükség van. Az eddigi államközi megállapodások helyett igazi üzleti, úgynevezett bartell- kapcsolatok kellenek, s mi ezeket a lehetőségeket a Skorpiónál sem szeretnénk kihagyni. Ezért is keressük a kapcsolatot nyugati partnerekkel. például a Nike-kal. Ói gazda — rág! gondok * A gyár válságának idején sokakat foglalkoztatott a kérdés: mi lesz a munkásokkal, ha nincs piac, nincs megrendelés? Ki vállalja fel az elbocsátásokat? Mostanra úgy tűnik,- ezek a gondok csak a — A helyi lehetőséget szeretnénk maximálisan kihasználni, s ehhez nemcsak tőke, hanem munkaerő is szükséges. Ugyanakkor fontos szempont a gazdaságosság is. A piac ingadozása azonban megfontolásra késztet ben- nünket. S bár elvileg többen is dolgozhatnának a bátori gyárban, felelőtlenség lenne meggondolatlanul fejleszteni. Célunk, hogy gazdaságosan működjön a Skorpió. Még egy dologról azonban beszélni kell. ez pedig a gyártókapacitás. az új gazda sok-sok gondja. Ezt mi sem kerülhettük el. a piacok felkutatása, az üzletkötések megindítása sok energiát emésztett. Talán mostanra szűnik a bizonytalanság. s végre egyenesbe jövünk. Az itteni kollektívának nem csak pénzt és piacokat, hanem önálló külkereskedelmi cégünket is felkínáljuk segítségül. Tervünk, hogy év végére pozitív szaldót teremtsünk. Mert, ha ez nem sikerül, akkor ahogy mondani szokták: újra kell gombolni a zakót. — Mit jelent a valóságban ez az újragombolás? — Azt. hogy tüzetesen végig kell néznünk a struktúrát. s ha szükséges, az eddigiektől eltérő termékeket kell gyártani. Olyat, aminek gazdája lesz a piacon, amiből nyereséget tudunk termelni. Ezért is keressük már most a — Elsősorban az, hogyan tudjuk az itteni adminisztrációt áthangolni, új fordulatszámra állítani. Ügy érzékelem. a legfelsőbb vezetésben végrehajtott változás pozitív eredményt hozott, mostanra több dolog is a helyére került. Másik fontos teendő a megfelelő menedzsment kialakítása. hiszen enélkül egyetlen cég sem rúg labdába a piacon. Magasabb minőségi igényt kell támasztani. s szigorúan, fegyelmezetten végrehajtani. Figyelni a költségeket, ésszerűen fejleszteni. S ha mindezek együtt vannak, sem kényszerszabadság. sem pedig leállás nem fordulhat elő. — Az eltelt néhány hónap alatt már bőségesen szereztek tapasztalatokat. Az ön véleménye szerint mi okozta az Aurö- ra bukását? — Az Auróra csődhelyzetét a túlméretezett beruházások markánsan befolyásolták, hiszen azokat hitelből fizették. Igaz. a hatalmas kiadásokat egy nagymértékű termelés ellensúlyozhatta volna. Mivel azonban ez nem következett be. a hitelek és a kamatok elnyelték a gyárat. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni. hogy a cipő divattermék, s több száz ezres szériáktól nem várható siker. Nemcsak tőkére, rugalmasságra, a divat diktálta gyors váltásra is szükség van. Kovács Éva Harmincöt asztalos és ács tanulót képeznek a KEMEV nyíregyházi, Tünde utcai üzemében. Balogh Ferenc (jobbról) szarufa-összeállítást végez másodéves tanulókkal. (Elek Emil felvétele) Nevelők érdekvédelme íi szakszervezet Az évtizedeken át tartó mozdulatlanság után a szak- szervezeti mozgalom is közelít ahhoz a feladatához, amely életre hívta: közelebb kerül a munkavállalókhoz. Érvényes ez a Pedagógusok Szakszervezetére is, amely nem csatlakozott a SZOT utódszervezetéhez, a MSZOSZ-hoz, hanem önálló útra lépett. Béres János megyei titkár szerint éppen ezért fontos a rendkívüli kongresszus összehívása. Az eseményre decemberben kerül sor, * de addig még sok munka van hátra. A kongresszus elemezni fogja a társadalmi-politikai változásokat, meghatározza a pedagógus szakszervezet helyét az új viszonyok között. A szervezeten belül különféle önszerveződések alakultak ki, növekedett az oktatási intézmények önállósága, de ki kell dolgozni a tagdíj- fizetés új módját is. Át kell tekinteni a gazdálkodás egészét, számbavenni a szak- szervezeti vagyont, az üdülőket. A Pedagógusok Szakszervezete is keresi a helyét, sokat vár tagjainak véleményétől, hiszen csak azok aktivitása, az eszmecseréken való részvétele teheti a szervezetet a pedogógusok igazi érdekvédelmi fórumává. Trükk A z egyre dráguló életben kis találékonysággal spórolhat az élelmes ember, már ami az evést és ivást illeti. Példának okáért kiválasztunk egy elegáns éttermet és mikor már majdnem végeztünk az étellel, egy óvatlan pillanatban belecsempészünk minimum egy — már előre megfogott — legyet. Aztán felháborodott hangon követelni kezdjük a vendégkönyvet. Természetesen a pincér elnézést kér és eszébe sem Jut, hogy benyújtsa a számlát. Megbocsátó arckifejezéssel távozunk és elindulunk a legközelebbi ivó felé, ahol ugyanazt a trükköt elját- szuk. A sörbe egeret, csikket, penészt vagy bármilyen gusztustalan anyagot csempészünk. Mivel a vendéglátósok már megszokták az ilyen eseteket, nem történik semmi probléma. Sűrű elnézést kérnek és természetesen kicserélik ingyen (a cég ajándéka jeligére) az italt. Egy dologra azonban vigyázni kell: a trükköt csak egyszer szabad eljátszani egy helyen, mert a pincéreknek köztudottan jó a memóriájuk. (csacsa)
