Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-20 / 221. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. szeptember 20 Vá lasz tás 1990. 09. 30. Autonóm iskola, speciális felkészitós ÚJrend alkotta törvényeket Az átalaku­ló ájl A. lás korát él­Ö ÖL y* jük. Eladósi­oo L'ví? "í> Ltott orszá­H \ / : gunk óriási Sí«*. o Ziíx/?> erőfeszlté- sekkel kó- ro, T szül egy mln­VnnoO’ den eddiginél 1 szabadabb. Igazságosabb társadalom megte­remtésére. A valódi tulajdono­sokra föltétlenül szükség van, de ezt természetes fejlődés útján, az ágazat működőképességét fönt- tartva kell elérni. A legfonto­sabb kérdés, hogyan tudunk ki­lábalni a kátyúból, az örökség­be kapott csődtömeggel? Ügy vélem, hogy népünk olyan hazában szeretne élni, amelyben midenkinek megteremthető a létbiztonsága, és az emberi mél­tósága. Az új, szabadon válasz­tott kormányunktól várom a pa­rasztságunk mellett, a polgárság rehabilltását Is. Többek között minden politikai per semmisnek tekintését, és a hajdani vádlot­tak, elítéltek teljes elégtételét. Keresztényi erkölcsön nyugvó közoktatást! A kiváltságos jo­gok eltörlését. A demokratikus nyugdíjtörvény sürgős bevezeté­sét, melynek lényege: a legala­csonyabb nyugdíj háromszorosa lehet legfeljebb a legmagasabb nyugellátás. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyét az elmaradottság, az önki­zsákmányoló életmód jellemzi. Az ország eme keleti részét, a halmozottan hátrányos helyzet­ből kellő ütemű, beruházások. Jól előkészített átgondolt tervek­kel keli kivezetni, hangosan és világosain elítélem magát a bol­sevista eszmét, amely oly sok ki­mondhatatlan fájdalmat, félel­met és rettegést nyújtott né­pünknek. Személy szerint nekem is. Megvetem, mert megtűrte az önkényt, az üldözést, a megvesz­tegetést, a terrort. Reménység­gel tölt el az a tudat, hogy á Jövőben lehet majd emberibb életet élni, hittel, imádsággal le tudjuk bírni a felgyülemlett gyű­löletet, az egymás elleni áskálő- dás kísértését. Krisztusba vetett hittel el tudunk jutni a szeretetig és a népünk szolgálatáig. Szol­gálni szeretnénk a meggyötörtek, az elesettek, a magára maradot­tak érdekelt. ígérgetések, és üres hangza­tos szólamok helyett arra kérek minden honfitársamat, hogy most mindennél fontosabb az összefogás, az egymás iránti megértés és szeretet. Arra kérek minden magyart, hogy szavaza­tával segítse elő célkitűzésein­ket. A Magyar Politikai Foglyok Sz&bcrics-Szatmár-Bereg Megyei- Szervezete nevében Szabó Zoltán szóvivő Gazdálksdhassanak sajátjukon A Fiigget- llen Kisgazdá­iért a föld és í lás egyéb lé­tesítmények tulaj dón jo- ! áriak jogos vlsszarende- : ésére és használatba- -vételére tö- rekszik továbbra is! Hirdetjük, valljuk és javasol­juk, hogy mindazoknak vissza kell adni a földtulajdonát, akik­től Jogtalanul elvették, vagy kényszerrel a tsz-be bevitték és onnan vissza nem kapták, vagy mondvacsinált bírósági perrel elvették, avagy „bagóért” meg­váltották. Hirdetjük, valljuk és javasol- juk, hogy az 1945-ös földosztás után a legkisebb 1—2 kh. és 100 kh. tulajdonban a magyar gaz­dák nyereségesen gazdálkodtak. Tehát most sem kell félni, hogy ráfizetéssel termelnek, mint a 'tsz-ek nagyobb százaléka. Hirdetjük, valljuk és javasol­juk, hogy mindazok, akik a sa­ját tulajdonuk ellenére bérelt földön eredményesen gazdálkod­nak, saját földjükön gazdálkod- hassanak, még olcsóbban termel­jenek, hogy a megtermelt árut nyugati piacokon lehessen érté- kesíteni. Hirdetjük, valljuk és javasol­juk, hogy amely növényeket nagyüzemi jelleggel lehet és cél­szerű termelni, azt továbbra Is farmer, vagy társas gazdaság termelhesse. Tehát, ha a Jelen­legi szövetkezet Jól gazdálkodik — nem állami pénzből, nem a földek eladásából, nem földbér­letből ér el bevételt! — akkor maradjon fenn! Hirtletjük, valljuk és javasol­juk, hogy a tulajdonos maga döntse el a föld használatát. Eb­be beleértve azt is, hogy a tu­lajdonos mikor vegye használat­ba a közös gazdaságból. Erre azért van szükség, mert min­denkit megnyugtat, hogy nem vész el a földje és akkor veszi igénybe, mikor szüksége vagy tehetsége van hozzá. Így jelen­leg nem igényli majd mindenki pánikszerűen a tulajdonát és a termelészerkezet-váltásnál nem maradhat föld parlagon! Hirdetjük, valljuk és javasol­juk, hogy a nagyüzemekben je­lenleg lévő gépállománnyal min­den föld .megművelhető! Ha csökken a nagyüzemi terület, akkor a jelenlegi gépigényből is válik szabaddá, melyet az egyéni földek megműveléséhez Jó szer­vezéssel fel lehet használni. Azon a géptelepen élt és gazdál­kodott a jelenlegi mindkét tábor, így joga és helye van egymás mellett egymásért. Gombos József városi gazda Jakab Sándor KFg.F.P.P. városi titkár A MAGTAR DEMOKRATA FÓRUM MÁTÉSZALKAI SZERVEZETÉNEK OKTATÁSI PROGRAMJÁHOZ 1 A tervezetet lem tudjuk íz olvasókkal élj es térfe­leimében kö- :ölni. hiszen íz egy oldalt s megtölte- íe. Azonban tervezet lé- -nyegét ismer­tetve szeretnénk, ha vélemé­nyével segítené a program vég­leges formába öntését. Az Iskolákat „versenyeztetni” szeretnénk. Tudva azt. hogy a szülök a magasabbat, a többet nyújtó Intézménybe kívánják beíratni a gyermeküket. Az is­kolák önállósága a GAMESZ megszűnése mellett fgy rákény­szerül más jövedelemforrások felkutatására. Kereshet szponzo­rokat, alapítványokat hozhat lét­re. Persze, a nyelvoktatás, te­rembérlet, számítástechnikai tanfolyamok stb. bevételei Is növelhetik a bevételeket. A ver­senyhelyzetből fakadóan remél­hetőleg önálló arculatú iskolák Jönnek létre. Ennek érdekében támogatjuk a tantervi önállósá­got, az alternatív tankönyvek, valamint az Iskola típusváltoza­tának szabad megválasztását; speciális tananyag, sajátos mód­szerek, pedagógiai kísérletek al­kalmazását — szokások, hagyo­mányok ápolását. Az eddig leírtakból egy auto­nóm iskola körvonalai oonta- kozhat ki. melynek legfőbb dön­téshozó szerve a tantestület. a szülők, és az Iskolafenntartó. Ennek hatáskörébe tartoznának az autonóm Iskola szervezeti és működési szabályzatának a ki­dolgozása Is. Szükségesnek tart­juk tehetséggondozó központok felállítását, ahol kiváló szakem­berek foglalkoznának a legtehet­ségesebb gyerekekkel. A lemorzsolódott fiatalok ré­szére átképzést, új, korszerű is­meretek átadását tervezzük. Szervezetünk támogatja a hit és erkölcstan órarendbe építé­sét. Az intézményes nevelésnél már az óvodára oda kell. hogy figyeljünk. Itt elsősorban az óvodai nevelés tartalmának a meghatározása és az iskolaérett­ség megállapítása a legfontosabb feladat. Ebben viszont csak megfelelő tudású, felkészültségű, szakképzettségű óvodapedagó­gusok lehetnek partnerek. Az iskolatípusok megválasztá­sa, a tantervek kidolgozása az autonóm iskola feladata. Meg­felelő tartalommal kitöltve min­den formáció (44-8-as, 6+6-os, vagy a 12 osztályos rendszer, de a hagyományos 8+4-es formáció) is lehet eredményes. Persze, megfelelő vizsgarendszer mel­lett, amely bizonyos szelekciót is eredményez. Az alaptudás mel­lett így lehetőség nyílik az ér­deklődés felmérésére is. A ta­nuló specializálódhat. 5. osztály­tól indulhatna a hagyományos humán-reál tagozat, ami 7. osz­tálytól tovább specializálódhatna a középiskolára előkészítő szak­mai oktatás irányába. Terveze­tünk felöleli még a korrekciós iskolák. a gyógypedagógia terü­letét, a gyermek- és ifjúságvé­delmet. a családsegítő központ működését, ám ezt most terje­delmi okokból nem tudjuk mind közreadni. Amennyiben oktatási progra­munk végleges kialakításában részt kíván venni, úgy szívesen várjuk észrevételét, javaslatát. Mert gyermekeink a holnap, s nem lehet mindegy, hogy milyen szakképzettségű. milyen kvali- fikáltságú lesz a minket követő nemzedék. Helyettünk ne mások döntsenek! A helyható­sági választás előkészüle­teinek első szakaszán túl vagyunk. Megtörtén­tek a jelölé­sek már hi­telesítették q lrnr7P+Alr óc B listák képviselőjelöltjeit, a ki­sebb településeken ismertek a polgármesterjelöltek nevei. A politizálás ezzel nem ért véget. A sorsforditás, az igazi döntés napja szeptember 30. lesz. Az Agrárszövetségnek minden település önkormányzatában ott kell lennie, elsősorban a saját képviselői útján, de más pártok és függetlenek között is vannak, akik a vidék, a falu érdekeiért, tudnak és akarnak küzdeni. Amelyik körzetben nincs jelöl­tünk, szavazzunk a szimpatizán­sokra. Miért kell, hogy minél nagyobb számban ott legyünk a képvise­lőtestületekben? Azért, mert számarányunk, súlyunk, érde­künk ezt kívánja. Megyénkben az agrárlakosság legnagyobb tö­megét a 94 ezer mezőgazdasági szövetkezett család képviseli, de ott vannak az állami gazdasá­gokban és az erdészetben dol­gozók is, akikkel szintén egy a sorsunk. Ide számolhatjuk a me­zőgazdaság nyersanyagait feldol­gozó ipart, így velük együtt a megye lakosságának kétharmada közvetlenül is érdekelt az agrár­ágazat sorsának alakulásában. Szélesebb értelemben alig van ember megyénkben, aki egzisz­tenciálisan Is ne lenne érdekelt, hogy merre fordul az ágazat sorsa. A demokratikus állam Irányí­tási rendszerében megnőtt a helyhatóságok szerepe. Nagyon fontos, hogy minél nagyobb számban ott legyünk, ahol sor­sunkról döntenek. A politika ne legyen többé „úri huncutság”. Nem tartható a „majd meglát­juk” felfogás sem. Erre legjobb példa a legutóbbi országgyűlést képviselőválasztás, amikor me­gyénkben a falusi lakosság nagy hányada — legnagyobb számban tsz-tagok — távolmaradt a sza­vazástól. A győztes pártok most azok nevében is döntenek, akik úgy határoztak, hogy „nem po­litizálnak”. Amikor elégedetlenek vagyunk a jelenlegi kormány falusi poli­tikájával, akkor gondoljunk ar­ra, hogy átengedtük a terepet, megint szervezetlen maradt a pa­rasztság. így dönthettek a búza árának elviselhetetlen alacsony mértékében, ugyanakkor a gé­pek, a műtrágya és a vegyszerek ára a csillagos égig emelkedhet. Hasonló a kormány ténykedése az aszálykár megítélésében. Érdekeink rossz képviselete miatt halogathatja a kormány a földtulajdon rendezését, ami mi­att szeptember végén még nem tudjuk, az arat-e, aki vet. Az Ipar és a mezőgazdaság csődje, privatizálása egészen más. Az iparban, kereskedelemben sorra alakulnak a kft.-k amelyekben szívesen részt vesz a külföldi tő­ke is. A mezőgazdaságból még azt a csekély hasznot is kiszipo­lyozzák, ami a jobb gazdaságok­ban létrejön. Jól látják ezt a pénzemberek, látják, hogy itt a befektetés a jelenlegi közgazda- sági szabályozás miatt csak ráfi­zetés lehet. Az elmúlt évtizedek kormányai az iparosítás terhét rakták a mezőgazdaságra, most a privatizáció költségeit akarják a falun élőkkel megfizettetni. Ezen a helyzeten acsarkodás- sal, bánkódással nem enyhíthe­tünk. El kell érnünk, hogy sú­lyunknak megfelelően vegyünk részt az önkormányzatokban. Sa­ját ügyünket végre ml képvisel­jük. Szavazzunk úgy, hogy he­lyettünk ne mások dönthessenek. Agrárszövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Választmánya Thatcher budapesti programja (Folytatás az 1. oldalról) vileg, sem gyakorlatilag nem tervez semmiféle korlátozást a privatizációban, a magyar gazdaság egyetlen szektorá­ban sem. A kormányfő meg­erősítette, hogy a privatizá­ció „levezénylésében” Ma­gyarország számít a brit se­gítségre, szakértelemre. A kormányfői eszmecsere után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke fogadta Margaret Thatchert a Par­lamentben. A találkozón i- brit kor­mányfő arról a szerepről be­szélt, amelyet a közép-kelet- európai kis államok játsza­nak a térség demokratizáló­dási folyamataiban. Ügy vé­Széteaett a veaeeté» Az igazgatóválság Kisvárdán Kedden a kisvárdai igaz­gatóváltás körülményeit vizs­gálta Kárpáthegyi Tibor, a Villamosszigetelő és Műa­nyaggyár vezérigazgatója, akitől szerdán telefonon ér­deklődtünk a további fejle­ményeikről. — Továbbra a volt keres­kedelmi igazgatóhelyettes, Tóth Ferenc a megbízott igazgató. Bár a volt igazgató, Mezősi Dezső levélben visz- szavonta szeptember 12-én íródott korengedményes nyugdíjazási kérelmét, ezt nem fogadtam el. Ez már formai lépéts lett volna, arra a néhány hétre nem volt ér­demes mindent visszafordíta­ni. Ennek ellenére nagyra becsüljük Mezősi úr eddigi munkáját. Az igazgatói posztra azonnal pályázatot írunk ki, amelynek határ­ideje várhatóan november vége lesz. Ha addig megtör­ténik a kisvárdai gyár levá­lása a központtal, akkor az önállósult cég vállalati taná­csa dönt az igazgató szemé­lyéről. Ha nem, akkor a VSM-nél egy értékelő 'bizott­ság bírálja el a pályázatokat. — Az igazgatóváltásról az a véleményem, hogy szétesett a kisvárdai vezetés, ellenté­tek alakultak ki a vezetők között. A csoportérdekek pe­dig előbbre valók voltak a gyár érdekénél. lekedett, hogy példájuk — amennyiben sikerre vezetnek gazdasági próbálkozásaik, s érezhetően javulnak a nép életkörülményei — mások számára is vonzóvá teheti az átalakulást. így például a szovjet peresztrojka számára is bíztatást adhat a keleti régió kis országaiban folyó demokratizálódás sikere. Brit megítélés szerint a példaadát szempontjából Magyaror­szág kulcsszerepet tölt be a régióban. Göncz Árpád a megbeszélés kínálta lehető­séget felhasználva megerősí­tette * II. Erzsébet királynő magyarországi meghívását. Margaret Thatcher délután a Szabad Demokraták Szö­vetségének vezetőivel talál­kozott a Parlamentben. A mi­niszterelnök-asszonyt tájé­koztatták a magyar politikai élet alakulásáról, a szabad demokraták helyzetértékelé­séről. Minőségi képzés, alkalmasság (Folytatás az 1. oldalról) A felvételnél speciális, pél­dául számítógép, fotótechni­kai, rádiótechnikai ismere­tekkel rendelkezői: előnyt él­veznek. A rendőri hivatásra jelent­kezőket általában próbaidő­re veszik fel, ami a tiszteknél egy év, a tiszthelyetteseknél hat hónap. Ettől a jogászok, orvosok esetében eltekinte­nek. A tisztnek ajánlkozó Nyírségi Növényvédelmi Napok (Folytatás az 1. oldalról) exportáljon a külpiacokra, melyek jövőre egységesen dollárral fognak fizetni. A jelenlegi problémák között említésre kerültek a piaci, szerkezeti és foglalkoztatási gondok, a folyamatosan csök­kenő jövedelmezőség, az egy­re tágabbra nyíló agrárolló, a romló tőkemegtérülés, a tá­mogatások fokozatos leiépíté­se. A kormányprogram célja olyan új működési feltétele­ket teremteni, hogy az ága­zat illeszkedni legyen képes a piacgazdaság követelmé­nyeihez. Ehhez első lépés­ként jelölik meg a tulajdon- viszonyok átalakítását oly módon, hogy a termelők, tu­lajdonosok adottságainak legmegfelelőbb termelési, ér­dekeltségi formákat választ­hassák! A minisztérium el­képzelése szerint a jövőben a szántóföldi növénytermesz­tés, valamint az ipari ültet­vények a nagyüzemek keze­lésében összpontosulnak, míg az állattenyésztésben és a kertészetben a magánvállal­kozásé lesz a főszerep. A nyitó előadás után a hallgatóság megnézhette a kiállított mezőgazdasági ter­melőeszközöket, vagy a nö- vény védőszer-gyártó cégek pavilonjaiban szakmai ta­pasztalait cserélhette ki a kollégákkal. A tegnap este véget ért rendezvényről befejezésül annyit, magántermelők még nem láttak megyénkben ék­kora traktor és munkagép kí­nálatot és a növényvédő sze­rek ilyen széles palettáját. G. B. egy évig törzszászlós, egy év után alhadnagy vagy had­nagy, a-tiszthelyettesek ese­tében pedig az érettségizet­tek őrmesteri, a szakmunkás- képzőt végzetteknek őrveze­tő, tizedes stb. rendfokozatot kapnak. Köztudott, hogy a rend­őrök a közelmúltban átlago­san 25 százalékos béremelés­ben részesültek. Ennek ered­ményeképpen a járőröknek havi 9000—9500 forint, a tiszti beosztásúaknak 11000— 12 000 forint körüli a nettó kezdő fizetésük. A rendőrök a MÁV vonalain 50 százalé­kos utazási kedvezményben részesülnek. A férfiaíknál és a nőknél a nyugdíjkorhatár 55 év. Mind az egyenruhás, mind a polgáriruhás rend­őrök évente ruhaviselési pénzt kapnak, ami majdnem egy havi fizetésnek felel meg. A pályakezdők Nyíregy­házán általában öt év, más településen vagy azonnal, vagy egy éven belül jutnak lakáshoz. Akit érdekel a rendőri hi­vatás, az jelentkezzen a me­gyei rendőrfőkapitányság személyzeti osztályán, Nyír­egyháza, Soltész, Mihály u. 2. (cs. gy.) FIDESZ-nagygyűlés Nyíregyházán (Folytatás az i. oldalról) kérdezett, hová lesznek az új kormány által félvett kül­földi hitélek, mit lehet tenni azok ellen, akik különböző ügyeskedésekkel leszázalé­kol tátják magukat, s nyug­díjba vonulnak. Megkérdez­ték, van-e programja a kor­mánynak a gazdaság össze­omlására, mi lesz a kisnyug­„Agazatvezeto vagyok...” A Kelet-Magyarország 1990. szeptember 18-1 számában „Ki lesz polgármester Baktalóránthá- zán?” című cikkben Tóth Ferenc vb-titkár úr személyemet illetően az alábbiak szerint nyilatkozott: „ . . . Vida Károly foglalkozás­aikul az MDF jelöltje.” Fenti idézetből: — a név stim­mel. A foglalkozásnélküliséggel kapcsolatosan megjegyzem, hogy a FEFAG baktalórántházi Erdé­szeti Igazgatóságának ágazatve- zetöje vagyok, s jelenleg mun­káltatóm részemre fizetésnélküli szabadságot engedélyezett a ha­tályos rendelkezések alapján, melynek véletlenül hiteles máso­lata a titkár úr által Irányított szakigazgatási szerv rendelkezé­sére áll. Az MDF-jelöltséget illetően: amennyiben emlékezetem nem csal, független jelöltként írtam alá az ajánlőívet, s jómagam nem vagyok, s nem is voltam semmilyen politikai pártnak tag­ja. A Választási Bizottság szep­tember 13-án kelt levelében érte­sített, hogy független polgármes­terjelöltként nyilvántartásba vett. Mindezeken túlmenően tudomá­som van arról, hogy a helyi MDF-szervezet szorgalmazta és támogatta jelölésemet, amit e helyen is tisztelettel megköszö­nök, de ez még nem jelent, nem jelenthet MDF-jelöltséget. összefoglalva: az állampolgári személyiségi jogokat 100 száza­lékban garantáló alkotmány és törvények szellemében a titkár úr —, mint a baktalórántházi törvényesség első számú képvi­selője — által a személyemre vo­natkozó három jellemzőből való­színűleg nagy erőfeszítéssel elért 33 százalékos találati arány eny­hén szólva siralmas. Ezek alapján megkérdezném a nyilvánosság segítségével, hogy apró csúsztatásai, tévedései, me- j lyek egyéb választási ügyekben j is közszájon forognak: 1. Véletlen tévedéseknek te- j klnthetők-e? (Ez esetben ettek aránya az ön posztján kissé meg- j haladja a tűrési határt vélemé- • nyem szerint.) 2. Vagy tudatosan alakítja sa- ; ját szája íze szerint a helyi po­litikát a már túlhaladott hatalmi eszközökkel? 3. Ha igen, akkor mit gondol, meddig lehet még e gyakorlatot folytatni? Kérem a Tisztelt Hzerke3ztősé- j get, hogy cikkükhöz fűzött meg­jegyzésemet lapjukban közölni j szíveskedjenek. ' Vida Károly j Bab talórántháza I díjasokkal, a pályakezdőkkel, a munkanélküliekkel, milyen sors vár az elmaradott térsé­gekre. Ez utóbbira az volt a válasz, elég erős a parlamen­ti ellenzék, politikai garanci­át látnak arra, hogy nem ke­rül le napirendről a szegé­nyebb települések felzárkó­zásának segítése. Volt, aki a Német-kormány árintézke­déseihez hasonlította 'a leg­utóbbi áremelést. Erre Mádi László azt válaszolta, a Fi­desz nem értett egyet az ár­emeléssel, mert nem tartal­mazott alternatívákat, és nem is indokolták meg kel­lőképp. Ugyancsak nem tá­mogatják a Világkiállítást, mert az országban meglévő egyenlőtlenségeket még job­ban elmélyítené. A FIDESZ az önkormány­zati választásokon 163 vá­rosban állított listát. Átlago­san 10—15 százalékos ered­ményre számítanak. A közvé­leménykutatások szerint erre minden esélyük megvan, mondta Orbán Viktor, ugyan­is lassan, folyamatosan nö­vekszik a párt népszerűsége. A báj csak az, hogy éppen a FIDESZ-táborban a legki­sebb a hajlandóság arra, hogy elmenjenek szavazni. Éppen ezért arra buzdította a jelenlévőket . menjenek el választani, s vegyék rá kör­nyezetüket is, még akkor is, ha úgy érzik, eddig négy si­kertelen szavazás volt egy év leforgása alatt, s mégsem változott semmi az emberek életében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom