Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-19 / 220. szám
1990. szeptember IS. Kelet-Magyarország Közellenségünk a munkanélküliség I seiély, a raba kevés, munka kell ai énUa, « w-ks^tseaék. a" ^Uozás szele már az 1M« mfeáS íújdflfilt, és a sajegcayBéget qpi^sefcentt vrit InáM Ezekkel a priabötonaáikkal több szociokigiK. pattcfe- gus foglalkozik. Ferge Zsuzsa szociológus irányitásíwal az Eötvös I-órájjrd Tiariii.'iiiiiuiffla’- egyetemen speciális szakembergárdát képeztek ki a szociálpolitika tesriu&etonni kező válságok kezelésére. A megyében ketten ttartibaiöák ezt a diplomát kezükben, az egyik Illés né Erdős Judit, a DOTE Egészségügye TSoAntta tanársegédje HyfcéB**»»«.-- A Szociális mnnmniUcAsmtaifemindenekdötit azít a Moqre- zetet kell megismernie. aSbual a segítségre szoruló emberek élnek. valamint mstgsÉ az embert lelki, egészségügyi gondjaival együtt. Az NSZK- bao voltam egy kramraauci. ahol nagyon sokat táunnattamn. Bár Nyugat-Eajraiápii tacrsatlal- ma más, de az ő stósztémá- jukból sok mindenlt átvehetünk. Hagy különbség tötxbBk között _ ott is jfflfinlikffggk, kért mindent mnegtesnaék. Magyar országom pedig csak akkor kezdenek eü vde Sog- lalkozni. mikor már taoueg jelenséggé vátSk. A üegöa- kább veszétyeztieMtt ictlgg az egyedülállók, a nők. az alz- hoiisták, a nAhémrifcs emberek __ szintté samni esélyük nincs. Saogy irrmnimkát kapjanak. — De azt a gazarrskei »dk■égsaeriWget is d fen hpd A Wnnfct Ä * Tin esntfeea mindrnlrflipi n EK d————* — Megoldást -aik-kaar is todl találni, Hiszen olyan emberek sodródnak, aknk a maiadén napi megélhetésért küzdenek. Tudja pétdamt maiméi foglalkoztatják őket NSZK- ban? Azokat a ibáüás. kitős ruhákat ti amät itt árulnak nagy sikernél. A használhatatlanból pwHHjg szőnyegeket készítetek. De itt híiot semmi! Sajnos egyre ItaagSktiisaBjiiji, hogy a —■fc—üMBüüg állapotát nagyon sokam mexn tudják elvisefal. Vám olya® ismerősöm. aki löWbszär 5m- gyűkasságat kiscrelttt meg Szükség volna atyám jéSUgű foglalkoztatásaik ira. tanácsokra is. hogy az ftoerek vigyázzanak maagoifera. tte veszítsék ei fizikai Mkü tartásukat. S érdektéöctnm szervezetük sincs, peö&g ihmssmá távon számolni kell ezzel a problémával. — Mindez csez& a tem^r ben. Az ISSZK-üaam is jgarad w A ketmilBvo ^rm; r< it%-Kiii>*-ihL au— linek kevés hely Juattsatttt a S ezer új mumkatotylbaL íhisaen ezek kvafifikáfe szachuu^ástt igényelnek van, mi j% olyan alacsony bérrel. bogy nem ösztönöz a maka vállalására, mert kevesebb, mint a segély. — Erről van szó. A múltkor bejött hozzám egy technikus férfi. udvarseprést ajánlottak neki. Hát persze, hogy nem fog elmenni dolgozni Szabolcsban iszonyatosan alcsonyak a bérek. Egy Vásárosnamény melletti tsz- ben egy ..gyalogmunkás” kereseti igazolása havi 1800 forintra van kiállítva. Felháborító! Egyre égetőbb gond a cigányok munkanélkülisége is. A génükben van, hogy „szabad embernek" születtek, akkor ne akarjuk őket megkötni. Az elsők között hágják át a szabályokat és kerülnek az utóra. Ami nem állapot. De biztos vagyok benne, hogy ha azt csinálnák, amihez értenek. s ami tetszik nekik — dolgoznának becsülettel. Például Hollandiában drágább egy vályog, mint egy tégla. Ezt nem kell lebecsülni. Ne segélyeket, ruhákat osztogassunk, azzal közel sincs elintézve a dolog. A munkát se Ml más helyett megcsinálni, de nagyon sok embert hozzá kell segíteni ahhoz, hogy meg tudjanak állni a saját lábukon. Bojté Gizella Vezetői puccs az igazgató ellen? Feláldozták a legfőbb tisztet Belharcok a fékbetétgyárban Vajon miért kellett Mezősit ilyen hamar félreállítani, mikor köztudott volt, hogy december 31-ével kéri korengedményes nyugdíjaztatását, és már meg is nevezte leendő utódját, a jelenlegi megbízott igazgatót, Tóth Ferencet? Mezősi korábban a 640 fős kollektíva 86,5 százalékától arra kapott megbízást, hogy addig maradjon igazgató, míg a budapesti gyártól való leszakadás véghez nem megy. A kívülállók szerint is mindezt korrekten hajtotta végre és a folyamat végén, szeptember 12-én a vállalati tanács megszavazta október 31-től a kisvárdai gyár önállóságát. Sőt azt is sikerült kicsikarni az igazgatónak, hogy csak azokat a terheket vegyék a nyakukba, ami Kis- várdához tartozik, valamint 25 százalékos bérfejlesztést. Ezen kívül a gyárban üzemelő kanadai—magyar közös vál-, lalat magyar tulajdonából 49 százalék a kisvárdaiaké lett. Elégedetten állt fel az asztaltól a tanácsülés után, amikor jelezték, hogy a három helyettese 'kint várakozik. Mezősi Dezsőt ötmilliós sikkasztásért egyik napról a másikra bocsátották el állásából. — terjedt el a hír Kisvárdán. ö volt az alapítója és 1973 óta igazgatója a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai fékbetét gyárának. Kisvárda elég kis város ahhoz, hogy ez a felröppent hír pillanatok alatt elterjedjen, pedig az események még alig egy hete történtek. A benfentesek már másként fogalmaznak: húsz felső- és középvezető pnccsal megbuktatta az igazgatót. A nagy játszmában feláldozták a legfőbb tisztet. Ekkor kapta meg húsz aláírással az azonnali nyugdíjazásra felszólító levelet. — Nem értettünk egyet módszereivel, vezetési stílusával, diktatórikus eszközeivel — magyarázza Tóth Ferenc, a jelenlegi megbízott igazgató, a korábbi kereskedelmi igazgatóhelyettes, a húsz aláíró egyike. — A demokráciát ilyenformán, ahogy Mezősi úr gyakorolta már nem lehet a mai elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Ez a fogalom őmiatta csorbát szenvedett a gyárunkban. Döntéseibe nem engedett beleszólni, és ráadásul az érdekvédelemnél is egyesíteni akarta a meglévőket. Legjobb példa az elmondottakra : kijelentette a vállalati tanácstag-választáskor, egy konkrét jelölt helyett inkább mást válasszanak. Már nem lehetett tovább várni, lépni kellett ahGj lakásokat adnak át Nyíregyházán a Dohány utcában. A lakásokból 120 OTP értékesíté- m. (Elek Emil felvétele) J ó-napokat kívánok innét az Országnak Házából. Napirenden a műit században Honatyáink által föltett, de máig megválaszolatlan kérdés: legyen-e?' — Hogy mi legyen és micsodán, de főleg minek, erről a szakértőbizottságok folyamatosan tárgyalnak. — (Eázelnök): Soronki- rmli felszólalást kért dr. CSÉahidrogén Emil, Kör- nyezetgzz ázdálkodási Allamtixter! — (Államtitkár): Kedves Népvise l 5társaim, romák, rómaiak Tisztelt Házinéni! Súlyos környezetkárosítások ügzef-en vagyok kénytelen idejüket rabolni. Kiderült ugyanis: felelőtlen elemek orrukon vagy szájukon át beszivják a levegőt tüdejükbe, s nem átaludnak mérgező szénvegyü- letekc’ küégzeni, károsítva mindannyiunk közös lein- eseti — (Házéinak): Megkérem a T. EUen-Szék-et, ne zavarja recsegésivei az Államtitkár Urat! Amennyiben fontos mondanivalója vau. forduljon beadványával le és fül! (Taps.) — (Államtitkár): KöszöBeszél Ön pár Iá nőm. Elnök Űr! ... Szóval nem lehet tovább tűrni, miféle kultúroTSzág, ahol az embereket, ha meghaltak, akaratuk ellenére, megkérdezésük nélkül földbe ássák?! Kérdem én, T. Ház, hóvá helyezzük el ólomhid- roxilmetaszulfiddal telt hordóinkat, ha mináen helyet elfoglalnak? — Kedves kettöt-látó nézőink, tévéhallgatóink, most húsz perc szünet következik, ezalatt tanúi lehetnek a nemESZEMpé sajtótájékoztatójának, ahol is az újságírók választ kaphatnak, miért nem kapnak választ! (Ott fogsz majd sírni, ahol a Fárt szakad! címmel rp- vid kioktatásban is részesülhetünk; — mikrofoHpró- ba 1—2... számolni sajnos n*m tudok tovább, elromlott a zsebkomputerem!) — A Tegnapi Naptól jöttem. Mit szól a nemzetközi helyzet mostani alakulásához, különös tekintettel a velünk határos felebaráti Országokra? — Nehéz feladat előtt állunk, hogy egyes népekkel megértessük végre: nincs területi követelésünk Önmagunkkal szemben! Némely külországi történész- telenek szerint nincs is helyünk a térképen! Dákó-el- méletük szerint ők már e kökorszakban a Dunapar- ton hilliárdoztak, amikor őseink még a Káma(szutra) partján gyakorolták a rablóhadjáratok és a rablóulti művészetét. Kultúrország- hoz illő, tudományos módszerekkel kell felelnünk eme vádaskodásokra: mindez eleitől fogva szemensze- dett hülyeség. — El kell búcsúzzunk nézőinktől, a tájékoztató véget ért. Legközelebb holnap délelőtt jelentkezünk közvetítéssel, innét az elmegyógyintézetből ahol is a betegek ismét parlamentes- dit fognak majd játszani. A viszontlátásra! Növik Béla Déne9 hoz, hogy az önállósodáskor ne ez a diktatórikus vezető irányítson. Kénytelenek voltunk rákényszeríteni erre a lépésre. Ügy éreztük, megromlott a viszony a vezetők és közte. Ha visszavonja kérelmét, akkor is kitartunk álláspontunk mellett. Kárpáthegyi Tibor vezér- igazgató, aki mindezeket szinte teljesen végighallgatta, egy telexet küldött a a gyárba Balázs István szak- szervezeti titkárnak: vajon mi a véleménye erről a gyári szakszervezeti bizalmiknak ? Balázs úr összehívta a bizalmiakat és annyit mondott, hogy Mezősi szeptember 12- vel szeretne korengedmény- nyel nyugdíjba menni. Ehhez a bizalmik hozzájárultak, de a körülményeket, a leváltás mikéntjét nem ismerték. Ezek után az Igazgató, aki magával vitte kor- engedményes nyugdíjazási kérelmét, december 31-ről átdátumozta a levelet és szeptember 12-vel nyújtotta be. A vezérigazgató elfogadta és Tóth Ferencet szeptember 18-ig bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. — Apolitikus és teljesen érthetetlen lépésnek tartom vezetőtársaim lépését — jelentette ki Mezősi Dezső a lakásán. — Szerintem a történet azzal kezdődött, amikor a nyár elején felsővezetői körökben munkástanácsot akartak alakítani. Ezt leállíttattam, mert nem a munkásokból szerveződött. Ezután egy programot dolgoztam ki. mely szerint a vezetők lelátogattak az üzemekbe és elbeszélgettek a munkásokkal. Saját tapasztalat alapján derült ki, hogy a munkások sérelmezik a vezetőkhöz és a pesti munkásokhoz képest aránytalanul alacsony fizetésüket, amely a megélhetéshez is kevés. Bruttó 6—8 ezret keresnek három műszakban műszakpótlékkal, vezetőik bruttó 20 ezer felett. Ugyanakkor félnek attól, hogy nem lesz munkájuk és félnek a retorzióktól, ha kinyitják a szájukat. Az aránytalan bérkülönbségek miatt pedig a vezetők félnek a dolgozók szemébe nézni. Mindezt látva — és tapasztalva a szakszervezet gyengeségét — támogattam az alulról jövő kezdeménygzésként létrejött munkástanácsot. Ügy érzem, abért. mert a munkások mellé áiltam, indokot szolgáltattam vezetőtársaimnak a puccsra. Utólag kiderült, hogy szeptember 11-én este a gyár klubiában közép- és felsővezetők megalakították a független szakszervezetet, közülük húszán írták alá az ominózus levelet a lemonda- tásról. A puccs után teljes hírzárlatot rendeltek el a gyárban, se ki, se be nem lehetett telefonálni. Szeptember 13-án igazgatói utasításba adta Tóth Ferenc, hogy minden szervezkedést meg kell szüntetni. Egyik üzemrészből a másikba nem mehetnek át a dolgozók beszélgetni. csak ha munkájukhoz szükséges. Ha egy másik üzemrészből idegen és nem a munkafolyamathoz kapcsolódó ember jelenik meg egy adott üzemben, az üzemvezetőnek név szerint kell jelentenie az igazgatónak. A munkástanács szervezkedését az üzemvezetők leállították. Ennek ellenére 270- en írták alá egy nap alatt belépési szándékukat. A munkástanács (szeptember 14-én jegyezték be), miután a dolgozók egy részét hétfőn a hatórás munkakezdés előtt Mezősi Dezső tájékoztatta a történtekről, kérte, hogy az igazgató tisztességét, becsületét adják yjssza, rehabilitálják és helyezzék vissza munkakörébe addig, ameddig az önállósodás létre nem jön. Ezután vagy pályázatot írjanak ki az igazgatói posztra, vagy a dolgozók által megválasztott küldöttek döntsenek az első számú vezető személyéről. Mezősi megismerve a történteket, kedden visszavonta korábbi nyugdíjazási kérelmét és kérte, hogy helyezzék vissza eredeti munkakörébe. Az ötmilliós sikkasztásról szóló szóbeszédre az adott alapot, hogy Mezősi és Tóth Bertalan környezetvédelmi főmunkatárs Környezetvédelmi Betéti Társaságot alakított az idén. amelyhez a vállalati tanács áldását adta. Szellemi apportként 5 millió forintot jegyeztettek bte. az . azbeszttartalmú veszélyes í hulladék ártalmatlanítására. amelyet egy szabadalom alapján 8-an dolgoztak ki. A gyárban lévő több mint 6 ezer tonna rákkeltő és rendkívül veszélyes azbesztet ezzel a szabadalommal kívánják ártalmatlanítani. Ebben a folyamatban a vállalatnak is érdeke a minél hamarabbi megoldás, ezért vállalta a VSZM. hogy 4 milliós költséggel felépíti az azbesztártalmatlanitó üzemet és ezt mint apportot viszi be a társaságba. A Mezősi ellen szóló rágalomhadjá- rat szerint a vállalati központ utalta át a társaság számlájára az ötmilliót. Beszéltek még 40 milliós nyereségről is. ugyanis a szokásos 20—30 ezer Ft/tonna díj helyett a társaság hatezer forintért vállalta tonnánként az ártalmatlanítást. Csakhogy a benyújtott pályázat szerint mindez önköltség, a nyereséget a gyógyszergyári hulladék hasznosításával akarja realizálni a társaság. Sőt. az Európa-szerte érdeklődést keltő berendezéseket várhatóan eladásra is fogják gyártani. Ez az üzem szeptember végén már üzemelni fog. Az is az ügyhöz tartozik, hogy az igazgatóváltást követően egyetlen embert, Tóth Bertalant bocsátották el. aki segített a munkástanács megszervezésében és ugye Mezősi társa. Tóth Bertalan egyébként rágalmazás! és hi- teírontási pert indít a bíróságon Tóth Ferenc. Szilágyiné Gallyas Éva műszaki igazgatóhelyettes és Poncsák István gazdasági igazgatóhelyettes ellen, akik állítólag az ötmilliós kifizetésről szóló hírt terjesztették. Kérem, ha mindezekhez hozzátesszük, hogy egy NSZK-beli partner az önállósodás után 50 millió nyugatnémet márkával kíván vegyes vállalatot alapítani, a gyár szabad területén üzemcsarnokot építeni és komoly technológiai beruházásba kezdeni, akkor a nyugatnémetek igencsak meggondolják. hogy a tárgyalásokon gyorsítsák az ütemet, vagy a fékre lépjenek. Mert az ilyen módszer számukra ismeretlen. Máthé Csaba
