Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-19 / 220. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. szeptember 19. Ki lesz a boltgazda Rajtkész számítógépek. működött a korszerű számítógép a Fehérgyarmati Városi Tanácson. „Holt ldő”-ben az adminisztratív munka gépesítését végzi György Zoltán csoportvezető (munkatársaival); aki egyben ellátja a városkörzet tanácsi számítógépeinek karbantartását, a szakjellegű útmutatást, s programok készítését is. Mi lesz a kereskedelem sorsa a privatizáció után? Ki ve­szi meg a boltokat? S lesz-e, aki megveszi egyáltalán? Mindezekre a kérdésekre a közelmúltban kerestek választ Szabolcs-Szatmár-Bereg illetékesei, akik a Kereskedők Szakszervezetének megyei szövetsége szervezésében tartot­tak tanácskozást, s akik előtt dr. Vágó János, a Kereskedel­mi Szakszervezetek Szövetségének főtitkára számolt be az ágazat aktuális kérdéseiről. szaporodó szatócsboltok meg­felelő ellátására? Mivel a kereskedők jelentős többsége nő. jó lenne választ kapni arra is. mi lesz a jelenleg gyeden, vagy gyesen lévők­kel. lesz-e hová visszamenni­ük azoknak letelte után. A tanácskozáson kiderült: megyénk közel húszezer ke­reskedője a privatizáció kap­csán* igencsak nehéz helyzet­be kerül. Amint az köztu­dott. az országnak ez a része az elhelyezkedés, a foglal­koztatás szempontjából is a leghátrányosabbak egyike, s a tanácskozás résztvevőinek egyöntetű véleménye szerint a privatizáció csak tovább ront ezen a helyzeten. A bol­tok megvásárlásához, korsze­rűsítéséhez ugyanis tetemes pénzre van szükség, s ezt a pénzt az itteniek javarésze csak nehezen tudja előte­remteni. Pénz beszél... gyeimen kívül hagyja a szakmai tudást, s nem szá­mítja be a kereskedelmi dol­gozók munkájának minőségét sem. Ki látja el okét? Nyitott kérdések tehát a kereskedelem privatizáció­jával kapcsolatosan is jócs­kán maradtak. Ma sem lehet tudni a megyében vajon hány üzletet, hány dolgozót érint valójában a privatizá­ció. ki állapítja meg az érintett üzletek reális kikiál­tási árát. s jó lenne tisztázni azt is. felkészült-e a nagyke­reskedelem a kis tételek ki­szállítására. a gomba módra A gyakorlatban is Mindezekre a kérdésekre természetesen Szabolcs-Szat- már-Bereg kereskedői sem tudnak választ adni. s a vá­laszt valójában nem is nékik kell megadniuk. A nyíregy­házi rendezvény legfőbb haszna az, hogy felhívta a figyelmet azokra a tisztázat­lan kérdésekre, melyeknek megválaszolása nélkül nem lehet sikeres a privatizáció. Ehhez járul hozzá várhatóan az Országgyűlés állásfoglalá­sa is! Kovács Éva Startol a Natura-család Desszert, gyümölcshab és bébipapi Ojdonságokkal és finomságokkal jelent meg a közel­múltban megrendezett OMÉK-on a Nyírség Konzervipari Vállalat. Amint azt Nádasdi Józsefnétól, a gyár technoló­giai és gyártmányfejlesztési osztályvezetőjétől megtudtuk: a felfokozott érdeklődésnek öszönhetően joggal várják az új termékek piaci sikerét. A Béres-cseppeket nem kell bemutatnunk olvasóink­nak. A vele dúsított, a Nyír­ség Konzervipari Vállalatnál gyártott üdítőitalok és dzse­mek a tervek szerint még eb­ben az évben a boltokba ke­rülnek. Üdítő Séres-cseppel Ezek a termékek ideális összetételüknél fogva nem­csak a Béres-cseppeket fo­gyasztóknak, hanem minden egészséges táplálkozásra tö­rekvő embernek örömet okoz­nak majd. A félliteres pa­'ackozású Béres-cseppel dú- LÍtot üdítő több gyümölcs ke- v érékéből készül, gyümölcs- irtalma is lényegesen maga­sabb a megszokottnál. Egy palack egy napra elegendő Béres-cseppet, tartalmaz, s magában foglalja azt a C-vi- ftamint is, ami az előírások szerint a cseppek fogyasztá­sához szükséges. Az anyák örömére Másik újdonság, melynek nemcsak a babák, hanem anyukáik is örülnek majd, az a Regina bébiételcsalád, amely magas zöldség- és gyü­mölcstartalmú, s amely fe­hérjében sem szűkölködik. A különféle pürék és levek különféle korosztályoknak készülnek, a kéthónapostól az egyévesig fogyaszthatják a gyerekek. Újdonság az is, hogy egyéves kor fölött da­rabos, úgynevezett rágnivaló bébiételeket is gyártanak, melyekbe nemcsak gyümöl­csöt és zöldséget, hanem puf­fasztott gabonamagvakat, szóját, rizst és zabpejyhet is raknak. Sikerre számíthat az a bébidesszert, amely külön­féle gyümölcsökből készül, s puding formájában kerül az üvegekbe. A Nyírség Konzervipari Vállalat gyermekeknek szánt termékei nemcsak, választé­kot bővítenék, a kecskeméti konzervgyár monopóliumát is megtörik, mivel az ottani gyár után másodikként a nyíregyházi készít ma már bébiételeket. Együtt a divattal... A természetgyógyászatnak és a korszerű táplálkozás­nak is mind nagyobb a nép­szerűsége. Ezért tarthat szá­mot érdeklődésre az a Na- tura-termékcsalád, amely­nek bemutatott fajtái nagy sikert arattak az OMÉK-on. A „népes família” tagjai kö­zött gabonaipari termékek­kel, illetve olajos magvakkal dúsított készítmények is van­nak. A müzlikeverékek mel­lett ígéretes jövő előtt áll a sűrű, üvegekbe zárt gyü­mölcsdesszert, melyet ma­gas vitamin- és gyümölcs- tartalommal állítanak elő. A félliteres gyümölcskoktél kü­lönös ismertetőjele a száz- százalékos gyümölcstarta­lom, s az, hogy semmiféle konzervipari adalék, még cu­kor sincs benne. A Nyírség Konzervipari Vállalatnál ígérik, lesz Na- tura-fagylalt is, amely ter­mészetes színezéket és aro­mát tartalmaz, bár ára miatt egyelőre elsősorban csak külföldre készül. A csemege- uborka azonban hazai boltok­ban is kapható. Jellemző rá, hogy csak biológiai ecetet tartalmaz, s édes ízét külön­féle gyümölcstermékekből kapja. A szakemberek szerint — ha egyedül van, sztár lett volna — a kiállításon a gyü­mölcshab, amely jelenleg málnából, szamócából és őszibarackból készül, s mely­nek használata rendkívül jpnaktikus, hiszen a háziasz- szonynak nem kell mást ten­nie, csak tejszínnel együtt a habszifonba önteni, s pilla­natok alatt tálalni a finom csemegét. K. É. Nem mindig kerül pénzke Fő az egészség Űjra divat lett az egész­ség. Ez természetesen nagy öröm, de megvan az a ve­szélye, hogy mint minden di­vatjelenség, lassan ez is az idő martaléka lesz. Most t mindenesetre egymást érik a tanfolyamok, amelyek az egészséges életmódra, a kor- sze? táplálkozásra biztat­nak mindnyájunkat. Mozdulj az egészségedért! a címe azoknak a foglalko­zásoknak, amelyeket a me­gye: művelődési központ szervez A kondicionáló tor­na október elsejétől min­den kedden fél. öttől fél hat­ig tart. A terhestorna min­den hétfőn négytől ötig, a baba-mama torna csütörtö­könként négy & öt között lesz a megyei korház köz­ponti tornatermében. A szer­vezők azt ígérik, hogy a ba­ba ügyesebb, a mama csino­sabb iesz, ha rendszeresen végzik az előírt gyakorlato­kat. A reform konyha-tanfo­lyam a korszc táplálkozás és ételkészítés rejtelmeibe akarja bevezetni az érdeklő­dőket, az októberben induló önismereti úton elérhető fo­gyás módszerének a lénye­ge, hogy nem jár gy :rődés- sel, lelki tusakodással. A művelődési kezpont várja a vegetáriánus- j elentkezését is, hogy r 'szűkre klubszerű kereteket biztosíthasson, egyúttal közkinccsé tegye ta­pasztalataikat is. Az érdek­lődők Papp Ágnestől kaphat­nak részletesebb informáci­ókat. Matuzsálem épületben Centrumék kényszerpályán A nyíregyházi Centrum Áruház bérbe adja kirakatai egy részét, pincéjét és a fél­emeleti elárusító területét. Talán még manapság is fúr- csán hat a hír, ezért a döntés okairól megkérdeztük Krasz- nai Tiborné iazgatónőt. — Az utóbbi- időben gaz­dasági pangs tapasztalható, a készletnorr ik szigorodtak, Rég kilenc ötélverő kínál - ta portékáját i szatmári te­lepülések vá: rain, de elju­tottak áruik a! még Sáros­patakra is. dőközben szá­muk lecsökkent. A Szaplon- czayak, több ősre visszame­nően büszkén emlegetik, hogy életük elválaszthatatlan volt a kend er bálától, til olás­tól, gerebenezéstől, fonástól. Ifjabb Szaplonczay Lajos Fehérgyarmat központjában dolgozik. A Mester abban bí­zik, hogy talán a nagyobbik fia (apja után ő is Lajos) kedvet kap e szép foglalko­záshoz. A vásárlók — állami gazdaságok és szövetkezetek, de magángazdálkodók is — igénylik gyártmányait; s az állattartás fellendülésével (?!) a kötélgyártóra is újból rámosolyog majd a nap, s is­mét megnő a forgalom a műhelyben, s a piacon. ezért kevesebb árut lehet tar­tani. Emellett az egy négy­zetméterre jutó teljesítmé­nyünk, gazdálkodási mutató­ink, s a létszámmal való gaz­dálkodás együttesen arra kényszerít bennünket, hogy — profilcsökkentés nélkül — területeket szabadítsunk fel, így a bérleti díj plusz bevé­telként jelenik meg. S az sem mellékes, hogy esetleg a bérlő jelenléte hozzájárul az áruház profiljának bővü­léséhez, aminek hasznát lát­ják a vásárlók is. Az igazgatónő beszélt azok­ról a mostoha körülmények­ről is, amelyek között dolgoz­niuk kell. Az épület 96 éves, a karbantartásra, felújításra sok pénz megy el. A szociális helyiségek, a rakodási terület sem megfelelő. Ennek elle­nére sem a vezetés, sem kollektíva nem mondott le arról, hogy korszerűbb körül­mények között, nagyobb te­rületen dolgozhassanak. Mert ők is, és a vásárlók is megér­demelnék a méltóbb környe­zetet. Tervek voltak és vannak, de kérdés, mikor valósul meg valamelyik. Reménykeltő le­het az a variáció, hogy a szemben lévő ABC körbeépí­tésekor ők kapják meg az új létesítményt, mintegy 3000 négyzetméteren ideális kör­nyezetben lehetnének. Ami még a jövőt illeti, ke­resik azokat a külföldi és/vagy hazai partnereket, akik részvételével- kft.-ben üzemeltetnék az áruházat. Persze, addig is dolgoznak, mert a jobbat szeretnék, s próbálnak továbbra is a ha­gyományoknak megfelelően a kis- és középrétegek áruhá­za lenni. K. D. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kereskedelem privati­zációjáról maguk az érintet­tek is csak' keveset tudnak. Szó van például különféle hitelekről, de mindmáig tisz­tázatlan. valójában miről és mennyiről. Súlyos kérdés a szakember-utánpótlás is. hi­szen jelenleg is több ezer gyermek tanul kereskedőnek, miközben talán nincs is rá­juk szükség. A tagszakszer­vezetek és a szövetség együt­tes álláspontja szerint komp­lex elemzésre, konkrét intéz­kedésekre van tehát szükség. Bár a szövetséget alkotó tag- szakszervezetek kinyilvání­tották, hogy nem akarnak sztrájkolni, ha azonban a helyzet nem javul, nem zár­ják ki ennek lehetőségét sem. Szabolcs-Szatmár-Bereg ke­reskedői sem értik azt a ne­hézkes előprivatizációt, amely csak a komoly tőkével ren­delkező embereket tekinti vállalkozónak, az egyszerű boltosokról, a munkaerejüket naponta piacra vivőkről va­lósággal elfeledkezik, s csak azoknak az állampolgárok­nak kedvez, akikben jó adag vállalkozói merészség, kocká­zatvállalás,'elszántság van. s mindezekhez jelentős tőkét is magukénak tudhatnak. Így aztán nem csoda, ha a pri­vatizációból kimaradnak azok a kétkezi dolgozók, akiknek munkájai sokszor rosszul fi­zetett munkája teremtette meg a megvásárlásra kijelölt boltot, vagy éttermet. Fi­Kinek? F izetni kell í — olvasom a tegnapi Kelet-Magyar- országban, s mint kide­rül a kis hírből, ez a parancs szeptember 17-től a nyíregyhá­zi Jókai téren parkoló autók­ra vonatkozik. Eszembe jut, hogy az utób­bi években valahányszor fog­lalkozott a Kelet-Magyaror­szágr Nyíregyháza belvárosá­nak parkolási gondjaival, a. fizetőparkolóvá varázsolt köz­területeivel, mindig azzal nyugtatta a tanács a kedélye­ket: ha a centrumban nem is, de pár lépéssel odébb már in- gyen parkolhatunk. Aztán a sétálóutca kialakításával, majd bővítéssével kijelölt fizetőhe­lyek arrébb vándoroltak, órákkal látták el a Krúdy mozi és könyvtár környékét, a megyei tanács előtti teret a Tanácsköztársaság térrel együtt, fizetni kell a piac minden oldalán, pénzt kérnek azért is, ha valaki az SZTK közelében egy legelőn áll meg, és most itt a Jókai tér is. Vagyis fizetni kell. Valóban kellene. Annak, aki ígérgeté­sekkel félrevezetett bennünket. Mert ha ez így megy tovább, mire hazamegyünk, otthon a garázsban, meg a nagymaj té­ny! síkon is parkolóóra lesz. De jól mutatna az ilyen a le- gelőkön is, és lenne mihez ki- ’ kötni a marhát. (baljós) Köté vérit fai ilia

Next

/
Oldalképek
Tartalom