Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-28 / 201. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. augusztus 28. Tudnivalók a választásról (1.) Vencsellöi lábbelik a világkiállításra Ha ránézett volna valaki a vendégekre, esetleg, megkér­dezik, jól érzik-e magúkat. Mindig a ha lett volna. Ügy látszik ilyen a vendég­látás magyar módra. Cservényük Katalin Ajánlás háromféle módon A világ cipőipara az NSZK- beli Düsseldorfban mutatko­zik be szeptember 22 és 25 között. Megyénk gyárai, ipari szövetkezetei is részt vesznek a jövő évi modelleket felvo­nultató seregszemlén. A Gá- vavencsellői Viktória Cipő­ipari Szövetkezetnél 30 n® cipő és csizmamodellel készül a jó üzlet reményében a ki­állításra. Képünk: Földes! Imre a modelléria vezetője Szabolcsi Jánosné tűzőnővel beszél meg egy munkafolya­matot. Elek Emil felvétele Barátságtalan druzsba ai agyar, 1990. augusztus 26. vasárnap délután négy óra. Szatmárcseke jelöl érkező autós hozza a hírt: „Ég a Petőfi-fa!” Roha­nunk a helyszínre. Valóban öles lángok csapnak fel a háromszáz éves tölgy testé­ből. Nagy költőnk emléke kötő­dik e famatuzsálemhez. Nemcsak hazánk más tájai­ról látogatnak ide kulturális emlékeink hívei, hanem az erre járó külföldiek is meg­állnak megcsodálni. És mi lesz most? Égő fák­lyaként fogja bevégezni? Ta­lán nem, mert jönnek tűzol­tóink, akik közel két órás kemény munkával megféke­zik a lángokat. Többen tudni vélik, kik tették. — Szerintem teljesen mindegy. A tények, tények maradnak. Kezdünk már hoz­zászokni, hogy a tarlók és fasorok égetése során füst- felhők takarják el falvainkat. Nekem nem a füst marja a torkomat, hanem az a gondo­lat, hogy nemcsak terveink mennek füstbe, hanem fel­égetjük emlékeinket is... Szilágyi Sándor Augusztus 27-től, hétfőtől kezdődhetett a válasiztási kam­pány — közli a helyi válasz­tásokról szóló törvény. A kampányt szeptember 28., éj­félkor kell befejezni. Ugyancsak augusztus 27-tŐl, de csak szeptember 12-ig te­szi lehetővé a törvény, hogy a pártok, a társadalmi szerveze­tek, illetve az állampolgárok egy-egy helyi képviselőjelöl­tet és polgármestert állíthas­sanak, számukra ajánló aláírá­sokat szerezhessenek. (Polgár- mestereket csak a 10 ezer la­kosúnál kisebb településeken lehet ajánlani, mert csak eze­ken választanak közvetlenül a sfeavazópolgárok ilyen vezetőt.) Minden választópolgár csak egy jelöltet állíthat. A pártok, a társadalmi szervezetek és az egyes választópolgárok által kiszemelt jelöltek kizárólag egy településen, egy választó- kerületben és egy listán fogad­hatnak el jelölést. Ha időköz­ben kiderül, hogy több helyen is szerepel nevük, szeptember 12-ig nyilatkozniuk kell, hol fogadnak el jelölést. A szavazópolgárok háromfé­leképpen ajánlhatnak jelölte­ket a helyi önkormányzatok­ba, illetve polgármesternek a tízezer lélekszámú kisebb te­lepüléseken. Először is úgy, ha augusztus 27-e és szeptem­ber 12-e között munkaidőben — tehát reggel 8-tól IC óráig — befáradnak a helyi tanács­ra és ott valamely szimpati­kus személy ajánlóívét aláír­ják. A másik lehetőség, hogy le­vélben ajánlanak valakit a „választékból”. A levélben je­lezniük kell az ajánlott sze­mély nevét, saját lakcímüket, személyi számukat és persze aláírásukkal hitelesíteniük kell a levelet. A harmadik mód, ha az ál­lampolgár a kopogtatócédulá­val együtt megkapott ajánló­cédulákat veszi igénybe. (Ezek­ből a polgárok a tízezres lé­lekszámúnál kisebb települése­ken kettőt kapnak: alz egyiken egy helyi képviselőjelöltet, a másikon egy polgármester­jelöltet ajánlhatnak. Az emlí­tettnél nagyobb településeken csak egy ajánlószelvény jut, amelyen egy helyi képviselő- jelöltet lehet ajánlani.) Ezeken az ajánlócédulákon tehát ki kell tölteni & megfe­lelő rubrikát, majd befáradva a helyi tanács épületébe, az erre a célra szolgáló urnába be kell ezeket dobni. Az aján­lócédulán egyébként nem sze­repel az ajánló választópolgár neve, ugyanakkor személyét a tanácson nyilvántartásba ve­szik. E szisztéma szerint tehát elvileg nem tudódhat ki, me­lyik jelöltet ajánlotta, mert az ajánlások és az igazolás két különböző listán szerepel. így, aki attól tart, hogy netán az első két módszer alkalmat ad­hat arra: bárki megtudja, kit jelölt és vélhetőleg kit választ majd, az utolsó megoldás va­lószínűleg megnyugtatóbb le­het számára. Az ajánlások egyébként tit­kosak, és október 1-jén meg kell ezeket semmisíteni. Az előbb ismertetett mód­szerek szerint lehet polgár­mesterjelölteket is ajánlani, természetesen csak a tízezer lélekszámúnál kisebb telepü­léseken, mert csak özeken vá­lasztható közvetlenül polgár- mester. Képviselőjelölt az lesz, akit az adott választókerület vá­lasztópolgárainak egy százalé­ka jelöltnek ajánlott. A polgármesterré való jelö­lés feltétele, hogy a polgárok három százaléka ajánlja az il­letőt. Polgármesternek min­den olyan magyar állampolgár megválasztható, akiknek vá­lasztójoga van és nincs más olyan tisztsége, amely össze­férhetetlen volna megbízatásá­val. A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, illetve a főváro- ni kerületekben nemcsak egyé­ni választókerületekben, ha­nem listákról szerezhetnek a pártok és a társadalmi szer­vezetek mandátumot. Ezeken a településeken az említett szer­vezetek abban az esetben in­díthatnak listát, ha az egyéni választókerületek egynegyedé­ben egyéni jelöltet is tudtak állítani. A fővárosi közgyűlés 88 tag­ja közül 66 listáról kap man­dátumot. Ilyen listát Buda­pesten az a szervezet indít­hat, amely legalább öt főváro­si kerületben képes volt már listát állítani. Csernobilből érkezett épp egy hete Nyíregy­házára 36 gyerek. Tele tervekkel, várakozás­sal, a korábbi nyaralá­sok emlékeivel. Hiszen közülük sokan megjár­ták az idén Németor­szágot, Kubát, Hollan­diát, Bulgáriát, Kana­dát vagy Franciaorszá­got. Tudjuk, minden or­szág igyekszik kivenni részét abból a segítség­ből, amelynek elsődleges célja, feledtetni ezekkel a 10—15 éves gyerekek­kel azt az iszonyú meg­rázkódtatást, amit né­hány évvel ezelőtt átél­tek. Az utazást az Ibusz szer­vezte, a gyerekek szállása pedig a sóstói Megyei Ifjú­sági Központban van. Itt ke­restük fel őket, remélve, iz­galmas élményekről számol­nak be. lines tolmács Egészen más hangulat fo­gadott. Először is a gyerekek, tanáraik örültek, hogy végre valaki anyanyelvükön szól hozzájuk, megértethetik ma­gukat. Tolmácsot ugyanis nem kaptak maguk mellé, így aztán hiába is mondanák, mire van szükségük, nincs aki megértse. Ezek után nem csoda, ha ránk zúdúlt a panaszáradat: a gyerekek unatkoznak, azt hitték, itt találkozhatnak majd magyar gyerekekkel, hoztak otthonról kis ajándé­kokat is, most vihetik haza. Nincs egy labda, amivel játszhatnának, csak unatkoz­nak egész nap Igaz, négy­szer voltak a strandon, mert kaptak jegyet, de semmi több. „Ha lett volna...“ Megtettük, amit tehettünk. A MIK igazgatója adott lab­dát, sportszereket a gyere­keknek — adott volna hama­rabb is, ha szól valaki, bár a MIK feladata igazán a szál­lás biztosítása, a konyhafő­nök elmondta, naponta kap­tak barackot a gyerekek, teát is főztek bőven, de nem si­került megértetniük velük, hogy bevihetik a szobájukba estére. Ha lett volna tolmács. Ha lett volna egy csoportvezető. Csóbverseny a nyíregyházi Szabadság téren? Csernobilből érkezett gyermekek Sóstón. ők otthonról mindig törülkö­ző nélkül jönnek. Itt viszont nem kaptak. Tanáraik sem vidámabbak, aggódnak a gyerekek egész­ségéért. Ugyanis naponta rengeteg gyümölcslevet, teát kell inniuk, abból a kis pénzből, amit beválthattak, pedig fagyira sem telik. Au­gusztus 31-én utaznak haza, de már nem is bánnák, ha otthon lennének, még akkor sem, ha benn kell ülniük a zárt ablakok, ajtók mögött a szobában, ugyanis otthon még szellőztetni sem taná­csos. Csernobili gyerekek Nyíregyházán „Ép Petőfi-fa" Fagyira sem telik Még egy seprűt sem tudtak kérni — érthető okokból — így aztán gallyakból eszká- báltak takarítószerszámokat. Tudni kell azt is — és erről utazási irodáinknak már biz­tos vannak ismereteik —, hogy a Szovjetunióban min­den szállodában van törülkö­ző (az most egy másik dolog, hogy az ember szívesebben viszi magával a sajátját), így JUTÁNYOSÁN A JUTÁNYOSBAN! Várja vásárlóit boltunk. Nyíregyháza, Ungvár sétány 31. Űj és használt bútorok, műszaki cikkek, új lábbelik KEDVEZŐ ÁRÜ FORGALMAZÁSA. Használt bútorait, műszaki cikkeit bizománybán értékesítjük. Becsüsünk hívásra házhoz megy! Telefon: 10-428 (üzenetrögzítő!). Jutányosán a Jutányosban! Keresse fel üzletünket! VÁRJUK: hétfő—péntek 9—18-ig' Megtorpedózott összefonódások A Szabad Demokraták* Szövetségéhez a nyáron több bejelen­tés és panasz érkezett a megyei tanács két főosztályvezetőjé­nek munkájára, illetve munkájuk és munkájukon kívüli tevé­kenységük közötti összeférhetetlenségekre. A Szabad Demokra­ták Szövetsége mindkét ügyben tény megái lapító vizsgálatra kérte fel a megyei főügyészséget. A vizsgálat befejeződött, s a megállapításokról dr. Kovács András megyei főügyészhelyettes hétfőn délelőtt sajtótájékoztatót tartott. (2772) Az első beadványban Nyír­egyháza három értékes terü­letének sorsáról kívánt tiszta képet az SZDSZ. Az ügyész­ségi vizsgálat megállapította, hogy mind a Petőfi téri, mind a Korányi és Garibaldi utca sarkán lévő, mind pe­dig a Feszabadulás úti terü­letet pályázat útján ítélte oda a városi tanács. A pályáza­tok kiírása szabályos volt, nem sértették a jogszabályt a pályázatok értékelésénél és a megállapodások megkötésé­nél sem. Az ügyészség nem kifogásolhatta, hogy a KIOSZ kinek adott megbí­zást a beruházások elkészí­tésére. Hogy kerül ebbe az ügybe Zilahi József főosztályvezető neve? Ügy, hogy a háromból két beruházást a KIOSZ nyerte el, de nem saját szá­mára, hanem az akkor ala­kulóban lévő Vállalkozók és Kereskedők Háza Rt. nevé­re. Ez a részvénytársaság vá­lasztotta ügyvezető igazgató­jává Zilahi Józsefet. Egy má­sik összefüggés is felmerült. Az, hogy a nyertes pályáza­tot Zilahi Józsefnek egy be­osztottja készítette, de ez sem volt értékelhető ellene, mert a vesztes pályázatot is egy munkatársa nyújtotta be. A megyei főügyészség még fegyelmi eljárást sem kez­deményez Zilahi József fő­osztályvezető ellen, mert a szeptember 30-i választáso­kig már csak egy végrehajtó bizottsági ülés lesz, így e testület legfeljebb elrendelni tudná a fegyelmi eljárást, de lefolytatni és dönteni már nem lenne kinek. Amiért egyébként felelősségre von­ható lenne a főosztályvezető, az az, hogy csak szóban je­lentette be a megyei tanács illetékes vezetőinek, hogy ő a Kereskedőház Rt. igazgató­ja lesz, ahhoz pedig, hogy a munkája és másodállása kö­zötti összeférhetetlenséget vizsgálják, írásbeli bejelen­tésre lett volna szükség. A másik bejelentését a Szabad Demokraták Szövet­sége dr. Czap Lajos igazga­tási és törvényességi fel­ügyeleti főosztályvezető el­len tettek, mert összeegyez­tethetetlennek tartotta, hogy az osztály a felügylete alá tartozó tanácsoknak kisajátí­tásokat végez, ilyen jellegű munkájához a hivatali ko­csit veszi igénybe. A megyei főügyészség nem végzett vizsgálatot dr. Czap Lajos ügyében, mert folya­matban lévő cégbírósági ügyekbe beavatkozni nincs hatásköre. A cégbíróság ugyanis elutasította Czap Lajosék kérelmét, s bár ezek formai okok voltak, az egye­sület létrehozásáról dr. Czap Lajosék lemondtak. Nem tartja összeférhetetlennek a főügyészség, hogy a főosz­tályvezető korábban kisajátí­tási szakértőként működött, s kocsihasználatra pedig konkrétabb adatok kellené­nek, érdemi vizsgálat ilyen általános bejelentés alapján nem végezhető. A tájékoztató után Porosz­ka Ottó, az SZDSZ ügyvivő­je ismertette a szövetség ál­láspontját. Megköszönte az ügyészség munkáját, s azt mondta: a vizsgálat elérte célját. A részvénytársaság lemondott a beruházásokról, s az ingatlanközvetítő egye­sülése sem jön létre. A Sza­bad Demokraták Szövetsége ezután is felvállalja a lakos­ság ügyeinek segítését, s ha olyan esetekről szerez tudo­mást, amelyek mögött sza­bálytalanságot, vagy törvény­telenséget lát, ezután is él lehetőségeivel. Jó példa volt ez a két ügy arra a fejetlen­ségre, ami most az ország­ban uralkodik, mert egy sor dolgot nem lehet tisztázni már hatályát vesztett jog­szabályok miatt, amelyek he­lyett még nem alkotott újat az Országgyűlés. Lesz teen­dője az új önkormányzatnak, míg az emberek elhiszik, hogy ez szolgálat és nem a hatalom gyakorlása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom