Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-27 / 200. szám

1990. augusztus 27. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol Kováts Dénes újságíró Gombamódra szaporodnak megyénkben az olyan szerve­zetek, melyek révén az ál­lampolgárok értékeik védel­mét, maguk kívánják megol­dani. Faluőrség, polgárőrség. Manapság egyre többen is­merkedünk ezekkel a fogal­makkal. Létüket, szükséges­ségüket a rendőri szervek is elismerik. Hiszen a vészesen romló közbiztonság javításá­ban, — bár ez elsődlegesen a rendőrség dolga — szükség van sajnos az állampolgárok segítségére is De lássuk a kérdéseket! A válaszadásban Bornemissza Lajos, a nyíregyházi rendőr- kapitányság vezetője volt se­gítségemre. Több olvasónk, — köztük olyanok, akik tervezik vagy szervezik polgárái őrség létre- hozását — kérdezte, milyen jo­gai, lehetőségei vannak a szer­vezet tagjainak? — Ügy tűnik, jogi szabá­lyozás egyelőre ezügyben nem várható, így ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint bármely más állampol­gárt. Vonatkozik rájuk a Büntető Törvénykönyv ren- delkeztése a jogos védelem­ről, mely így hangzik: „Nem büntethető, akinek á cselek­ménye a saját, illetőleg mások személyi, javai vagy közérdek ellen intézett, ille­tőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elháríttásához szükséges.” De említhetnénk a végszükség­ről szóló passzust, vagy a Polgári Törvénykönyv kárté­rítésre vonatkozó rendeletét — Ha úgymond „rendőri jo­gosítvánnyal” nem rendelkezik az őrség, mit tehet egyáltalán? — kérdezte K. J. tiszavasvári olvasónk. — Fizikai jelenlétével el­riasztja, visszariasztja a bűn- cselekményt elkövetni szán­dékozót, a garázdálkodókat, s ha bűncselekményt észlel, rendőrt hív segítségül. Drahos Ferenc Nyíregyházá­ról két kérdést tett fel. Miért nem kap a rendőr nagyobb ha­talmat, illetve nem mond-e ellent egymásnak, hogy a rend­őrség „európai” lesz, a bűnö­zők viszont egyre keményebb fiúk? — Jogszabályokkal kell egyértelművé tenni, milyen esetben mit tehet, hogyan in­tézkedhet a rendőr. Olyan jogszabályok kellenek, me­lyek a becsületes emberek, a társadalom nagy többségének érdekeit fejezik ki. Ez várha­tóan a rendőrségről szóló tör­vényben, majd az ezt követő szolgálati szabályzatban fog testet ölteni. Mi abban bí­zunk — mondta a rendőrka­pitány — hogy legalább a rendőrségről szóló törvény az idén az országgyűlés elé ke­rül. — Miben tud a rendőrség se­gíteni a polgári őrségnek? — tette fel á kédést Nagy Zoltán a megyeszékhelyről, és M. G. Fehérgyarmatról. — A közrend, közbiztonság fenntartása a rendőrség fela­data. A jelenlegi helyzetünk­ben ennek maradéktalanul megfelelni nem tudunk — válaszolt Bornemissza Lajos. — Éppen ezért köszönet il­leti azokat az .embereket, akik önként, szabad idejüket feláldozva öszefognak saját maguk, s mások testi épségé­nek, vagyonának megvédé­se érdekében, a közterület rendjének fenntartására. A rendőrség nem akarja felü­gyelni, irányítani, szervezni a polgárőrségi munkát. Se­gítséget természetesen ad, például tanácsokat, lehetősé­get önvédelmi ismeretek el­sajátítására, s ha igénylik a rendőri intézkedést, megtesz- szük. Munkájuknak szervezé­se, meghatározása nem fela­datunk. Ha ebben megkér­deznek bennünket, készség­gel segítünk, de érezniük kell, hogy ők önállóak, sza­badon döntenek, nincs „bá­ba” mellettük. Hiszen én ép­pen azt tartom a polgári őr­ség legnagyobb erényének és előnyének, hogy önkéntesen szerveződik, mert csak így működhet hatékonyan. Tóth Ferenc Nyíregyházáról azt kérdezte, milyen fegyverei, önvédelmi eszközei lehetnek az őrség tagjainak? Hiszen a bű­nözők gyakran sprayvel, kés­sel, fegyverrel indulnak út­ra... — Jelenleg nincs lehetőség a polgárőrség tagjai számára ilyen eszközök alkalmazásá­ra, de a célját, feladatát anél­kül is képes megvalósítani. A működési feltételeket a helyi önkormányzatok bizto­sítják, ez így van Nyíregyhá­zán is. A városi tanács ígé­retet tett rádiók beszerzésére, és helyiséget is ad az őrség­nek. A rendőrség a náluk használatos úgynevezett ha­sábrádiókat addig is kölcsön­zi a polgárőrség tagjainak, önkéntes vállalásukat segít­ve. Végezetül hadd kérdezzen az újságíró is a rendőrkapi­tány úrtól. — A polgári őr­ségek létrejöttével nem tart-e anarchiától, az önbíráskodás elterjedésétől? — Nem, hangzott a határo­zott válasz. — Ugyanakkor valóban nem lenne jó, ha saját maguk szolgáltatnának igazságot, önbíráskodásra nem kerülhet sor. A rendőr­ségnek már az is nagy segít­ség, ha az őrség rendellenes­séget tapasztalva nem lép fel, hanem a rendőröktől ké­ri ugyanezt. A jósavárosi példa azt mutatja, hogy a vá­rosrészben köztudottá vált a Közbiztonsági őrség műkö­dése, és tagjainak éjszakai „sétái” önmagában is bizto­sították azt, hogy ez idő alatt a térségben kimutathatóan és jelentős mértékben javult a közrend és közbiztonság. A Demecseri komposztügy V„L2^ ■ Leomlanak a borhegyek? Ügy tűnik megnyugtató módon rendezi a COMPACT Vállalat az általa a megyében tárolt, korábban nagy vihart kavart bőrhulladék-he- gyek sorsát. A bértárolásra 1986. januárjától másfél éven át folyamatosan ide szállított és a megye néhány településén különböző épületek­ben elhelyezett, mintegy 8590 tonna bőr a cser­nobili katasztrófa sújtotta Szovjetunióból szár­mazott, de ennek a mennyiségnek a fele még a szomorú 1986. április végi napok előtti időszak­ban jött be az országba. A környezetvédelmi ható­ság a bőrt veszélyes hulla­déknak nyilvánította és el­rendelte az ilyen típusú anyagokra kötelezően előírt vizsgálatok elvégzését, amit viszont már nemcsak a se­lejt bőrökkel, hanem az an­nak hasznosítására kidolgo­zott komposztálási eljárás során gyártott, bőr-szerves- trágya-szalma-zeolit összeté­telű komposzttal is el kellett végezni. Nem sugároz A vizsgálatokat — anya­guk már egy kötetre való terjedelmű — a COMPACT elvégeztette, melyek ered­ménye alapján több helyen is megállapították, hogy a komposzt jó, azaz egyálta­lán nem ártalmas, mivel a rádioaktivitása — ugyanúgy mint a bőrhulladéknak — nem nagyobb a mindenütt mérhető háttérsugárzásnál és egyéb káros anyagokat sem tartalmaz az engedé­lyezettnél nagyobb mérték­ben. Ennélfogva mezőgaz­dasági célú felhasználásra alkalmas lehet. A vizsgálatsorozat most következő második fázisá­ban a növény- és talajvédel­mi hatóság fogja megvizs­gálni azt, hogy a korábban már a karcagi kutatóintézet által termásnövelő, így mű­trágya-helyettesítő hatású­nak ítélt komposzt milyen típusú talajon, milyen kö­rülmények között és milyen dózisban juttatható ki a föld védelmének szem előtt tar­tása mellett. Labor­vizsgálatok A megyei növény- és ta­lajvédelmi állomás főmér­nöke, Szőke Lajos elmond­ta, hogy a COMPACT meg­bízása alapján a közeljö­vőben elvégzik majd a szükséges vizsgálatokat, me­lyek eredményétől függ majd, hogy megadják-e az engedélyt a komposzt me­zőgazdasági hasznosítására. Azonban igen valószínűnek látszik az, hogy mélyen húzódó talajvízszint esetén, valamint nyárfaerdő-telepí- téseken minden gond nélkül felhasználható lesz. A COMPACT fejlesztési főosztályának munkatársá­tól, Burzuk Györgytől, aki a bőrhulladékügy megoldá­sán dolgozik, s többek kö­zött szerdán is egy hatósági mintavétel miatt járt De- mecserben, a bőrkomposztá­ló telepen a Borzsova ta­nyán, megtudtuk, hogy a vállalat minél hamarabb meg akarja szüntetni a Szabolcsban tárolt bőrhulla- dék-készleteket. Ezek szerint a demecseri téesztanyán tá­rolt, eredetileg 3000 tonna hulladékból az ott felépí­tett, meglehetősen költsé­ges technológiával komposz- tot készítenek, de e meny- nyiség nagyobb részét zárt konténerekben még az esz­tendő végéig elszállítják De- mecserből. Az első szállít­mány augusztus 21-én már el is hagyta a községet. Vissza a faladónak A COMPACT a napokban a helyszínen tárgyalt a me­gyébe hívott ukrán bőr­ipari kutatóintézet szakem­bereivel, akikkel arról foly­tat biztató tárgyalásokat, hogy Ukrajnába történő visszaállítás után, ott fog­ják a selejt bőröket, lega­lábbis azok egy részét meg­semmisíteni. A más helye­ken raktározott bőrhulladék kiszállítására a megyéből Demecser „kiürítése” után kerül majd sor. Galambos Béla — Hallottad, fizetéskép­telenek a zálogházak? Nem fizetnek aranyra és a mű­szaki cikkekre. — Az új kormányprog­ramra még adnak valamit? — Szocdem vezetők köve­telik, hogy mondjon le Pet­rasovits. — Van egy ötletem. Le­gyen ő a szövetségi kapi­tány. — A Magyar Nők Szö­vetségének elnöke azt nyi­latkozta, hogy ok akarnak lenni a nők élő lelkiismere­te. — Mennyi tiszteletdíjat kap egy élő lelkiismeret? — Nagy a jogi bizonyta­lanság. A bombariadó jogi értékelése a Dunántúlon rémhírterjesztés, az Alföl­dön a hatóság félrevezetése, Budapesten meg garázdaság. — Na bumm! — Van három találós kérdésem. Mire mondták: „Ne a farok csóválja a ku­tyát”? — Az MSZP és a párt parlamenti frakciójának vi­szonyáról. — Nyertél. A második: mit jelent a köznyelvben a „hálózati személy és döglött technika”? — A tégla és az elvágott zsinórú poloska. — Ez is talált. A harma­dik kérdés: Ki mondta, hogy „ilyen feladatokra nem hittantanárokat képez­nek ki”? — A pártállam volt titkos ügynöke. — Hármas befutód van. Sajtófigyelésből jeles. — A moszkvai tüntetők Miklós cár, Sztálin és Jel­cin képeivel vonultak fel. — Atyuska nélkül nem megy? — Krupiék kerestetnek. — Ott a sok lelépő mi­niszter. A szerencsejáték­ban otthon vannak. — Csoóri Sándor mondta a megnyitó beszédet a moszkvai Magyar Kultúra Háza megnyitóján. — Ejha! Szilenciumot ne­ki! — Az osztrákok 3,8 mil­liárd schilling kártérítést kérnek Nagymarosért. — A leköszönő kormány azt mondja: Utánam az özönvízlépcső! — Petrasovítsék nagyon akarják a Népszavát. — Új film van a mozik­ban: „A kis tolvajlány”. — Prágaiak éhségsztráj- kolnak a CSKP betiltásáért. — Éhe a szépnek, éhe a jónak? Kapós a raklap Öriási a kereslet a ra­kodólap iránt a nyugati piacokon. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tiszalöki feldol­gozó üzemének 190 milliós árbevétele 70 százalékban osztrák és nyugatnémet vásárlóktól származik. Ké­pűnkön az új olasz auto­mata szegezőgépen törté­nik a lapok összeállítása. (B. A. felv.) SZERKESZTŐI OOOOOOOO \ XX E gy szépvonalú, ne­mesen elegáns, en­nek megfelelően méregdrága autónak nyu­gaton is utánafordul a já­rókelő. A Porsche az a márka, amelyről minden kamasz álmodik, de a fel­nőtt is vágyakozóan sóhajt láttán. A Porsche után Nyíregyházán is suhan a tekintet, valahányszor áll­va hagyja a kocsikat a lámpánál kilőve. Ügyes fiatalember, sikeres vál­lalkozó lehet a gazdája — kollégám írta róla nem is olyan rég. Irigyel bizony­nyal szép számmal van­nak, én a tisztelői közé tartozom. ötlet, szorgalom, lele­ményesség ... A kívülálló ilyen közhelyeknek tulaj­donítja a Porschéhez ve­zető utat. Akinek pedig megvan az álomautó, an­nak attól van meg, hogy tartalmat ad ezeknek a szavaknak. Maradva a né­met autóipar büszkeségé­nél: ez a mi Porschénk egy ideje vállalati rend­számmal jár-kél. Ez, vagy leleményesseg, vagy rá­utaltság jele. Bevinni a vállalatba, és az adózás előtti nyereségből, esetleg szimpla költségből fizetni a fenntartását? Vagy meg­szorult a cég, és be kel­lett vonni a vagyoni tar­taléknak sem megvetendő értéket? Udvariatlanság volna firtatni az ügy hátteret, mivel ma már ehhez sen­kinek semmi köze sincs. Rossz reflexek persze fennmaradhattak az em­berekben abból az időből, amikor a mindenható sza­bályozás még azt is előír­ta. hogy milyen típusú autót, és hányat üzemel­tethet egy cég. Emlékeze­tes. hogy egy időben a megyei első titkárok nagy torinói Fiátokkal jártak, aztán egyik napról a má­sikra 1600-as Ladára kel­lett átszállniuk. Nyugati autóról minisztertől lefelé alig álmodhatott vállalati vezető. Legfeljebb, ha vett magának. Ma már nem státus- szimbólum az autó, hanem munkaeszköz. Sofőrre is alig telik. A Porschés fiúk is maguk vezetnek, mi­ként Giovanni Agnelli a Fiat konszern elnöke. A nyugati autók pedig úgy szaporodnak immár, mint eső után a gomba. Drá­gábbak ugyan a keletiek­nél, de tudja azt a magán- személy és a vállalat egyaránt, hogy fenntartá­suk végeredményben ol­csóbb. Mind több tűnik fel közülük XX rendszám­mal, ami ugyancsak el­gondolkoztatja az embe­reket. Miért éri meg vajon autót bérelni? A válasz egyszerű: a bérlet költség­ből fizethető, és az autó így olcsóbb, mintha az adózott nyereségből vette volna az illető vállalkozás tulajdonosa. Feltűntek az első kocsik, amelyek az új magyar rendszámot viselik. Sem a betűjükből, sem a szá­mukból nem lehet követ­keztetni semmire. Jótéko­nyan eltüntetik majd a még meglévő rendszám által a nagyközönség elé tárt különbségeket. Az öt­let, a szorgalom, és a lele­ményesség ezen az egyen nem fog tehát szemet szúrni. Nincs is rá szük­ség. Boldoguljon aki tud. irigykedjen akinek termé­szete, és igyekezzen. aki maga is Porschét szeretne maga alá. Esik. Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom