Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-27 / 200. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. augusztus 27. Furfangos kft. Nagy kalászban Kibújt a szög a pénzeszsákból Erre mondják, hogy jogszabályilag tökéletes, etikailag már kevésbé. Mégpedig az, ha egy gyáron belül a selejt feldolgozására más cégekkel és magánszemélyekkel társaságot alapítanak, amelyben a gyári vezetők érdekeltek. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy melyik érdek az előbbre való: a gyáré, ahonnan a havi fizetésüket kapják, vagy pedig a társaságoké, amely tisztes nyereséget produkál. Augusztus közepén ugyanezt vetette fel munkásgyűlésen a Kender-, Juta- és Po- litextil nagyhalászi gyára munkástanácsa. Szerintük a privatizáció a gyárban egy olyan álcázott jövedelemszerzési forma, amely a Tiszatex Kft. két alapító cége vezérkarának és a hozzájuk tartozó gyáron kívüli személyeknek teremt magas jövedelmet. Éljen a selejt A ceglédi székhelyű társaságot 1988 végén a budapesti anyavállalat, a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet és hat magánszemély hozta létre. A kft. a nagyhalászi gyárban előállított selejtes zsákok javítására és értékesítésére alakult. A munkástanács összeférhetetlenségre utal a szerkesztőségünkbe küldött levelében, mely szerint a kft.-ben lévő gyár vezetőinek egyfelől az az érdeke, hogy a selejt minél magasabb legyen, ugyanakkor az is, hogy minimális hiba legyen a zsákokon. Így a kellő meny- nyiség és a gyors hibajavítás alapján a piaci értékesítésből jelentős jövedelem származik. A dolgozók felteszik a kérdést, miért nem lehetett a helyi termelőszövetkezettel kooperálni, miért kellett Ceglédre vinni a kft. székhelyét? A kft. alakulásánál a meghirdetéssel is gond volt, hiszen csak néhány vezető tudott erről, a dolgozók nem. Bár a nagyhalászi gyár igazgatója, Kovács Sándor nincs a kft. alapítói között, a gyárban dolgozó lánya viszont igen. A munkástanács felvetéseivel pénteken délben a gyár igazgatóját kerestük meg. B székhely Cegléd Kovács Sándor elöjáróban elmondta, hogy eredetileg nagyhalászi székhellyel kiA gőgről i i zt írják az újságok ' /± egyik-másik közéleti személyiségünkről, i hogy bizony nagyképű, I hogy ne mondjam, gőgös. Hát nem tudom, ugye, nem én szoktam velük ebédelni | a parlamenti étteremben. Csak azt tudom, amit én még nagyapámtól hallottam va- j laha, ha valakiről azt hallotta, hogy az ilyen meg olyan gőgös. Tudod, ki a gő- l gös, kisfiam? — kérdezte volt, s válaszom meg sem várva már magyarázta: Az I igazán gőgös az a hajótö- ' rött, aki a hátára fekszik a tengeren, cigarettát vesz a i szájába, S úgy tesz, mintha | gőzhajó volna . . . Hát, gondolom, nem ké- i ne úgy tennünk ... — ij — vánták megalapítani a kft.-t, de helyben nem találtak megfelelő üzemen kívüli épületet. Mivel a ceglédi téesz dolgozta fel korábban is a selejtes zsákokat és ehhez megfelelő gépek állnak rendelkezésükre, ezért lett a kft. székhelye Cegléd. A vállalathoz öt kft. kapcsolódik, ebből egy nagyhalászi érdekeltségű, folytatta az igazgató. Bár a kft. alakulását a vállalati tanács hagyta jóvá és erről valamennyi dolgozó tudott, arról viszont kevesen, hogy tőkével is be lehet lépni a társaságba. Végül a gyárból a varroda üzemvezetője, a szállítási osztályvezető és az igazgató lánya lett alapító tulajdonosa a kft-nek. A selejtes zsákok 30—35 százalékát, magyarázta az igazgató, hulladékként értékesíti a kft., a többiből pedig kisebb zsákokat készítenek és úgy értékesítik. A gyár több céggel, többek között a Tiszatex Kft.-vel bérmunkaszerződést kötött, amely alapján a megnövekvő igényeket szombat, vasárnapi túlórákkal tudta kielégiteni, ugyanakkor lényegesen több bért fizetett dolgozóinak is, mondta Kovács Sándor. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy a kft.-ben lévő gyáriak a selejt növekedésére törekednének. Ha ilyen lenne, senki nem kerülhetné el a felelősségre vonást. Azt elismerte az igazgató, hogy lányát a kft. tagsága miatt különböző személyek támadják. Hozzátette, ha ez a kft. most indulna, minden családtagjának megtiltaná, hogy alapítója legyen a társaságnak. Szerinte egyetlen első osztályú zsákot sem adtak el a kft.-nek selejtként, tehát nem segítette elő lánya jövedelemszerzését. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kft. nyereséges, de ez már a kft.- re tartozik. Matakapcsalal Arra a kérdésre, hogy a kft. megalakulásától miért két csatornán viszik el a nyereséget a gyárból, hiszen az anyavállalat a napi termelés alapján, a kft. tagjai pedig a selejt után, azt válaszolta, hogy a megyében a budapesti központú anyavállalatok és szabolcsi telephelyei közül talán a Kender-, Juta- és Politextil és nagyhalászi gyára között legjobb a kapcsolat. Mindez jövedelem, termelési színvonal és technológiai szint alapján is értendő. Az igazgató azzal fejezte be a beszélgetést, hogy nem is olyan régen a kft. szeptember 30-val kinyilvánította megszűnését. Vajon lesz-e helyette újabb kft., amelyben a dolgozók is érdekeltek, vagy pedig kft. helyett a selejt csökkentésére ösztönzik még jobban agyáriakat ? Máthé Csaba ll7lAtlwVT MÁIÁc7nllÁn Ízlésesen berendezett, gazdag árukínálattal VilOHIUl rlilTVdiaiKOn nyílt meg a közelmúltban Mátészalka belvárosában a Szilumin Fémipari és Kereskedelmi Kft. üzletháza. Többek között elektromos és híradástechnikai eszközöket, fémből készült kerti bútorokat és ruházati cikkeket forgalmaznak. (Elek Emil felvétele) Kovács János gondolataiból A pénzről O lvasom az újságban és hallgatom a rádióban, hogy ezek a szociológusok folyton panaszkodnak. Szerintük sehogyan sem jó dolog az, ha az emberek ennyire hajszolják a pénzt. Igen, azt hiszem, ezeknek a szociológusoknak valóban igazuk van. Nem is értem én az embereket, hát mi a csodának kell azt a pénzt annyira hajszolni? Hiszen annyi sokkal szebb dolog van az életben, mint például az ékszer, a bunda, az autó, az utazás ... — U Mr. Hibjan a mester Mr. Hibjan György Nyíregyháza 111. Manda 4. Dear Mr. György! És itt következik az az angol nyelven irt levél, amelyet Tokióban adtak postára. Az „úr” pedig, akinek címezték, nem más, mint a 11 éves Hibján Gyurika. Arról nevezetes, hogy babakocsiját, amit kistestvérének barkácsolt, kiállítják Japánban, a fiatal feltalálók negyedik világkiállításán. Ebből az alkalomból kerestül fel a „mestert” otthonában, Mandabokor- ban. A lehető legalkalmatlanabb időpontban érkeztünk, ugyanis nagy volt a készülődés a házban — egyik nővére megy férjhez a napokban. Azért persze tudtunk váltani néhány szót. — Én Hajnikénak csináltam a kocsit, hogy tologathassam benne, ő a legkisebb testvérem — nyolcán vagyunk, én az ötödik gyerek — ő még csak kétéves, és nagyon szeretem. Aztán egyszer járt nálunk az Endreffy Ildikó néni, meglátta a kocsit, és azt mondta, be kellene küldeni a pályázatra. Hozott fényképészt, felírták az adatait, a méreteket, mindent. Apukám csodálkozott 'is, azt mondta, minek ilyen nagy felhajtást csinálni. Aztán jött a levél, hogy a pályázatot elfogadták, ami azt jelenti, hogy a kocsi utazik. — Először csak egy ládi- kát csináltam fából, abba ültek bele a kistestvéreim. Aztán mindig tovább bő- vítgettem. A kerekeit két háromkerekű bicikli hátsó Babakicsival Japánba Az ifjú feltaláló kerekeiből csináltam. Már úgysem lehetett azokat használni, mert tönkre mentek. A teteje és a sárvédő műanyag. A tetejét még fel is lehet hajtani. Gyurika egyébként a nyíregyházi 12. számú általános iskolában szeptemberben kezdi a hatodik osztályt. Kedvenc tárgya a technika, tanára Viraszkó István. Hogy a tanár bácsi tud-e arról, hogy feltaláló a tanítványa, arra a kisfiú szerényen csak annyit válaszol: — Nem szoktam neki mondani. Egyébként csináltam már egy másik kocsit is. Mikor arra kérem, mutassa be a művét, kiszalad az udvarra, s valahonnan már húzza is elő. Majd látva arcomon a leplezetlen csalódást, rögtön megmagyarázza : — Kicsit szétment, meg kell javítanom. Voltak itt vendéggyerekek, ezzel játszottunk. Még falazóblokkot is szállítottak benne. S csak azután jött a levél Tokióból. Még azt is írták — a nővérem fordította le angolból —, hogy remélik, jszál- lítható állapotban várj a kocsi. Most meg kell javítanom. Azért is csináltam a másik kocsit, hogy addig azzal játszhassanak a többiek. Egyébként hamar megre- parálom, nem nagy dolog. De akkor lelakatolom a fáskamrába ! (csk) Nyírszőlősről panaszolták Miért nem volt kenyér? Felháborodott nyírszőlő- si olvasók jelezték, immár nem első alkalommal későn érkezett boltjaikba a kenyér. A múlt héten előfordult, hogy délután fél kettőkor ért oda az első szállítmány. Az ott élő nyugdíjasok számára különösen megterhelő a hosszú várakozás, vagy a többszöri boltba járás, arról nem szólva, hogy az óvodából is hiányzott a friss kenyér. Jogos igénynek tartják, hogy időben jussanak hozzá. Ribóczi Istvánt, a kenyérgyár vezetőjét kérdeztük a miértekről. — Nagyon bánt minket a dolog, de sajnos, objektív okok is közrejátszottak. Elöljáróban hadd mondjam el, hogy van a gyárvezetésnek egy törekvése: minél frissebb termékeket juttatni el a boltokba, a vásárlók érdekeit szolgálva. Ezért a zárókészletet a minimálisra csökkentettük, déután túrajáratokat állítottunk be, így az éjszaka sütött kenyeret délelőtt, a délelőtt sütötteket délután visszük ki az üzletekbe. Nem számoltunk azzal, hogy a kereskedelem meglátja benne a számára kétszeresen jót, kevesebbet rendelnek, mondván, ha hamar elfogy, beszólnak, hogy délután többet kérnek. Azt viszont mi nem vállalhatjuk fel, hogy 30—40 mázsa kenyeret csak azért süssünk meg, hátha elviszik. Ráadásul a megnövekedett kishatárforgalom is jócskán növelte a keresletet. Ami a külön kiemelt panaszt illeti, sajnos, három súlyos probléma idézte elő. Egyrészt 19-én csőtörés volt az üzemben, s minden — gyors — intézkedésünk ellenére 30 mázsa kenyérrel kevesebbet tudtunk előállítani. Amikor beindult mindkét termelővonal, műszaki hiba jött közbe Ezt tetézte, hogy a raktárból a kereskedelem 46 mázsa kenyeret kivitt, így közel 100 mázsa kenyér hiányzott. Berendeltünk mindenkit, de csak délután négyre tudtuk pótolni a kiesést. — Higgyék el, megteszünk mindent azért, hogy ne legyen kenyérhiány, de ne tekintsék felelőtlenségnek intézkedéseinket. Szeretném megnyugtatni a lakosságot, anyagellátási problémáink nincsenek, de sajnálatos műszaki hibák közbejöhetnek. A jobb ellátás érdekében szervezési változtatásokat vezetünk be, ezáltal reméljük, a minimálisra csökkenthető annak veszélye, hogy a múltkorihoz hasonló esetek előfordulnak. K. D. Százezret ér a ..Rózsa” Kis híján hárommillió forinttal tartozik az államkasz- szába, ugyanakkor meg akarta vesztegetni az adóellenőrt A neve Révész István. Fé- nyeslitkén született, Kisvárdán dolgozik, Debrecenben van a bejelentett állandó lakása. A Nyíregyházi Bíróság nem jogerősen másfél évi börtönre ítélte. Révész Kisvárdán szerződésszerűen üzemeltet egy műszaki boltot. (Alkalmazottai is vannak.) Az utóbbi években nem tett eleget adófizetési kötelezettségének, nála az adóhatóság 2 millió 802 ezer forint adótartozást állapított meg. Idézet a vádiratból: „Az ügyben eljáró főrevizor megkereste, hogy egyeztesse vele az adóbevallást. Az egyeztetés során közölte a főrevizorral, hogy ha tisztességesen végzi munkáját (vagyis ha szemet huny — a szerk.), honorálni szeretné. A vádlott félbeszakította a főrevizort és egy lezárt borítékot elővett, mondta, hogy ezt neki szánja. Ö nem fogadta el, de azt az asztala fiókjába tette. A lezárt borítékban Rózsa jeligére százezer forint névértékű, bemutatóra szóló postai takarékbetétkönyv volt”. A tárgyaláson Révész azt állította, hogy a borítékot véletlenül hagyta a főrevizor asztalán. A bíróság azonban nem hisz az ilyen véletlenekben, bizonyítottnak látta a hivatali vesztegetés bűntettének elkövetését. Az ítélet másfél év börtön. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője felmentésért fellebeztek. Az ítélet nem jogerős. N. L.
