Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
1990. augusztus 1. Kelet-Magyarország 3 Vélemények és megjegyzések egy tanácskozás ürügyén Mitől leid a tehenészei? Miközben a tejtermelés növekszik, csökken a tehénállomány, de erőteljesen mérséklődik a tejtermék fogyasztása is. Korunk nagy ellentmondása ez és hatalmas kérdőjel a jövőnket illetően. Az ok és okozat sajnos könnyen magyarázható. A tehéntartás iránti közömbösség a tejtermelés kritikus jövedelmezősége miatt van. A tejtermék fogyasztása viszont azért csökken, mert a tej és tejtermék a boltokban drága és egyre megfizethetetlenebb. A mindennapi egy liter tej a háztartásban havi 6Ü0 forintos kiadás, de ha túrót, tejfölt, sajtot és vajat is fogyasztunk. az már a családi költségvetést havonta 1000 —1500 forinttal terheli. A kisnyugdíjas, a kiskeresetű, a nagycsaládos tehát már a tejen is spórol. Teljes gépesítés Mindezekről így, ennyire tömör megfogalmazásban nem esett szó Kállósemjén- ben azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület állattenyésztési szakosztálya tehenészeknek tartott. (Szokatlanul nagy volt az érdeklődés, száznál is többen voltak kíváncsiak az előadásokra és a bemutatókra.) A helyszín kiválasztása nem volt véletlen. A semjc- ni tehenészeti lelev ma a megyében a legújabb és a legkorszerűbb. A 424 férőhelyes. kötetlen tartású. három termelőistállós, teljesen gépesített tehenészetet 1988-ban kezdték építeni. 1989 februárjában benépesítették és másfél éve termel. Ezzei kapcsolatban mondta Mészáros János, a termelőszövetkezet elnöke. — Miután a beruházást elhatároztuk. bejártuk az egész országot. Legalább negyven tehenészeti telepet tekintettünk meg, hogy okulva a jó és rossz tapasztalatokból, olyan üzemet építsünk, amely, ha nem is tökéletes. kialljon minden kritikát. A telep negyvenötmillió forintba került. Megmondom őszintén, sokan nem tekintettek bennünket normálisnak. hogy miközben másutt leépül a szarvasmarhatartás, mi — vállalva a terheket —, fejlesztünk. Az első év eredménye bennünket igazolt. Az 5835 literes tehenenkénti tejtermelés meghaladja az átlagot és jövedelmező ... Rövid tájékoztatójában a termelőszövetkezet elnöke nem szólt arról a levélről, amit a tejipartól kaptak. A levél tartalma, mondanivalója: az ipar nem tart igényt a többlettejre, csak azt a mennyiséget veszi át. amely a szerződésben szerepel. A tehenenkénti 5800 liter, .vagy az azon felüli mennyiség tehát nem dicsőség és nem jövedelemnövelő cselekedet. De erről még lesz szó. Tény, hogy a következő két színvonalas előadás sem vette tekintetbe. hogy sorsfordító időket élünk. Az előadók tehát optimistán a megtorpanást, ami az állattenyésztést és a tejtermelés helyzetét illeti, olyan nagy lélegzetvételi szünetnek tartották, amely a további fejlődéshez ad majd lendületet. Dr. Dohy János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora kijelentette: Folytatni az integrációt , — Bármi is történjék, folytatni kell az integrált munkát, hiszen a világban jellemző a koncentráció, a specializáció és az integráció Ebben nem képzelhető et a visszaforgatás. Mint a kerék, ez a folyamat is előre forog. A nagy szelekciós bázisok előnyét, mint például egy korszerű tehenészeti telep. nem lehet elvitatni. Egy :yen gazdaság eredményét és létét, mint a kállósemjéni. nem lehet megkérdőjelezni. Annál is inkább, mert a tejtermékfogyasztás Magyarországon egy-két év múlva újra jellendül. Az előadás, további részében a professzor a holstein- fríz állomány térhódításáról, a tejtermelés gazdaságos növelésének genetikai lehetőségeiről szólt, kiemelve, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lehetőségei igen kedvezőek. sok a rét és a legelő így a gyepre alapozott üsző- és tehéntartás feltételei adottak Ez azért is fontos, meri bár a megye tej termelési átlaga szerényebb, mint az országos. viszont nagy előny, hogy itt olcsóbb a tejtermelés. mint másutt. És még olcsóbbá tehető. Dr. Pálházi István igazgató a holstein- fríz szaporítóanyag-ellátásának mai eredményeiről és gondjairól beszélt. Ez a tenyésztők számára volt nagyon fontos és hasznos tájékoztató. A tanácskozók. miután megtekintették a kállósemjéni vöröstarka holstein-fríz tehenekkel benépesített telepet, nemcsak a megye legkorszerűbb tehenészetével, de egy jól működő munkaszervezettel is megismerkedtek. Benke László, a telep integrátora elmondta, hogy a tehenészet vállalkozásban, önálló gazdaság. A szakirányítókkal együtt 28 ember feladata a napi munka elvégzése. Nem kell a tej? — Itt csak egyszer lehet hibázni. A tehenészek munkájukért — kiemelt fizetési kapnak, de a pénzért mindenkinek keményen meg kell dolgozni. (Itt hangzott el a tejipari levél kommentárja.) Sajnos, most nehéz helyzetbe kerültünk. A tejipar közölte, hogy nem vesz át a szezrödésben írott tejtől nagyobb mennyiséget. Mi pedig többet fogunk termelni, hiszen a második f él évben erre jók a lehetőségek. — De mi lesz a felesleggel? ■ — Nem tudjuk. Nem szeretnénk csatornába kiönteni, hiszen az nagyfokú pazarlás lenne — mondja Demendi György, az egyik szakvezető — Másrészt nekünk, mint vállalkozóknak ki kell fizetni a bérleti díjat, az amorti zációs összeget és természetesen keresni is szeretnénk. Amit Kállősemjénben a megye tehenészeinek bemutattak, az már a tejtermelő nagyipar. Nagy érték nem csak a milliók okán, amibe került, de azért is, mert a jövőt alapozza meg. Az nem lehet, hogy erre ne lenne szükség. Seres Ernő Toronyóra kvarccal Tanácsi támogatást is felhasználva újra működik a fehérgyarmati műemlék református templom toronyórája. A Müller János budapesti órás készítette szerkezet még a II. világháború idején rongálódott meg. Balogh Tihamér esperes és a hívek, a templom építése 500. évfordulójára szerették volna elvégeztetni ezt a munkát, 1986-ban azonban nem akadt vállalkozó. Most Takács János déva ványai kisiparos (lakatos és elektromechanikus társával) beépítette a kvarcórát, melyet komputer vezényel. Ez az elektronika irányítja a vil- lanyharangozást is. így tiszta nyáridőben messzire elhallatszik a negyedóránkénti kisharang, illetve az órákat jelző nagyharang konduláea. # dónként belehallgatok a rádió parlamenti közvetítéseibe. Tény, hogy ennyi jó színész még soha nem játszott ezen a színpadon. Nem is tudom, kik maradtak a színházakban. Lehet, hogy nem is fogom megtudni soha, hiszen úgy elintézte a kultúrpolitika, hogy hamarosan csak valutáért lehet már oda is bejutni. Esetleg külföldi tőkével... De megígérték, három éven belül konvertibilis lesz a forint Akkor aztán nem lesz okunk panaszra, mert a nemlétező forintjainkat korlátlanul átválthatjuk nemlétező dollárra. Es akkor, akkor aztán mehetünk .. . Hová is? Ja, az Európa Ház elé koldulni. Ez is haladás az aluljárói elzártsággal szemben. Nem is értem, miért vagyunk ennyire pesszimisták mi, akik ismét kimaradtunk a buliból. Soha a büdös életben még nem volt eny- nyire dagadt a pénztárcánk. Soha nem hordtunk magunknál ennyi alumíniumot, rezet, papírt. Talán 1946-bán. ' Emlékeznek még a millpengőre? Az idősebbek feltétlenül, hiszen az volt a boldog ifjúságunk. Méltánytalan lenne, ha a mai fiatalok nem élhetnék át ezt a felemelő érzést... No, de semmi okunk panaszra. Honanyáink és honatyáink időt és bennünket nem kímélve ott ülnek a mer ügyben, míg ki nem nő a pofaszőre. A Pénzverde meg közben csődbe jut, mert nem nyomhatja rá az új ötezer forintosra a koronás címert. A bankjegy B. oldalát már kinyomták. Négy ökör lesz rajta, amint hajtja őket a végrehajtó. Parlamentben, és fáradhatatlanul szidják egymást Ezt a gondot is levették a vállunkról Ezt az önfeláldozást! És ha netán valaki elfárad a hosszú ülésben, s kimegy a folyosóra egy kis frakciósétára, még szavaznak is helyette És azok a gégék, poénok ... és mindez súgó nélkül. . Egyik bennfentes ismerősömtől hallottam, hogy az egyik frakció vezetője történelmi szerepre készül. Most növeszt Ferenc Jóska- szakállt. De minő tragédia történt vele a minap! Képzeljek, elment a fodrászhoz, és az a tudatlan civil borot- válás közben belevágott a pajeszába. Addig nem hajlandó leadni a voksát cíBoldogult gyermekkoromban, az ötvenes években nagy izgalommal vártuk a vasárnap délelőttöket. Akkor közvetítette a rádió a Csinn-Bumm cirkuszt. Akinek volt rádiója, kitette az ablakba, hogy a szomszéd gyerekek is hallgassák. Nagyokat hahotáztunk az Istállómester, Emiiké, meg Bukfenc esetlen tréfáin. Még most is itt cseng a fülemben: „Bukfenc mindent tud . . .” De mi az, hogy itt cseng, hiszen folytatódik az előadás, csak éppen az időpont és a porond változott meg! Csak nem értem, miért az én fejemen koppon minden, amit egymás fejéhez vagdosnak. T. Ágoston László A szocialista piac felváltása érdekében a nyíregyházi Universil Labortechnikai Vállalat olasz cs kenyai piacon értékesít laboratóriumokban használatos üvegedényeket. (Balázs A. felv.) Egzisztenciaalap MOSTANSÁG RITKA JÖ HÍR ÉRKEZETT: a kormány várhatóan egy héten belül dönt a tervezett egzisztenciaalap létrehozásáról, amely az elképzelések szerint a munkájukat elvesztőknek biztosít támogatást valamilyen vállalkozáshoz. Az elképzelések szerint 8 milliárd forint lesz ez az induló alaptőke, amelyhez a pénz egy részét az NSZK kormánya adja, melyről a megállapodás miniszterelnökünk legutóbbi bonni látogatásakor született. Jó ez a hír, mindenek előtt azért, mert emlékezhetünk rá, milyen országos méretű csalódást és felzúdulást okozott a közelmúltban, amikor — nem ok nélkül — megszüntették az újrakezdési kölcsönt. Ebben nem csak a keret kimerülése játszott szerepet, hanem az is, hogy jó néhá- nyan visszaéltek a lehetőséggel. Ne kerteljünk: az újrakezdési kölcsön igény- bevétele bármennyire is kötődött megszigorításokhoz, adminisztrációs bonyodalmakhoz, o kiskapuk lépten- nyomon kinyíltak, s az eredeti szándék sok esetben sérült, hovatovább már a kézhez kapott pénz üzletelés, manipuláció tárgya lett. Megtörtént például, hogy a kedvezményes újrakezdési kölcsönt végre magáénak tudó X vagy Y az egyik pénztárnál fölvette a százezreket, s a másik ablaknál beadta a legmagasabb kamatozásra. HALLHATTUNK esetekről, hogy az eredetileg állásukat vesztett, bajba jutott emberek megsegítésére szolgá- 1 ló pénz miként változott át Í 1 hasznait nyugati autóvá, illetve egyik-másik felelőt- j len mikent herdálta el könnyű életre és sodorta magát még nehezebb helyzetbe. Tisztelet a kivételnek — bár ezek száma sem kevés — több esetben valóban segített az újrakezdési kölcsön, s ma már családok érezhetik magukat viszonylagos biztonságban, mert a lehetőséggel élő például tehergépkocsit vásárolt, fuvarozó lett, ipart váltott és tisztességgel dolgozik, nem szorul a költségvetést terhelő munkanélküli segélyre. Ez is a teljes képhez tartozik, ám a lehetőség meg- akasztása, felfüggesztése mégis a másik ok miatt történt: ezek a súlyos százezrek és milliók elvesztek ké- zen-közön, több ember markából kicsordogáltak, akik — mert az ország határain belül élnek — újabb gondokkal terhelik hazai gondjainkat. A kormányzatnak e kényszerhelyzetben lépnie kellett és lépett is, s miként ez a mostani jó hír bizonyítja, nem csapta be végleg az ajtót azok előtt, akik valóban támogatásra szorulnak, s nem akarnak az állam nyakán élősködni, hanem keresik, a saját képességüknek megfelelő érvényesülési lehetőséget. Mint a közleményekből kitűnik: a kormány elképzelése az, hogy az egzisztenciaalap hitelét a vállalkozók állami javak megvásárlására vehetik igénybe, s a pénzt nem közvetlenül kapják majd kézhez, hanem egy-egy üzlet megkötésekor ennyivel kevesebbet kell kifizetniük. Jótékony hatással lehet ez a megoldás a sokat hangoztatott privatizációra, hiszen másként a kisemberek tízezrei hiába tekintenének a majdan áruba bocsátandó állami vagyonra, tőke hiányában,. legfeljebb ábrándozhatnának arról, hogy maguk is részt vegyenek egy új gazdasági struktúra kialakításában, remélhető felvirágoztatásában. Még így is sokan lesznek, akiknek ez a lehetőség is csak álom marad Az is kitetszik az előzetes közleményből, hogy az egzisztenciaalap törlesztéseiből befolyó pénzt a kormány az államadósság csökkenésére használja fel. így tehát — ahogy mondani szokás — ez a javaslat és megoldás egyszerre több irányban hasznosul, miközben gátat állít a korábban tapasztalt pénzköltési gátlástalanságnak. Annak, hogy a lehetőségtől megmá- morosodók könnyű prédának tekintsék a megszerezhető pénzt. LEGUTÓBB A NYÍREGYHÁZÁN MEGTARTOTT különböző párt-sajtótájékoztatókon is élesen vetették fel ezt a kérdést, kiváltképp drámaian fogalmaztak a fiatalok, hogy az újrakezdési kölcsön megszüntetése az utolsó lehetőségtől is elütötte azokat, akik pedig dolgozni, vállalkozni szeretnének. Anélkül, hogy a kormánydöntést megelőzően részleteiben ismernénk az egzisztenciaalaphoz fűződő szükségszerű megszigorításokat, túlértékelés nélkül is kifejezzük reményünket: a szőkébb hazában, itt Szabolcs- Szatmár-Beregben is több állását elvesztett, vagy éppen az élete kezdetén lévő vállalkozó szellemű ember és családja érheti el nehéz körülmények között is saját ereje és képessége arányában tisztes megélhetését. A. S. A hőség a gulyát is lecsalta a Tisza-partra. (B. A. felv.)
