Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

1990. augusztus 1. Kelet-Magyarország 3 Vélemények és megjegyzések egy tanácskozás ürügyén Mitől leid a tehenészei? Miközben a tejtermelés növekszik, csökken a te­hénállomány, de erőteljesen mérséklődik a tejter­mék fogyasztása is. Korunk nagy ellentmondása ez és hatalmas kérdőjel a jövőnket illetően. Az ok és okozat sajnos könnyen magyarázható. A tehéntar­tás iránti közömbösség a tejtermelés kritikus jöve­delmezősége miatt van. A tejtermék fogyasztása viszont azért csökken, mert a tej és tejtermék a boltokban drága és egyre megfizethetetlenebb. A mindennapi egy liter tej a háztartásban havi 6Ü0 fo­rintos kiadás, de ha túrót, tejfölt, sajtot és vajat is fo­gyasztunk. az már a csalá­di költségvetést havonta 1000 —1500 forinttal terheli. A kisnyugdíjas, a kiskeresetű, a nagycsaládos tehát már a tejen is spórol. Teljes gépesítés Mindezekről így, ennyire tömör megfogalmazásban nem esett szó Kállósemjén- ben azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Agrártu­dományi Egyesület állatte­nyésztési szakosztálya tehe­nészeknek tartott. (Szokatla­nul nagy volt az érdeklődés, száznál is többen voltak kí­váncsiak az előadásokra és a bemutatókra.) A helyszín kiválasztása nem volt véletlen. A semjc- ni tehenészeti lelev ma a megyében a legújabb és a legkorszerűbb. A 424 férőhe­lyes. kötetlen tartású. három termelőistállós, teljesen gé­pesített tehenészetet 1988-ban kezdték építeni. 1989 febru­árjában benépesítették és másfél éve termel. Ezzei kapcsolatban mondta Mészá­ros János, a termelőszövet­kezet elnöke. — Miután a beruházást el­határoztuk. bejártuk az egész országot. Legalább negyven tehenészeti telepet tekintet­tünk meg, hogy okulva a jó és rossz tapasztalatokból, olyan üzemet építsünk, amely, ha nem is tökéletes. kialljon minden kritikát. A telep negyvenötmillió fo­rintba került. Megmondom őszintén, sokan nem tekin­tettek bennünket normális­nak. hogy miközben másutt leépül a szarvasmarhatartás, mi — vállalva a terheket —, fejlesztünk. Az első év ered­ménye bennünket igazolt. Az 5835 literes tehenenkénti tejtermelés meghaladja az átlagot és jövedelmező ... Rövid tájékoztatójában a termelőszövetkezet elnöke nem szólt arról a levélről, amit a tejipartól kaptak. A levél tartalma, mondanivaló­ja: az ipar nem tart igényt a többlettejre, csak azt a mennyiséget veszi át. amely a szerződésben szerepel. A tehenenkénti 5800 liter, .vagy az azon felüli mennyiség te­hát nem dicsőség és nem jö­vedelemnövelő cselekedet. De erről még lesz szó. Tény, hogy a következő két színvo­nalas előadás sem vette te­kintetbe. hogy sorsfordító időket élünk. Az előadók tehát optimis­tán a megtorpanást, ami az állattenyésztést és a tejter­melés helyzetét illeti, olyan nagy lélegzetvételi szünetnek tartották, amely a további fejlődéshez ad majd lendü­letet. Dr. Dohy János, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem professzora kijelentette: Folytatni az integrációt , — Bármi is történjék, folytatni kell az integrált munkát, hiszen a világban jellemző a koncentráció, a specializáció és az integrá­ció Ebben nem képzelhető et a visszaforgatás. Mint a kerék, ez a folyamat is előre forog. A nagy szelekciós bá­zisok előnyét, mint például egy korszerű tehenészeti te­lep. nem lehet elvitatni. Egy :yen gazdaság eredményét és létét, mint a kállósemjéni. nem lehet megkérdőjelezni. Annál is inkább, mert a tej­termékfogyasztás Magyaror­szágon egy-két év múlva új­ra jellendül. Az előadás, további részé­ben a professzor a holstein- fríz állomány térhódításáról, a tejtermelés gazdaságos nö­velésének genetikai lehetősé­geiről szólt, kiemelve, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye lehetőségei igen kedve­zőek. sok a rét és a legelő így a gyepre alapozott üsző- és tehéntartás feltételei adot­tak Ez azért is fontos, meri bár a megye tej termelési át­laga szerényebb, mint az or­szágos. viszont nagy előny, hogy itt olcsóbb a tejterme­lés. mint másutt. És még ol­csóbbá tehető. Dr. Pálházi István igazgató a holstein- fríz szaporítóanyag-ellátásá­nak mai eredményeiről és gondjairól beszélt. Ez a te­nyésztők számára volt na­gyon fontos és hasznos tá­jékoztató. A tanácskozók. miután megtekintették a kállósem­jéni vöröstarka holstein-fríz tehenekkel benépesített tele­pet, nemcsak a megye leg­korszerűbb tehenészetével, de egy jól működő munkaszer­vezettel is megismerkedtek. Benke László, a telep integ­rátora elmondta, hogy a te­henészet vállalkozásban, ön­álló gazdaság. A szakirányí­tókkal együtt 28 ember fel­adata a napi munka elvég­zése. Nem kell a tej? — Itt csak egyszer lehet hibázni. A tehenészek mun­kájukért — kiemelt fizetési kapnak, de a pénzért min­denkinek keményen meg kell dolgozni. (Itt hangzott el a tejipari levél kommentárja.) Sajnos, most nehéz helyzet­be kerültünk. A tejipar kö­zölte, hogy nem vesz át a szezrödésben írott tejtől na­gyobb mennyiséget. Mi pedig többet fogunk termelni, hi­szen a második f él évben er­re jók a lehetőségek. — De mi lesz a felesleg­gel? ■ — Nem tudjuk. Nem sze­retnénk csatornába kiönteni, hiszen az nagyfokú pazarlás lenne — mondja Demendi György, az egyik szakvezető — Másrészt nekünk, mint vállalkozóknak ki kell fizet­ni a bérleti díjat, az amorti zációs összeget és természe­tesen keresni is szeretnénk. Amit Kállősemjénben a megye tehenészeinek bemu­tattak, az már a tejtermelő nagyipar. Nagy érték nem csak a milliók okán, amibe került, de azért is, mert a jövőt alapozza meg. Az nem lehet, hogy erre ne lenne szükség. Seres Ernő Toronyóra kvarccal Tanácsi támogatást is felhasználva újra működik a fehérgyarmati műemlék református templom torony­órája. A Müller János buda­pesti órás készítette szerke­zet még a II. világháború idején rongálódott meg. Balogh Tihamér esperes és a hívek, a templom építése 500. évfordulójára szeret­ték volna elvégeztetni ezt a munkát, 1986-ban azonban nem akadt vállalkozó. Most Takács János déva ványai kisiparos (lakatos és elektro­mechanikus társával) beépí­tette a kvarcórát, melyet komputer vezényel. Ez az elektronika irányítja a vil- lanyharangozást is. így tiszta nyáridőben messzire elhallatszik a ne­gyedóránkénti kisharang, illetve az órákat jelző nagy­harang konduláea. # dónként belehallga­tok a rádió parla­menti közvetítései­be. Tény, hogy ennyi jó szí­nész még soha nem játszott ezen a színpadon. Nem is tudom, kik maradtak a színházakban. Lehet, hogy nem is fogom megtudni so­ha, hiszen úgy elintézte a kultúrpolitika, hogy ha­marosan csak valutáért le­het már oda is bejutni. Esetleg külföldi tőkével... De megígérték, három éven belül konvertibilis lesz a forint Akkor aztán nem lesz okunk panaszra, mert a nemlétező forintja­inkat korlátlanul átválthat­juk nemlétező dollárra. Es akkor, akkor aztán mehe­tünk .. . Hová is? Ja, az Európa Ház elé koldulni. Ez is ha­ladás az aluljárói elzártság­gal szemben. Nem is értem, miért va­gyunk ennyire pesszimisták mi, akik ismét kimaradtunk a buliból. Soha a büdös életben még nem volt eny- nyire dagadt a pénztárcánk. Soha nem hordtunk ma­gunknál ennyi alumíniu­mot, rezet, papírt. Talán 1946-bán. ' Emlékeznek még a millpengőre? Az idő­sebbek feltétlenül, hiszen az volt a boldog ifjúságunk. Méltánytalan lenne, ha a mai fiatalok nem élhetnék át ezt a felemelő érzést... No, de semmi okunk pa­naszra. Honanyáink és hon­atyáink időt és bennünket nem kímélve ott ülnek a mer ügyben, míg ki nem nő a pofaszőre. A Pénzverde meg közben csődbe jut, mert nem nyomhatja rá az új ötezer forintosra a koro­nás címert. A bankjegy B. oldalát már kinyomták. Négy ökör lesz rajta, amint hajtja őket a végrehajtó. Parlamentben, és fáradha­tatlanul szidják egymást Ezt a gondot is levették a vállunkról Ezt az önfelál­dozást! És ha netán valaki elfárad a hosszú ülésben, s kimegy a folyosóra egy kis frakciósétára, még szavaz­nak is helyette És azok a gégék, poénok ... és mindez súgó nélkül. . Egyik bennfentes ismerő­sömtől hallottam, hogy az egyik frakció vezetője tör­ténelmi szerepre készül. Most növeszt Ferenc Jóska- szakállt. De minő tragédia történt vele a minap! Kép­zeljek, elment a fodrászhoz, és az a tudatlan civil borot- válás közben belevágott a pajeszába. Addig nem haj­landó leadni a voksát cí­Boldogult gyermekkorom­ban, az ötvenes években nagy izgalommal vártuk a vasárnap délelőttöket. Ak­kor közvetítette a rádió a Csinn-Bumm cirkuszt. Akinek volt rádiója, kitette az ablakba, hogy a szom­széd gyerekek is hallgas­sák. Nagyokat hahotáztunk az Istállómester, Emiiké, meg Bukfenc esetlen tréfá­in. Még most is itt cseng a fülemben: „Bukfenc min­dent tud . . .” De mi az, hogy itt cseng, hiszen folytatódik az előadás, csak éppen az időpont és a porond válto­zott meg! Csak nem értem, miért az én fejemen kop­pon minden, amit egymás fejéhez vagdosnak. T. Ágoston László A szocialista piac fel­váltása érdekében a nyíregyházi Universil Labortechnikai Vállalat olasz cs kenyai piacon értékesít laboratóriumok­ban használatos üvegedé­nyeket. (Balázs A. felv.) Egzisztenciaalap MOSTANSÁG RITKA JÖ HÍR ÉRKEZETT: a kor­mány várhatóan egy héten belül dönt a tervezett egzisztenciaalap létrehozá­sáról, amely az elképzelé­sek szerint a munkájukat elvesztőknek biztosít támo­gatást valamilyen vállalko­záshoz. Az elképzelések sze­rint 8 milliárd forint lesz ez az induló alaptőke, amelyhez a pénz egy ré­szét az NSZK kormánya adja, melyről a megállapo­dás miniszterelnökünk leg­utóbbi bonni látogatásakor született. Jó ez a hír, mindenek előtt azért, mert emlékez­hetünk rá, milyen országos méretű csalódást és felzú­dulást okozott a közelmúlt­ban, amikor — nem ok nél­kül — megszüntették az új­rakezdési kölcsönt. Ebben nem csak a keret kimerü­lése játszott szerepet, ha­nem az is, hogy jó néhá- nyan visszaéltek a lehető­séggel. Ne kerteljünk: az újrakezdési kölcsön igény- bevétele bármennyire is kö­tődött megszigorításokhoz, adminisztrációs bonyodal­makhoz, o kiskapuk lépten- nyomon kinyíltak, s az ere­deti szándék sok esetben sérült, hovatovább már a kézhez kapott pénz üzlete­lés, manipuláció tárgya lett. Megtörtént például, hogy a kedvezményes újrakezdési kölcsönt végre magáénak tudó X vagy Y az egyik pénztárnál fölvette a száz­ezreket, s a másik ablaknál beadta a legmagasabb ka­matozásra. HALLHATTUNK esetekről, hogy az eredetileg állásukat vesztett, bajba jutott em­berek megsegítésére szolgá- 1 ló pénz miként változott át Í 1 hasznait nyugati autóvá, il­letve egyik-másik felelőt- j len mikent herdálta el könnyű életre és sodorta magát még nehezebb hely­zetbe. Tisztelet a kivételnek — bár ezek száma sem ke­vés — több esetben való­ban segített az újrakezdési kölcsön, s ma már családok érezhetik magukat viszony­lagos biztonságban, mert a lehetőséggel élő például te­hergépkocsit vásárolt, fuva­rozó lett, ipart váltott és tisztességgel dolgozik, nem szorul a költségvetést ter­helő munkanélküli segély­re. Ez is a teljes képhez tar­tozik, ám a lehetőség meg- akasztása, felfüggesztése mégis a másik ok miatt tör­tént: ezek a súlyos százez­rek és milliók elvesztek ké- zen-közön, több ember mar­kából kicsordogáltak, akik — mert az ország határain belül élnek — újabb gon­dokkal terhelik hazai gond­jainkat. A kormányzatnak e kény­szerhelyzetben lépnie kel­lett és lépett is, s mi­ként ez a mostani jó hír bizonyítja, nem csapta be végleg az ajtót azok előtt, akik valóban támoga­tásra szorulnak, s nem akarnak az állam nyakán élősködni, hanem keresik, a saját képességüknek meg­felelő érvényesülési lehető­séget. Mint a közleményekből kitűnik: a kormány elkép­zelése az, hogy az egziszten­ciaalap hitelét a vállalko­zók állami javak megvá­sárlására vehetik igénybe, s a pénzt nem közvetlenül kapják majd kézhez, hanem egy-egy üzlet megkötésekor ennyivel kevesebbet kell kifizetniük. Jótékony hatás­sal lehet ez a megoldás a sokat hangoztatott privati­zációra, hiszen másként a kisemberek tízezrei hiába tekintenének a majdan áru­ba bocsátandó állami va­gyonra, tőke hiányában,. legfeljebb ábrándozhatná­nak arról, hogy maguk is részt vegyenek egy új gaz­dasági struktúra kialakítá­sában, remélhető felvirá­goztatásában. Még így is sokan lesznek, akiknek ez a lehetőség is csak álom marad Az is kitetszik az előzetes közleményből, hogy az egzisztenciaalap törlesz­téseiből befolyó pénzt a kormány az államadósság csökkenésére használja fel. így tehát — ahogy monda­ni szokás — ez a javaslat és megoldás egyszerre több irányban hasznosul, miköz­ben gátat állít a korábban tapasztalt pénzköltési gát­lástalanságnak. Annak, hogy a lehetőségtől megmá- morosodók könnyű prédá­nak tekintsék a megszerez­hető pénzt. LEGUTÓBB A NYÍR­EGYHÁZÁN MEGTAR­TOTT különböző párt-sajtó­tájékoztatókon is élesen vetették fel ezt a kérdést, kiváltképp drámaian fo­galmaztak a fiatalok, hogy az újrakezdési kölcsön meg­szüntetése az utolsó lehető­ségtől is elütötte azokat, akik pedig dolgozni, vállal­kozni szeretnének. Anélkül, hogy a kormánydöntést megelőzően részleteiben is­mernénk az egzisztencia­alaphoz fűződő szükségsze­rű megszigorításokat, túl­értékelés nélkül is kifejez­zük reményünket: a sző­kébb hazában, itt Szabolcs- Szatmár-Beregben is több állását elvesztett, vagy ép­pen az élete kezdetén lévő vállalkozó szellemű ember és családja érheti el nehéz körülmények között is saját ereje és képessége arányá­ban tisztes megélhetését. A. S. A hőség a gulyát is lecsalta a Tisza-partra. (B. A. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom