Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. augusztus 1 Vezetőváltás négy vállalat élén Gondolatok a földtörvényről (1.) Üj vezérigazgatók veszik át augusztus 1-től a MALÉV, a MÁV, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat irányítását. Ezzel kezdetét vette a vezetőváltási folyamat, amelyet Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter röviddel hivatalba lépése után rendelt el. Ennek lényege egyébként az, hogy a tárca felügyelete alá tartozó vállalatok élére pályázati úton, folyamatosan új vezetőket neveznek ki. Az első — egy hónappal ezelőtt kiírt — pályázat eredményét kedden, sajtótájékoztatón ismertette a miniszter. Mint elmondta, a tárca részéről — a kormánnyal egyetértésben — a következők kaptak bizalmat az állami irányítás alatt álló nagyvállalatok vezetésére: -a Magyar Államvasutaknál Csárdái János 52 éves okleveles közlekedési és gazdasági mérnök, a MÁV budapesti igazgatóságának eddigi vezetője; a MALÉV-nál Déri Tamás 42 éves villamos üzemmérnök, idegenforgalÚj utakon a (Folytatás az 1. oldalról) gél, tanulmányutak szervezésével, társadalombiztosítási ügyek intézésével. A küldöttgyűlés nyílt szavazással megerősítette az eddigi vezetőséget, majd ezt követően a szövetség második fél évre vonatkozó költségvetési javaslatát vitatták meg a résztvevők. Ismét felizzott a hangulat, a küldöttek felháborítónak nevezték a költség- vetési tervezetet, mivel az előre betervezett fedezethiánnyal számolt. A felszólalók szerint alaposan meg kell mi szakközgazdász, a Malév Air Touris igazgatója; a Magyar Távközlési Vállalatnál Horváth Pál 41 éves villamosmérnök, aki 1973 óta a posta dolgozója; a Magyar Műsorszóró Vállalatnál Bartha József 48 éves villamosmérnök, a Műsorszóró Vállalat eddigi fejlesztési vezérigazgató-helyettese. Letette a hivatali esküt a miniszterelnök előtt július 31-én, Hankiss Elemér a Magyar Televízió elnöke. Gombár Csaba a Magyar Rádió elnöke és Csépi Lajos. az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. kisiparosok vizsgálni a bevételeket, s azokhoz kell igazítani a kiadásokat. A közgyűlés úgy döntött, megbízza az elnökséget egy új, részletes és reális költségvetési tervezet összeállítására. Szeptemberben alakul meg az Ipartestületek Országos Szövetsége, amelynek elnökségébe Huray Gábort (Építők Ipartestülete, Nyíregyháza) választotta a küldöttgyűlés. A tanácskozás végül kitüntetések átadásával fejeződött be. (A kitüntetett kisiparosok nevét lapunk 5. oldalán találhatják olvasóink.) Részvénytársaságként működik tovább a Népszabadság. Az ország legnagyobb példányszámú napilapja hétfőn a német Bertelsmann AG- val kötött „házasságot”. Az rt. további tagjai: a Szabad Sajtó Alapítvány — a lap korábbi tulajdonosa, amely a lappal kapcsolatos összes jogot átruházta az rt.-re; — az Agrobank, az Általános Értékforgalmi Bank, valamint a Láng Kiadó. A vállalkozás hátterét Eötvös Pál főszerkesztő, egyben az rt. igazgatótanácsának elnöke, valamint Kereszty András felelős szerkesztő és Gunter Thielen, a Bertelsmann AG igazgató- tanácsának tagja kedden sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Sajtó Házában. Eddig csak veszteség termett (Folytatás az 1. oldalról) zik a cég neve sem. marad a Heiner Művek. A kollektíva az elmúlt héten még úgy tudta, hogy egy olasz cég vásárolja meg az üzemet, amely elektronikával foglalkozik. A lakatosműhelyben történt beszélgetés során az ott dolgozók elmondták. hogy Heiner Jenő sorozatosan ígérgetett, amiből egyetlen apró momentumot tartott be. mégpedig egy szerény 5 százalékos bérfejlesztést. A munkások szerint 3— 4 ezer forinttal kevesebbet kerestek márciustól, ami annak tudható be, hogy a vezeA z Országgyűlés hétfői munkanapja Antall József miniszterelnök zárszavával ért véget. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy jövőnk érdekében be szeretné fejezni azt a polemizálást, szópárbajt, ami az állami vezetés és a sajtó egyes képviselői között kialakult. Ügy hiszem, toleranciáját kívánta hangsúlyozni akkor, amikor kifejtette: hazánkban a sajtószabadság olyan méretű, mint sehol a világban. Ezt azzal indokolta, hogy semmilyen ellenlépés, retorzió nem követte azokat a cikkeket, kommentárokat, amelyek az ideiglenes köztársasági elnököt, a kormányfőt, vagy a kormány tagjait támadták. Valóban, az újságokban, rádióban, televízióban elhangzottak olyan vélemények, melyek nem kímélték az említett vezetőket. De ez is a sajtószabadság velejárója, s az is természetes, hogy az újságírók, V __________________ tők munkát csak úgy tudtak szerezni, hogy a konkurenciához képest csökkentett áron vállalták a munkát, ami viszont nem volt nyereséges. Végleges szám még nincs, de a néhány hónap alatt több milliós a veszteség. Azt is szemére vetik a Heiner úrnak az ott dolgozók, hogy a Medicor kifizette volna a felmondási időre járó bért. mivel az új tulajdonos vállalta a tovább foglalkoztatást, erre nem került sor. Most meg nem akar senkinek felmondani. kéri a kollektívát, hogy ők mondjanak fel. A hitel felvételekor a dolgozókkal kezességi nyilatkozatot íratott pártállásuktól, elveiktől, nézeteiktől függően más és más álláspontot képviselnek. De ezt tudomásul kel! venni, nem felejtve azt sem, hogy a tolerancia a másik oldalnak sem mindig volt erénye. Bíztató számomra az, ahogyan békejobbot nyújtott a kormányfő, mondván: „Fejezzük be ezt az áldatlan állapotot, háborúskodást, hogy szabad sajtó mellett korrekt közéletünk legyen.” Fontosnak tartom a két jelzőt. A szabad sajtó és a korrekt közélet biztosíték lehet arra, hogy a jobbítás szándéka vezesse az újság- - írót, amikor a kormányzati munkát, vagy annak előkészítését bírálja. Ezt a szándékot kell érzékelnie a kormánynak is, amikor egy-egy sajtóorgánum, vagy szerző álláspontját olvassa. Ha az korrekt, tárgyilagos. Mert most erre van szükség. Kováts Dénes _______ J alá. maid amikor megkapta a pénzt, mindezt semmisnek tekintette. Palicz Zoltán egy másfajta szerződést kínál a kollektívának. Elmondása szerint olyan nyereséget vár az üzemtől, mintha a pénzét bankba tette volna és a mindenkori kamat 60 százalékát kézhez kapná. Mindezt december 31- ig tartja, azután ez a százalék változhat. Az ügyvezető igazgató koordináló szerepet kap és segít lebonyolítani a vállalkozásokat. Ugyanis Palicz Zoltán vállalkozási csoportokat hoz létre, amelyek önállóan megszerzik a munkát. legyártják a terméket, eladják és behajtják a pénzt, amelyből 50 százalék az övé, a másik 50 százalék a csoporté. Az új tulajdonos a lehetőséget adja a munkákhoz, tehát az épületeket, a szociális létesítményt, a felújítást, épületkarbantartást, az energiát, telefon-telefaxszámlát fizeti, viszont a dolgozók 50 százalékából kell kifizetniük a társadalombiztosítási járulékokat. a fogyóeszközt, a javítási költséget. Várhatóan a munkásruhát és az utazási költséget közösen állják. Palicz úr szerint a költségek nagy részét eddig az vitte el, hogy a dolgozók nem gazdálkodtak megfelelően a rájuk bízott eszközökkel. A távlati tervek között egy olyan termék gyártása lehet, amelyet jó áron, megfelelő piacon lehet eladni. I — A kollektívát, ha vállalkozik. meg szeretném tartani — mondta kedden Palicz Zoltán. — Ha nem írják alá a szerződést, akkor akár a végső esetben krumplit vagy valami mást fogok tárolni az üzem területén. Nem kívánhatja tőlem senlji, hogy — az előrejelzés alapján — havi 800 ezer—1 millió veszteséget lenyeljek. Az üzlet azt kívánja, hogy ez a vállalkozás nyereséges legyen.- Máthé Csaba tt tulajdonlás problémái A rendszerváltás kritikus ponjához érkezett. Most dől el, hogy a kővetkező társadalmi gazdasági rendszer hogyan működik majd, illetve működőképes lesz-e egyáltalán. Most következik az igazi minőségi változás a tulajdonviszonyok átalakítása a privatizáció. Amely akkor lesz megfelelő, ha a gazdasági mechanizmus működőképesebbé válik. Az e téren elkövetett hibák nemcsak az eddigi „békés átalakulás” eredményét dönthetik romba, hanem katasztrofális hatásúak lehetnek a jövőre nézve is. Az ideológiai-politikai szempontok által eltorzított gazdasági racionalitás igen nagy árat követelt már tőlünk eddig is, ezt a hibát nem követhetjük el még egyszer. Már pedig úgy tűnik, az új földtörvény kapcsán hasonló veszély fenyeget. A törvény alapkoncepciója az „igazságtétel”, a jogsérelmek orvoslása. Tisztán a jog aldaláról közelítve a 45-ös földosztás sokkal inkább jogtipró volt, mint a kollektivizálás, hiszen itt legalább formailag a parasztság tulajdonában maradhatott a föld, illetve ha névleges összeggel is, de megváltották tulajdonát, vagy tartós földhasználattal bizonyos mértékben kárpótolták. Természetesen nem a nagybirtok-rendszer visszaállításáért szeretnék itt érvelni, csak a jog és az igazság értelmezésének szubjektivitására utalnék. A parasztság valóban nyomás, elsősorban politikai nyomás hatására lépett be a tsz-be, de nem verés és fizikai kényszer alatt, mint ezt gyakran lehet hallani. (Itt elsősorban a kollektivizálódás második szakaszára gondolok (1957— 1961-ig). Nem helytálló az az állítás sem, hogy a parasztságot elűzték földjéről. A parasztság jelentős része a kollektivizálás után hagyta el a falut és a földet, hogy városban keressen megélhetést. A 60-as évek közepétől pedig a mezőgazdaság iparosodása következtében feleslegessé vált munkaerő távozott el, főképpen a fiatalok. Az otthon maradottak — középkorú és idősebb korosztály — napi 15 Ft-ért dolgoztak 14—16 órát, amit nyugodtan nevezhetünk hősies helytállásnak is. Ezek az emberek nagyrészt már eltávoztak közülünk és fiaik, unokáik dolgoznak ma a mező- gazdaságban. Ha igazságot akarnánk szolgáltatni, akkor az elsősorban őket illetné meg, semmint azokat, akik az iparban, városban sokkal jobb körülmények közé kerültek, s teljesen szakítottak a mezőgazdasággal. A leszárma- zottaikra ez fokozottan igaz. Az igazságtevés másik gyengéje, hogy nem terjedt ki az iparban, kereskedelemben működő korábbi tulajdonosok kártalanítására, mivel nincs rá pénz és egyébként is megoldhatatlan feladat /lenne. Ezek után adódhat a következtetés, hogy a kisgazdapárt igazságtétele kevésbé az ország és a parasztság valóságos érdekeiből, mint inkább pártpolitikai érdekből táplálkozik. Még akkor is, ha feltételezzük a párt jóhiszeműségét. Nem véletlen, hogy a választások előtt a legtöbb párt elvetette ezt a megoldást. A föld azé, aki gondoskodik megműveléséről, hangzik a párt — mostmár koalíció — jelszava. Ebbe minden belefér. A külső tulajdonosok, akiknek így ölébe pottyant 8 milliárd forint, amely jövedelem a mezőgazdaságból áramlik ki, ahol most is tűrhetetlenül alacsony a jövedelmezőség. (Hogy miért? Magyarázatképpen csupán két adatot az árakkal kapcsolatban. Ma .,egy Rz irodalom hajléka... Az 1990. június 23-1 Kelet-Magyarország hétvégi mellékletében megjelent „Mint megyénk legdíszesebb kúriája” „AZ IRODALOM HAJLÉKA LEHET” Tóth László cikkére a következő észrevételeket teszem. Az utóbbi időben mindenki nagy figyelemmel és érdeklődéssel figyeli az országban végbemenő változásokat és az ezekke! összefüggő irodalmi-kulturális haladást. Az észrevételezett cikket már 1963. március 24-én a Magyar Nemzetben megelőzte Ruffy Péter cikke, mely Jókai regényének, „A KÉT NÁBOB” címmel igen érdekfeszítően elemezte a Szabolcs-Szatmár megye Kótaj községben lévő Ibrányi (Jókai hősének) kastélyát, mely később dr. Tahy Endréné birtoka lett. Ebben a cikkben a kastélyra vonatkozóan adatokat és a jelenlegi ismeretek bővítését is az akkor még élő utolsó tulajdonos, özv. dr. Tahy Endréné szolgáltatta. Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képekben Szabolcs- Szatmár megyei kötetéből is kitűnik, hogy az Ibrányi-kúriának több tulajdonosa volt, így ezek közül csak az utóbbiakat említem : Körmendi, Mandel családok. Ez utóbbitól vette meg 1919- ben Fráter Zoltánná (Csuha Malva). Nekik nem volt gyermekük, így még életében testvére (Csuha Sarolta) lányának, Tahy Endré- nének adta át. Tehát az utolsó tulajdonos Tahy Endréné, melyet két dolog bizonyít; — az egyik az 1963-as cikkben említett,'akkor még élő utolsó tulajdonos, — a másik, az ő halála utáni közjegyzői végzés. mely megtalálható a jelenlegi telekkönyvi birtoklapon (4544 sz. telekkönyvi betéten) ez az említett birtok két egyenlő részben oszlik meg a két élő gyermekörökös között; azaz dr. Tahy Imre és Pillémé (és nem Tiller) Tahy Eszter között. (Bp.-i kjö. VII. 8909 1970. sz.) Ebből következik, hogy a kastély vagy Ibrányi—Tahy-kúria, vagy a Magyar Államé, illetve a kastély nem rendeltetésszerű használójáé, a kótaji Üj Erő Mg. Termelőszövetkezeté, mely a község szégyenére és szeme láttára pusztította és hozta ilyen állapotba ezt a történelmi jellegű műemléket. Itt kívánom megjegyezni, hogy az örökös dr. Tahy Imre azonos azzal a Tahy Imrével, aki 1944- ben berni magyar ügyvivő volt, és tömegesen mentette a magyar állampolgárokat, több ízben hoztak tőle származó levéltári idézeteket is, melyeket a magyar állampolgárok megmentésére jelentett. (Pl. 1966/18. sz. a Magyarország c. lapban „A múlt lexikona”, 1981-ben a História e. lap, 1986. jún. IPM.) Mindezekért a Szálasy-kormány „In-effigie” felakasztotta. Az észrevételezett cikkhez még annyit, hogy Ignác József éjjeliőr elmondása (úgy tűnik, az említett cikk írója tőle származó információk alapján írta cikkét) igaz, hogy addig, míg régen gyönyörű kerítésen, kapukon keresztül lehetett a kastély udvarára bejutni, most minden széthordva, védelem nélkül áll (volt, amikor még a műemléktáblát is lelopták róla, hátha nem figyel fel rá senki!). Abban az időben igenis a kastély területéhez vezet/) nagykapu nyitva állott, azon egész nap ki- és bejártak az emberek, és nem kellett a kulcslyukon kukucskálni, annál is inkább, mert tulajdonosa, Tahy Endre a helyi Kisgazdapárt megalakítja, vezetője, valamint képviselőjelöltje is volt. Ha tovább olvasom Tóth L. cikkét és ha jobban ráfigyelünk, nem derül ki, hogyan lett a Fráterből a „méltóságos úr lánya” Pillér, illetve Tahy Eszter, ez ellentmondásos. A kastély védelme érdekében még csak annyit, hogy a környéken az ún. ősparki részt a tanács beltelekként — elmondásból ered — eladja, vagy már adott is el. Márpedig ha ezt lehet, 1947. év utáni állapotról van szó, esetleges kártérítés címen az élő örökösöket illeti meg az elővételi jog, amennyiben erre igényt tartanak. Pillémé (Tahy Eszter) 1115 Bp., Fraknó u. 26,a. mázsa eke” többe kerül, mint egy „egy mázsa LADA személy- gépkocsi” — pedig azon ugyancsak van már jócskán fogyasztási adó is —, míg egy kg búza olcsóbb, mint egy gombóc fagylalt). Ma jobban hangzana szerintem a régi jelszó ,,a föld azé, aiki megműveli”. Nem vagyok a magántulajdon, a magángazdaságok leépítése ellen. Azzal is tökéletesen egyetértek, hogy valódi tulajdonosokra feltétlenül szükség van a mezőgazdaságban is. De ezt természetes fejlődés útján az ágazat működőképességét fenntartva kell elérni. Éppen ezért azokat kell tulajdonhoz juttatni, akik ma is a mező- gazdaságban dolgoznak. Ennek alapja lehet a mai szövetkezeti tulajdon. A fennmaradó még te- lekkönyvileg is magántulajdonú földeket kaphassák meg a korábbi tulajdonosok, a nem mező- gazdasági dolgozók, de csak akkor, ha művelni akarják azt. Egyébként földjáradék illesse meg őket. Természetesen a föld adás-vételét is szabaddá kell tenni. Ez a megoldás biztosíthatná, hogy csak működőképes farmergazdaságok jönnének létre és a gazdálkodás jelenlegi rendjét sem borítanánk fel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy még évekig a nagyüzemi gazdálkodás, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó kistermelés együtt lesz az élelmiszergazdaság alapja. Nem lehet ezt addig megkérdőjelezni, amíg eszköz, tapasztalat, piac, tőke híján' a farmergazdaságok még sokáig nem játszhatnak lét nyeges szerepet az ország ellátásában Dr. Gazdag Ferenc, főiskolai adjunktus Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Főiskolai Kara (Következik: Az ellátás a tét) Teljes mértékben rehabilitálták Bokor Imre mérnökezredest — jelentette be Keleti György ezredes a honvédelmi tárca szóvivője azon a sajtótájékoztatón, amelyen az ügy részleteit ismertették a Honvédelmi Minisztériumban. Für Lajos honvédelmi miniszter részletesen áttekintette Bokor Imre nyugállományba helyezésének körülményeit, s úgy ítélték meg, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem kellő megalapozottsággal, és méltánytala- nul került sor. ______________ Elköltözött az MSZMP irodája A/ MSZMP értesíti tagságát, hogy a megyei-városi irodáját Nyíregyháza. Bocskai u. 25. szám alól Nyíregyháza, Kun Béla u. 3. szám alá helyezte át. Itt várjuk a párttagokat, szimpatizánsokat, a volt régi MSZMP-tagokat, pár- tonkívülieket; mindazokat, akik többét szeretnének tudni a megújuló pártról és programjáról, érdeklődnek politikánk iránt. Az érdeklődők naponta felkereshetik irodánkat, ahol mindennap 10 órától 18 óráig tartunk ügyeletet. Telefonon is hívhatnak bennünket a 16-718 számon. MSZMP Koordinációs Bizottság Faforgácslap börze Nyíregyházán Az INTERSPAN KFT. 1990. 08. 01-től 15-ig börzét tart az ELFÉM-SZÁLLÍTÁSI. KFT NYÍREGYHÁZA, KINIZSI ÜT 4, sz. alatti lerakatában. Jelentős árengedménnyel árusítunk natúr és laminált faforgácslapokat az alábbi táblaméretben: 2600X1830 mm, 2750X2070 mm. Vastagság: 10, 12, 16, 19, 22 és 30 mm. Nyitvatartásunk a börze alatt: hétfőtől — péntekig 08-tól 16-ig, szombaton pedig 08-tól 12-ig. Igény esetén házhozszállítást vállalunk. (2484)
