Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-18 / 194. szám
19&Ö. augusztus 18. Kelet-Magyarország 3 Hogyan csökkenthető a magyar államadósság? Törlesztés a cégek árából AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A BANK- RENDSZERREL SZEMBEN jelenleg már több mint 1300 milliárd forinttal tartozik. Az elmúlt években az állam- adósság viszonylag gyorsan nőtt. Míg két évvel ezelőtt az államháztartás adóssága 950 milliárd forintott tett ki, tavaly az év végén már elérte az 1235 milliárd forintot. A folyamat úgy tűnik, megállíthatatlan. Ezért is keltett figyelmet Hagelmayer Istvánnak, az Állami Számvevőszék elnökének az a javaslata, hogy a privatizáció során nyert bevételt lehetne az adósság- csökkentésre fordítani. Hagelmayer István elmondotta: véleménye szerint semmiképpen sem lehet megoldás, ha az adósságcsökkentés kiadásai a folyó költségvetést terhelik. Ebben az esetben nagyon hoszszú időre elnyúlna a folyamat, s csak lassan csökkenne az államháztartás összegyűlt tartozása. Ráadásul nagymértékben megterhelné minden esztendőben az éves költségvetést, amely jelenleg is meglehetősen feszített, s valószínűleg az elkövetkezendő időszakban sem lesz másként. Az állam- háztartás adósságának csökkentése azért fontos, mert évente a költségvetésnek — a viszonylag alacsony kamatokkal számolva is — 60—70 milliárd forintot kell fordítania kamatköltségek kifizetésére. KÉZENFEKVŐ, HOGY AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉBEN szerepet vállaljanak azok a vállalatok, amelyek hozzájárultak a nagymértékű tartozás kialakulásához. Ezeknek az állami vállalatoknak a vagyona az elmúlt 40 esztendő során — a juttatott állami támogatások révén — jelentősen bővült. Így amikor sor kerül privatizációjukra, indokolt, hogy az ebből származó állami bevétel egy részét a tartozások csökkentésére fordítsák. Az államháztartás adósságainak egy bizonyos hányadát már most fel lehetne osztani az érintett vállalatokra. De egyéb intézkedések is szükségesek az államháztartás helyzetének rendezésére. Jelenleg ugyanis szabályozatlan az, hogy a GDP-hez (bruttó hazai termék) viszonyítva mekkora lehet az államháztartás eladósodása. Rövid időn belül ezt is szabályozni kell. Az sem helyénvaló, hogy a tartozások finanszírozására az állam 7 százalékos kamatozású Magyar Nemzeti Banki hitelekhez jut. Ilyen körülmények között nem tükröződik reálisan, hogy mennyibe is kerül az államháztartás nagymérték» hiányának finanszírozása, s ez nem ösztönzi kellőképpen a kormányt a megoldás keresésére. Ezért fontos, hogy ezt a kérdést a készülőben lévő jegybank-törvény rendezze, s a jogszabályt még az idén a parlament elfogadja. Közei nyolcvan bolt választékát bővíti a mérkí Sváb hús KFT.-ben mindenféle sváb készítmény. Képünkön még a kezdet kezdetén. (B. A. felv.) Az őszi BNV-n a konyha- és lakószobabútorok mellett először láthatja a vásárlóközönség a mátészalkai EDROMO- BIL KFT. EYRA irodabútor családját, mely több színvariációban a korszerű irodai munka bútorfeltételeit maximálisan kielégíti. Képünkön még az üzemben a család. (B. A. felv.J II taxis nem Mikulás S okfélék vagyunk, annyi már bizonyos. Mert vannak közöttünk olyanok, akik úgy gondolják, ha leintenek egy taxit, utazásuk idejére az teljesen az övék. Például az aznapi bevétel őket illeti, vagy az üléshuzat, esetleg darabkája, a taxis bőrdzse- kije, és sorolhatnánk. Az ilyen nagyobb „tételeket” általában elég zajosan szokták elkérni a vezetőktől. Nem úgy az apróságokat. Ezeket finoman, szépen csöndben viszi magával a kedves utas, amikor kiszáll, így járt a minap az egyik magántaxis hölgy is Nyíregyházán, akit két pár cipőjétől szabadítottak meg utasai, no és ja szatyortól, amiben a lábbelik vbltak. Egyáltalában nem számít arra, hogy csomagját visz- szakapja — különben miért vitték volna el — csak lapunkon keresztül szeretné felhívni az érintett utasok figyelmét, hogy a viteldíj csak az utazás költségeit tartalmazza, a kocsiban található emléktárgyak, apróbb mozdítható alkatrészek nem tekintendők sző- róajándéknak. (csk) A mai fiataloknak a két7 napos kenyér már száraz, régen meg az utolsó morzsát is felvették a földről. Manapság nincs a kenyérnek nagy beT csülete, de ha így megy tovább, rövidesen újra lesz. Aki mindezeket mondja Mike Károly nyugdíjas pékmester, a nyírbátori kenyérgyár egykori igazgatója. Beszélgetőtársam már 1976 óta tölti nyugdíjas éveit. Inasként kezdte, s a nyírbátori kenyérgyár igazgatójaként vonult nyugállományba. Igaz, eredeti szakmájához azóta sem lett hűtlen. Ma Is gyűjti a pékséggel, a kenyérrel kapcsolatos adatokat, zöld fedelű könyvében a legrégibb sütőreceptek is megtalálhatók. — Guttman Mátyás báto- ri pékmesternél lettem tanuló, 1932-ben szabadultam. A szokásos három év helyett én négy és felet töltöttem a mesternél, mert a tanulóévek alatt nemcsak kosztot és kvártélyt, hanem ruhát is adott, amiket én segédként másfél éves munkával honoráltam. Szabadulás után dolgoztam Pesten is a Százados úti kenyérgyárban, de a szívem visszahúzott Bátorba, A Bóniban akkor kezdett munkához az Ország egyik legmodernebb kenyérsütő üzeme, ahol a korszerű berendezések mellé egyszerre tíz vizsgázott pékmestert állítottak. Mike Károly és kilenc pékmestertársa szigorúan vigyázott a szakma becsüleMegsütötte a kenyerünk javát téré, a bátori kenyér hírére. Az ő kezükből csak tökéletes minőség kerülhetett a boltokba. Nem csoda hát, ha a Carlsbadi kétszersült vagy a vajas teakifli nemcsak a megyében, az egész országban sikert aratott. — Másképpen nem lehetett. Akkoriban egy szem búzáért is lehaj toltak az emberek. Ha egy falat kenyeret véletlenül a földre ejtettünk, apánk azt mondta: vedd fel és csókold meg! Hogy miért becsülték jobban a kenyeret az emberek? Talán azért is, mert kevés volt belőle, s azért a kevésért nagyon meg kellett dolgozni! Mostanában sokan felvetik: lesz-e jövőre kenyerünk? Hát, ha sokáig így megy, csak nehezen! Megvan már a búza ára? Tudjuk már, mi lesz a földdel jövőre? — Hogy mit őrzök a régi időkből? A munka szerete- tét és a fegyelmet. Mi annak idején a Bóniban testvérként éltünk és dolgoztunk. Igaz, munkám után 18 éves fejjel már művezető voltam, mérnöki fizetéssel, lakással, év végi nyereséggel. De ha valaki nem úgy dolgozott, ahogy azt a tulajdonos, Knapp Károly elvárta tőle, egy napon belül az utcára kerülhetett. Ha ma hibázott, másnap reggel már be sem tehette a lábát a gyárba, a portán várta a munkakönyvé. Hát ilyen idők voltak akkor, bizony ... Hogy mi a titka az illatos, foszló bélű kenyérnek, a ropogós kiflinek és zsemlének, arról Mike Károly még sokáig tudna mesélni. Szívvel, szeretettel, ahogyan egész életében a kenyeret is sütötte ... Kovács Éva Pártharc Parasznyán A hőség szinte elviselhetetlen. Mindezt növeli a Nyírparasznya előtti földút pora. A faluban aki teheti az árnyékban piheg, mások lehúzott redőnyök mögött a hűs szobában vagy a konyhában végzik napi dolgukat. A falu teheneit a megbízott csordás reggel hajtotta ki a közeli legelőre. A kertkapukat majd csak estefelé nyitják, hogy a visszatérő állatok be tudjanak menni a porták istállóiba. A vita éppen a közös legeltetésen robbant ki a Legeltetési Bizottság tagjai között. Kaposi Ferencék portáján csak a két kutya jelzi a látogató érkezését, a házigazda délután' a szobában három , gyermekét altatja. Érkezé-v semre mindháromnak kipattan a szeméből az álom és már mennek is ki az udvarra játszani. A házigazda levelet írt szerkesztőségünkbe egy funkcióhalmozóról, aki ugyan maga mellé állította a falu népét, de azóta semmit sem tett azért, hogy ezt a bizalmat megtartsa. A szobában ülünk le, ahol a lehúzott spaletták miatt olyan sötét van, hogy a villanyt fel kell kapcsolni. 0 ígértek mindent — Amikor a választások voltak — kezdi a legelején —, Vajáról és Nyíregyházáról jöttek ki a kisgazdapárt mellett agitálni. Ígértek mindent, földvisszaadást, jobb megélhetést, csökkenő árakat. Tizenheten, közöttük feleségemmel együtt be is léptünk a pártba, amelynek elnökéül Szabó Józsefet választották. Be is szedett az elnök mindenkitől 941 forint tagdíjat. Ezután elkezdte hozni a számlákat, amelyek a vegyesboltból származnak, ahol a testvére dolgozik. Biztonsági lakat, tapétaragasztó, festék szerepelt a számlákon, de szerintem ezeket meg se vette. Be is jelentettük ezek után a feleségemmel, hogy kilépünk. Ezután a református pappal együtt megkezd' ték a Lakossági Érdekvédelmi Szervezet kialakítását, mivel a közös tanács székhelye Pusztadobos. Két gyűlés után abból sem lett semmi, de megint csak Szabó az elnöke. — A falu 28 családja 88 tehenet tart. összehívtuk őket és megalakítottuk a Legeltetési Bizottságot, — ennek elnöke szintén Szabó — amely felfogadott egy csordást és megjavíttatta a kutat. Hat hónapra tehenenként 1000 forintot kellett volna fizetni, amiből kitelt volna a csordás fizetése és társadalombiztosítási járuléka, valamint az új kút javítási költsége. A református pap, mivel 26 tehenet tart, fizetési könnyítést kért, de azt Szabó nem adta meg, így ő kilépett a bizottságból. Emiatt tehenenként a költség 1500 forintra emelkedett. — Megalakult a helyi Hangya Szövetkezet, amelynek úgye kitalálta, hogy ismét Szabó a vezetője. 16 500 forintot szedett be a részjegyekért és azt ígérte, hogy a gyümölcsöt, zöldséget magasabb áron veszi át, mint a környező felvásárlók. Ehelyett a meggyet 16,50-ért és 25-ért akarták átvenni, mikor mások 30 forintot fizettek érte. Senki nem vitte hozzá. Azóta pedig semmit nem vásárolt fel. Nem kell messzire mennem, hiszen Kaposi Ferenc szomszédja Szabó József, aki a tűző nap ellenére a kertben a saját magtárát építi. Amikor sorolom, hogy milyen vádak érték, előbb a szobában a cégbíróságtól aznap érkezett levelet mutatja. Ebben az áll, hogy a cégbíróság hiánypótlásra visszaküldte a Hangya Szövetkezet bejegyzési kérelmét. Irigyek az emberek? — Az a legnagyobb baj, hogy irigyek az emberek — mondja nyugodt hangon. — Mivel rokkant nyugdíjas vagyok, mindig azt mondták, hogy én úgyis itthon vagyok, vállaljam el ennek, meg annak a vezetését. Bolond fejjel pedig beleegyeztem mindenbe, pedig gondolhattam volna, hogy előbb utóbb kikezdenek. Azért az nem furcsa, hogy én mint a kisgazdapárt helyi elnöke lopom a pénzt és ezt a szomszédom állítja, aki a pénztáros volt? Neki nem is adok többet a kezébe pénzt, a Legeltetési Bizottság összegyűjtött forintjait sem kezeli már a Feri, eddig ő volt annak is a pénztárosa. A kisgazdapártból eddig csak a tiszteletes úr és családja lépett ki, ők írásban be is jelentették, Feri csak szóban mondta. Frenczel tiszteletesnek is ki kellett volna fizetni a tehenek legeltetéséért járó összeget, de ezt csak részletekben tudta volna, így máshol legeltet. — Azt már a szomszédom nem mondta el, hogy az újrakezdési kölcsönnél, munkanélküli-segélynél mennyit segítettem, mindezt ingyen és ez lenne az érdekvédelmi szervezet munkája. Nem akarok helyi elöljáró lenni, de amiket vállaltam, azt tisztességesen kívánom végigvinni. Ha a Hangya Szövetkezetei bejegyzi a cégbíróság, akkor fogjuk felvásárolni az emberektől a terményt; ,A po- zíciógyűjtésxől , csak, any-; nyit, ha az emberek'meg-! választanak, bizalmukkal megtisztelnek, akkor nem hagyom, hogy mindezek miatt rágalmazzanak. Mindketten tanácsolják, hogy hallgassam meg Frenczel Bertalan református papot is, aki a református templom mellett lakik. Lakása előtt házilag összerakott traktor, a kertben egy nemes vonalú orosz agár sétál. A legrosszabbkor érkezem, de Frenczel tiszteletes azért tíz percet rászán, hogy elmondja a véleményét. Elmérgesedett a helyzet — Nem közösködöm velük — jelenti ki határozottan. — Tizenegy fővel megalapítottam az MDF-t, mert a Kisgazdapárt elnöke a választások óta még egy gyűlést sem tartott. Azt sem értették meg, hogy egyszerre nem tudok annyi pénzt a tehenekért és az üszőkért kifizetni. Áldom utólag az Istent, hogy a teheneket a két fiam elvitte a hegyekbe, mert ott nem égett ki a fű, tudnak legelni. Mondtam a Szabó Józsefnek, hogy ne halmozza a pozíciókat, mert elfordulnak tőle. Most tessék, bekövetkezett. Két szomszéd vitája, amely jelentősen érinti a falut, mára igencsak elmérgese- det. A Hangya SzöVetkezet megalakítása és a tervezett magasabb felvásárlási árak a falu lakosainak megélhet tésén javítana. A legeltetéssel nincs gond, a gazdák fizetik a csordás költségeit. A szervezetek élén egy agilis ember áll, aki a jelek szerint túl sokat vállalt. A támadások helyett viszont segítséget vár, de ez egyelőre hiányzik. Pedig ez rajta és a falu lakosságán múlik. Máthé Csaba
