Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-11 / 161. szám

1990. július 11. Kelet-Magyarország 3 Törvényes keretek szükségesek Amerikai szakszervezeti vezető nyilatkozata Amerika egyik legna­gyobb szakszervezeti tömö­rülése, az FL—CIO-hoz tar­tozó IUE Generál Electric vezetője, Joseph Cowel Bu­dapest után a kisvárdai Tungsram szakszervezete meghívásának is eleget tett... Joseph Cowel úrral való találkozásomat arra is fel­használtam, hogy exkluzív interjút kérjek a Kelet-Ma- gyarországnák. Beszélgeté­sünk elején megtudtam, hogy az IUE az elektronikával, elektromossággal foglalkozó dolgozókat, bútorgyári mun­kásokat és irodai alkalmazot­takat tömöríti. Mintegy 200 ezer tagja van, ebből a Ge­neral Electricnél 40 ezren dolgoznak. Ennek a 40 ezer embernek a képviseletét 74 hólyi tagszervezetben képvi­selik. — Hogyan alakult ki ilyen gyorsan a Tungsram Rt. szak­szervezetével a kapcsolat? — Először is köztudott, hogy a General Electric meg­vásárolta a gyár részvényei­nek 50 százalékát és plusz egy részvényt: a gyárnak amerikai vezérigazgatója lett. így érthetővé vált. hogy szak- szervezetük vezetői keresték velünk a kapcsolatot, két szakszervezet munkájáról va­ló tájékozódás, tapasztalat- szerzés végett. Ennek a meg­hívásnak eleget tettem Buda­pesten és a kisvárdaiak meg­hívásának is. amikor a gyár dombrádi üdülőjében talál­koztam a szakszervezeti aktí­vákkal, a szakszervezetük vezetőjével. Szarvadi Antal úrral, aki részletes tájékoz­tatást adott szakszervezetük felépítéséről, tevékenysé­gükről. Igen hasznosnak íté­lem meg ezt a találkozót, esz­mecserét, mely minden váló- színűség szerint valamennyi­ünk számára szolgált tanul­ságokkal. — Milyen jogi keretek között működik önöknél a szakszer­vezet? — Már a negyvenes évek­ben. amikor kezdtek kiala­kulni a tömörülések, meg­születtek a törvények. Ná­lunk a szakszervezetek nem tárgyalnak a kormánnyal, hanem a kollektív szerződés a döntő. A tulajdonos és a vállalkozó jogi kereteit ösz- szesíti a kollektív szerződés. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a tulajdonosnak szerződést kell kötnie a szak- szervezetekből választott kép­viselőkkel. A kollektív szer­ződést a tulajdonos és az ösz- szes. — a vállalatnál jelen­lévő — szakszervezetek kö­zött kötik például a General Electric esetében Nálunk 27 ilyen helyi szervezet műkö­dik. — A szakszervezetek szerepe ezek szerint meghatározó Ame­rikában? — Természetesen, hiszen mint például a General Electric esetében amolyan menedzser szerepet is betol­tunk. Nemcsak a kollektív szerződések megkötése ese­tén. de a jogi képviseletet illetően is. Mint a beszélge­tésünk elején említettem, nem kell tárgyalnunk a kor- mánnyal, nem egyeztetjük programjainkat. Jogainkat, ha kell, bírósági utón kíván­juk érvényre juttatni. Mi nem szólunk bele a kor- mányzati tevékenységbe, de ők sem foglalkoznak szak- szervezetekkel, nem kénysze­rítenek ránk a tagság szá- mára kedvezőtlen döntése­ket . . . — Említette, hogy szakszer­vezetük menedzser típusú. Hallhatnánk róla részleteseb­ben? — Természetesen. Például a dolgozók vásárolhatnak részvényeket, ezzel tulajdo­nosi jogokat élvezhetnek. A profi filozófia megfelelő in­formációt is igényel. A rész­vénytársaság köteles részletes tájékoztatást adni. Ezekben az ügyekben is szerepet vál­lalunk. Nem kis gondot okoz - nak az esetleges elbocsátások. Ezeknek az embereknek tel­jes biztonságát nem tudjuk felvállalni, de megpróbáljuk kivédeni. Itt gondolok a munkanélküli-segélyre. a szakszervezeti csekkekre, él­ni a korkedvezményes nyug­díjjal. a kollektív szerződés­ben biztosított jogokkal. Ha nagyon súlyos az eset. akkor bírósági úton kívánunk ér­vényt szerezni a dolgozó jo­gainak. — Milyen benyomásokat szer- zett a nálunk folyó szakszer­vezeti munkáról? — Hatalmasak a változá- sok. amik az Önök országá­ban lezajlottak, s jelenleg is lezajlanak. Ezért a szakszer­vez teknek az elsődleges fel­adata. hogy kellőképpen ki­alakítsa szervezeteit, meg­erősítse önmagát. Emellett természetesen tevékenyen részt kell vennie a demokra­tikus folyamatok végrehajtá­sában. Problémának látom, hogy mindezekhez a jogi keretek még hiányoznak. Biz­tosítani kellene a törvényes kereteket, hogy a szakszer­vezetek beleszólhassanak a dolgozókat érintő életkörül­mények alakulásába. Dragos Gyula Felkapott üdü­lő, pihenőhely a rakamázi Ti- sza-part A fel­parcellázott te­rületeken egy­más után épül­nek a szép hét­végi házak. (Elek Emil fel­vétele) Kockázatos vállalkozás Feketemunka, legális pénz Januárban viszonylag kevés erdélyi lépte át megyénk ha­tárát munkavállalási, letelepedési szándékkal. A márciusi szatmári események, majd a marosvásárhelyi pogrom után azonban meglett korú férfiak és nők is Magyarországra me- nekültek bátyúikkal, bőröndjeikkel. Május elseje előtt el­terjedt a hír, hogy lezárják a román határt és ismét százak hagyták maguk mögött Erdély íalvait. városait. Reménykedtek, majdcsak lesz lakásuk, munkájuk az anyaországban, és idővel visszamehetnek; őseik földjé­re. De sokan gondolták úgy, nálunk kezdenek új életet. Szálláshely, albérlet akadt is, de a közel négyezerhat- száz, munkanélküli-segélyből élő, ember gondjaival küszkö­dő, sokterhű megyében vajon ákad-e megfelelő munka- Kely ? lárt karokkal várt ácsok — A külföldieknek, köz­tük a munkavállalási vagy letelepedési szándékkal itt tartózkodó magyarajkúak- nak legelőször munkaválla­lási engedélyt kell kérniük, mert csak úgy kaphatják meg a tartózkodási engedélyt — mondja dr. Palozsa Bélá- né, a megyei Foglalkoztatási Központ főelőadója. — Mi csak olyan konkrét munka­helyekre adunk munkaválla­lási engedélyt, amit az adott körzetben, megfelelő szak- képzettségű magyar munka- vállalóval nem tudnak betöl­teni. Nemcsak szak-, vagy segédmunkások, hanem jól képzett értelmiségiek jöttek a megyébe: orvosok, tanárok dolgoznak olyan települése­ken, ahol a szolgálati lakás csábítása ellenére sem tud­ták betölteni az üres álláso­kat. De vannak hiányszak­mák, például a kőműveseket, ácsokat tárt karokkal várják a munkahelyeken . . Ebben az évben háromszáz- negyven két murikavállalá- si engedélyt adtak ki, főként Erdélyből jöttéknek, néhány mjßissräc koromban per- sze gyakran képen tö­röltek a nagyobbak, 1 hiszen híresen rossz kölyök j voltán,i. Makacs, kanok és szemtelen, ráadásul a gumi­labdámat sem szívesen ad­tam■ kölcsön másoknak. Azt azonban, hogy im­máron felnőttként is képen törölnek, sohasem gondol­tam volna! Történt ugyan­is, hogy alaposan képen tö­röltek. Pontosabban: jelké­pen . .. ötévesen a kisvödrömet vették el tőlem a homoko­zóban, most pedig a jelké­peimet. A jelképeimet, írom fülig pirulva, hiszen azokat annak idején egyenesen ne­kem ígérték ' a nagyobbak. Cserébe. A gumilabdámért. És tessék, most kiderült, hogy valamennyi jelkép ha­mis. Vagyis hát, valakik meghamisították azokat. Én tudom, hogy kik vol­tak! Mondjak neveket? Mi­nek? Tele van velük min­den újság... Most nehogy azt tessenek hinni, hogy a hamis jelké­peket siratom. Bánom is én azokat! Sokkal nagyobb az én gondom: Keresem az új jelképeket. Az igaziakat! Amelyeket majd bátran mutathatok meg születendő gyermekeinknek is. Mind a háromnak! Ugyanis ifjú hitvesemmel éppen három gyermeket szeretnénk, Lu­cát, Zalánt és Mátét. Lám, lám, már nevük is van! lakásunk ugyan még nincs, de kiszámoltam, ha sikerül minden hónapban félretenni a teljes fizetése­met, akkor pontosan hat­vanhét éves koromra meg lesz a lakás! Feltéve, hogy addig nem emelkednek az ingatlanárak... És akkor jöhetnek végre a gyerekek! És majd szépen sorra kirakhatom eléjük a nagy ebédlőasztalra azokat a jelképeket. Ök pedig el­látják piciny szájukat a fe­ne nagy csodálkozástól, hogy hű azannyát, meg no- demégiiyetsemláttam, és j büszkék lesznek az apjuk- j ra. , » I Azután zavaromban jól j összeborzölom az üstökü- j két. miközben idétlenül ne- j vetgélek és hümmögök. s j legvégül pedig azt mondom nekik: látjátok, kicsinyeim, ezek most már a ti jelké- S peitek. Ám szívből remélem, i hogy akkor ők majd jól ki- \ röhögnek engem, és Zalán, j o legidősebb odabújik hoz- j zám, s csak ennyit mond i nekem: — Ugyan, apa, inkább cseréljük el ezeket a kaca- j tokát egy jó kis börfoci- j ra... Walter Béla szovjet állampolgárnak, NSZK-, USA-beli orvosok­nak, nyelvtanároknak. Ta­lán a külföldiek munkavál­lalásának feltételeit szabá­lyozó 9 1989. (XII. 29.) ABMH rendelkezés nem elég alapos ismerete, vagy épp a jól felfogott önös érdek te­szi, de akadnak magánvállal­kozók, akik „feketén" dol­goztatnak és az amúgy is alacsony megyei átlagbérnél is kevesebbet fizetnek a ha­zánkban tartózkodóknak, vagy letelepedni szándéko­zóknak. És persze néha „el- felejtik” bejelenteni őket a Társadalombiztosítási Igaz­gatóságon, no meg alkalma­zotti adót sem fizetnek utá­nuk. Engedélyek dzsungelében Meglepő, de a külföldiek „fe­kete” foglalkoztatása alkal­masint állami vállalatokra is jellemző: tájékozatlanságból, esetleg nemtörődömségből nem kérik a kötelező mun­kavállalási engedélyt a még tájékozatlanabb erdélyi, vagy kárpátaljai magyartól, aki örül és hálát ad az istennek, hogy munkát kapott . . — Ez az utóbbi eset talán inkább azokra jellemző, akik útlevéllel, harminc napig be­jelentés nélkül, jogszerűen tartózkodnak Magyarorszá­gon. A jogszerű itt-tartózko- dás fogalmába beletartozik a rokonlátogatás, vagy a tu­risztika, és ki tudja bebizo­nyítani, hogy nem ilyen cél­lal jött hozzánk? — kérdi Balogh Ferenc, a Külföldie­ket Ellenőrző Országos Hi­vatal megyei szervének ide­genrendészeti főelőadója,, majd folytatja' — Ha valaki hosszabb ide­ig kíván ittmaradni, a har­minc nap elmúltává], köteles a rendőrségen jelentkezni. Amennyiben bejelentette a lakcímét és egy előzetes Ígérvény birtokában meg­kapta a Foglalkoztatási Köz­ponttól a munkavállalási en­gedélyt, amíg az engedélye érvényes, addig hosszabbít­ják meg neki a tartózkodási engedélyt is. Aki azonban eleve munkavállalási céllal érkezik, annak előbb a lak­címét és leendő munkahe­lyét kell igazolnia, hogy megkaphassa a munkaválla­lási és utána a tartózkodási engedélyét. Naponta zsebből fizetők Január első napjától mintegy hétszázötvenen ér­keztek a megyébe, főként Er­délyből. Menekült státust közel százan kaptak, róluk bebizonyosodott, hogy faji, vallási vagy politikai okok­ból üldözték őket. A többiek benyújtották bevándorlási kérelmüket, vagy munkavál­lalóként maradtak itt, s vol­tak, akik rövidebb-hosszabb idő múlva hazatértek — mondja Koós András, a BM Menekültügyi Hivatal me­gyei szervének vezetője. — A menekülteknek nem kell munkavállalási engedély, végleges letelepülteknek szá­mítanak. Akik viszont be­nyújtották a bevándorlási kérelmüket, azoknak igazol­niuk kell a lakhatási, megél­hetési lehetőségüket, s ha a szigorú elbírálási feltételek­nek megfeleltek, megkapják a külföldiek személyazonos­sági igazolványát, aztán a személyi számot is. Igen ám, de amíg beszer­zik az elbíráláshoz szükséges iratokat, okmányokat magyar fordításban, gyakran két-há- rom hónap is eltelik. Köz­ben a bevándorlási engedély­re várakozók közül néhá- nyan nem oda mennek dol­gozni, ahová a munkaválla­lási engedélyük szól, hanem a naponta zsebből fizető ma­szekoknál vállalnak „fekete” munkát. Többnyire fogalmuk sincs arról, hogy emiatt még a tartózkodási engedé­lyüket is megvonhatják. Am a „fekete” foglalkoztatás mindőnkre nézve azzal a nagy veszéllyel jár, hogy még tovább csökkenti az or­szágos átlaghoz mérten is rendkívül alacsony megyei béreket... Tóth M. Ildikó A rádió hullámhosszún Első kézből Kethetenkéní jelentkezik a rádió népszerű műsora, az Első kézből. Hétfőn este For­ró Tamás szerkesztő-riporter első kézből kapott választ a hallgatókat is foglalkoztató jó néhány kérdésre. Az Or­szággyűlés honvédelmi bi­zottságának egyik kisgazda­parti vezetőjétől azt tudakol­ta, :gaz-e. hogy azt javasolta egy megbeszélésen, vissza kellene állítani a csendőrsé- get és hasonlóan beszélt a leventeoktatas bevezetéséről is. A kisgazdaparti képviselő elmondta, félre értették, vagy eltorzították a kijelentéseit. Nem igaz. hogy a csendőrség visszaállítását javasolta. Ar­ra gondolt, a helyhatósági vá- lasztásokat. követően meg kellene találni a módját, hogy olyan helyzet alakuljon ki az országban, amely garantálja az állampolgárok biztonsá­gát, s mivel a rendőrség egy­maga nem képes megbírkóz- ni ezzel a feladattal, akár polgárőrség. vagy hasonló társadalmi csoportok is ala­kulhatnának a rend védel­mére. A leventeoktatás visz- szaállítását sem kívánja, ez is félreértésen alapszik. Megtudhattuk még a vele készült beszélgetésből, hogy a magyar szervek továbbra is mindent megtesznek a szovjet csapatok szerződésben rögzí­tett kivonulásának megtarta- tásáért és külön kérdésként kezelik a két fél közötti va- gyonelszámolási vitát és a kivonulást. Az Első kézből műsorában halhattuk a márkushegyi bányászsztrájk előzményeit, iiletve következményeit, a bányászat nehéz helyzetét ecsetelő értékeléseket. Az ipari államtitkár és a bá­nyászszakszervezet egyik vezetője fejtette ki álláspont­ját, melyekből kiderült, igen régi, megoldatlan gondról van szó. A bányászat 30—40 milliárdos adósságot görget maga előtt évek, sőt évtize­dek óta és az eddigi kormá­nyok nem rendezték a bá­nyavállalatok helyzetét. Most úgy tűnik valami elkezdődik de a továbbiakban még sú lyos konfliktusokkal kell szá molni a bányászatban, mond ták a beszélgetőpartnerek. Első kézből válaszolt a szerkesztő-riporter kérdései re a Magyar Nemzeti Báni nemrég kinevezett fiatal el • nöke is. aki az előző kormány — Meggyesi Péter egyik kö­zeli — munkatársa volt. Az ország adósságállományáról, a költségvetés hiányairól és még számos húsba vágó kér­désről beszélt. S az is elhang­zott, nem az számít ki milyen poszton volt az előző kurzus­ban, hanem az, milyen érté­kű munkát végzett és milyen mértékben tud és kíván részt venni a mostani feladatok­ban. Szó volt még az érték­tőzsde első botrányos ízű at- rakciójáról, az IBUSZ-érték- papírokról és az azokat kísé­rő parlamenti kritikákról. Az Első kézből című műsor Iga­zi közéleti, mindnyájunkat érintő kérdésekre kereste a választ, adott érdemi infor­mációkat a hallgatóknak. P. G. Hűszigetelt ajtók, ablakok Mindig nagy az érdeklődés a különféle ajtók, ablakok iránt. A Tüzép nyíregyházi telepén korszerű hőszigetelt ablakok, ajtók kaphatók, melyek közül képünkön a Hung-Velux tetőtéri ablak látható. (Balázs Attila felvé- tel,e? ...............................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom