Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-09 / 134. szám
8 HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. június 9. Bölöni Domokos: Vásárhelyi razglednica (Radnóti-para frázis) Mellézuhantál, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Bunkólövés. — Mindjárt meghalsz te is, súgtad magadnak,*— csak feküdj nyugodtan. Halált osztogat most a gyűlölet. Der springt nock auf — hangzik fölötted egy jólismert — más — erdélyi nyelven, s: még egy ütés. S nem tudod bűnödet. Főszerepben a fény A 7. Országos Grafikai Biennálén 78 művész 351 alkotását láthatja a közönség a békéscsabai Munkácsi Mihály Múzeumban. Ma már túlzás nélkül elmondható: a képző- és iparművészet tárlatai között az egyik legjelentősebb szakmai megmérettetés ez a viharsarki seregszemle. Tulajdonképpen 1974-ben kezdődött, akkor vetődött fel először egy plakátbiennálé megrendezésének gondolata, ami azután — az országban alighanem egyedülálló hagyományokra épülő és európai színvonalon működő megyei nyomdaipar jóvoltából is—az alkalmazott grafika összes műfaját felvonultató nagy találkozóvá bővült. A korábbi évek tárlatain a plakát, a könyvtervezés és illusztráció, a csomagoláskultúra, a betű, a szín, a rajz volt a főszereplő, most a fény birodalmára — változataira és üzeneteire—összpontosítottak az alkotók. „A fény varázslat, még akkor is, ha magyarázható — írja Ernyei Sándor grafikusH. Németh Katalin: UFO a 437-es kilométerkőnél egyik sem természetfeletti. Az, hogy a fény jelensége mögött fizikai, ok-okozati ösz- szefüggés van, semmit sem von le abból a következtetésből, hogy mindaz, ami magyarázható — a jelenségek és a világegyetem mindenestül — szívszorítóan bámulatos, és bár időnként a természet és a kiszámítPlakátok, illusztrációk, grafikák és fotográfiák fogadják a látogatót—fény és árnyék kíséri múzeumi sétáján. Öröm és bánat, álom és valóság, nyugalom és — igen — félelem is. A szakma fejlődését, színvonalát, a mesterség rangját, szeretetét bemutató válogatás. Részleteiben jólesik és fontos elidőzni, de nem árt közben az árnyékkal sem szembesülni. Mert bizony ránkfér egy kis fény — még több fény — önbecsülés és ragyogás a századvég fáradt, árnyékos Európájában. Niedzielsky Katalin A grafikától a fotográfiáig hatatlan végzet megdöbbentően kegyetlen, mégiscsak elbűvölő és gyönyörű. Megrendítő, hogy a lelkünk mélyén mindig érezzük, hogy amit észlelünk, az egyetlen lehetőség a milliárd között — a fehér lehetne fekete, a menned íléHnum Ore a szonakss. ' ^san tlaviim ai o! őterttxaovét Beszélgetés Balia D. Károly kárpátaljai költővel • r»0n9 Máté András: John Cage Vízizene művész, a biennálé rendezője a katalógus előszavában. — Gyakran gondolunk arra, hogy a tűz, a gyertyák fénye, a napfelkelte és a napnyugta, vagy a csillagos égbolt csodálatos, jóllehet sima lehetne kérges, a szeretet ellenséges, és az ölelésben és a legbékésebb nyugalomban mindig ott szuny- nyad az elszakadásnak és a föld dübörgő széthasadásának magva.” Az élet Ungváron jelölt ki számára önmaga által is bővíthető életlehetőséget. Ott, ahol „...az Ung-parti harsány hársak boltja alatt / megtorpan a tépett szárnyú esti szél...” Ott, a Várhegyen lakik, közel a történelemhez, ahol sokak szerint mégis fáznak a hársak, de „...Hegedűk szakadó idegét / panaszolja a csend...” Az ilyen határozott hangvételű állásfoglaláshoz hozzátartozónak vélem, hogy Balia D. Károlyt a személyes sorsa mindig irodalomközelben tartotta. Ezáltal lehetett ő költő, író, szerkesztő és ahogyan bővültek közéleti szerepkörei, irodalomszervező. Ismerői tudják, s a fenti felsorolásból is kitetszik, hogy a sziszifuszi küzdelem nem idegen tőle, ám alkotásai — a kötetbe soroltak: Álmodj zenét (versek, Ungvár, 1979), Tágulok a Világegyetembe (versek, Ungvár, 1984), Valahol tűz van (elbeszélések, Ungvár, 1988) is — gyarapodása mennyiségben és minőségben egyaránt meghatározó. Jószándékúan hirdeti a „Holtponton” túljutva „...Sorsomhoz vagyok lakatolva...” E helyzetmeghatározás indukálja a kérdést is... — Ilyen emberi körülményben mit jelent az írás maga? — Költők, írók fogalmazták már meg előttem, hogy az írás nemcsak egy foglalkozás, hanem egyfajta elkötelezettség, életvitel. Az élet felfogásának sajátos minőségi megközelítése, s különösen így van ez szerintem egy kisebbségi helyzetben, meg különösen így van ez a közép-európai felbolygatott értékrendünkben, ahol költőnek, írónak mindig más sze- . repet is el kellett játszania. Aki a magyar szónak elkötelezettje Kárpátalján, az nem teheti meg, hogy a fennkölt irodalom szféráiban lebegjen, neki igenis az emberekhez, az olvasóihoz kell szólnia. Mi nem engedhetünk meg magunknak olyan irodalmi luxusokat, hogy az olvasóinkat elveszítsük. Ezzel magyarázható nálunk a szélesebb körű kísérletezés, a kifejező eszközök nagyobbmérvű válogatásának elmaradása. így Kárpátalján például nem alakult ki az avantgárd költészet. Egyszerűen a létjogosultsága kérdőjelezhető meg amiatt, hogy a mi kis olvasótáborunk nem termelné ki ennek a szűkebb érdeklődésre számottartó irányzatnak az érdeklődőit. A mi irodalmunk, költészetünk igyekszik ugyan az olvasót nevelni, igyekszik , Jelhúzni" az átlagolvasót és irodalmi-esztétikai értékeket, élményeket nyújtani neki, ám elsődleges célja mégsem ez, hanem magyar szót művelni. Olyan magyar szót, amely eljut az egyszerű emberekhez is. A falusi magyarokhoz is. — Hogyan vezetett utad az irodalomba? Milyen szerephez jutott ebben a csatád? — Ez az út kissé zegzugosnak indult, de hajói belegondolok, nem is volt annyira zegzugos. Az, hogy édesapám Bállá Károly íróember, az hogy Kárpátalja legtermékenyebb és legismertebb írója, az számomra egyszerre volt indulásomkor előny és hátrány. Előny volt, mert az első zsengéimet, az első papírra vetett soraimat volt aki elbírálta, volt aki tanácsokkal tudott ellátni. Előny volt. hogy gyermekkorom óta jól fészereit könyvtár állt rendelkezésemre. Előny volt, mert azok az értékek, melyek a magyar irodalomban irányadóak lehetnek, azok a családi kötelékek révén is eljutottak hozzám. Ezzel szemben hátrány volt abba, hogy elejétől fogva görcsös különbözni akarás, a másság bizonyításának vágya || Kelel„ A Magyarország [Szombati galéria I __________________________I Részlet a kiállításból
