Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-30 / 152. szám

Kelet-Magyarország 1990. júniu 30. A „Pillangós-rejtély Exkluzív információ a Kelet-Hagyarországnak Nyíregyházi a magyar „Pillangó”. E talányos címmel ad­tunk hírt arról, hogy negyvenhat évi bolyongás után végre hazatért egy magyar hadifogoly a Szovjetunióból. A hatvan­hét éves férfit ha nem is sikerült megtalálnunk a fóvárost dzsungelben — majd Nyíregyházán, majd ha végleg haza­tér . .. ott elmond majd mindent. — mondták pártfogói az Újságíróknak. Jeientkezeít viszont egy debreeeni néniké. A hét derekán vonatra szállt, hogy elmondja a Kelet-Magyar- országnak, ő bizony tudja, ki az a Kulcsár Antal. — Meghallgatnak? — kér­dezte. — Mert én nem csak láttam, de beszéltem is vele. — Hol, néniké? — Munkácson. Hetvenöt­ben szerveztek itt Nyíregyhá­zán egy IBUSZ-utat Kárpát- aljára, s én olyan jövő-menő vagyok, hát jelentkeztem. Első nap bejártuk Ungvári, másnap meg átugrottunk Munkácsra. A többiek — hogy mondjam, hogy meg ne sértsek senkit —, szóval árul- gatták a hazulról hozott por­tékát, de én az egyik társam­mal félrevonultam, nézelőd­tünk. Ahogy ott ténfergőnk, egyszercsak megszólít ben­nünket egy alacsony, roppant meggyötört férfi. Honnan tet­szettek jönni? — kérdezte. Nyíregyházáról — mondtuk. Rögtön könny szökött a sze­mébe. Hát az az én szülővá­rosom — törölte meg a sze­mét. Harmincöt évé, hogy nem jártam otthon. Átadott egy levelet — Mit rtfcndÄ. miért nem jött közben h'ágfi? — Hát tóátem, ezt kérdez­tük tőle mi Iá nyomban. Mert nem engednek — felélte. Ak­kor aztán . elmondta, hogy negyvennégyben repülőstiszt­ként esett szovjet fogságba, s még mindig táborban tartják. Arra ugye nem volt idő, hogy alaposabban kifaggassuk, mi­féle táborban él, csak azt tudtuk meg, valami építke­zésen dolgoztatják Munká­cson a Filatovics utcában — ma is itt van az emlékeze­temben Filatovics utcát mon­dott, s csak két órára enged­ték ki. De megtiltották neki, hogy bárkivel is szóba álljon. Pláne meg magyarokkal. — És hogyan viselkedett? — Jaj.,.! nagyon ideges volt. Egy bokros részre hí­vott bennüti'kétV’de ott is, mint az űzött Vádnak, jobb- ra-balra iá¥V3ia'; sZéme. Egy olyan kékeá^iitfe uniformis — mini' a mi volt munkás­őreink öltözeté — Volt rajta, s még valartii számot is varr­tak a karjára. Átadott ne­künk egy levelet, s könyör- gött, az anyakönyvi kivona­tával együtt juttassuk el a Vöröskereszt országos köz­pontjába. Megmutatta a le- levelet is, arra kérte a cím­zetteket, segítsenek neki, hogy hazajöhessen. Nagyon remény­kedett, mert a Szovjetunióból küldött ö már minden ma­gyar hatóságnak hasonló le­velet, de még csak választ sem kapott. Azt mondta, ta­lán ki sem ment Oroszor­szágból, megsemmisítette az ottani posta, de ha mi át­visszük a határon, s Magyar- országon adjuk fel, biztosan felkarolják. SzölSház a Sas-kocsma mellett — Mit mondott a család­járól? — Elmondta, merre szüle­tett. A Szent István utcában, a Sas-kocsma mellett. Jaj, fe­leltük, nem Szent-István ut­ca az már hallja, hanem Vö­rös Hadsereg! Említett két nyíregyházi nevet is, s meg­győződhettünk róla, hogy nem hazudik. Ismerte Király Gyulát meg Tóth Jóskát is, mindketten nyíregyházi re­pülősök voltak. Gyula még él, de szegény Jóskát eltalál­ta egy golyó kint a fronton. — A levélnek mi lett a sorsa? — Ahogy kérte, elküldtük Pestre. De bizony semmi vá­laszt nem kaptunk. Most már tudom, az a szegély ember is hiába reménykedett. — Nyíregyházán éltek ro­konai? — Persze, hogyne éltek vol­na. Hazajőve fel is kerestem őket. Kettőt találtam meg közülük, az egyik unokatest­vére gimnáziumi tanár volt. Megyek hozzá, hogy tanár úr, találkoztam az unokatestvé­rével a Kárpátalján, segíteni kéne rajta. Azt felelte, öreg, meg beteg vagyok én már Koós néni, hogy hazahozhat­nám. Roku Nagyhalászban? — Közvetlen hozzátartozó­ja nem Is volt a környéken? — Ettől a tanárembertől tudtam meg, hogy él egy édesnénje Nagyhalászban. Mindig Anti öccse után só­várgott, jaj hol él, megvan-e még szegény . .. Menni akar­tam én hozzá is, de a nyír­egyházi rokonok kérték, ne háborgassam. Nagyon beteg, biztos belehalna az örömhír­be ... Hát kedveseim, eny- nyit tudtam elmondani, ezért ültem vonatra. — Mondana magáról is va­lamit nénike? — özv. Koós Ferencné va­gyok, s már hetvenhét éves. öt éve költöztem át Debre­cenbe, mert gyermek nélkül megözvegyültem, s ott élnek a rokonaim. De nyíregyházi vagyok, s az is maradtam . . . Ha az emlékezés néhol — feltehetően — pontosításra szorul, talán egy lépéssel kö­zelebb visz a „Pillangó” rej­tély megoldásához, a szemé­lyes találkozásig is ... Balogh Géza, Legyen fizetőparkoló! Mióta bevezették az új forgalmi rendet Nyíregyháza belvárosában, azóta, naponta többen fizetnek büntetést a Bethlen Gábor utcán. Ugyan­is hiába a tábla, a rendőrök, a közterület-ellenőrök — aki teheti, behajt a zsákutcába, mert jóformán máshol már nem is tud parkolni napköz­ben. Hogy az állandó bírságo­lás nem megoldás, azt a ta­nács ÉKV osztályán is tud­ják. Az is luxus, hogy egy utcaszakasz teljesen Üres és kihasználatlan legyen. Éppen ezért ült le egy asztalhoz a napokban a KIOSZ, a rendőr­ség. a tanács műszaki és épí­tési, közlekedési, vízügyi osztálya, hogy közösen kita­lálják, hogyan lehetne hasz­nosítani a zsákutcát. Két öt­let volt, az egyik: legyen fi­zető parkoló. Ezt azonban azért vetették el, mert úgy ítélték meg, borzasztóan akadályozná a forgalmat a sok ki-beálló kocsi az útke­reszteződésben. A másik ja­vaslat: taxiállásokat kijelöl­ni, például vagy tizet, s ak­kor itt rendszeresen várakoz­hatnának a taxik. Ugyanezt tennék a Rákóczi utcán, a Csemege előtt, de akkor ga­rantálnia kell a KIOSZ-nak. hogy csak annyi taxi áll majd a zsákutcában, ahány álláshelyet kijelöltek. Mielőtt bevezetik az új rendet, természetesen várják az ott lakók véleményét is. Észrevételt telefonon vagy levélben tehetnek a városi tanácsi ÉKV osztályán. E E J E K A R I A C O N (Harasztosi felv.) * K - ■'*■1 Válasz cikkünkre Végjáték a tisztességgel? A Kelet-Magyarország 1990. június 6-i számában „Egy Áfész-elnök bedobta a törülközőt, Végjáték a tisztesség­gel'' címmel megjelent írás szövetkezetünket helyezte ref­lektorfénybe. A tisztesség azt kívánja, hogy a tagság a másik felet is meghallgassa és úgy vonja le a következ­tetést. Azon a péntek délutánon a nagyközségben működő pár­tok másodszor hívtak meg elbeszélgetésre, melyre meg­hívtak egy újságírót, de elfelejtették bemutatni. Ügy gon­doltam, „nincs értelme a további vitának”, ezért nem reagáltam minden esetben az ismételten feltett kérdé­sekre. A szövetkezet nem hagyta kicsúszni a kézéből a jól be­járatott boltot. Köztudott, hogy a református egyház ki­járta. hogy lebontásra kerül az egyház tulajdonában lévő régi élelmiszerüzlet. Közvetlenül az épület szomszédságá­ban. a tanácsi kezelésben lévő régi iskoláról az egyház a szövetkezet javára lemondott, mely épületet kívánjuk átalakítani, kereskedelmi és vendéglátó egységre. Az egyház a lemondó nyilatkozatát 1989. év végén megtette, de a helyi tanácsnál a mai napig nem nyert elintézést. A kölcsönzőbolt felújítása 270 ezer forintba került, a szövetkezetnek ezáltal többszörösére nőtt az épület érté­ke. Érvényes bérleti szerződés alapján a főkönyvelő fér­jének 720 Ft négyzetméter/év bérleti díj ellenében kiadás- . ra került. A bérleti díj a helyi viszonyokhoz igazodva került megállapításra, nem sok, de nem is kevés. A sok­irányú támadás hatására a bérleti szerződést felmondják. A szövetkezet vezetése a jelenleg érvényben lévő jog­szabályoknak megfelelően néhány egységet bérben kívánt üzemeltetni. Kizárólag azokat az egységeket, amelyekre igény van. illetve az egységvezető ilyen irányú szándékát már korábban is kinyilvánította. A bérbeadási szándékról felnagyítva, eltorzítva került ki az információ a központi irodából, ami pánikhangula­tot idézett elő -a dolgozók körében. El kell ismerni, hogy a vezetés részéről is történt megalapozatlan megnyilvánu­lás. A szövetkezet nem számolta fel a felvásárlási tevé­kenységet. ugyanis minden községben van, működik fel­vásárló. Nem fedi a valóságot, hogy az elnök és a ke­reskedelmi főosztályvezető nyereséget kap a GT-től — hanem az igazgatótanács tagjaként tiszteletdíjban része­sültek, melynek mértéke nettó 15—12/e Ft volt. Nem igaz, hogy évi 900 ezer Ft-ért fut a kocsi, a szö­vetkezetnek ez a gépkocsi lízingszerződés alapján 370/e Ft-ba kerül. A Volga felújítási költsége szakemberek ál­lítása alapján 150—200/e Ft. A gépkocsihoz vásároltunk 4 db új acélradiálköpenyt. 32/e Ft-ért, a leszerelt 4 darab eredeti köpenyt felcseréltük az ezekhez szükséges széles felnikre. A szövetkezet az elmúlt öt évben 14.9 millió forintot fordított egységek felújítására, elfogadjuk, hogy nem minden indokolt felújítást tudtunk megvalósítani (Tü- zép). de a, vasbolt felú jításá befejezéséhez a&zeleriii*. A tapnoix lepomasara nem került sor. jelenleg is ott üze­mel, ahol 10 évvel ezelőtt. Minden állampolgár saját döntése alapján határozhat, hogy melyik pártnak a tagja, miért baj az, hogy valaki szociáldemokrata? A párttagok pártrendezvényeken sza­badidejükben vettek részt, péntekén 14 órától, munkaidő után. A budapesti úthoz bérelt busz költségét a párt- alapszervezet felé leszámláztuk, a párttagok részére a szabadság kiírásra került. Az étkeztetéssel kapcsolatosan említett gyár évente többször változtat, talán már ők sem tudják, hányadik helyről hordják az ebédet, most kedvezőbb a gyermek­intézmények részére biztosított támogatás igénybevétele. Nem tudom elhinni, hogy a falu egész lakossága a nyolc község szövetkezeti tagsága, a 196 aktív dolgozó és 43 egyéb állományi dolgozó nem bízik a szövetkezet elnöké­ben. A bizalom megrendülése, azon rétegeknél és dolgo­zói csoportoknál jelentkezik, ahol az elmúlt években az átszervezés következtében sérelem történt. Az írásban érintett * Áfész-elnök őszintén szólva az eredeti el­képzelésem az volt, hogy — mi­vel az elnök belátta helyzete tarthatatlanságát, a faluban ki­alakult hangulatot — nincs ér­telme leírni: melyik településről és név szerint melyik áfész el­nökéről van szó, most azonban, hogy az elnök válaszával nyil­vánosság elé lépett, nemigen van értelme a további titkolózás­nak. A demecseri áféseröl, an­nak elnökéről, Pozsonyi István­ról volt szó és a Demecserben működő pártok képviselői hívták meg arra a bizonyos beszélgetés­re, amelyről a Végjáték a tisz­tességgel? című írás szólt. Ezt a levelet, amelyet most olvashattak e megjegyzés fölött, megelőzte egy 16 oldalas másik is, amelyikben Pozsonyi István a mostaninál lényegesen heve­sebben védte vélt igazát, mivel azonban szerkesztőségünk nem adott helyt közlésének — vá­laszadásra módja volt a pártok­kal folytatott megbeszélésen is, csak nem adott elfogadható ma­gyarázatot — ezután született meg ez az újabb levél. Hangne­me lényegesen enyhébb, ám vá­laszai épp olyan pontatlanok ét változatlanul nem fedik a való sagot, mint a korábbi levélé. A legnagyobb ellentéteket ki^ váltó ügy a leromlott állapot kölcsönzőbolt felújítása vo r’ amelyet egy Törvénytelen sze „ ződéssel játszottak volna át a főkönyvelőnő fériének, hiszen felújítás költségeit * szövetke fizette, nem pedig a bér * ahogy azt az elnök álliWtta. A A boltok bérbeadása volt másik, a falut leginkább felhá ,.J borító esete a szövetkezet elnö kének. Azt mondta a dolgozók nak: meg kell előzni a kormát* privatizációs programját, mertj- ' olyasmit kényszerítene a szí. vetkezetre, ami nem előny*!; Ezután közölte a boltvezetőkHz- vagy megveszik a bolt árukár- letét, vagy mennek ahová ajdig nak, az osztályvezetőknek *kül- kiadta: jelöljek meg kikel egy tíenck el, így marad máj? kft. néhány tagú vagyon kezeit: veze- Ei az intezkedé:,tervezete «hány tett odáig, hogy 900-vr;ak be aláírással petíciót nyújtot^inök- a szövetkezet tagjai az i kői­nek, amelyben rendkíviftvetel- dőttgyülés Összehívását \ most ték. Ez a közgyűlés lei hétfőn, július 2-án. tenység A felvásárlási tevóntja a felszámolása is fájó £ szövet­község lakosságának, számolta kezet olyan indokká* volt, s fel, hogy veszteségedéi társa­dért léptek be gazda&ivásárlási Ságba. Igaz, így a ítak. az el- munkatól megszabadít fö03z_ nök és a kereskede mjnt * tály vezetője viszopák tagja, GT. igazgatótanácsát*jat. a fel­megkapja a tisztelet egyébként vásárlás árbevétele nem a szö- lehet. hogy nőtt, dea zöldértnek vetkezetnek, hanem nberek állat­hoz hasznot, bzake'volt ez a te- ják: ha vesztesége- js az elnök vekenység, annak t ha üzemági íxlí az« i>ka* .me*ták volna el, költségként szárny bizonyit- nem lett volna a5ió egységek, jak az onelszamupján adatta el Ilyen indokok a*és a rakodógé- a szippantókocsit igencsak nagy P'et, amelyek ak új tulajdorto- nyereséget hozretkezet pedig az- saiknak, a szp^odási dijat fizet óta tetemes 'rakodó vállalkozó- volt gépével nak* sete is nagyon csí­A Volga * lehet Demecserben, pos dolog ,da, ha az elnök vál- így nem cs«avarban van a sz,i- tozatlanul Azt írja, hogy a mókát illető.a 370 ezer forintba nzmgeit /^vetkezetnek, a pénz­tárból eddig 560 ezer forintot fizettek ki érte, s két évig, mi­re a szövetkezet tulajdona lesz, havonta 7 ezerbe kerül. Ez eddig 72b ezer, s ha hozzáadjuk azt a 100 ezret is, amit a szövetkezet ráköltött, akkor 828 ezer a vég­eredmény. Ráadásul egy olyan szerződést írt alá a szövetkezet, hogy ha visszaadják, elveszítik az eddig befizetett pénzt is. Ami a Volga öt eltűnt gumiját illeti, arról először azt mondta az el­nök, hogy ott van a garázsban, az igazgatósági gyűlésen pedig, hogy elajándékozta. Nekünk a levélben azt írta, hogy elcserélte a Ladához szükséges felnikre, miközben a BMW-felnit 32 eze­réért vették a Shelltől és nem a gumit cserélték el rá. Nemigen célszerű felemlegetni a korábban már megírtakat, de ha Pozsonyi István még mindig nem értené, miért haragusznak rá a szövetkezet működési te­rületén, akkor eláruljuk. Nem tetszik, hogy a 7,3 millió forint értékű részvényt pénzügyi gon­dokra hivatkozva 2,6 millió vesz­teséggel eladott, s azóta az ér­tük kapott 4,5 millió betétben áll. Nem az adósságot törlesztet­te, hanem árufeltöltésre használ­ta, a veszteséget pedig az idei eredmény terhére kell majd a szovetkeztnek elszámolni. És természetesen nem tetszett so­kaknak a tavalyi munkájáért felvett 504 ezer forint prémium, amit meg kellett szavazni a kül­döttgyűlésnek. Utólag kiderült, hogy a jegyzőkönyvre hamis alá­írások is kerültek. Ezek után — reméljük — tel­jesebb kép áll a hétfői küldött- gyűlés résztvevői előtt. Balogh József Könyvtári kínáló A nyári vakáció a szabad­idő hasznos és kellemes el­töltéséhez kínál érdekes programot a megyei könyv­tár. Video-filmbemutató, ve­télkedő, közös zenehallgatás és más rendezvények várják a gyermekeket. A fantasztikus világegye­temről rendeznek diavetítés­sel egybekötött beszélgetést július 3-án 10 órától. Délu­tán az Allatszelidítő című filmet vetítik. Másnap, júli­us 4-én hangulatos rajzos foglalkozást - rendeznek. Csü­törtökön pedig a Föld nem az emberé, az ember a Földé! című környezet- és termé­szetvédelmi pályázatra ké­szítik fel a kicsiket és na­gyokat. Ugyancsak csütörtök délután vetítik a Rejtelmes sziget című filmet. Pénteken és a jövő hét elején is foly­tatódik a program. Hagyomány­őrző szobát ren­deztek be az ajaki általános Iskola aulájá­ban. A kiállí­tott tárgyak a század elejéről valók. Nagy ré­szét a diákok gyűjtötték a környék lakói­tól, másik ré­szét a falu ado­mányozta az is­kolának. Ha­rasztosi Pál felvétele. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom