Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-27 / 149. szám

II falvak jövője (3. oldal) TELEX Áremelések várhatók Rendkívüli ülést tartott kedden este a Miniszterta­nács. László Balázs szóvivő elmondta, hogy a kormány — a megfelelő információk is­meretében — a legsürgősebb gazdasási intézkedéssorozat kimunkálását kezdi meg a költségvetésből hiányzó 17 milliárd forint pótlására. Egyebek között bizonyos tá­mogatások leépítése várható és áremelést is terveznek. A legrászorultabb rétegek szo­ciális kompenzációra számít" hatnak. Segítség a peresztrojkának Befejeződött a Európai Közösség 12 országa állam- és kormányfőinek dublini tanácskozása. A résztve­vők megállapodtak: tanul­mányozni fogják, hogy mi­lyen gazdasági segítséget nyújtanak majd a Szovjet­uniónak. A részletekről ősszel döntenek. Teljes egyetértés a képviselők között Kilépünk a Varsói SzerzfdésbN A Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszo­nyáról, valamint a nem pártként bejegyzett társa­dalmi szervezetek költségve­tési támogatásának elosztá­sával kapcsolatos feladatok­ról, ezek egy részének meg­valósítására ideiglenes bi­zottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati ja­vaslat szerepelt a Parlament rendkívüli ülésszaka keddi ülésnapjának napirendjén. Az elnöklő Szabad György ismertette a tárgy- sorozatot, emlékeztetve a képviselőket arra, hogy , a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyá­ról szóló országgyűlési ha­tározati javaslatot néhány héttel ezelőtt eredetileg Vá­sárhelyi Miklós (SZDSZ) terjesztette elő önálló in­dítványként. A most napi­rendre tűzött javaslatot a Külügyi, illetve a Honvé­delmi Bizottság dolgozta ki többszöri egyeztetés alap­ján. A bizottsági viták során a parlamenti pártoknak si­került egyezségre jutni, s a kormány ez irányú állás- foglalása mögött immár ott áll az Országgyűlés is, mint VB-tlLÉS NYÍRBÁTORBAN Új rend az ügyfélfogadásban Rövid, rendkívüli vb-ülé- sen a közterület-használati díjakról szóló tanácsrende­let módosítására tettek ja­vaslatot Nyírbátorban, majd a soros tanácsülés kezdett munkához. A közterület-használati díjak felemelésére azért van szükség, mert az 1974-ben megállapított tarifák fölött mára jócskán eljárt az idő, azoknak tízszeresére történő emelését is indokoltnak tartják az illetékesek. A tanácsülés fő napirend­jeként a végrehajtó bizott­ság munkáját értékelték, különös tekintettel arra, hogy a testület mandátuma rövidesen lejár. „Döntése­ink megalapozottak, törvé­nyesek” — állítja a vb te­vékenységéről készült be­számoló, amit a szöveg sze­rint az is bizonyít, hogy a vizsgált időszakban jogsza­bálysértés miatt nem volt szükség határozat hatályon kívül helyezésére, mindössze egy esetben került sor hatá­rozat végrehajtásának fel­függesztésére, valamint vizs­gálat elrendelésére. A további részletezésből kiderül: az ülések vitaszel­leme jónak mondható, a ko­rábbi egyhangú döntések után mind gyakoribb lett a megosztott vélemény, s több esetben is előfordult, hogy a szavazategyenlőség esetén a tanácselnök szava döntötte el a dilemmát. Akadt példa arra is, hogy az előterjesz­tett határozati javaslatot a vb tagjainak ellenszavaza­ta miatt nem fogadták el. A tanácsülés további ré­szében a tanácsi ügyfélfo­gadási rend újraszabályozá­sáról is szó esett. A testü­let tagjai arra törekedtek, hogy a napjainkban oly so­kat hangoztatott szolgáltató jelleg erősödjön, az ügyfél- fogadás ideje a lakosság igényeihez igazodjon. a nemzet akaratának kifeje­zője. A vitában felszólaló képvi­selők kivétel nélkül a határo­zati javaslat elfogadása mel­lett érveltek, függetlenül pártállásuktól. Katona Tamás külügymi- nisztériumi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a VSZ-bél való kilépés szándé­ka a kormányprogramban is megfogalmazódik. Az eléren­dő célok közé sorolta, hogy a VSZ katonai szervezete — lehetőleg közös határozattal — mielőbb szűnjék meg. Amennyiben a tagállamok ragaszkodnak a katonai szer­vezet fenntartásához, akkor hazánk első dolga az lesz, hogy a katonai szervezetet hagyja el, legkésőbb 1991 vé- gáig. A kilépésnek nyilván­valóan több lépésben kell megtörténnie, úgy kell végbemennie, hogy hazánk lehetőleg ne veszélyeztesse a bécsi tárgyalásokat, az eddig menetrendszerint folyó szov­jet csapatkivonásokat Ma­gyarországról, s nem szabad figyelmen kívül hagyni azo­kat a nehézségeket sem, amelyeket Európa egységén belül Németország uniójának újramegteremtése jelent. Rá­mutatott arra is, hogy a ki­lépés Magyarországot egyfaj­ta elszigeteltségbe sodorhat­ja, s ez ellen védekezni kell. A kormány ennek érdekében máris megkezdte a kétoldalú barátsági és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződések fe­lülvizsgálatát. Ezt követően felidézte a magyar kormány javaslatának több elemét, amelyeket a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének közelmúltbeli ülésén terjesz­tett elő. Az előterjesztett ja­vaslatot elfogadásra ajánlot­ta, mert az a kormány szán­dékával tökéletesen meg­egyezik. A kormány számára egyfajta különmeghatalma­zást jelent, mert nem pusz­tán a három kormánypárt természetes szolidaritására számíthat, az valamennyi parlamenti párt egyetértésé­vel született. (Folytatás a 4. oldalon) TANÁROK A HAJÓÍV Továbbképzés a Tiszán Szokatlan, de igen hasz­nosnak ígérkező formáját választotta az MPI a pedagó­gusok nyári továbbképzésé­nek. Június 27—29. között több mint 200 tanár, tanító, szaktanácsadó utazik végig a Tiszán Vásárosnamény és Tokaj között, ismerkedik meg a folyó titokzatos vilá­gával, személyes élményt gyűjtve természetünk e nem mindennapi értékének taní­tásához, iskolai feldolgozásá­hoz. Szükség van erre, mi­vel eddig a megyét is taní­tó pedagógusoknak ilyen al­kalom nem adódott, másrészt a szakmai szabadság csak e tájra vonatkozó ismeretek gazdagodásával válhat élő alkotóelemévé a tanítási óráknak. A tiszai túrának részese lesz Tiszabercel és Tokaj kö­zött az intézet — az ugyan­csak nyári pedagógus-to­vábbképzést szolgáló „Nép­művészet a nevelésben” cí­mű táborának kilencven részt­vevője is. A túrának ígér­kezik egy perspektivikusabb haszna is, ugyanis várhatóan a résztvevők a jövőben saját tanítványaik tiszai hajózta- tását is megszervezik. Re­mélhetőleg ezzel megkezdő­dik a Tisza megismerésének, értékeinek tapasztalatokra épülő iskolai feldolgozás^, aminek nevelési haszna a táj és megye szeretete, egy jó értelemben vett lokálpat­riotizmusban gyerekeink lel­kében mélyen gyökerezhet. Mindezt felismerve a Megyei Vízügyi Igazgatóság a túrát referenciaútként kezeli és támogatja az általa is fon­tosnak ígérkező kezdeménye­zést. Drágább lesz a muzsikaszó (2. oldal) Népfőiskolái egyesület alakul Zászlóbontás Nyíregyházán A napokban Budapesten tartotta évi rendes közgyűlé­sét a Magyar Népfőiskolái Társaság. Andrásfalvy Berta­lan művelődési- és közokta­tási miniszter megnyitó be­szédében hangsúlyozta, hogy minden eddigi kormányzat­nál többre becsüli az iskolán kívüli szabad művelődést, a népfőiskolái mozgalmat. A népfőiskola a társadalmi bi­zalom helyreállítója is lehet. A megnyitó után Sz. Tóth János főtitkár számolt be az elmúlt évi tevékenységről. Kiemelte, hogy korszakha­tárhoz ért a népfőiskolái mozgalom, mert az első sza­badon választott kormány programjába iktatta a nép­főiskolák támogatását. Az anyagi forrás az a 30 millió forintos népfőiskolái alapít­vány, amelynek elnyerésére 140 pályázat érkezett a kura­tóriumokhoz. Parlamenti törvényt kell alkotni a népfőiskolák állami támogatási kötelezettségéről, népfőiskolái központ létreho­zása szükséges, ki kell építe­ni a bentlakásos népfőiskolák hálózatát. A hozzászólások, vita után sor került az új tisztségvise­lők megválasztására. A Ma­gyar Népfőiskolái Társaság 13 fős Országos Elnökségének tagja lett Nyíregyházáról Il­lés Balázs, népművelő, a Közéleti Népfőiskola egyik vezetője. Nyíregyházán 3 népfőiskola működik, ezért a népfőiskolái mozgalom to­vábbfejlesztése érdekében, az anyagi és szellemi erők ösz- szefogása céljából a szerve­zők elhatározták, hogy létre­hozzák a Nyíregyházi Nép­főiskolái Egyesületet. Az ala­kuló közgyűlésre június 27- én 17 órakor kerül sor, a Ságvári Kertvárosi Közös­ségi Házban (Nyíregyháza, Prága utca 7. sz.), melyre várják a népfőiskolái gondo­lat iránt érdeklődő nyíregy­házi polgárokat. Póter-Pál ©lőtt öt nappal Aratják az árpát Ojfehértón Ismét eljött a mezőgazda- sági dolgozók, és az egész ország nagy ünnepe. Az or­szág délebbi részei után teg­nap a megyénkben is meg­kezdődött az aratás. Az idén Péter-Pál előtt öt nappal, kedden délelőtt fél 10-kor álltak be a kombájnok az újfehértói Vörös Hajnal Tsz. érpataki határban lévő „Ró- zen” táblába, hogy vágni kezdjék az aranysárga érett őszi árpát. — 30^32 mázsát becsül­tünk a múlt héten a 150 hek­tár árpánkban, mivel kicsit gyengébb területre került ki, mint a búza — mondja a tábla szélén a kombájnok működését figyelő gépüze­meltető mezőgazdász, Sze- csei János —, de ahogy az első ürítésekből számolgat­juk, az a 3 tonna meglesz hektáronként. Jelenleg a szem nedvességtartalma olyan 19 százalékos, így in­nen egyenesen a szárítóba visszük. Reméljük, ideális lesz az időjárás és az 1200 hektár búzánkat. amiben olyan 50—55 mázsát látunk, és a 360 hektár rozsot sike­rül egy hónapnál rövidebb idő alatt learatnunk. Sajnos a meglévő 7 kombájnunkkal csak ezt a célt tűzhetjük ki, bár ez duplája az általában szükséges betakarítási idő­nek. Szó van egy új kombájn vásárlásáról is, ami 10 na­pot is rövidítene az aratáson, de ebben a bizonytalan gaz­dasági és tulajdonosi hely­zetben igen nehéz a döntés. G. B. XLVII. évfolyam, 149. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. június 27., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom