Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-27 / 149. szám
2 Kelet-Magyarország 1,990. június 27. Bizonyítani az életképességet Szükség van-e a családi irodára? A családi és társadalmi események hivatalait, az előbb társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező irodákként futott, majd valamiféle „humanizálás” jegyében később családi irodákká keresztelt intézményeket majdnem 20 évvel ezelőtt hozták létre. Azt az űrt akarták velük kitölteni, amely az egyházi szertartások meghitt hangulata és az anyakőnyvvezető által celebrált hivatalos ünnepség színtelensége között tátongott Az volt a cél, hogy emeljék a polgári esküvők, névadók, gyászszertartások színvonalát, kulturális értékeket vigyenek a társadalmi események megünneplésébe. Manapság sok támadás éri ezeket az intézményeket. Mondják, hogy nincs rájuk szükség, fenntartásuk csak felesleges pénzkidobás az állam részéről. A családi irodák jelenéről és bizonytalan jövőjéről beszélgettünk Karászi Józseffel, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Tanács igazgatási osztályának tanácsosával. — Mi ad okot a támadásra a családi irodákkal szemben? — Korábban ez egy olyan szolgáltatás volt, amelyet bárki állampolgári jogként vehetett igénybe. Nem kellett fizetni a díszes terem használatáért, a kulturális műsorokért, a zenéért, és az utóbbiakért később is csupán jelképes összeget kértek az ügyfelektől. Sajnos, az erőfeszítések ellenére sem sikerült a rendezvények színvonalát az elvárt szintre emelni. — Vajon miért nem váltották be az irodák a hozzájuk fűzött reményeket a polgári szertartások színvonalának emelésében? — Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az irodák dolgozóinak egy hányada nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, de ennek anyagi okai is vannak. Az irodák kiadásainak nagy részét a tanácsok fedezték, és a költségvetésből — különösen az utóbbi években — nem jutott elegendő pénz sem a műszaki bázis fejlesztésére, sem a közreműködők munkájának tisztességes honorálására. — Tudna mondani olyan példát, ahol jól működnek a hasonló profilú irodák? — Országok összehasonlításában én Bulgáriát említeném, ahol csaknem művészi szinten folyik a családi események társadalmi megünneplése. Az állam rengeteg pénzt fordított az irodák felszerelésére, az ott dolgozók képzésére. — És megyénkben? ... — A mátészalkai iroda országos szinten is kiemelkedő munkát végez. Ott igencsak jók a személyi feltételek, és sikerült olyan színvonalon megszervezni a szolgáltatásaikat, hogy azokat bármelyik iroda elé példaként lehetne állítani. — A jelenlegi körülmények között fenn tudnak-e maradni ezek az intézmények? — Az elmúlt két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nem csökkentek az igények az irodák szolgáltatásai iránt annak ellenére sem, hogy ezeket már meg kell fizetniük az ügyfeleknek, méghozzá ÁFÁ-val együtt. A nagy forgalmat lebonyolító irodák már most is rentábilisan működnek. Kisebb helyeken viszont ki kellene bővíteni a szolgáltatások körét, nagyobb propagandát kellene az irodáknak csinálni. — Akik az irodák megszüntetését javasolják, azt is felemlegetik, hogy ezek az intézmények végső soron a szocializmus szüleményei. — Kétségtelen, hogy ez is ellenérzést vált ki. Hiba lenne ebben a kérdésben is átesni a ló másik oldalára, és felszámolni az irodákat. Hivatalos döntés egyelőre még nincs, ezért csak a magánvéleményemet mondhatom el. Hagyni kell, hogy az irodák bebizonyítsák életképességüket. Ha igényli a társadalom az általunk nyújtott szolgáltatásokat, akkor talpon fognak maradni. Ha viszont nem, akkor úgyis elsorvadnak. Szerintem ez egy-két éven belül ki fog derülni. Dajka Béla Mellbe szúrta férjét A záhonyi rendőrkapitányság ügyeletére bejelentés érkezett, miszerint a 42 éves P. István záhonyi lakost mellkasszúrással a kis- várdai kórházba szállították, s az állapota súlyos életveszélyes. Démuth Lászlóval, a megyei rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának vezetőjével Záhonyban találkoztunk, aki a kihallgatás befejezése után lapunknak a következőket mondta: — Az elsődleges .rendőri iintézikiedés során megállapították, hogy P. Istvánt június 24-én 19 óra körül családi veszekedés közben késsel a felesége szúrta meg. A nyomozás eddigi adatai szerint mindketten ittasak voltak. P.-né a cselekménye után a férjéhez orvost hívott, aki a sérültet mentővel kórházba utalta. Az asszony a kihallgatáskor közölte: a férje mostanában sokat iszik, de alkalmanként ő maga is fogyaszt szeszes italt. A nő a nyomozóknak elmondta: vasárnap délután a férje nem volt otthon. Már nem győzte várni, ezért a záhonyi sörkertben, utána ment. A házastársa a szórakozóhelyen fizetett neki egy fél deci konyakot, s ő maga pedig egy fél deci rumot fogyasztott. P.-né elvitelre vett három üveg sört, majd az urával együtt hazamentek. Otthon a konyhában egy üveg sört felbontottak. Ezután a nő — hogy a férje ne igyon többet — két üveg sört kidobott a kertbe. Ezt a férje nem akarta elhinni és szidta feleségét és annak anyját. Az asszony kérte, hogy ezt ne tegye. A további szóváltás során P. Istvánná egy konyhakéssel mellkason szúrta házastársát. Az ügyben a vizsgálat tart. A kisvárdai kórház baleseti sebészeti osztályán az ügyeletes orvostól megtudtuk, hogy a kés P. István jobb oldali tüdejét átszúrta, ezért őt meg kellett műteni. Az életveszélyen túl van. A sérülése előreláthatóan két-három hetes kórházi kezelést igényel. (cs. gy.—b. zs.) Nemcsak bohó játszadozó» Gyermek is lehet hazafi Faragó fafaragók Ismét találkoztak Vásárosnaményban a fafaragók. Az egyhetes közős munkában húszán vesznek részt, köztük két Szatmárnémetiből érkezett faszobrász és két bőrdíszműves, akik Budapestről jöttek. A művelődési központban alkotók szakmai munkáját Schmidt Sándor iparművész irányítja. 1. Tóth Ferenc és Császári Domonkos munka közben. 2. Vizur László Szőnyből érkezett. 3. Baloghné Béres Györgyi alkotás közben. E. E. felv. Hütorj vlÓ^, réklim, Drágább lesz a muzsikaszó Ma már szinte alig van olyan vendéglátó hely, áruház vagy nagyobb üzlet, ahol ne fogadná zene a betérő vendéget vagy vásárlót Pedig nem is olcsó mulatság ez az üzemeltetőknek, hiszen a zenegépek, videókészülékek fenntartása mellett a lejátszott muzsikák után szerzői jogdíjat kell fizetni. Idén január elsejével változtak az ezzel kapcsolatos szabályok. Hogy mi és hogyan, arról Bodnár Zoltántól, a nyíregyházi városi tanács közművelődési főelőadójától kaptunk felvilágosítást. A január elsejétől érvényes 33./1989. (XII. 9.) MM számú rendelet a tarifák szerinti szerzői jogdíjakat tartalmazza. Akik műsorok rendezésével foglalkoznak, tudják, hogy korábban a rendezvények megtartása előtt a tanácsokon engedélyt kellett kérni. Mostantól ez megszűnt, csak a vendéglátás és az idegenforgalom keretében megtartott műsoros előadásokra kell engedély. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már szerzői jogdíjat sem kell fizetni. Aki műsoros előadást tart (legyen az például bábelőadás), a jogdíjfizetési csekket be kell szereznie a helyi tanácson (Nyíregyházán a művelődési, ifjúsági és sportosztály köz- művelődési csoportjánál). Nézzünk — a teljesség igénye nélkül — néhány tarifát! A vendéglátóipari üzemekben attól függően kell fizetni a jogdíjat, hogy milyen osztályba tartoznak. Osztályon felüli helyeken, valamint osztályra való tekintet nélkül valamennyi nappali (drinkbár) és éjszakai szórakozóhely (bár);' 24 órán túl is nyitva tartó üzletben Budapesten, a megyeszékhelyeken, gyógy- és üdülőhelyeken napi 120 forint a jogdíj, egyéb városokban 100, a többi településen 80 forint. A videóval szolgáltatott zene után pedig 120 forintot kell fizetni. Első osztályú üzleteknél a fenti település szerinti kategória alapján 80, 70, 60, illetve 100 forint, másodosztályú helyeken 60, 45, 35, és 80 forint, harmad- és negyedosztályúban 35, 30, 25 és 50 forint. És ez még nem minden, mert előadóművészek fellépése esetén, illetőleg zenés-táncos műsorért további 35 forintot kell fizetni, belépődíjas rendezvényeken pedig minden 100 vendég után a két legdrágább jegy árát. Ha áruházakban és üzletekben működik technikai eszköz, készülékenként és hangszórónként havi 150 forint a jogdíj. Videomagnó esetében viszont a hozzá kapcsolt tévékészülékenként havi 500 forintot kell fizetni. Eseti vásárokon, árubemutatókon hangszórónként, lejátszó képernyőnként már napi 100 forint a tarifa. Múzeumok kiállítótermeiben szolgáltatott zene után napi 10, egyéb állandó jellegű kiállító- és árubemutató termekben napi 20 forintért szolgáltathat zenét az üzemben tartó. Hagyományőrző fiatalok randevúztak az elmúlt napokban megyénkben. Megismerkedtek néprajzi érdekességekkel, valamint játékos formában elevenítették fel e térség történelmének kiemelkedő eseményeit. A találkozó egyik szervezője a Magyarország Felfedezői Hagyományőrző Szövetség volt. A szövetség munkájáról Rakó Józseffel, az ifjúsági szervezet országos elnökével beszélgetett munkatársunk, O A hagyományőrző Szövetség a legfiatalabb ifjúsági szerveződés, biszen tavaly októberben bontott zászlót. Milyen céllal alakult meg ez a közösség? — Szövetségünk azért jött létre, hogy a nemzeti-népi hagyományokat játékokban és élményekben gazdagon átadhassuk a gyermekeknek. A szervezet alapjai, módszerei, hívei itt születtek meg Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében, ugyanis az itteni tanulók és pedagógusok sokat tettek azért, hogy a nemzetitörténeti hagyományokat romantikus játékokkal elevenítjük fel. Egyébként a Hagyományőrző Szövetség teljesen független, önálló, a magyar kormány által elismert szervezet. O A függetlenség csak az őszi megalakulás óta mondható el, hiszen előtte több éven keresztül az úttörőmozgalom egyik területét jelentette a ha- mányőrzés. Miért vált szükségessé a leválás? — Az úttörőszövetségen belül kellő mellőzöttséggel, ül- dözöttséggel dolgozhatott a hagyományőrző társaság. Az Ha valaki gépjárműről reklámot, propagandát fejt ki, s ez alá zenét játszik, 500 forint jogdíjat fizet járművenként. Üdülőkben, kempingtáborokban havi száz forint a tarifa, ha a befogadó- képesség nem haladja meg a százat, annál nagyobb létszámnál viszont már havi 200 forint. Ugyanez videó esetében 200, illetve 400 forint havonta. Strandokon, uszodákban, gyógyfürdőkben 1000 fős befogadóképességig havi 600, s minden további 1000 vendég után havi 200 forint a jogdíj összege. (cs. k.) itteni megyei úttörőenöksé- gen kívül senki sem pártolta a rendezvényeket. Erőt adott az, hogy a megyei tanács 13 évvel ezelőtt megalakította a „Pro Patria” kitüntetést, s ezzel először deklarálta azt, hogy gyermek is lehet hazafi. Az elválás pedig azért vált szükségessé, mert a programunk alapvetően különbözik az úttörőmozgalom programjától. Szervezett szövetséget alakítottunk, próbák várják a gyermekeket, van avatás, eskütétel, önkéntesen lehet belépni, csupán vállalni kell a szövetséggel járó tagságot. O Cserkészek is lehetnek tagjai a Hagyományőrző Szövetségnek? — A cserkész más szövetségben tagságot nem vállalhat, ugyanakkor szó van együttműködésről a két szövetség között. Tulajdonképpen a mi elképzelésünk a cserkészek programjával mutat nagy hasonlóságot. O Az idén a 13. hagyományőrző találkozót rendezték meg a megyében. Ügy tűnik, mivel mindig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a házigazda, az itteni fiatalok nem ismerkedhetnek meg az ország más tájainak történelmi hagyományaival. — Ezen szeretnénk segíteni egy hagyományőrző alapítvány létrehozásával. Ehhez szeretnénk majd kérni a megye vállalatainak, intézményeinek, pártjainak, szervezeteinek a segítségét, s így továbbra is jöhetnek ide a hagyományőrzők, ugyanakkor az alapítvány segítségével az itt élő fiatalok az ország valamennyi részébe eljuthatnak. O Hogyan értékeli a mostani hagyományőrző találkozó munkáját? — Az alapállásúnk az, hogy pályázat útján minden évben új gyerekek jönnek ide gyűjtőmunkát végezni. A találkozó műhelymunkájában mindig van valami újszerű, s ez nagyon tetszik a pajtásoknak. A tarpaiak Esze Tamás zászlóbontását alakították át történelmi játékká, Nyírma- dán pedig Patay István szabadságharcos parancsnok tevékenységét dolgozták fel hadijátékká. Nemcsak bohó játszadozás volt, ugyanis a gyerekek idősektől gyűjtöttek Kölcseyre vonatkozó emlékeket, régi történeteket, s megfigyeltek néprajzi érdekességeket is. S azáltal, hogy az itt látottakat elmesélik odahaza, vagy társaikkal megtanítják a játékokat, jobban megismerik, s ennek révén jobban megszeretik hazájukat. (mml) — A TSZKER RT. Debrecen tájékoztatja tisztelt partnereit, illetve megrendelőit, hogy saját gyártású 1150X580X0,17 mm méretű polietilén termény-, illetve takarmányos zsákját változatlan minőségben 1990. JOLIUS 1-JÉTÖL 13,50 Ft/db + ÁFA nagykereskedelmi egységár helyett 12,50 Ft/db -j- AFA nagykereskedelmi egységáron számlázza és továbbra is ingyenesen szállítja megrendelői , telephelyére. Várjuk szíves megrendelésüket. (TSZKER RT. Debrecen, Kossuth u. 56., tel.: 52/15-466, tx.: 72-237) (2193)
