Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. június 25. Compurter a gyalu alatt Most nem lesz voks-sokk Emlékeznek? A televízió ki tudja, hányas stúdiója, telis-tele számítógépekkel, az ország feszülten vára­kozik, ám a monitorok csak annyit villognak: nincs adat. Igen, ez a „Nagy Ma­gyar Választás Nagy Lebő- gése”. S nyakunkon az újabb voks-sokk. Költői a kérdés: — A szá­mítástechnikai háttér tekin­tetében miben különbözik majd a helyhatósági válasz­tás a képviselőitől, hiszen egyértelmű a válasz, nem sokban. De ez nekem, egy­nek a tízmillióból, cseppet sem megnyugtató. — Pedig ez a kis különb­ség volt a korábbi „kudarc” oka. Bodnár János, a Nyíregy­házi Megyei Városi Tanács el­nöki titkárság informatikai csoportjának vezetője. — Itt a maguk rendje és módja szerint haladtak a dolgok. Csak a budapesti stúdióba nem tudtuk elkül­deni a feldolgozott jegyző­könyvek adatait. —» Az őszi választásokon ilyen gond nem lesz! — Mivel minden helyben történik, valóban nem. De nem lesz már olyan nagy munka a választói körzetek kijelölésével sem, illetve az­zal, ki melyikbe tartozik. Márciusban még az Állami Népességnyilvántartóból (ÁNH), kaptuk mindezeket, amelynek pontosságára csak két adat. Körülbelül kétezer embert rossz körzetbe, né­hány százat pedig sehova se soroltak be. — Elképzelem, mekkora rohamot kellett kiállniuk! De __miért az ÁNH végzi a beosztást, amikor önöknél gyűlnek össze az adatok, a változásokat leghamarabb önök regisztrálják. — A szükséges gépi háttérrel együtt megkaptuk az adatállományt. Azóta mi kezeljük, s a korábbi átfu­tási időt annyira lecsökken­tettük, hogy amikor tizenhat órával a választás megkez­dése előtt befejeződik a vál­tozások bejelentése, már kész névjegyzékkel rendel­kezünk. — Ezt a technikai csodát nem lehet egy kicsit befolyá­solni?­— Ha valaki akarná egyál­talán, akkor sem tudná. A Hétfőtől magasabb : Kincstári kamatok Az állami költségvetés köztudomásúan nincs abban a helyzetben, hogy bármelyik bevételi forrását másnak en­gedje át. Ezért a pénzügyi kormányzat — felismerve, hogy az értékpapír-piacon a kereslet elsősorban az egy évnél rövidebb lejáratú ér­tékpapírok iránt növekszik — a hétfőtől értékesítendő kincstárjegyek kamatát dif­ferenciáltan növeli. A három hónapos lejáraitú kamatazó kincstárjegyek bruttó kamatlába az eddigi 22 százalék helyett 23 száza­lék lesz, a hat hónapos lejá- ratúaké 23 helyett 25, míg a kilen eh ónapos lejáratúaké 24 helyett 26 százalék. Az értékpapírok vásárlója a le­járatot követően a bruttó ka­matnak természetesen csak a 20 százalékos adóval csök­kentett összegét kapja kéz­hez. Mivel azonbar} a piacon lévő egy évnél rövidebb le­kötési idejű értékpapírok közül ily módon a kamatozó kincstárjegyeik hozama lesz a lefagy óbb, az állami költ­ségvetési feladatok biztonsá­gosabb megvalósításához a kormány továbbra is számít­hat a kamatozó kincstárje­gyek értékesítéséből szárma­zó bevételekre. (a- g ) Precíz nyilvántartást Ígérnek a választásokra. (H. P.) programot — amely az egész országban egységes — titko­sítva kapjuk. Működéséhez két kulcsszó kell, amit futár hoz két megbízott személy­nek, akik így csak együtt in­díthatják el a programot. Ha egyáltalán elindul. Hiszen, ha a gépen akármilyen idegen program van, akkor nem. Űgymond „le kell gyalulni” azt a két gépet, amellyel a munka folyik. Minden rajtuk levő adatot „ki kell mente­ni”, illetve törölni. — Tehát a számítógépes ví­rus sem garázdálkodhat! — Az is idegen program! — Ha pontosak az infor­mációim, márciusban har­mincnégy órát voltak talpon egyvégtében ön és munka­társai a választások alatt. A szeptemberi idején se ön lesz az, akivel szívesen cserélnék! (tapolcai) a „nyírség Ásza« Önmagukat 1989 januárjában Nyíregy­házán volt az első adása az „Ász” című televíziós soro­zatnak, amelyben tehetséges fiatalok, érdekes ifjú embe­rek fkapnak azóta is megszó­lalási lehetőséget. Az első adásban a „Nyír­ség Ásza” címet a „Banchi- eri” együttes kapta. A hat fiatalember a 4. Sz. Általános Iskolában kezdte az éneklést. Végzés után elhatározták, hogy együtt maradnák. Ket­ten a debreceni Zeneművé­szeti Szakközépiskolában, ketten az ÉVISZ-be járnak, egy tagjuk a nyíregyházi 'művészeti szakközépiskolá­ban, egy pedig a Krúdyban tanul. Nehéz a próbákat összehozni, de számúikra mindennél fontosabb az együttes éneklés. Tizenhat­évesek. Szombaton a Margitszige­ten. lépték fel a televízió nyilvánossága előtt, sikerrel. Ugyanolyan szerényen, mint mátsfél évvel ezelőtt. De tisz­tább, fegyelmezettebb ének- hanggal. A hat fiú önmagát mene­dzseli. Mindent megtesznek azért, hogy együtt énekelhes­senek. . Hamarosan nagy útra indulnak, Hollandiába kap­tak meghívást egy fiatalok részére rendezett fesztiválra. Pénteken délután öt órakor a 4. Sz. Általános Iskola dísz­termében az érdeklődők is meghallgathatják a fesztivál- programot. Kifédhctő vQlna... A gyógyító „akasztás“ Sokan panaszkodnak kicsit gömyedten, a csípőjükre tá­maszkodva, hogy fáj a derekuk, a hátuk, nyakuk. S bizony leg­többen megkapják a beutalót a kórház reumatológiai osztályára. Az orvosok pedig a tökéletes gyógyulást nem Is nagyon tud­ják ígérni, hiszen a megelőzés­ben az embernek kellett volna aktív szerepet vállalni. így a kórházban már csak a bajok utókezelése történik. Naponta körülbelül 120 embert vizsgálnak meg Nyíregyházán, a megyei kórház három szakren­delőjében. Ide tartozik még több mint ezer gondozott Is, akiket folyamatosan gyógyíta­nak. A betegek nagy része fizi­koterápiás kezelésben részesül, ami nagyon jót tesz a vállnak, a gerincnek. A galvánnak a fáj­dalomcsillapító, értágító hatá­sát használják ki. A nyakl ge­rincproblémákra a gllsson-kúrát alkalmazzák. Ezt az eljárást a betegek között „akasztásnak” is szokták nevezni, ugyanis a tarkón és az állkapcson rögzít­ve úgymond felkötik az embert és egy ellenhúzást hajtanak vég­re. A betegségek gyógyítására egyébként több módszert alkal­maznak. — A panaszok nagy része kivédhető volna, ha az emberek egy kicsit Is jobban vigyáznának magukra — hangsúlyozta beszél­getésünk során dr. Tóth Mária, csoportvezető főorvos a nyír­egyházi SZTK épületében a ren­delés megkezdése előtt. — Már ránézésre megállapítom, hogy a betegnek diétára lesz szüksége. A megyében ugyanis rendkívül magas a túlsúlyos emberek szá­ma. S még mindig nem akarják elhinni, hogy az elhízás mennyi betegséggel összefügg, kezdve a cukorbajtól a magas vérnyo­másig. Napjainkban nemcsak a felnőt­tek problémája a mozgáshiány, hanem a gyermekeké Is. Az is­kolások körében a sok ülés, a hanyag testtartás miatt gyakori a gerincferdülés. Gyógytestne- velők pedig nem nagyon van­nak, s a tornaóra is általában csak a futásból áll. Bojté Gizella Július elsejétől Nyugtát alni kötelező Az adóból levonható a pénztárgép Tavaly született törvény arról, hogy valamennyi kész­pénzes kifizetésről bizonyla­tot, vagyis nyugtát kell adni. Szakaszosan terjesztik ki a nyugtaadási kötelezettséget ez év július 1-jétől 1992 ja­nuárjáig minden magánke­reskedőre és kisiparosra. Július 1-jétől a ruházati, vegyiáru, iparcikk, tüzelő- és építőanyag-kereskedelem­ben kötelező a nyugta és ez érvényes a termékelőállító és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozókra, akik­nek állandó telephelyük és üzletük van. (cipész, fodrász, üvegező, stb.) Kivételt ké­peznek a kenyeret és péksü­teményt árusítók. Megyénkben, mint azt Be- reczky Károlytól, a megyei adóiéi ügy el őség vezetőjétől ■megtudtuk, körülbelül 500 vállalkozót érint a napokban életbelépő rendelkezés. Raj­tuk kívül még mintegy száz állandó telephellyel nem ren­delkező vásározó van, akik­re ugyan nem érvényes a nyugtaadási kötelezettség, de Itt a piros, hol a piros „Kedden Nyíregyházára utaztam továbbtanuló gyer­mekeim számára bevásárlás céljából. Sajnos, az előírt dolgokból az áruházakban több mindent nem kaptunk meg — írja egyik olvasónk. — Az eladó kedvesen a To­kaji úti piacra invitált, hogy ott biztosan sikerrel járok. Még a kapun be sem lép­tem, máris elkeserítő lát­ványban volt részem. «-Itt a piros, hol a piros~-játéko- sokba ütköztem, és síró as­szonyokra, illetve káromkodó férfiakra lettem figyelmes. Legalább tíz játékos ügy­ködött a piacon. A szemem Pénzest! a perselyből Merénylet a telefonok ellen Nagy sikerélménye lehet annak a bűnözőnek, aki jú­nius 21-ére virradóan Nyír­egyházán három nyilvános telefonkészülék perselyének felfeszítése után összesen 6664 forintot lopott. A tekin­télyes mennyiségű aprópénz az illető zsebét, vagy táská­ját is igencsak húzta. — Sajnos, e bűncselek­mény-sorozat is csepp a ten­gerben — mondja Halmi Tamás, a telefonközpont ve­zetője. — A rongálások és a különböző bűncselekmények a távközlési üzemnek renge­teg gondot okoznak. Nyíregy­házán a nyilvános készülé­kek á javítás után a vanda­lizmus miatt maximum 2—3 napig üzemelnek. A beren­dezéseket olykor annyira megrongálják, hogy azokat ki kell cserélni. Például az idén csupán Sóstóhegy térségében a nyil­vános telefonok ellopásával több száz ezer forint kárt okoztak. Ez ügyben a nyo­mozás jelenleg is tart. — Másik kritikus pont a nyíregyházi Guszev-lakóte- lep — említi Halmi Tamás. — Ott a nyilvános távbeszé­lő állomás gyakorlatilag kar- bantarthatatlan. Sőt, a szere­lők a nagy értékű műszere­ikkel alig mernek ott dolgoz­ni. Amint a készüléket műkö­dőképessé teszik, s eljönnek, azt egy-két óra múlva szét­verik, s mehetnek vissza. Pe­dig a telefon olykor életmen­tést segíthet — ezt talán sen­kinek sem keli mondani. — Nem várjuk, hogy a já­rókelők a testi épségük ve­szélyeztetésével is védjék a berendezéseket — szól Halmi Tamás. — De ha a felnőttek — indokolt esetben — pél­dául a nyári vakáció alatt az utcai telefonokkal szórakozó gyerekre rászólnának, már az is nagy segítség lenne, s hatalmas értékeket menthet­ne meg. (cs.) láttára egy hetedikes-nyolca­dikos forma lánykától a gyű­rűt szabályosan elvette a já­ték (csalás) vezetője. Sajnos, a gyerek el is vesztette a szépnek látszó játszmát. A lányka ordított. Én odaszól­tam, mire egy másik kapzsi és egy nő felém lépett, mondták: kopjak le, mert mindjárt jól megvernek és annyi az enyém lesz. Mond­tam. rendőrt hívok, mert az kész rablás. De ők erre így szóltak: rendőr nincs a kör­nyéken, ilyenkor hűsölnek valamelyik panzióban. Kö­rülnéztem, s valóban még véletlenül sem volt rendőr a közelben és folytatódhatott a csalójáték. Egy csehszlovák állam­polgár füléből pedig a fül­bevalót vették ki, azzal, hogy az ötszörösét visszanyeri, rle a dolog fordítva történt. Gon­dolom, szép élménnyel tért haza. Kérem, miért nem el­lenőrzik az ilyen helyeket, vagy direkt alkalmat adunk a csalóknak, a lopni szándé­kozóknak ? Szép Magyaror­szág! Hogy mi lesz ennek a vége, nem tudni. Az or­szágban újabban így folyik az élet. A rablás és a csalás megy, nem a munka. Tisztelettel: „egy aggódó szülő” X Olvasónk tapasztalatai nem lepnek meg bennünket, hi­szen hasonlókról szerkesztő­ségünk munkatársai is nap mint nap értesülnek sőt ar­ról már többször írtak is. A Tokaji úti piacon szer­dánként és szombatonként mindig van rendőr. Sajnos, a létszámhelyzetük a hét minden napjának, minden percében történő otí-tartőz- kodást nem teszi lehetővé. Ugyanis a betörések, a rab­lások, a gépkocsifeltörések, a lopások, a garázdaságok és más bűncselekmények tette­seinek felderítése hatalmas rendőri erőt köt le. A tiltott szerencsejátékokat sokkal könnyebben fel lehet­ne számolni, ha pénzének és ékszereinek elnyerésére sen­ki sem adna alkalmat, vagyis az „itt a piros, hol a piros” művelői senkit se .ralizhat­nának be”. Jó néhányan ak­kor kiáltanak rendőrért, amikor a játékkal már több ezer forintjától megszabadí­tották. Egyébként a rendőr­ség a tiltott szerencsejátékok felszámolása érdekében szá­mos akciót szervezett, és szer­vez, amelynek hatására az efféle nyerészkedés a koráb­bi időkhöz képest jelentősen visszaszorult. Még annyit: Nyíregyházán gyakorló rend­őrőrs létesült, amely a lét­számgondokon valamelyest enyhít. Cselényi György Ilyen lesz a nyugta ha a vásárló számlát kér, kötelesek adni, mint ahogy eddig sein tagadhatta meg ezt az állandó telephellyel rendelkező szolgáltató, keres­kedő sem. Jó tudni azonban, hogy az állandó telephellyel rendelkező kereskedő akkor is köteles számlát adni, ha vásárokon vesz részt (mint amilyen például a nyíregyhá­zi karácsonyi forgatag). Két lehetőség közül vá­laszthatnak a nyugtaadásra kötelezettek: az egyik csak erre a célra alkalmazható, előre készített nyugtát sze­reznek be, amelyen fel kell tüntetniük a nevet, címet, az adóigazgatási azonosító szá­mot, a vásárlás időpontját, valamint az áru árát. A nyugta különleges nyomdai eljárással készült, sorszámo­zott, tehát nem hamisítható. A másik lehetőség, hogy pénztárgépet vásárol a ke­reskedő, vagy szolgáltató, és azzal adja a számlát. Az APEH 'mellett működő Pénz­tárgép-technikai Bizottság tartja nyilván azokat a gé­peket, amelyeket erre a célra vásárolhatnak az érintettek. A forgalmazók pedig számon tartják, kik vásárolták meg a péntárgépeket ás jelentik az APEH-nek. Külön szerviz- hálózatot is megjelöltek erre a célra. az adott cé­gek foglalkozhatnak az üzembéhelyezéssel, javítás­sal. Típusonként kidolgozták annak a rendszerét is, meny­nyit írhat le a gép árából adójából a vállalkozó. Nem titkolt szándéka az államnak a nyugtaadási kö­telezettség bevezetésével, hogy az adóalapokat ezzel jobban nyomon lehet követni, hiszen az a tapasztalat, hogy sok esetben alacsonyabb a bevallott jövedelme a vállal­kozóknak, mint saját alkal­mazottjának. Anni viszont nekünk, vá­sárlóknak „nyereség” a nyugtaadási kötelezettség életbelépésével: blokkal me­hetünk vissza az eladóhoz, ha mosás után kiderül, hogy két számmal kisebb lett a póló. (cs. k.) Közel kétszáz táncos lépett szombaton este színpadra a Bujtosi Sza­badidő Csar­nokban. A Sza­bolcs Tánc- együttes mű­sorában nem­zedékek talál­kozásának le­hettünk tanúi. A csaknem há­romórás prog­ramban az is­mert koreog­ráfiák mellett újakat is lát­hattunk. Az est vendége a tö­rökszentmiklósi „Miklós” Tánc- együttes volt. Felvételünkön a gála egyik szép pillanata. (Balázs A. fel- vétele) _________- ú:'1. . '• ElO :

Next

/
Oldalképek
Tartalom