Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-12 / 136. szám
190. június 12. Kelet-Magyarország 3 Tulqjdonreform, adócsökkentés, biztosítás Ipartestület új szerepkörrel A megváltozott politikaigazdasági viszonyok következtében az eddigi KIOS2- alapszervezetek hamarosan ipartestűletekké alakulnak. Az átalakulásról néhány an úgy vélekednek, hogy az nem jelent mást, mint a cégtábla átfestését. Többek között erről a kérdésről is beszélgetett munkatársunk Kuruc? Zsigmonddal, a KIOSZ országos elnökével, aki a napokban Tiszavasvá- riban vett részt a megyei elnökség kihelyezett ülésén. • A KIOSZ 42 éves múltat mondhat a magáénakt Ez alatt az idő alatt sok megpróbáltatáson ment keresztül a szövetség, gyakran érte az a vád, hogy nem képviseli elég hatékonyan a kisiparosok érdekeit, ön hogyan értékeli a szervezet eddigi szerepét? — 1957 óta vagyok önálló iparos, előtte pár évig már KlOSZ-pártoló tag voltam, jól ismerem tehát a szövetség tevékenységét. Úgy látom, sokat dolgozott az iparosságért. A környező népi demokratikus államokban a 40-es évek végén letörölték a térképről a kisipart, s hogy nálunk megmaradt, a KIOSZ harcának köszönhető. Aztán az 50-es, 60-as években sikerült elérni különböző iparengedélyek kiadását, a 80-as évek elejétől pedig már dinamikus a fejlődés. Azt is el kell mondanom, hogy korábban a KIOBZ-elnöki funkció betöltéséhez a Központi Bizottság javaslata, a Politikai Bizottság jóváhagyása kellett. Én, mint egyszerű iparos, a tagság jóvoltából lettem elnök tavaly májusban, s az idén februárban az országos kongresszus újonnan megválasztott 5 éves idötartamra. • Az új vállalkozói törvény szerint már nem kőtelező a KIOSZ-tagság. Ha jól tudóm, Nyugat-Európában ez másképp van. — Valóban, a nyugati világban kötelező a kamarai tagság. Számunkra érthetetlen ez az új döntés, mert éppen akkor hozták, mikor az ország a piaci gazdálkodásra tér át. Örülök, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében csak 250 iparos nem igazolta vissza tagságát, ami országos viszonylatban példamutató. • A hatékonyabb érdekképviselet megvalósítása érdekében a KloSZ-alapszervezetek helyet! ipartesfületek létrehozása a cél. Mit jelent ez a gyakorlatban : — Országos szervezetünk támogatja az ipartestületek- ké való átalakulást, ami any- nyít jelent, hogy minden ipartestület megkapja a vagyonát, teljesen önálló jogi személy lesz. Ha nem kapnák meg a vagyonukat, akkor csak átfestenénk a cégtáblát, minden maradna a régiben, ugyanis valamennyi vagyonnak a tulajdonosa a KIOSZ országos szervezete. • Ha az ipartestület önálló jogi személy, van-e szükség megyei szervezetre? — Bár voltak ellenzői, végül mindenki belátta: közép- szervezet nélkül nem tudják elképzelni az ipartestületek működését. Természetesen az eddigi megyerendszert meg kell változtatni. Hogy milyen lesz. arról még vitatkozunk, de az biztos, hogy lényegesen kisebb létszámmal működne. f Tulajdonképpen mi lenne a megyei szervezet feladata? — összefogja az egyes ipartestületek problémáit, a mestervizsgákat, tűzvédelmi, balesetvédelmi ellenőrzéseket összehangolja, eddigi hatósági feladatokkal foglalkozna. • Mikorra várható az átalakulás? — Júliusban, augusztusban megalakulnak az ipartestületek megyei szövetségei, így ebben a megyében is. Szeptember végén rendezünk kétnapos kongressszust. Az egyik nap kimondjuk a KIOSZ megszűnését, másnap pedig bejelentjük az új ipartestület megalakulását. €1 Napjainkban tárt kapukkal várjuk a nyugati tőkét. A KIOSZ számít-e külföldi segítségre? — A Nemzetközi Iparunió Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország kisiparosai, kisvállalkozói között 100 millió ECU-dollárt akar szétosztani, amelyet pályázat útján lehet elnyerni. A KIOSZ is pályázik, oktatási, célokra, oktatóközpont felállítására, a kisipari bank fej-! lesztésére, az informatika bővítésére, a szervezet jobb kiépítésére fordítanánk a pénzt'. A kapott összeget elosztanánk a megyék között, így ide is jutna. • Már a Németh-kormány idején ostromolta a KIOSZ a vezetést a kisiparosok helyzetét könnyítő rendeletek végett — eredménytelenül. Milyen a KIOSZ viszonya a mostani kormánnyal? — Antall úrnak és az ipari miniszternek megküldtük a kisiparosok igényeit, követeléseit. Ebben szerepel többek között a tulajdonreform törvényének gyorsítása, adómérséklés, a társadalombiztosítás teljes megreformálása. Ugyanakkor megdöbbenve olvastam azt, hogy az új igazságügy-miniszter ellenzi az érdekképviseleti törvény létrejöttét, pedig ennek érdekében 75 ezer aláírást is ösz- szegyűjtöttünk az ősszel. Szóval, vannak még tennivalók. M. Magyar László Hatvannyolc féle szeletes süteményt és húsz féle tortát készítenek viszonteladóknak a Szabolcs Vendéglátóipari Vállalat Nyírség vállalkozói üzemágának cukrászüzemében. (B-zs.) A Kiss Ernő utca környékén Nyíregyházán az új és a régi a magasból jobban szembeöt- lik. (Harasztosi Pál felvétele) Nemzedéki érdekek Partnerkeresők Üj pártok kerültek hatalomra az áprilisi választás révén, így a legtöbb társadalmi szervezet a megváltozott viszonyok miatt újraértékeli a pártokhoz fűződő viszonyét. A napokban vitatta meg ezt a kérdést az Ifjúsági Szervezetek Szabolcsi Szövetsége is, a kialakított álláspontról kérdeztük meg Kántor Csaba Áront, a SZA- BISZ alelinökét — Szövetségünk szeretne kapcsolatokat kialakítami a parlamenti pártok megyei szervezeteivel. Abból indulunk 'ki, hogy a magyarországi pártoknak nincs tartós bázisa, nincs közvetlen tömegkapcsolata, vagyis a mai politikai közéletben hiányzik a pártok és a tömegek között egy közvetítő rendszer, — Ifjúsági szövetségünkre három fő tevékenységi forma a jellemző: van határozott szegénység ellenes programunk, foglalkozunk dolgozói érdekvédelemmel, valamint turisztikával, tömegsporttal és kulturális rendezvények szervezésével. Ezek alapján elképzelhetőnek tartjuk az együttműködést az MDF-fel és az MSZP-vel, mivel mindkét pártnál jelentkezik erős munkásönigazgatási vonulat. Az SZDSZ szociálliberális irányzatával a szegénység, az esélyegyenlőség kapcsán tudunk kialakítani kapcsolatokat, a keresztény értékeket valló pártokkal pedig a jótékonysági akciók terén működhetünk együtt. A generációs szempontok alapján a FIDESZ-szel tartunk elképzelhetőnek egyfajta kapcsolatteremtést. (mml) Ami a tudósításból kimaradt „Adj, vb, pénzt...” A különböző események tudósításai gyakran azzal a formális mondattal végződnek, hogy „A továbbiakban a testület egyéb ügyeket (újabban: személyi és pénzügyekről) tárgyalt.” Én is ehhez hasonlót írtam a múlt héten a megyei tanács vb-üléséről közölt tudósításom végén. A mondat azonban most nem volt formális, mert a vb meghívóján nem kevesebb, mint húsz napirendi pont szerepelt s köztük több is megért volna részletes híradást, de helyszűke miatt nem kapott. Most pótoljuk. Központi pénzek, munkahelyteremtésre A Megyei Foglalkoztatási Központ igazgatója rendszeresen hoz előterjesztéseket a vb ülésére, minthogy az ő javaslata alapján a döntés joga a végrehajtó bizottságé. Most három szervezet támogatása volt soron. A fehérgyarmati Építő-Szerelő és Szolgáltató Kisszövetkezet a hagyományos és a Variflex építési rendszert egyaránt meg akarja valósítani. Mivel Fehérgyarmaton és környékén sok az elhelyezkedésre váró és a kisszövetkezet új munkaalkalmakat garantált, a vb ötmillió forintos támogatásban részesítette a foglalkoztatási alapból, hogy terveit gyorsabban tudja megvalósítani. A tanácsi bérlakások fenntartása nagyon sokba kerül — nemcsak a bérlőnek, hanem maguknak a tanácsoknak is. Hiába növekedtek a lakbérek, a víz- és csatorna- használati díjakat is a bérlőkre terhelték, a lakásban már szinte semmit sem csinál a bérbeadó — az ingatlankezelők „nem jönnek ki” a bevételekből. Az ember szinte el sem tudja képzelni, hogy ebben a helyzetben vajon miért oly lassú az állami bérlakások eladása. Mindenesetre csak ízelítőként: a megyei tanács vb (elnézést a hivatalos fogalmazásért, de a jogászok szerint így pontos) „a tanácsi házkezelési szerv felügyeletét ellátó tanácsok végrehajtó bizottsága részére 1990. évre az alábbi üzemeltetési és karbantartási előirányzatokat állapította meg: Nyíregyháza, üzemeltetésre: 82 millió 770 ezer forint, karbantartásra 57 millió forint. felújítási lehetőségre 25 millió forint. (Tíz másik tanács is kapott még pénzeket, de azok együttesen sem érik el — természetesen — a megyeszékhelyét.) Ha az ember belegondol, hogy milyen óriási pénzek forognak kockán, elborzad, s arra gondol: miképpen hasznosítják. Mert például én azt tapasztalom, hogy a nagy. tehát nagyforgalmú tanácsi bérlakások lépcsőházait ötévenként egyszer sem meszelik ki. hogy városképi, szempontból jelentős épületek erkélyei rozsdahalmazok, hetekbe telik egy kitört lépcsőházi ablaküveg pótlása, ha egy földszinti közületi bérlő átalakításba kezd. az egész ház prédává válik és nincs, aki a lakót megvédje. Olyan ez, mintha egy családi ház gazdája külföldön élne. s csak tízévenként látná vagyonát. de gondot fordít, hogy papíron rendben legyen minden — végül is mindig történik valami. A lényeg: a bérlők pénzét a megyei tanács vb az idén több. mint 224 millió forinttal pótolta ki. Ezekből élnek és dolgoznak a „házkezelési szervek”. Egyre több falu népe akarja visszakapni az önálló tanácsot. A válásnak azonban elég hosszú procedúrája van. Ennek egyik állomása a megyei tanács vb. Most például az Apagyi Községi Közös Tanácshoz tartozó Nyírtét lakossága kérte, hogy önálló tanácsa legyen. Ebben már állást foglalt a nyírtéti elöljáróság. A falugyűlésen a helyi választójogosultak 57,8 százaléka egyértelmű állás- foglalásban kérte a kiválást. Most a megyei tanács vb is áldását adta a lakosság kívánságára. s a Belügvminisz- térium útján kezdeményezni fogja, hogy a köztársasági elnök a tanácstagok legközelebbi általános választásának napjával rendelje el Nyírtéten önálló községi tanács szervezését. Mivel a helyhatósági választások ideje közeleg, remény van arra, hogy Apagy és Nyírtét közös tanács elválhat és újra az önállóság útjára léphet — még az idén. Kollégiumbővítés — háttérről A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik az egyházak számára volt tulajdonaik visszaszerzését Nyíregyházán a református egyház például a Bessenyei tér 7. szám alatti — időközben kollégiummá alakított — épületet igényli vissza. De mi legyen a kollégistákkal? — ezt vizsgálta a megyei tanács vb. A közgazdasági főosztály azt javasolta, hogy egy korábbi tervet vegyenek elő: az ipari szákközépiskola Árok utcai diákotthonának bővítését aránylag olcsón meg lehetne oldani, s a gyerekek egy részét már az induló új tanévben ott el lehetne helyezni. Többen adtak kivitelezői árajánlatot, a legjobbra 15,5 millió kellene, ezt a közgazdászok (átcsoportosítással) elő is tudnák teremteni. A vb a javaslatot jóváhagyta — a kibontakozás több szálon folytatódhat. Nyugdíj hamarabb A rendszerváltozással ösz- szefüggésben tisztázni kellett a korengedményes nyugdíjazásokat és azok pénzügyi lehetőségeit. hiszen fel kell készülni a korábbinál több kérés elbírálására. A jogszabály kimondja: korengedményes nyugdíjazásra létszám- leépítés, jelentős átszervezés stb. esetén kerülhet sor azon dolgozók esetében, akik betöltötték az 50., illetve 55. életévüket és legalább 25. 30 évi munkaviszonnyal rendelkeznek. valamint a munka- vállaló az adott munkáltatóval legalább öt éve munka- viszonyban áll. A megyei tanács apparátusának korösszetételét figyelembe véve 1990-ben a dolgozók öt százalékának kellene biztosítani a korkedvezményes nyugdíjbavonulás lehetőségét. mely az idén másfél millió forint többletkiadást igényelne. Célszerű lenne már most gondoskodni nemcsak az idei fedezetről, hanem már a tervezés időszakában a jövőre szükséges egész évi összegről is. A vb gondosan mérlegelte a lehetőségeket. következményeket. A végleges döntés joga azonban a tanácsé, ezért a végrehajtó bizottság a javaslatot a legközelebbi tanácsülés elé terjeszti. Marik Sándor Kocogás Az utolsókat húzzák minden péntek délután az Országházban. Ugyanis a hétfőn tárgyalandó napirendek ekkorra állnak össze teljes egészében. Másolás, tűzés, csomagolás és 16 órakor a gyorsfutárok viszik az anyagot az ország különböző pontjaira. Papp István, az Országház Szervezési és Informatikai Főosztályának vezetője elmondta, hogy öt hét alatt 106 anyagot tárgyaltak meg. Nagyon fontosnak tartja, hogy a társadalmi. gazdasági, politikai viszonyokat az új körülményekhez képest törvényesen szabályozzák, de nem lenne szabad sokat markolni, mert a végén keveset fognak a markukban.. A sorozatos módosításokkal a jelenlegi kaotikus viszonyok új ratermelhetők. Az intenzív parlamenti munka valóban próbára teheti a képviselők állóképességét, tűrőképességét. Erre gondolt, a Sport albizottság is: Várják a jelentkezésüket azoknak a képviselőknek. akik a sport segítségével szeretnék karbantartani egészségüket. Javasolják a közös kocogást a honatyáknak . . . (bojté) S zia, haver! y y = ^rsz! Pártosság — Beléptem. - — —- Aha. ésí 'gn — Hát benne vágyók. » V — És milyen? — Olíári izé. meg minden. — Csajok is vannak? — Naná! — Bombázók? — Peié a köbön. De nem azért. .. — Hát... — Politika. Jól megmondjuk, azannyát neki! — Ahá. Szóval peresztrojka. — Nem, ötét nem ismerem. — Hát akkor kit? — Más mindenkit. Jó a duma. — Akkor klassz. — Na ja. Cserkészet, aláírászat, tüntetés... — Lettél már valaki? — Aszongyák, aktív tag vagyok. — Az se semmi! — Meg hát politizálok. — Oszt miről? — Hát a pártunkról, amibe beleléptem. — Szerintem te már vagy valaki. — A választáskor én voltam az elnök gorillája. — Mindig mondtam, hogy nagy majom vagy te. — Ez nem olyan. Ez gorilla. Én védtem az elnököt. — Akkor nagymenő vagy. Te vagy a príma balerina. — Ja! — Belelépnék én is. Tudok ám politizálni, plakátot tépni meg tüntetni. — Oké, haver, szólók az elnöknek. — Éljen a Párt! Szia! Saiga Attila Magasban
