Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-11 / 109. szám

1990. május 11. Kelet-Magyarország 3 Környezetkímélés mindenek előtt ■ ■ . ...........— “ .. Csúcsvágóhid Szálkán Hazánk legnagyobb marh »vágóhídját november végén üzemelik be Mátészalkán. Az egykori sertésvágódhíd átalakítását tavaly kezdték meg. Az építési munkákat és az egyes technológiai elemeket hazai alapanyagból készítik, míg az 'amerikai higiéniai előírásoknak meg­felelő marhavágóhídi technológiát a holland Stork cég szállítja, amelynek vezetőivel a napokban tárgyalt Ta­más Imre, -a Szabolcs Húsipari Vállalat igazgatója. mutattak be New Yorkban és Philadelphiában. Bú­csúzóul a jövő évre előre­tekintve, a tervbe vett ser- tésvágáhídi rekonstrukcióra is adtak ajánlatot a hollan­dok. Gépsoruk óránként ezer sertés levágására alkalmas. Vállalatunk évekkel ez­előtt egy rekonstrukciós fo­lyamatba kezdett — mondta az igazgató a (holland úton. — A készítménygyártás -korszerűsítése megtörtént, jelenleg a marhavágás fejlesztése zajlik. Környe­zetvédelmi szempontok mi­att a városi vezetésnek ko­rábban ígéretet tettünk, hogy kitelepítjük a megye- székhelyről ezt a folyamatot, másrészt a mind szigorúbb minőségi előírásoknak, is eleget kívánunk tenni. Alkudtak as árbél Több nyugati cég ajánlata után a nyíregyháziak a hollandokét jogadták el, alkik többek között az igé­nyes amerikai húsipari vál­lalatoknak is szállítanak gépsorokat. Az amszterda­mi tárgyaláson egy komplett mar havágó vonal vásárlására kötöttek megállapodást. Az sem mellékes, -hogy sikerült az árból 10 százalékot leal­kudni. A hollandok vállal­ták, hogy november végéig elkészítik, leszállítják, fel­szerelik és beüzemäik az új gépsort, amely évi 30 ezer szarvasmarha vágására alkalmas. A körülbelül 10 ezer -tonna hús és húské­szítmény fele exportra, a másik fele a belföldi vá­sárlókhoz fog eljutni. Je­lenleg a vállalat Nyíregy­házán 16—20 ezer szarvas- marhát vág évente, viszont 40 ezret vásárol fel a me­gyéből. Némi csökkenéssel számolva teljesen le lesz -kötve az új üzem kapacitá­sa. A gép vásárlására ex­portbővítő hitelt kapott a vállalat. A másik megállapodás, amit a Stoük céggel -kötöt­tek, egy 25 millió forint ér­tékű szennyvízíberendezés vásárlásáról szól. A válla­latot környezetszennyezése miatt már -több oldalról érte támadás. Á szigorú előí­rások -miatt mindezek sú­lyos milliókba kerülhetnek, ezért döntöttek úgy, hogy megoldják a gondot. A beruházásra állami alapju-t- tatást már korábban is megkapták, viszont nem ta­láltak olyan magyar céget, amely garanciát adott vol­na a megfelelő szennyvíz- tisztításra. Refcreuciauici A vállalat ugyanis a vá­rosi vezetékről kapja a vi­zet és a szennyvizet is a vá­rosi csatornába bocsátja ki. Az alkudozások után, -közel 30 százalékos engedménnyel a legkorszerűbb berendezést sikerült megvásárolni, ame­lyet szeptemberig szeréinek fel a hollandok. Hogy mi­ért adtak mindkét tételre jelentős kedvezményt? A holland cég referencia- üzemnek szánja a kétféle berendezést hazánkban. Hogy a nyíregyháziak is meggyőződjenek a világ­színvonalú berendezések ha­tékonyságáról, működéséről, már működő vágóhidakat és szen-nyvízberendezésekel Megduplázódik az export — A technológiai korsze­rűsítés elsősorban nem az export megduplázására szol­gál — -magyarázta az igaz­gató —, hanem az export minőségének javítására. A vállalat évente 20—22 mil­lió dollár értékben szállít élőállatot és húskészítmé­nyeket exportra. A szálkái manhavágóhíd üzembe állí­tásával ez az érték 3—4 millió dollárral nő, és a -termékek a legkényesebb előírásoknak is meg fognak felelni. Szovjet piacra is szállítunk dollárért, jelen­leg élő állatot és negyedelt szarvasmarhát. Mindezt a Terimpex Külkereskedelmi Rt. végzi. Ha ezék a beru­házások beindulnak, akkor -közvetlenül mi tárgyalunk a külpiaccal. Ebben várható­an egy létrejövő vegyes vál­lalat lesz segítségünkre. Egy bajor üzletemberrel tárgyaltunk közös üzletről. A tervek szerint NSZK tar­tományi 'hitelből egy 1200 tonna kapacitású mélyhűtőt telepítenénk Mátészalkára. (máthé) Listáról jutottak a parlamentbe (4.) „Mindig jó ügy harcosa légy..." Patinás belvárosi épület az evangélikus templom szomszédságában az evangélikus egyház szolgálati lakása — tele a tavasz színpompás virágaival. Itt él feleségével és csöpp lányával Dórikával Laborczi Géza evangélikus lelkész, parlamenti képviselő, aki az SZDSZ területi listáján jutott be az Országház­ba. A Győr melletti Tét köz­ségben született 1957-ben, evangélikus lelkészcsalád­ban. Nagyapja a teológiai fakultás rektora, édesapja is lelkészként szolgált, édesany­ja Prőhle Margit védőnői képzettséget szerzett, de az öt gyermek mellett nemigen tudott állást vállalni, a ház­tartást vezette, nevelte a gyermekeket. (Vajha az új parlament elismerné „hiva­tásként” az ilyen anyaságot!:)' —«Ahogy visszaemlékszem rá, mi a három fiú és a két leány a szüleimmel viszony­lag szűkös anyagi körülmé­nyek között éltünk, de igaz volt a család életére az a bib­liai idézet, hogy „jobb a pa­rajnak étele, ahol békesség van, mint a hizlalt tulok, ahol háborúság van .. Mind továbbtanultak, a testvérek között van progra­mozó matematikus, gimnázi­umi kémiatanár, gépészmér­nök és Laborczi Erzsébet sze­mélyében ismert orgonamű­vész. Vajon ő, a legkisebbjéül^-, ért követte pályaválasztás­kor az édesapja példáját? J Elmeséli, hogy édesapja szókimondó, véleményét köz­readó személyiség volt, akit emiatt félreállítottak. Olyan „gyülekezetekbe” helyezték, ahol 3—4 öregasszonynak prédikálhatott. Ezt ő gyer­mekként úgy érzékelte; olyan a papi hivatás, mint egy süllyedő hajó — és ő nem szeretett volna „utolsó mohi­kán” lenni. De azután a győri Czuczor Gergely bencés gimnázium­ban eltöltött évek és az otta­ni hatások mégis a lelkészi hivatáshoz vezérelték. Meg­említi: a napokban az elsők között a volt osztályfőnöké­től, Bárdos Oresztésztől ka­pott nagyon kedves gratuláló lapöt a képviselőházba ju­tása alkalmából, a következő szöveggel: „Kívánom, hogy a parlamenti munkában mindig jó ügy harcosa légy". — A rendházban a diákok együtt laktak a tanárokkal — emlékezik vissza — bármikor bármilyen kérdéssel hozzá­juk fordulhattak. Ott tapasz­taltam, hogy nem süllyedő hajó a kereszténység. Olyan gimnáziumokat képzelnék én el a magyar oktatásügy szá­mára : ahol az érettségiig mindent megkaphat a diák, amit általános műveltségből tudnia kell, és pluszban vi­láglátást, világszemléletet is. A kereszténység: mint euró­paiság, mint magyarság, mint hit — ezt adta a gimnázium. Több ifjúkori élményt is felsorol még, melyek a lel­készi pályára vezették, pl.: az evangélikus fiataloknak Foton szervezett egyházzenei diáktáborok — a felejthetet­— Több oka van. Először: éppen a lelkészi szolgálat mi­att kerültem kapcsolatba az SZDSZ-szel azokon a fiatalo­kon keresztül, akik az én ifjúsági alkalmaimra jártak. Másodszor: mint a politika iránt érdeklődő ember a leg- végiggondoltabbnak az SZDSZ programját találtam, minden hibájával együtt Harmadszor: A keresztényde­mokrata párt nem tudta vol­na azt a szervezőmunkát nyújtani, ami mellett a lel­készi szolgálatomat zavarta­lanul folytathattam volna, az SZDSZ ezt profi szinten tel­jesítette. Kifejti; amikor az SZDSZ megkereste, az első dolga az egyeztetés, megbeszélés volt a kollégáival, egyházi veze­tőivel, és csak az ő egyetér­tésük, biztatásuk után tár­gyalt az SZDSZ-szel. Több kikptésg volt velőik szebben. Laborczi Géza P eti hétéves. Először nyaral falun. Uno­katestvére az új vendégnek szóló távolság­tartással méregeti: Ülnek a ház közelében, a réten. Akadozó társalgás. Peti elérkezettnek látja az időt. hogy bemutatkoz­zon — úgy igazán: — Figyeli, Attila, én va­gyok a torreádor! — ki­áltja és odalép a békésen legelésző Lenke tehénhez. Piros pólóját leveszi, ug­rál vele Lenkétől tíz lé­pésre. Semmi. (Kínos...) Közelebb lép kettőt, fé­lig maga elé tartja kis ru­háját: „Nézd. Ata. seriff — tor­reádor! Tratatata! Trata­ta!” Lenke figyel. A hős extázisbán. Még közelebb kerül, fölemeli a ruhadarabot (— úgy. hogy alatta azért kilásson). Vad viháncolás. gyors ritmusú halandzsa szöveg. Az állat bőre alatt egy- egy izomcsomó rándul meg, de az istennek nem moccanna. — Peti, ne hergeld Len­két! Nem szereti! — hal­latszik Attila hangja. A kettős érdeklődés ha­tására a „seriff-torreádor” kitép a földből egy hosszú gyomot, ismert operarész­letre gyújt, fél kézzel lo­bogtat. a másikkal meg a tehén pofáját akarja dör­gölni. A marha előre veti a fejét. Meglódul. Peti fejvesztve mene­kül. — Lenke! — kurjant Attila. Csak ennyi kell — és az állat máris áll. Peti ekkorra szintén nyugpontra jut — egy le­pény kellős közepén. A kis gazda szótlanul viszi fürdeni vendégét. Nem valami közlékeny al­kat. Nem úgy Peti! Mély le­vegőt vesz és azt mondja: Csak jönne ide még egy­szer! Ügy odavágnék, hogy leesne a feje! Győré Agnes len emlékezetű Kiss János táborvezető működésével. És motivált nyilvánvalóan a csa­ládi háttér, ha nem is direk­ten... A teológiát Budapesten végezte el. Ott nem annyira az első meglepetések erejé­vel hatottak rá az esemé­nyek, mint a gimnáziumban, viszont nagyon sok szemé­lyes kapcsolat, barátság szü­letett, ami a mai napig is tart, köztük a legerősebb, amely szintén a teológián kezdődött: ott ismerkedett meg a feleségével, a nyíregy­házi Sztankó Gyöngyivel, aki szintén evangélikus lelkész. Együtt kerültek 1980-ban Nyíregyházára. Itt erős gyülekezetei és hit­életet találtak — egy-egy va­sárnap , kb. húsz istentiszte­leti alkalom van a gyüleke­zet területén. Igyekeztek ma­guknak viszonylag érintetlen munkaterületet keresni, és úgy találták; a fiatalok kö­zött vannak olyanok, akik körében nem a hagyományos Vallásosság érvényesült, il­letve akikkel érdemes külön foglalkozni. Pl. ezeknek a fi­ataloknak szerveztek nyári táborokat a megyében. Meg­jegyzi: az idők folyamán nem kis ellenállásra és türe­lemre volt szükség, hogy eze­ket a táborokat évről évre sikerüljön fenntartani. Túl azon, hogy az egyház­ban, illetve a gyülekezetben megismerték, „forgalomban” van a neve a közéletben, a napi politikában is — a fe­leségével együtt — mint azo- ké, akik rendszeresen részt vettek az Erdély megsegítését szolgáló akciókban, a külön­böző küldemények szállításá­ban. Mindig érdekelte a köz­élet, a politika. Lehet, hogy nem kellemes a kérdés, de a képviselőjelölt­séggel kapcsolatban fel kell tennem: a lelkész miért az SZDSZ-nél „kötött ki”, ami­kor van kereszténydemokra­ta párt is? Miért nem annak a színeiben indult? Az egyik pl. az, hogy noha a párt színeiben indul, nem kí­ván tagja lenni az SZDSZ- nek. Azt is tisztázta; a kép­viselőség miatt a lelkészt szolgálattal semmilyen körül­mények között nem szeretne szakítani. Bizonyára elvonja majd a parlamenti elfoglalt­ság • a lelkészi teendők egy részétől, de szeretne tovább szolgálni a gyülekezetben, fő­ként a.fiatalok,között. . : „ib.umn noinnlT.dgigoi A parlamenti munkáról ^1- móndta, Hogy’ a rlíét tagú SZDSZ frakcióelnökség tagja­ként kap majd feladatokat, továbbá: valamilyen módon az egyházak működésével kapcsolatos koordinációs munkából is kiveszi majd a részét, illetve — talán meg­lepő: a költségvetési csoport munkájába is szeretne be­kapcsolódni, igen hátrányos helyzetű megyénk választó- polgárainak érdekeit képvi­selve. Személy szerint hogyan kí­ván részt venni a parlamen­ti döntésekben? Mint lelkész, hogyan látja előbbrejutásunk esélyeit? — A parlamentnek betart­ható törvényeket kell hozni. (Zárójelben jegyzem meg: az erkölcsi züllés egyik okát ab­ban látom, hogy az emberek azért kényszerültek elzülle- ni, mert rossz törvények vol­tak, pl. a „szocialista szelle­mű nevelésről” — ami nem létezik.) Európához csatlako­zásunknak feltétele, hogy új­ra felismerjük az európai kultúrát — amibe beletarto­zik a kereszténység is. — Az én lelkészi mivoltom nem általánosságban, hanem alapvetően a krisztusi érté­kek megélésére és továbbadá­sára kötelez, és számomra a Parlament is csak ezt jelent­heti. Nem prédikálni akarok a Parlamentben, hanem azt képviselni, hogy embertele­nül politizálni tilos, és élni sem szabad. Baraksó Erzsébet S^«Smuaál

Next

/
Oldalképek
Tartalom