Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-11 / 109. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. május 11. Bérterápiát! nőkkel és.az ipari főmérnökkel folytattuk a beszélgetést. — Közel három hónapja nagy átszervezésen ment keresztül a termelőszövetkezet — kezdte az idei év történéseit Szántó Sándor. — A vezetői gárda jelentős része kicserélődött, akkor választottak meg elnöknek. Akkor azt kértem, ne mutogassunk vissza az elődökre. hanem előre nézzünk. A téesz 10 milliós, jónak mondható nyereséggel zárt. bár év eleiéh kintlévősége 77 millió volt, amit 54-re szorítottunk le. A küldöttgyűlés egy ellenszavazattal megszavazta a bérünket, majd a 16 tagú vezetőségi ülésen meghatároztuk ,az üzemi vezetők bérét. A dolgozók január elsején 10 százalék béremelést kaptak. Az elmúlt vezetőségi ülésen határoztunk arról, hogy a két főmérnök elkészíti a hozzájuk tartozó dolgozók bérének rendezését. Ez úgy jutott vissza az aszonyok fülébe. hogy a gépműhelyben dolgozók már kaptak hatforintos órabéremelést, pedig nem így van. A régi vezetés a hibás? — Nem veszik figyelembe — vette át a szót Szabó Sándor —. hogy javítottunk a munkakörülményeken. idén fejeztünk be egy 22 milliós beruházást. 210-en dolgoznak az üzemben, a többségük nő és azt ők sem tagadják, ha nem lenne ez a munka, akkor mást nagyon nehezen találnának. Havi átlagbérük tavaly bruttó 7222 forint volt, most 7500. Ezzel a munkabeszüntetéssel 200 ezer forintnyi lemaradást okoztak. Három hónapja szavaztak nekünk bizalmat. Amit most felhoznak az többségében az elmúlt vezetésre vóWátköeik. Legyenek egy kicsit türelemmel velünk szemben. Búcsúzóul még visszamentem az üzembe. A türelem, ahogy ott elmondták. még egy hétig tart. Beadványt szerkesztettek, amelyet átadnak Szabó Sándornak. Azzal köszöntek el. ha nem teljesül kívánságuk még ráérnek gondolkozni, hogy megvonják a bizalmat a vezetőktől, vagy újra beszüntetik a munkát. NYÍRSÉGI ŐSZ-ELŐZETES (Folytatás az 1. oldalról) hánytorgatása. amelyet március 27-én a küldöttgyűlés szavazott meg. Az elnök bruttó 50. helyettese 42,5. a két főmérnök és a főkönyvelő 40 ezer fizetést könyvelhet el. Mindez bruttó. Ezt arányí- tották az üzem dolgozói a saját 7200-as havi bruttó fizetésükhöz. amelyből a legjobban keresők 5800 forintot kapnak kézhez. Elmondták a magukét Ez volt az első eset az üzem nyolcéves történetében, amikor mindenki elmondhatta a magáét, tették hozzá az üzem dolgozói. Nem is rejtették véka alá elégedetlenségüket nemcsak a bérükkel szemben, hanem a korábbi évek téeszvezetése miatt. Szóba kerültek az illegálisan zsebre tett milliók a háztájiból és a bérelt földekből, az „ejtőernyősök" elhelyezése, a rendkívüli magas általános költség ráterhelése az üzemre. a korábbi üzemvezetők elűzése, a mozgóbér megvonása. Ahogy belemelegedtek az asszonydlc egyré-másrh foly- tották bele a szót a téesz elnökébe. Szántó Sándorba és az ipari főmérnökbe. Szabó Sándorba. Az is vitára adott okot. hogy Reszegey Péter ipari ágazatvezető megígérte-e a 10—15 százalékos béremelést, vagy hozzátette volna. hogy erre csak akkor kerül sor. ha lesz rá lehetőség. Azt azért a jelenlévők leszögezték: dolgozni akarnak, de nem alamizsnáért, bérért. Vehetik a munkakönyvüket ! A% csá?c,,szítŐttá kedélyeket. hogy szerintük Szabó Sándor kijelentette, hogy akinek nem tetszenek az itteni körülmények, veheti a munkakönyvét és mehet, ahelyett, hogy leült volna velük megbeszélni a történteket. Végül hosszas vita után abban egyeztek meg. hogy Szabó Sándor május 17-ig kidolgozza a bérrendezés lépéseit, amelyet a munkások képviselőivel egyeztetnek. A viharos munkásgyűlés után a téeszirodában az el(Folytatás az 1. oldalról) Elképzelések szerint a rendezvények 3 és fél millió forintot igényelnek, amibe már a külföldi együttesek fogadása is benne szerepel. Szűkös lehetőségeihez mérten a városi, illetve a megyei tanács is hozzájárul a Nyírségi ősz megszervezéséhez, sok mindent saját keretből fedez a stadion és a Bujtosi Szabadidő Csarnok, A napokban két olyan írás jelent meg a Kelet-Ma- gyarországban, amelyik Gaál Erzsébet hivatástudatáról szólt, vagy munkájának eredményességét mérlegelte. Az egyik Szigeti András április 27-én napvilágot látott nyílt levele, a másik Nagy István Attila május ötödikén közzétett színikritikája a Dantonról. Az én véleményem eltér az említett szerzőkétől. Engedtessék meg, hogy elmondjam, a .kultúra egyszerű befogadójának jogán. Szeretem Gaál Erzsit. Egyre jobban és egyoldalúan, ö ugyanis azt sem tudja, hogy élek. Alapvető élményeket köszönhetek neki. Például a szimultán színházzal való megismerkedésemet. Sosem felejtem el, hogy amikor Tájkép című opusának néző- jeként a Budapesti Műszaki Egyetem négy terme között vándoroltam, miként döbbentem rá, hogy ő azokat az eseményeket tényeket mutatja meg nekem, .amiket „kint a, világban” minden áldott nap megtapasztalhatok, de a belőlük áradó fájdalmat eddig nem vettem magamra, mert úgy kényelmesebb. Gaál Erzsi színháza könnyebben utat talál személyemhez, mint a hagyományos színház. Pontosan azért, mert nem a szószékről beszél hozzám, hanem testközelből. Számomra Gaál Erzsi egész eddigi pályafutása egyetlen kétségbeesett erőfeszítés azért, hogy a művészet az elidegenedés korában is beam 700—800 ezer forintig szponzorokra is számítanak, (közöttük külföldieket is szeretnének megnyerni az idei Nyírségi ősz rendezvénysorozatának támogatására. Végezetül1 elhangzott: állandó embléma készül, zenei szignálja is lesz a Nyírségi Ősznek, s a szervező bizottságon belül külön sajtófőnök. koordinálja a hazai és a nemzetközi tájékoztatási munkát. töltse hivatását: katarzist váltson ki. Amikor színpadon látom őt, az jut eszembe, olyan a személyisége, amilyen Edith Piafé lehetett. Ady sorai illenek leginkább őrá: „Nem volt tanítóra szükségem, mert éltem, s nagyon éreztem az életet". Ezek után tételesen szeretném számbavenni — először Szigeti András állításait. A felidézett interjúban valóban az hangzott el, hogy ma az országban 2—3 hivatástudattal rendelkező ember él. Konkrét nevekre nem történt utalás, nehogy sértődést váltson ki, nehogy magára vegye, akinek nem inge. Én úgy tanultam: A határozott számnévnek is lehet határozatlan jelentése. Ilyenkor két-három jelentheti azt: kevés. De menjünk tovább, fin úgy hallottam, hogy Gaál Erzsi nem azt nyilatkozta, hogy ő műveli a profik között a magányos színjátszást, hanem azt a profik művelik egymás között. Végül arról: mennyi ideig dolgozhat a művész alkotásán? Kvázi: mennyit próbáljon? Emlékeztetném arra: Fluberte nem öt hónapig írta a Bovarynét, hanem sokkal több ideig. De azért csak hálásak vagyunk. Második tételként: Íme az én olvasatom a Dantonról. Nem baj, hogy a néző nem követheti a színpadi térben játszódó összes eseményt. A rendező megadja a nézőnek azt az esélyt, hogy maga is alkotóvá váljék. Hiszen az ő döntéseitől függ, hogy milyen darabot állít össze magának. Lehetséges, hogy kilencven színházlátogató kilencvenféle előadást lát. A néző egyetlen pillanatra sem tespedhet el, mert mindig választás előtt áll. Tulajdonképpen így lesz a játék aktív részese. („Játszani is engedd/ szép, komoly fiadat!”). Valamit arról: „ ... .nem várunk-e -többet a színháznál mint ... forradalmi rohangálást, eséseket?” Dehát Kedves Nagy István Attila! Mit tehet a nép, ha kizárják saját sorsának irányításából? Rohangál össze-vissza és a végén nagyot puffan. Hogy miért enervált Saf- ranek? Szerintem direkt azért, mert Robespierre is azzá vált a forradalom ábrázolt szakaszában. Hiszen nem tudta már átlátni azt a történelmi folyamatot, aminek az elindításában része volt. Mit emelnék még ki a rendező megoldásai közül? — Hogy a legnagyobb törvénytelenségnek elkövetése előtt slágerrel dugatott be a nép füle, (Kis Christine...) — miként az életben. — Hogy a darab végén a Természet leánya, az isten- telenség szószólója, istentelen sötétséget hagyott maga után. Hogy nemcsak az amatőrök lelkesednek Tháliáért, de Thália is rákacsintott ez alkalommal egy-egy tehetséges tanítványára, és szép jövőt ígér neki. Hát csak ennyit. Köszönöm, ha végigolvasták mondandóma c. R. Gyüre Ágnes főiskolai hallgató Máthé Csaba Parlamenti jegyzetünk Vizsgálják a lap-imkuMát V alószínű a legfontosabb témáról illene a parlamenti tudósítónak írni, ez pedig most az alkotmánymódosítás volt. Am erről már a tegnapi lapunkban is olvashattak, más hírforrásból is tudomást szerezhettek, viszont elhangzott az ülésszak kezdetén egy olyan javaslat, amely lapunk, több országos és a többi megyei lap sorsát, jövőjét meghatározza; ennek hátterébe szeretnénk beavatni az olvasót. Nem belső ügy tehát, amiről szerényen hallgatni illik, hanem olyan közös ügy, amelyet a legszélesebb nyilvánosság elé illik és kell is tárni. Az elmúlt hetekben többször is nyilvánosságra került, hogy az Axel Springer Budapest Kft., szemet vetett a megyei lapokra, amelyek naponta egy és negyed- millió példányban jelennek meg, így joggal nevezhetők a legnagyobb magyar napilapnak. Hetet sikerült is megszerezni, a többi lap ellenállt és — bár nem illik dicsekedni, most mégis megteszem — ehhez nekünk, a Kelet-Magyaror- szágnak is jójcora közünk van. Példányszámunk, nyereségünk nagysága, a növekvő olvasottság miatt döntésük meghozatala előtt a többi lap vezetői fél szemmel felénk is pillantottak, s ezután mondtak ők is határozott nemet. Milyen üzlet az, amelyet a Springer márkanévvel fémjelzett budapesti kft. kínált? Tisztázatlan és egyoldalú, beláthatatlan következményekkel járna, mert minden tulajdonjog rájuk szállna. Még néhány százalék jogról sem mondanak le a lapok javára, miközben — ahogy a Heti Világgazdaságból tudjuk — a kft. vezetőjének és feleségének nevén milliós nagyságrendű részvények szerepelnek. És övék volna a nyereség, ők diktálnák a feltételeket, amelyek még akkor is elfogadhatatlanok, ha most azt mondják: megadják a lapok politikai függetlenségét. Milyen „üzlet” is az, amelyet a kft. kötött? Talán most kiderül, mert a Szabad Demokraták Szövetségének javaslatára a parlament vizsgáló bizottságot küld kiderítésére. A Kelet-Magyarország eddig állta a rohamokat, kitért a vevők elől, akik közül csak egy volt a Springer, ám akik egyforma céllal járják a megyéket: újságokat akarnak szerezni, megvetni a lábukat a magyar újság- piacon.. A külföldi tőke beáramlását akartuk, miért most ez az ellenkezés? Mert ha kívánatos is, hogy bejöjjön, hogy fellendülést hozzon a magyar gazdaságban, akkor az mindenekelőtt a termelésben, a nemzeti értéket előállító szektorban kívánatos és nem ott, ahol nélkülük is csak fogyasztják a nemzeti jövedelmet, ahol tőkéik nélkül is — ha nem is nyugat-európai színvonalon — de boldogulni lehet. Az már csak ráadás ebben az enyhén szólva furcsa üzletben, hogy a Magyar. Szocialista Párt sem igyekszik tisztázni saját helyét ebben az ügyben. A látszat az, hogy a sértett szerepe az övé, hisz a Springer ellopta tőle a lapokat, ám azt is susogta már a szél, hogy ez a látszatciva- kodás megmenti a mundér becsületét, a pénzt meg — amit legálisan nem kaphat meg — majd megítéli a bíróság kártérítés címén. Hát ezért is szeretnénk mi mindenkitől függetlenek maradni. Balogh József Az alkotás kínjáról — Gaál Erzsi ürügyén ^^MoszkvaHevelimk ^ Fehér templom r hér templom, oroszul Bjélaja cerkov, ukránul Bila cerkva, ezt a különös nevet viseli ez a kétszázezres város, Kijevtöl délre 80 kilométernyire. Mindenesetre számomra rejtély, hogy az elmúlt hetven év történelmi viharaiban hogyan tudta ez a régi település ezt a különös nevet megőrizni, catUkor városok tucatjainak névét keresztelték át (majd újabban vissza!). Az egyébként 950 éves város az ősi ukrán települések sorába tartozik, mégha mára keveset sikerült megőriznie a múltból. A névadó fehér templomból mellesleg hármat is találtam a városban. Az egyik a város főteréhez közel (egyébként a legnagyobb) egy dombon magasodik, ott- jártamkor éppen zárva volt. A vele átelenben találhatót éppen ottjártamkor renoválják. A kívül, de kölcsönösen az épület belsejében található állványerdő azonban nem zavarja a híveket abban, hogy restesei legyenek az éppen esedékes istentiszteletnek. így aztán színes fejkendős nénikék bukdácsolnak az állványok között, buzgón hányják a keresztet, égetik a gyertyáikat és csókolgatják az oltár elé kihelyezett kegytárgyakat. Szóval nyugodtan ki lehetne írni a bejárat mellé: — A tatarozás alatt Isten dicsőítése zavartalanul folyik. * Nem mondható el mindez (mármint a restaurálás!) • a város központjában elterülő négyszögletes alakú kereskedősorról. Az épület, az alatta elhelyezkedő hatalmas pince- raktárakkal, arról tanúskodik, hogy valaha fontos szerepet játszhatott a város kereskedelmi életében. Ma viszont úgy tűnik, hogy az illetékesek az enyészetnek adták át a múltnak ezen örökségét. Mindez valószínűleg hosszú ideig fog még tartani, mivel láthatóan masz- szív anyagból építették meg annak idején. Persze az sem kizárt, hogy idővel a település elöljárói megtalálják a módját, hogyan lehetne hasznosítani e régi épülettömböt. Szerencsére nem mondható el mindez az „Alekszand- rija" parkról, amelyet bármelyik magyar város, beleértve a fővárost is!, biztosan szívesen magáénak mondana. Merthogy a XVIII. század végén létesített gyönyörű parkban 1650 féle fa és cserje található. Gazdái láthatóan úgy törődnek a természetnek eme nagyszerű szegletével, hogy igazi élmény a parkbeli séta. Nemcsak a csodálatos levegő miatt, hanem amiatt is, mert itt minden úgy van megalkotva (utak, sétányok, pihenőhelyek), hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják a természet harmóniáját. Mint minden valamire való város, így Bjélaja cerkov, akarom mondani Bila cerkva sem képzelhető el folyó nélkül. A város folyója a — Rósz —, állítólag innen ered a Rusz, vagyis Oroszország elnevezés. Erről persze a nyelvészeket is meg kellene kérdezni. Nem véletlenül emlegettem a település ukrán nevét, mert Ukrajnában újabban törvény van az ukrán nyelv használatáról. Így aztán a városban már inkább csak ukrán feliratokkal találkozni. Igaz, akad olyan bolt, ahol a hieb feliratból úgy lett hlib (kenyér), hogy egyszerűen levakarták az E betű szárait. A városba bevezető útszakaszon is még hói oroszul, hol ukránul szerepéi a név, ám a folyamat úgy tűnik megállíthatatlan, Ukrajnában is egyre inkább előtérbe kerülnek a nemzeti vonások. Különösen erőteljes ez a folyamat Nyugat-Ukrajnában, ahol a Ruh-nevű népfrontjellegű szervezet, főleg helyi szinteken már kezébe vette a hatalmat, nem titkolva önállósulási törekvéseiket. (Május első napjaiban Lvovban és környékén, főleg az üzemeken a kék-sárga nemzeti zászlót lobogtat a szél!) £ z a folyamat valószínűleg nem megy máról-holnapra, figyelembe véve a litván eseményeket, valamint azt a tényt, hogy Ukrajna etnikailag korántsem egységes. Mindenesetre nem hátrány, ha az Ukrajnába látogató idegen legalább az alapvető ukrán kifejezésekkel tisztában van. Így könnyebben eligazodik az egyébként kellemes, tiszta és virágos ukrán kisvárosban, Bjélaja cerkcrvban, akarom mondani Bila cerkvában is .. . Moszkva, 1990. május dtkuufi QiAtHÚi Keresse a Kelet-ben! mm W ■ ■ ■ KELET-COOP KERESKEDELMI RT. Otthonának szépségét, önnek kényelmét szolgáló bútorok, szőnyegek, függönyök, lakástextiliák, ágyneműgamitúnák között válogathat a BOTOR-LAKBERENDEZÉSI ÜZLETÜNKBEN. (Síp u. 20.) ajánlatunk: — HÉDI SZEKRÉNYSOR — BÁBEL SZEKRÉNYSOR — FLORIDA SZEKRÉNYSOR — VELENCE SZEKRÉNYSOR — REGINA SZEKRÉNYSOR — MONDO SZEKRÉNYSOR — HANNOVER SZEKRÉNYSOR — KÁRPITOZOTT ÜLÖGARNITÜRÁK. KISBÚTOROK — SZÓLÓ HEVERÖK — PADLÖSZÖNYEGEK. EREDMÉNYES VÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK! (1650]
