Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-10 / 108. szám
1990. május 10. Kelet-Magyarország 3 A főszerkesztő postájából Listáról jutónak a parlamentbe (3.) — Talán azzal kezdeném, hogy megköszönjem azoknak a választóknak a bizalmát, akik lehetővé tették. hogy részt vegyek a szabad parlament munkájában. Akik rám szavaztak, vagy a Szocialista Pártra, azok ismernek engem. Mert hiszen az én életemben minden fontos dolog a nagy nyilvánosság előtt történt. Filmeket készítettem, s ezután is filmeket fogok készíteni. Én mindig először Nyíregyházára vittem ezeket a filmeket, ott voltak az ősbemutatók. de filmeken kívül is gyakran jártam haza, beszélgetésekre, előadásokat tartani, vitákat vezetni. — Talán a fiatalabb nemzedékek számára említeném, hogy Nyíregyházán születtem. a Nyíregyháza környéki tanyavilágban gyerekesked- tem. utána beköltöztünk a Bujtosra. a kamaszkorom. már Bujtoshoz köt. Nyíregyházán iártam iskolába. ott érettségiztem, aztán felkerültem Pestre. Apámék családja régi nyíregyházi család, munkásemberek voltak, a nagyapám. dédnagyapám is az volt. — Ha szabad azt mondani, messziről és lentről jöttem és éppen azért mert fogékony vagyok a mindenkori alávetettek gondja-baia iránt, filmesként is. íróként is ezeket, a gpndokat próbáltam képviselni. Ezért lettem a lehető legellenzékibb filmrendező a pártállami diktatúra idején Gyakorlatilag huszonöt évből tizenöt évet voltam betiltva, többet mint az egész magyar filmszakma együttvéve. — Amikor a rendszerfordulat elkövetkezett, és ajánlatokat kaptam, hogy köpönyeget cseréljek, eszem ágába sem jutott. Nem tépelődtem A legellenzékibb filmrendező Ki Icii nyúz? TISZTELT SZERKESZTŐSÉG Nagy érdeklődéssel vártam az előre beharangozott „Kékülnek a rókások” című írásukat, mert azt hittem, egy kicsit mélyebben nyúl az egyeseket meggazdagító, másokat elszegényítő árverésbe. Mert ez az volt a javából, sajnos én is beleestem. 1988-ban akartam valami jövedelmező vállalkozásba kezdeni munkaidőn túl, családi segítséggel. A Kelet-Ma- gyarországban bukkantam rá a hirdetésre, amely a pré- mesállattenyésztést ajánlotta kedvező feltételekkel. A kedvező feltételek azonban csak arra vonatkoztak, akik a törzsállományt, és a ketreceket eladták (1 db kékróka 7700, 1 db ketrec 3000 forint) A rókák árából a tagoknak 10 százalék kedvezményt kellett volna adni. Azt mondták: majd. Azóta is adják. Kezdő ember, ugye, nem akar mindjárt az elején vitát, így még most is várok. ígérték a príma, olcsó takarmányt, és kaptuk az állandóan emelt árú, vízzel összedarált. a vizet a hús árában el- adott, alacsony konzisztenci- ájú kotyvalékot. Kötöttünk egy öt évre szóló, biztos piacot ígérő termék- értékesítési szerződést. Ezt a szerződést most semmissé tették' Vagy mi lett ezzel? Ha ez a szerződés nincs, akkor az OTP egy összegben kéri vissza a pénzét De ha én ezt vissza tudnám fizetni, bele sem kezdtem volna az egészbe Így a kezesektől levonásba helyezik. Azoktól, akii aztán teljesen vétlenek az ügyben. Ennyit jelent tehát mifelénk vállalkozni, ennyi a szerződéses fegyelem Vala- m dörzsölt adószakértő még azt is kitalálta, hogy a NYlRPRÉM a saját tagjainak nyúzza meg bérben a rókát, aki ezáltal már nem nyersanyagot, hanem terméket értékesít, így a vállalkozói adó alá esik. Az induláskor még mezőgazdasági kistermelésként hirdették, így áll a működési szabályzatban Is. A volt NYlRPRÉM-néUé- vő vezetők még a tsz-nél vannak, akik a ráfordítás költségeit nagyon jól ki tudják számolni, ehhez a ráfordított munkát adják hozzá, amit úgyis ők alakítottak ki a saját áraikkaljKEZt fizessék ki a prémért a szerződésnek megfelelően, hogy mi is teljesíteni tudjuk a szerződéses kötelezettséget az OTP-nek, mert most úgy látszik, csak nekünk van kötelezettségünk, a tsz-nek nincs, az elnök kijelenti, nem gazdaságos, fel kell oszlatni. Kicsit furcsa — nem? Tavaly nyáron írt a NYlRPRÉM egy levelet, hogy közbenjárt az OTP-nél fizetési halasztás tárgyában, amihez hozzájárultak. Ezt én is meg tudtam volna tenni, ha a 20 százalékos kamatot ők fizetnék. Ülünk a Parlament folyosólyán az alakuló ülés első szünetében Kosa Ferenccel, aki a Magyar Szocialista Párt megyei listájáról jutott be a Tisztelt Házba. Róla, életéről, elveiről, hivatásáról beszélgetünk, s közben ő így vall: és nem voltak álmatlan éjszakáim. mert filmesként és emberként, de ha politikáról gondolkodom, vagy történelemről. akkor úgy is mint egyszerű magyar állampolgár. keményen és szilárdan baloldali maradtam. Ahhoz a szellemi, erkölcsi, politikai vonulathoz igyekszem kötődni. amelyik a magyarság megőrzésének a biztosítékát balról, tehát lentről próbálták végiggondolni Amikor filmet készítettem Dózsa Györgyről, teljes meggyőződésemmel mellé álltam és nem a Werbőczyek. a Zápolya k mellé. De készítettem filmet Nagy Lászlóval együtt Petőfiről. Ádyról és természetesen akkor sem a másik oldalon álltam, hanem amellett a szellemiség mellett, amelyet Petőfi. Ady. vagy József Attila képviselt. — Különös dolog, hogy amikor sikerült lebontani a régi pártállamot és úgy alakult. hogy ebben a lebontásban kulcsszerepe lett a hajdani MSZMP reformerőinek, akkor megkerestek engem, hogy vállaljak feladatot ebben a munkában. És mivel mindenek előtt és mindenek fölött a vér nélküli lebontás híve vagyok, elmentem erre a tanácskozásra, ahol afféle közfelkiáltással megválasztottak a reformszövetség vezetőjének. — Itt a Parlamentben sok ismerős arcot látok a különféle pártok képviselői között. Látok egykori harcostársakat, de látok egykori fenék- nyadókat is, akik a Kádárrendszer híveiből a mostani kormányzó párt híveivé vedlettek hetek alatt. Én örülök, hogy a helyemen maradtam itt a bal felső sarokban, mert én az állampártot is a baloldali értékek oldaláról kritizáltam. vagy ostromoltam, amennyire az erőmből tellett. Ha Balczó Bandiról csináltam filmet, akkor is az emberi teljesítmény leheti) legigazságosabb megítéléséért harcoltam; ha dr Béres Józsefről, akkor pedig az igazság tiszteletéért az előítélet hatalmával szemben. Ezek mind baloldali pozíciók ezt próbálom meg itt is, — Én szigorúan csak társadalmi munkában veszek részt a Szocialista Párt elnökségi munkájában is Ki is jelentettem, hogy tíz fillér honoráriumot nem vagyok hajlandó elfogadni, nem kérek íróasztalt, kocsit és titkárnőt, és telefont, de becsülettel részt veszek a munkában amíg úgy érzem, hogy tehetek valamit a békés átalakulásért és a demokratikus kibontakozásért, felveti azt a kérdést, hogy győzöm-e majd a filmkészítést, és mellesleg könyveket is írok, valamennyi filmem forgatókönyvének írója is voltam. Emellett egy művészeti műhelyt vezetek, az Objektív Stúdiót, és bizony most mái- lassan három-négy órákat alszom. Most újra torkon ragadott az a gond, hogy győzöm-e majd szívvel, idővel ezeket a munkaköröket. Lesz-e idő írni, lesz-e időm filmet csinálni, stúdiót Ez a parlamenti munka újra vezetni, a parlamenti munkában részt venni? Erre most még nem tudok választ adni. Most még megpróbálom ezeket összeegyeztetni, mert hiszem, mind azt a célt szolgálja, hogy ez a nemzet megmaradjon, kilábaljon ebből a bajból, amibe belesüllyedt történelme során. — Az én nagyon szigorú véleményem szerint mindaz, ami most lezajlódon a választásokkal, még csak-h tde■ mokrácia esélyét 'cetéijff Kósa Ferenc meg. Számomra a görög szó- használat, a démos kratos, tehát a nép hatalma jelenti a demokráciát és az a gyanúm, hogy egyelőre Magyarországon még nem a nép hatalma valósult meg. Majd ha az lesz az érzésem, hogy az megvalósul, akkor jó lelkiismerettel abbahagyom a politizálást, és akkor már nyugodtan lehet művészkedni az életem hátralevő részében. — Egyelőre azonban — s még a mai napon is — folynak különböző politikai alkuk. Egymást egyébként egy kanál vízben megfojtó hatalmi körük leülnek és különféle személyi csereberékkel és mindenféle praktikákkal a demokrácia nevében és a demokrácia technikáját felhasználva valójában kabinetpolitizálást csinálnak. Szerintem másképp kellene csinálni, és az a véleményem, hogy ebben a választásban egyelőre még nem az igazság, az igazságosság volt a főszereplő, hanem a különféle előítéletek, vélemények, demagógiák, hangoskodások. Már itt folynak az alkudozások a jobboldali pártok között, ők összefognak, s fennáll az a veszély, hogy szavazógépezetté züllik a parlament. Mi harminchárom szocialista párti képviselő próbálunk majd képviselni valamiféle ellensúlyt, de ez elenyészik egy szavazógépezettél szemben. Ha ez a helyzet előáll, akkor semmivel sem jutottunk tovább a Kádárrendszer parlamenti mechanizmusán. Sajnos a magyar történelemben gyakran elő fordult, hogy a hatalom ingája kilengett szélső balra vagy szélső jobbra. Én egy autonóm és valóban demokratikus Magyarország jövőjében, egy tényleges néphata lomban hiszek. Innét nézve mindenféle diktatórikus kisajátítási kísérlet ellen és mindenféle ellenőrizetlen hatalom ellenében is próbálok a magam szerény képességeivel küzdeni, amíg van ehhez erőm. Én az életemet úgy élem, hogy akkor is-vetnünk kell, ha tudván tudjuk, hogy soha nem lesz aratás Én így tanultam ezt a szüleimtől, nagyszüleimtől és én afféle szántóvető maradtam és az is maradok. Becsöngettek. Befejezzük a beszélgetést. Míg az ajtóhoz érünk, egy titokba is beavat Kósa Ferenc. Azt fogják ugyanis kihirdetni: ki lett a köztársaság ideiglenes elnö ke. — Noha titkos szavazás volt, megmondom, hogy Göncz Árpádra szavaztam, mert jó szellemű, rendes em - bernek tartom, s mert becsű • letesen viselkedett 56-ban. Igaz, SZDSZ-es, de egy pilla - natig sem gondolkodtál- > azon, hogy rá szavazzak-e, vagy sem. Majd meglátjuk, hogy a későbbi szavazásoknál a többi párt képviselői is az érték, az emberi tisztessé ; szerint gondolkodnak-e. Ha így lesz, akkor ez lehet egy -demokratikus , parlament. ‘ r ' '-BaikJgM "Józseií Ezekre a problémákra szerettem volna, ha a cikk kitért volna, mert ott nagyon egyszerűnek látszanak a dolgok; ha nem gazdaságos, abba kell hagyni. De ezzel még a lehetőségét is kizárom annak, hogy a tartozásomat vissza tudjam fizetni. A másik dolog, hogy két éve minden pénzt, és időt a rókára fordítok, így se pénzem, se időm nincs a hiányos jogi ismereteimmel a bíróságot járni. Ezért szeretném, ha mégegyszer alapos ismeretekkel visszatérnének erre a témára. Remélem, nem fentről a milliók birtokában szólt valaki, hogy elég ebből ennyi, azért egyszerűsítettek. (Nem gyanúsítás akart lenni.) Persze, a nevemet nem szeretném az újságban látni, mert sohasem lehet tudni . . . Tisztelettel: Egy rókatenyésztő (név és cím a szerkesztőségben) Aladdin és a csodaldmpás Csapadéklevezető eső szállítmány érkezei! Nyírbátorból az Erdősori építkezéshez, amit az ÉPSZER vállalat épít. Képeinken az építkezés látható, valamint az esővízlevezető . píjüvek. Szerelése. Karasztosi Pál ídv. , f zt én tegnap vettem — mondta dühösen Aladdin, és a. csodalámpást letette a szervizkirendeltség pultjára. — Ezer drachmát, adtam érte És hiába dörzsölöm nem szuperál! Akkora szellem sem. jelenik meg mint a kisujjam. Tessék, a garancialevél. Javítsák meg sürgősen, vagy adják vissza a pénzemet! A műhelyfőnök türelmesen meghallgatta a szegény tevehajcsár panaszát, aztán kézbevette, megdörzsölte a lámpást. Abban a minutumban már meg is jelent a szellem. Akkora volt, mint egy ház. Árbóckarjait keresztbe fonta a mellén, földig hajolt, és udvariasan érdeklődött, miféle rendkívüli feladatot kell végrehajtania. Amikor értésére adták, hogy csak üzemi próbáról van szó, sajnálkozva foszlott szerte. Aladdin burnuszába rejtette a csodalámpást, és boldogan távozott. Alig ébredt föl a bazár, Aladdin már ismét ott toporgott a szerviz ajtajában. — Nem működik! — jelentette ki kétségbeesetten —, pedig már vízhólyagos a tenyerem, any- nyit dörzsöltem. Mi történhetett . vele, művezető effendi?! Felelet helyett a főnök elkérte a lámpást, ő is megdörzsölte. A szellem ugyanúgy megjelent, mint az első napon. Sőt, talán még egy kicsit nagyobb is volt. talán egy kicsit készségesebben is ajánlgatta szolgáltatásait mint az első alkalommal. Aladdin ujjongva rohant haza a lámpásával. — Bajtam röhög az egész oázis! — lépett be a javítóműhelybe a szerencsétlen közel-keleti fogyasztó a harmadik napon. — Hasztalan dörzsölöm, simogatom ezt az átkozottat! A műhelyfőnök csak könnyedén megérintette a1 varázslatos világítóeszközt, már elő is pattant a szellem. Kissé neheztelőn vette tudomásul, hogy ezúttal is csak próbából idézték meg, mert már valósággal égett a tettvágytól. — Miként lehetséges ez, technika atyja? — kérdezte zokogva a hajcsár. — Miként van az, hogy ez a csodalámpás a szervizben mindig jó odahaza, a sátramban mindig rossz? Bűvös erő van talán az ujjadban? — Frászt — legyintett a szerviz embere —, odahaza az én lámpásom sem működik. Tipikus eset ez a szolgáltatóiparban, a garanciális áruknál. Hogy miért, annak csak Allah a megmondhatója. ' ' Kürti1 András i—----1—.—iii1--1—1---1---1—i--1---1—1--r—1—I---1—I---1---1---1--1—1
