Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-10 / 108. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. május 10. Polgárosodnak törvényeink (Folytatás az 1. oldalról) meg a Házat: a hivatalos lá­togatáson Magyarországon tartózkodó Pérez de Cuéllar foglalt helyet a díszpáholy­ban Dr. Szűrös Mátyás kiemel­te: személyében első ízben üdvözölheti az ENSZ főtitká­rát a magyar Országgyűlés, majd utalt arra. hogy Pérez de Cuéllar hat évvel ezelőtt már járt hazánkban. Képvi­selőtársai nevében kellemes és hasznos magyarországi •programot kívánt. A parlament — az alkot­mányügyi bizottság hosszúra nyúlt ülése után — több mint másfél óra múlva folytatta munkáját. Az alkotmány módosításá­ról szóló törvényjavaslatot—, amely kihirdetése napján lép hatályba — a parlament 308 igen. 14 nem szavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadta. Az ebédszünet után új le- vezető elnök kezdett munká­ba: Vörös Vince, az Ország- gyűlés alein ötke első ízben foglalt helyet az elnöki pul­pituson. Bejelentette: az ülés- szak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módo­nya a törvény azon szaka­szainak hatály vesztését céloz­za. amelyek előírják, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok tár­gyalása előtt az indítványo­kat társadalmi vitára kell bo­csátani. Ezután szavaztak a jogal­kotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról. Az alkotmányenedű törvényt 278 egyetértő, 10 elutasító szavazattal, 33 tartózkodás mellett élfogadták. A plenum ezt követően — Szűrös Mátyás elnökletével — a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsoro­lásáról szóló törvényjavas­latról tárgyalt. A törvényjavaslat a ha­táskörök részletes rendezé­sét nem tartalmazza. A fel­sorolt minisztériumok ha­táskörének megállapításá­hoz a törvény hatályba lé­pésétől számított 120 napon belül a Minisztertanácsnak törvénymódosító javaslatot keíll az Országgyűlés elé terjeszteni. E haladék meg­felelő lehetőséget nyújt a minisztériumok új szervezeti • rendjének és a hatáskörök újrafelosztásának megala­Parlamenti bizottságok ölesei Az új parlament több bizottsága ülésezett szerdán is. Némelyik kora reggel, a plenáris ülés előtt tanácsko­zott, más bizottságok tagjai pedig a szüneteket kihasz­nálva gyűltek össze megvi­tatni a számukra fontos kérdéseket. Az Országgyűlés honvé­delmi bizottságának alakuló ülésén a képviselők az is­merkedésen túl igyekeztek körvonalazni, hogy miként képzelik el a bizottság fe­ladatkörét, milyen kérdé­sek mielőbbi megvitatását kívánnák napirendre tűzni. Kora reggel együttes ülést tartott a költségvetési, adó- és pénzügyi, valamint a gazdasági bizottság. A téma az MDF egyik képviselőjé­nek indítványa volt, neve­zetesen az, hogy a deregu­lációs törvény egy szakaszá­nak, az‘öncsődkezdeménye­zési kötelezettségre vonat­kozó szabálynak a végre­hajtását függesszék fel át­menetileg szeptember else­jéig. Ügy foglaltak állást: az indítvány előkészítése nem megalapozott ahhoz, hogy elfogadásáról abban a pil­lanatban dönteni lehessen, ezért a jelen ülésszakra nem javasolták megtárgya­lását. Ellenben szükséges­nek tartják, hogy a deregu­lációs törvénynek, s benne ennek a javaslatnak most már minden lehetséges kon­zekvenciáját feltárják. En­nek érdekében ad hoc bi­zottságot hoznak létre, amely szakértők bevonásá­val elvégzi ezt a vizsgálatot és június 8-ig kidolgozza álláspontját. Június 8. az a határidő, amikor a gya­korlatban is életbe lép az öncsőd kezdeményezésének kötelezettsége, mert ekkor telik le a 30 napos türelmi idő. illetve a bíróság ren­delkezésére álló 8 napos el­járási határidő. sításáról előterjesztett tör­vényjavaslat megvitatásával folytatódik. A napirend előadója — az alkotmányügyi. törvényelő­készítő és igazságügyi bizott­ság nevében — dr. Kónyán é dr. Kutrucz Katalin utalt ar­ra: a jogi bizottság indítvá­vitában módosító indítvány hangzott el, azt dr. Szűrös Mátyás állásfoglalásra kiadta az illetékes bizottságnak, s a testületi tanácskozás idejére ismét felfüggesztette a plená­ris ülést. Szünet után a törvényja­vaslat részletes vitájára tér­tek át a képviselők. Az elhangzott fölvetésekre Salamon László (MDF), a bi­zottság előadója reagált. Ki­jelentette: a Magyar Demok­rata Fórum elképzelései sze­rint egy. nyugat-európai min­tának megfelelő gazdasági „csúcsminisztériumról” van szó. Hozátette: a Pénzügymi­nisztériumon belül egy költ­ségvetési hivatal felállítását tervezik. A Magyar Nemzeti Bankról szólva elmondta: az MDF és az SZDSZ közötti politikai megállapodás érinti dás mellett 13 miiviszteriu- mot állítottak fel. a Minisz­tertanács megalakulásával egyidejűleg. Az interpelláció megtárgya­lásával hét óra után néhány perccel befejezte munkáját az Országgyűlés. Az elnöklő dr. Szűrös Mátyás bejelentet­te, hogy a Parlament követ­kező plenáris ülését május 15-én, kedden délelőtt 10 órára hívják össze. A terve­zett napirend szerint ekkor tárgyalják meg a képviselők a miniszterek és az államtit­károk jogállásáról, felelőssé­géről szóló törvényjavaslatot, s ekkor rendezik a Nagy Fe­renc volt miniszterelnök és sorstársai posztumusz állam- polgárságát. Ugyancsak napi­renden szerepel majd a Ma­gyar Köztársaság és a Var­Képünkön, dr. Andrásialvy Bertalan és Antall József az ülés szünetében. pozott előkészítésére — mondta a bizottság elnöke. A törvényjavaslat általá­nos vitájában négyen fejtet­ték ki véleményüket. Az Országgyűlés ezt köve­tően úgy határozott, hogy a törvényjavaslatról részletes vitát nyit. Mivel az általános' az MNB-t is. amely szervezet jogállásának. státusának alapvető kérdéseit törvény rögzíti majd. Ezután következett a hatá­rozathozatal a Magyar Köz­társaság minisztériumainak felsorolásáról szóló alkot- mányerejű törvényről. Az ülés első napirendi pontja­ként módosították az alap­törvény azon rendelkezését, miszerint a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény­hez a jövőben nem szükséges minősített többség. Mivel az alkotmány-módosítás csak a kihirdetése napján lép ha­tályba, ezúttal még kéthar­mados többségre volt szük­ség.) A törvényhozás — mind a hat módosító javaslatot elve­tette. Törvényt alkottak viszont a minisztériumok felsorolásá­ról: 278 egyetértő, 20 eluta­sító szavazattal, 29 tartózko­Törvény a minisztériumokról Hol jártak a tábornokok? A z országgyűlés tegna­pi napjának első szünetében egy szen­zációnak ígérkező hír jutott Szendrei László MDF-képviselő tudomásá­ra, / mégpedig az, hogy három magyar tábornok Moszkvába utazott, s er­ről semmit sem jelentet­tek be a hivatalos hír­források. Mivel Szendrei László a Parlament Hon­védelmi Bizottságának tagja, megkérdezte a bi­zottság elnökét, majd tit­kárát erről, s mivel ők sem tudtak az utazásról, a Honvédelmi Bizottság elé hívták a minisztert. Ott aztán kiderült: nincs szó semmiféle szenzáció­ról. Az történt, hogy áp­rilis elsején a honvédelmi miniszter kapott egy meg­hívót szovjet kollégájától hogy egy négytagú küldött­séggel vegyen részt a győzelemnapi ünnepsége­ken. Kárpáti Ferenc visszakérdezett, hogy meg­hívták-e a szövetségeseket is, mert a győzelmet nem egyedül a Szovjetunió érte el. Nem kapott választ, de más diplomáciai csatornán megtudta, hogy a szövetsé­ges hatalmak képviselői nem lesznek ott, ezért úgy döntött, hogy ö sem megy el. Jelentette ezt a miniszterelnöknek, aki azt javasolta: ha a szom­szédos országok ott lesz­nek, vegyünk részt mi is. Így ment el a három tá­bornok. Részt vettek a központi ünnepségen, de semmilyen tárgyalásra nem kaptak felhatalmazást. Ha már összeült a Hon­védelmi Bizottság, téma volt a szovjet csapatok kivonulása is, mert híre terjedt, hogy úgy hagyjáik el a laktanyákat, hogy utánuk szinte semmi nem maradt épen. A kormány álláspontja az, és ez sze­repel a megegyezésekben is —, hogy amikor kivo­nultak, akkor mérjük fel a károkat, ezután egyenlí­tik majd ki a tartozást, s nem úgy, ahogy ők akar­ják, hogy tudniillik min­den egyes laktanyánál kü­lön számoljunk el. Szenzáció tehát nem tör­tént, de ezekben a napok­ban, amikor egymást érik a Honvédelmi Miniszté­riummal, illetve •a hadse­reggel kapcsolatos valódi, vagy kitalált hírek, akkor még ilyen elhallgatott el­utazásokat is gyanú kísér. Balogh József Az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén 278 egyetértő szavazattal elfogadta a mi­nisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A Minisztertanács megala­kulásával egyidejűleg hatály­ba lépő alkotmányerejű tör­vény szerint a Magyar Köz- társaságiban 13 minisztérium működik majd: Belügyminisztérium, Földművelésügyi Miniszté­rium. Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, Környezetvédelmi Minisz­térium, Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, Külügyminisztérium Munkaügyi Minisztérium, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, Népjóléti Minisztérium, Pénzügyminisztérium. A törvény hatályba lépésé­vel megszűnik az Országos Tervhivatal, feladatát és ha­táskörét a Pénzügymimszté- rium veszi át. Ez időitől fog­va az Országos Árhivatal mű­ködését is a pénzügyminisz­ter irányítja majd. A minisztériumok új ha­táskörének megállapításá­hoz szükséges törvénymódo­sító javaslatokat a Minisz­tertanács e törvény hatályba lépésétől számított 120 napon belül köteles az Országgyűlés elé terjeszteni. Ez a törvény — megalkotó­inak véleménye szerint — csak az új kormányzati rend­szer alapstruktúráját vázol­ja fel, hiszen a 120 napos ha­táridő lehetőséget teremt a minisztériumok új szervezeti rendjének és a hatáskörök új­rafelosztásának megalapozott előkészítésére. tani Fereu: likoialisao Az Országyűliés szerdai ülésén a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti képviselőcsoportja javasolta, hogy a magyar kormáiny kezdjen, tárgyalásokat a Varsói Szerződésiben résztvevő országok kormányaival, kivált a Szovjetunióval, s jusson egyetértésre abban, hogy Ma­gyarország nem tagja a Varsói Szerződésnek. így érvé­nyesítsék. Magyarország forradalmi kormányának 1956- november 1-jei nyilatkoztát. Ezzel kapcsolatban Somogyi Ferenc, az ügyvezető kormány külügyi államtitkára az MTI munkatársának elmondta: a magyar kormánynak már eddig is napirendjén szerepelt, hogy felülvizsgálja Magyarország kapcsolatát a Varsói Szerződéssel mint szövetséggel, és a Varsói Szerződés tagállamaival is. Vé­leménye szerint azonban a magyar érdekeket leginkább szolgáló módija ennek a felülvizsgálatnak az, hogy eköz­ben meg maradj anak a kapcsolatoknak azon elemei, ame­lyek összfaanigbafi állnak az ország törekvéseivel. sói Szerződés viszonyáról, va­lamint a szomszédos álla­mokban élő magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos országgyűlési határozati ja­vaslát, s a sajtóeladással kap­csolatos vizsgáló bizottság felállításának megvitatása. Az ülés után várhatóan meg­alakul az Interparlamentáris Unió magyar tagozata. Azt követően május 22-én ül össze ismét a Parlament; akkor kerül sor a miniszter- elnök megválasztására, a kormány programjának meg­vitatására, s a kormány tag­jainak bemutatkozására. Az elnyűtt emberek megyéjében (Folytatás az 1. oldalról) A vöröskeresztes mozgalom megalapítója. Henry Dunant, háborús élményei* hatására cselekedett. Napjainkra azon­ban világosan látszik, hogy nemcsak háborúban, béke­időben is nagyon sokan szo­rulnak támogatásra, erkölcsi, anyagi segítségre. Elegendő csak a fokozódó munkanélkü­liségre. a sok magányos, idős emberre, a menekültek­re s a szaporodó szegé­nyekre gondolni. Szabolcs­ban — az elnyűtt emberek megyéjében — mindezek a gondok fokozottan jelentkez­nek. Segíts, hogy segíthessünk! — hangzik az idei jelszó, amely világosan kifejezi: a szervezet csak abból adhat, amit magánszemélyek, válla­latok, vállalkozók és orszá­gok nekik is adnak. S hogy a személyre szóló konkrét segítség mekkora? Van, aki­nek az ingyen juttatott húsz deka vaj, s lesz, akinek a népkonyhán főzött egytálétel jelenti majd a segítséget. Az ünnepség befejezése­ként kitüntetések átadására került sor. A Vöröskereszt világnapján, május 8-án Bu­dapesten a Vöröskeresztes Munkáért arany fokozatú ki­tüntetést kapott: dr. Barta Tibor igazgató főorvos, Nyír­egyháza, Maczkó Istvánné bölcsődevezető, Tiszavasvári, Papp Ferencné csoportvezető, Mátészalka és Szűcs István nyugdíjas, Nyíregyháza. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége „Emlék­érem Társadalmi Gondosko­dásért" kitüntetést adomá­nyozott Mátyás Edit bújj ta­nítónőnek, Családvédele­mért Emlékplakettet pedig Szabó Imréné tiszadobi ápo­lónőnek. Vöröskeresztes Munkáért ezüst fokozatú kitüntetést adott dr.. Ardai András csengeri körzeti orvosnak. Gallasz Sándomé csoportve­zetőnek (Nyíregyháza), Li- pécz Jánosné nyugdíjasnak (Kisvárda), Nyitrai Lászlóné tanácsi főelőadónak (Nyírbá­tor), Puskás Ferencné tanár­nak (Ajak), Sarkadi Gábor tanárnak (Szatmárcseke), Szentmihályi János mentő­ápolónak (Fehérgyarmat). Vöröskeresztes Munkáért bronz fokozatú kitüntetést kapott Bíró Éva tanítónő (Vásárosnamény),, Bodnár Gáborné utókalkulátor (Ti­szátok), Boldizsár Vilmosné' óvónő (Barabás), Eszenyi Zsuzsanna tanárnő (Tisza- szentmárton), Horváth Lász­ló szakelőadó (Nyíregyháza), Laskai Mihályné vezető óvó­nő (Nyírtét), Paragh Gézáné nyugdíjas (Fehérgyarmat), Petrovánszki János ápoló (Nyíregyháza), Rottmayer Rudolfné tanár (Encsencs), Sándor Istvánná nyugdíjas (Záhony) és Suskó Mihályné klubvezető (Rakamaz). K. E. A Centrum Áruház bérbe adja 01/ a közel 100 m2-es pincéjét 02/ földszinten 10 m2 eladóterét • 03/ emeleti 10 m2 eladóterét 04/ emeleti 8 m2 eladóterét valamint Bocskai utca felé néző kirakatai közül az 1, 2, 3 sorszámúakat. Pályázatokat írásban kérjük 1990. május 20-ig. Lehetőleg az áruháztól eltérő tevékenység folytatására adjuk meg az engedélyt. Felvilágosítás: a 15-555 telefonon, vagy személyesen az áruház igazgatójánál, vagy főkönyvelőjénél. (1602)

Next

/
Oldalképek
Tartalom