Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-09 / 107. szám

Hazánkban az ENSZ lititkára Csehszlovákiai látogatása befejeztével kedden délután Magyarországra érkezett Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára. Szerdán a Külügy­minisztériumban folytat megbeszéléseket, majd fo­gadja őt Németh Miklós ügyvezető miniszterelnök. Ugyancsak ma tárgyal a vi­lágszervezet főtitkára Sza­bad Györggyel, az Ország- gyűlés megbízott elnökével, Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnökkel és Antall József kijelölt mi­niszterelnökkel. Kitüntető elismerés Magyarországnak __XLVII. évfolyam 107. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. május 9., szerda Odaítélték a dijakat Társadalmimunka-yerseny — utoljára díjazták Ülésezett a megyei tanács vb Utoljára értékelte és díjazta a megyénk tele­pülései közötti társadalmimunka-versenyt teg­nap együttes ülés’en a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnök­sége. Megszűnik tehát ez a több évre visszamenő hagyomány, ami azért is volt igazán jelentős mozgatórugó, mert a szorgalmasabb települések teljesítményét pénzzel is elismerte a tanács. Már a korábbi években felvetődött, hogy a jelenlegi formában legyen-e a telepü­lések között társadalmi mun­kaverseny. Bár országos rangsorolás és értékelés már 1989-ben sem volt, a végre­hajtó bizottság és a megyei elnökség tavaly úgy döntött, hogy az idén még értékelik az elmúlt évi társadalmi munkát. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a települé­sek lakói és a különböző szervek dolgozói által végzett társadalmi munka értéke 1989-ben 878,8 millió forint volt, az egy főre jutó érték 1521 forint. Az előző év tár­sadalmi munka értékéhez ké­pest minimális a növekedés. Különösen az orvosi rende­lők, az általános iskolák, ra­vatalozók, járda- és útépíté­sek, gázhálózati bővítések esetében jelentős a lakosság társadalmi munkája. Rang­sorolás tehát többé nem lesz, társadalmi munkára azon­ban továbbra is szükség lesz, hiszen a helyi önkormányza­tok irányításával önmaguk­nak, a következő generációk­nak szépítik és fejlesztik te­lepülésüket az emberek. Az együttes ülés után to­vább folytatta munkáját a végrehajtó bizottság. Elbírál­ta a Területfejlesztési és Szervezési Alapra benyúj­tott pályázatokat, valamint megbízta a közgazdasági fő­osztályt, hogy dolgozzon ki részletesen egy pályázatot a Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány létrehozásához. Az alapítvány célja az lenne, hogy egy kisvállalkozásokat segítő intézményrendszer ki­építéséhez megfelelő támoga­tási hátteret biztosítson. Hosszas vita után döntött a végrehajtó bizottság a Fog­lalkoztatási Alapból történő munkahelyteremtő beruházá­sok támogatásáról is. Néhá­nyan úgy vélekedtek, hogy a Foglalkoztatási Alap milli­óiból támogatás formájában néhány veszteséges ágazatot (cipőipar, faipar) konzervál­nak. Határozatot hozott végül a vb a letelepedési támo­gatások és a Túri Sándor-díj odaítéléséről is. Megyénk települései az 1989. évi társadalmi munka­versenyben az egyes kategó­riákban a következő helye­zéseket érték el: Nyíregyhá­za (1 millió forint) I. kategó­ria: 1. Kisvárda (1 millió Ft>, 2. Ófehértó (700 ezer Ft), 3. Levelek (500 ezer Ft), II. kategória: 1. Nyírtura (700 ezer Ft), 2. Tiszatelek (500 ezer Ft), 3. Gyulaháza (400 ezer Ft). III. kategória: 1. Nábrád (600 ezer Ft). 2 <>é- nyő (400 ezer Ft), 3. Jármi (300 ezer Ft). IV. kategória: 1. Tiszakóród (500 ezer Ft), 2. Nyírderzs (300 ezer Ft), 3. Omboly (200 ezer Ft). Odaát szaicáznak Mátészalkai lányok, asz- szonyok szedik majd a földiepret Romániában. Amint azt Fábián Imré­től, a mátészalkai Zöldért igazgatójától megtudtuk, egy korábbi barter-üzlet kapcsán jött a lehetőség: a Szatmárnémeti Kerté­szeti Tröszttel megállapo­dást írtak alá, amelynek értelmében a szerződött, s magyar piacokra szánt szamócát a szalkaiak, a későbbi feldolgozók sze­dik le. A walesi hercegi pár, Ká­roly trónörökös és Diana hercegnő magyarországi lá­togatásának második napi programja délelőtt 10,30 óra­kor a Budapesti (a közel­múltig Marx Károly nevét viselő) Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen kezdődött, ahol Charles herceg nagy érdeklődéssel fogadott beszé­det tartott az aulában össze­gyűlt több száz érdeklődő, meghívott vendég, egyetemi hallgató előtt. Megalakultak a parlamenti bizottságok Sorra-rendre tartják ala­kuló ül.-sóikét az Országgyű­lés állandó, illetve különbi­zottsága;. Kedden a Parla­ment épületében zárt ülést tartott a házbizottság, illetve Levegővel lőnek Felújították a perselyt is Javában tart a műszaki megújulás és a termékszerke­zet-váltás a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalatnál. A közelmúltban elkezdték a speciális hegesztést és a leg­modernebb fémfelszórást, az elképzelések szerint a kö­zeljövőben környezetkímélő szűrőegységek sorozatgyár­tását kezdik el. a nemzetbiztonsági bizottság, nyilvános ülésen körvonalaz­ta tennivalóit a külügyi, az emberi jogi, kisebbség; és vallásügyi, a környezetvédel­mi, valamint a szociális, csa­ládvédelmi és egészségügyi bizottság. A házbzottság egyebek kö­zött a szerdai plenáris ülés előkészítésével foglalkozott, továbbá számba vette azokat a technikai feladatokat, ame-r lyek feltétlenül szükségesek a folyamatos pariamenti képviselői munkához. A ház- bizottság ülésén szó esett ar­ról is, hogy a plénum várha­tóan 15-én és 22-én is ülést tart. Charles herceg a kelet-eu­rópai régió történelmét átte­kintve hangoztatta: Kari Marx, Lenin és Sztálin nevé­ben olyan kurzust valósítot­tak meg, amely elszigetelte Oroszországot Európától, majd a II. világháború után erőszakkal elszakította Ma­gyarországot Nyugat-Euró- pától, s a kontinens felét marxista lágerré rSltoztatta. Magyarország kulcsszere­pet játszott az elmúlt év for­radalmi jelentőségű változá­saiban. S ami különösei fon­tos, a magyar nép vérontás és erőszak nélkül vívta ki új ra jogait és függetlenségét. Ugyanakkor a változások — emlékeztetett a brit példára a trónörökös — sajnos soha nem fájdalommentesek. Az eimúIt évtized rorán Nagy- Britannia i« jelentős szociá- I lis és ipari szerkezetváltáson ! ment kereszti:!. MEGVÁLTOZIK A NYÍREGYHÁZI Hunyadi utca képe. Jelenleg a SZAVICSAV dolgozói az ivóvíz-, valamint a szennyvízcsöveket helyezik el. (Harasztosi Pál felv.) A vállalat egy osztrák céggel közösen Nyíregyhá­zán egy konszignációs rak­tárát hozott létre. Itt forintért vásárolható több keresett termék, a hagyományos mellett mo­dern hegesztőberendezések is kaphatók. Minden termék és berendezés minőségi színvo­nalat képvisel. A speciális hegesztéshez a nyíregyháza vasasok szaktanáccsal is szolgálnak. Szántén az osztrák cég közreműködésével a fémfelszórás legmoder­nebb technológiáját va­lósították meg. Két helyen alkalmazzák: új, fémből készült anya­gok kezelésére és régiek rozsdamentesítésére. Félig vegyi, félig mechanikai kö­tésről van szó. Sűrített le­vegő lövi a felületre a fémport. Ezt a technológiát alkalmazhatják például vegyszereket szállító tar­tálykocsik korrózió elleni védelmére, vagy különböző gépalkatrészek felújításá­ra. Az utóbbi esetben plusz anyagréteget szórnak fel, amely esetleg keményebb, mint az eredeti. A hagyo­mányos férnielszórásnál ál­talában másfél milliméter vastagság lehetséges, az új technológiánál a felhordott réteg bármilyen vastag le­het. A MEZŐGÉP-esek a kö­zelmúltban az új fémfelszó- rási módszerrel felújították a nyíregyházi kenyérgyár dagasztó gépének tengelyét és perselyét. Nagykáillóban egy kft. gyártott két tar­tálykocsit miskolci meg­rendelésre, folyékony mű­trágya szállításához. Ezt a két tartálykocsit hamaro­san a vegyszernek ellenállóvá teszik az új fémfelszórá- si módszerrel. Egy fémfelszóró gépet meg­vásárolt a Taurus Gumiipa­ri Vállalat nyíregyházi gyá­ra. Ért a gyárban különböző gépalkatrészek felújítására használják majd. Egy kijevi szövetkezet kollektívája kilkísérletezte a „katalizátorként és sima szűrőként alkalmazható sejtszerkezetű szűrőegysége­ket”. A szűrők használha­tók szerves anyagok oxidá- lásánál, valamint gyárké­ményeknél és gépkocsiknál kömyezetkímélésre. A szű­rőegységek alkalmazása szá­mos üzemben gazdasági ha­szonnal -is járhat. Az új termék iránt kül­földön is nagy az érdek­lődés. E termékek gyártását a MEZŐGÉP nyíregyháza mű­helyében kezdik el. (n. 1.) M iaminál rántalak V ajon ki lesz az első a sorban, aki saját cége ellen a megyei bíró­sághoz benyújtja a felszá­molási kérelmet? A megyé­ben vállalatok, termelőszö­vetkezetek közül sajnos 40— 50 ilyen jelölt van, amely fi­zetésképtelen. A május el­sején életbe lépett jogsza­bály szerint nyolc napon belül, tehát éppen a győze­lem napján az első számú vezetőnek kell megtenni ezt a lépést. Mindenki vár a másikra, egyre másra jelennek meg a sajtóorgánumokban a csőd­törvény kritikái, leveleket kapnak az országgyűlési képviselők, melyben kérik, hogy a parlamenti ülésen a törvény módosításával fog­lalkozzanak mielőbb. Mind­ez egyelőre a törvény módo­sítását célozná meg, amire még várni kell. Abban ban­károk, vállalatigazgatók egyetértenek, ha betű sze­rint hajtanák végre a tör­vényt, akkor megbénulhat­na a magyar gazdaság, mert annyian mennének csődbe. A felszámolási eljárás ret­tentően hosszadalmas és nincs a piacon fizetőképes kereslet, amely megvásárol­ná a csődbe ment cégeket. Az 1990. évi VII. törvény­ben pedig az öncsődszabályt megszegő vállalatvezetőket érintő szankciókat is meg­fogalmazták. Amennyiben nem tesznek eleget kötele­zettségüknek, személyes va­gyonukkal is csökkenthetik a keletkezett kárt. A riada­lom már mérhető a válla­latvezetők körében, bár nincs pánikhangulat. Még a május kilencedikét megelő­ző napon sem lehetett bizo­nyosat tudni, hogy hány cég lépi meg a számára fáj­dalmas lépést. Szerintünk is módosítás­ra és egyértelműbb megfo­galmazásra szorul a törvény azzal a kitétellel, hogy a kimutathatóan vállalat ve­zetés hibájából csőd szélére került vállalatok esetében kezdődjön meg a felszámo­lás. Bármennyire hosszadal­mas procedúra kezdődik ez­zel, még mindig jobb, mint­ha az adott cég egyre növe­li tartozásait és partnereit is magával rántja. Ittál m láttái? (2, oldal) Sekély segély (2,- oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom