Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-23 / 119. szám
1990. május 23. Kelet-Magyarország Hoz-e felemelkedést a reptér? FODOR JÁNOS TANÁCSELNÖK elmondja, hogy sajnos, rémhírek is terjednek, micsoda károkat fog okozni a repülőtér, egyesek Csernobilt, torzszülött gyermekeket is emlegetnek. Neki egyértelműen az az álláspontja, hogy a felajánlott lehetőséget el kell fogadni. Megoszlik viszont az úgynevezett „közvélemény”. Azt hallani, hogy a pártok, különösen az MDF nem ért egyet a repülőtét megépítésének tervezésével. RATKÓ JÖZSEFNÉ ,AZ MDF ELNÖKSÉGI TAGJA így pontosítja az MDF állás- foglalását: — Arról szó sincs, hogy mereven elzárkóznánk előle. A pártok ellenérzése elsősorban abból fakadt, hogy megint a megkérdezésünk nélkül tárgyaltak. Nekünk az nem tetszett, hogy nem is nagykállói, hanem nyíregyházi SZDSZ-es, FIDESZ-es, és kereszténydemokrata vezetők írták alá a megállapodást. akik Kállay Kristófot a választásoknál támogatták . . Kifejti, hogy mindenek előtt konkrét információkra lenne szükség, mert így' gyanús lehet a nagy sietség, és mély aggodalommal meditál afölött, vajon nem arról van-e szó, hogy amit Nyugaton már nem akarnak, azt idehozzák Keletre. Ausztriában a napokban zárattak be egy tranzitrepülőteret. OROSZ JÁNOS MDF-TAG: — Már az is elterjedt, hogy nálunk lehet jelentkezni, mi gyűjtünk aláírást a repülőtér ellen. Dehogyis gyűjtünk. Mi nem reptérellenesek vagyunk, hanem a konkrét eljárás és módszer ellenesei... VÁGÓ JÓZSEF, A KISGAZDAPART HELYI TITKÁRA: — A kisgazdák úgy látják; az elkövetkező időszakban nem lesz Kálidnak hasonló lehetősége, de információ hiányában az aggályunk még mindig fenn áll. hallottam: a nagykállói csodarabbi sírhelye miatt búcsújáró hely a város, á zsidó vi- ! lágban tudják, hol van Nagykálló. És a repülőtér amerikai—izraeli tőkével épülne. Ma a református és még inkább a római katolikus vallás itt a számottevő. . Vajon az egyházi vezetők hogyan orientálják híveiket? HORVÁTH GYÖRGY REFORMÁTUS LELKÉSZ: — Szerintem ötven-ötven százalék a pozitívum és a negatívum. Nagy ez a lehetőség, de félő, hogy azt is idehozza, ami együttjárhat egy nemzetközi repülőtérrel; pornó, bűnözés, kábítószer : Mégis merre billen nálam a mérleg nyelve? Igent mondok. Épüljön meg, és igyekezzünk a hátrányokat a lehetségesre redukálni. VITAI LÁSZLÓ PLÉBÁNOS; — Annak örülünk, hogy fejlődést hozna a térség éleiében, egyfajta fel- emelkedést, munkahelyet, de mit hoznának be azokon a gépeken? Esetleg mérget. Van félelem és tanácstalanság a hívek körében és alapját látom egyfajta pártviszálynak is. Ha a végső szót ki kell mondani, én is - a repülőtér mellett leszek és itt. ragadom meg az alkalmat, hogy a megbékélésre figyelmeztessek. Ne széthúzás legyen, hanem fogjunk össze BRÁTÁN JÁNOS egy kicsike kis bolt vezetője Bíri- ben. — Persze, hogy örülünk. Hogy ki van ellene? Ki volna"’ Nagyon kell itt a munkahely ... ' Találgatják, miért éppen Kallót szemelték ki erre a célra? A leginkább valószínű az, amit a tanácselnöktől MUDRI PÉTER ROKKANTNYUGDÍJAS, - Táncsicstelepről. — Repülőtér? Még csak az hiányzik! El se tudják képzelni az emberek, mi lesz Itt, ha éjjel nappal itt fognak repkedni. Én tudom, mint volá- nos. Jártam eleget a busszal a debreceni reptér mellett. . Tollal párnahuzatot töltenek az asszonyok a szociális foglalkoztatóban. Itt mondja Szabó Józsefnél — Először megijedtem, amikor hallottam a reptér terveiről, de azután elgondolkodtam elsősorban mint anya. A szülő szeretné maga mellett tudni a gyermekeit. Ha a reptér elkészül, lesz munkahely, nem keli elKedvelt vásárlóhelye a vásárosnaményiaknak a nádudvari Vörös Csillag Tsz csemegeüzlete. Az áruellátás húsból, száraz töltelékáruból jó. Igyekeznek a vásárlók kedvében járni, olcsó, kedvezményes árok értékesítésével is. (Elek Emil felvétele) vándorolni a fiataloknak. Nyelveket tanulhatnának . , . OLÁH JÁNOS GÉPKOCSIVEZETŐ mélységi felderi- tőknél, desszantosoknál volt katona. Ö is elvégezte a maga közvéleménykutatását, ami szerint az emberek 70 százaléka egyetért. — Meg kell építeni — jelenti ki határozottan — máskülönben a nyugati tőkés nem fog idejönni a pénzével. Űt kell, telefon, különben nagyon el fogunk" szegényedni. Én így látom... A káliói értelmiség néhány tipikus képviselője az alábbiak szerint fejtette ki véleményét. DOBÓ ISTVÁNNÉ KÖNYVTÁROS állásfoglalása így sűríthető pár mondatba; — A szakmai részét nem tudom megítélni, nem is akarom, az a környezetvédők és más szakértők dolga, mérnökök kellenek, akiknek a személyi felelőssége a kérdés megítélésében nyilvánvalóan adott. Egyértelműen amellett vagyok, hogy másodszor nem szabad, elhalasztani ezt a történelmi esélyt. Bennem az is felmerül, hogy ez a reptér az itteni termékeket, Szabolcs almáját, burgonyáját felveheti. .. DR. WISCHÁN ELEK FŐORVOS is megemlíti a történelmi analógiát, amikor a kállóiak, mert zakatol, füstöl. nem engedték ide a vasutat a múlt század végén. — Remélem, népi fog a vitrinben a porcelán összetörni, ha mégis lesz repülőterünk — jegyzi meg humorosan, majd komolyra fordítva a szót a Dunántúl—Tiszántúl problémát elemzi. — Itt van Szatmár, itt vannak a közelben a Zempléni hegyek, csupa romantika — ilyesmiért odakint Nyugaton fizetnek. Nekünk nincs infrastruktúránk, nincsenek szállodáink. Pejoratív értelemben vett Ázsia a Tiszántúl, a Dunántúl pedig Európa. Hogy akarunk ilyen szemlélettel bemenni az Eu ropa-h áz ba ? VÁRNAI LÁSZLÓ ISKOLAIGAZGATÓ. konkrét tettről is beszámol a reptéri ügyben. Az iskolában a tanárok körében aláírásokat gyűjtöttek, hogy azzal is erősítsék a tanácsi vezetőséget. Mint mondja, a gyerekek szülei közül senki nem’jelezte még az aggodalmát. — Minden új egy bizonyos fokig megrázza, felrázza az embereket. Lehet azért hallani, hogy az emberek félnek. Ilyenkor szoktam megkérdezni: És New Yorkban nem félnek? Ott már csak járnak a repülők ... Mi történt eddig? Med- gyessy Péter miniszterelnökhelyettes kapott egy ajánlatot, hogy valahol Európa szélén tranzitrepülőteret kíván építeni egy nyugati cég. (Azt hallani, ha nekünk nem kell, Kassa mellé viszik.) Egy támogatási nyilatkozatot írtak alá Nagykállóban 14-en: Medgyessy Péter, Fodor János, Kállay Kristóf ország- gyűlési képviselő, Szabó Imre vb-titkár, bank és földszakértő, a helyi tsz-elnök Donka György, pártok és egy házaik képviselői Pomezanski György újságíró és Mezei András író. Elkészült egy előzetes tervrajz. Az első variáció szerint Érpatak—Gesz- teréd—Biri—Bököny térségében vagy lejjebb Bököny— Hajdúsámson vonalban lenne a reptér, a második szerint Üjfehértó—Hajdúdorog határában. összehívták 15 település képviselőit, államai, politikai vezetőit, előzetes tá jékozódásra. 130-an szavaztak. Senki nem szavazott a repülőtér ellen. Ketten tartózkodtak a szavazástól. Kállay Kristóftól a térség parlamenti képviselőjétől kértem az ügy legfontosabb részeit megvilágító információt. — Az első megközelítés az itteni támogatás megszerzése: hogyan fogadják a kállóiak az ötletet. A második: kormányűlmogatásrc lesz szükség, és csak akkor következik majd a harmadik: a környezettanulmány, és a szakértői vizsgálat. Van nyugati jelentkező a szakértői vizsgálat elvégzésére. Ebben az évben eldől, hogy egyáltalán hozzáfoghatunk-e a munkához. Ha^ a vizsgálat eredménye az lesz, hogy nem ajánlják a reptér megépítését, akkor nem fogják erőltetni. A terv az, hogy elkerüljük a nagyobb városokat. Most úgy látom, vannak, akik idő előtt útásítják el a lehetőséget, már most, mielőtt bármilyen információ rendelkezésre állna, elzárkóznak . . . összefoglaló helyett: többen említették, hogy Káliénak egyszer már megadatott élnie egy nagy lehetőséggel. Ha odaengedik a vasútat, talán most Kálló volna a megyeszékhely. Dehát ki gondolta akkor a döntést meghozó kállóí polgárok közül, hogy a technika ilyen szédületes fejlődésnek indul és egyszer majd ríem a csüho- gők, hanem a villanymozdo- nyok járnak? Ezt a kérdést szeretné feltenni e sorok szerzője mindazoknak, akik eleve a tranzitrepülőtér ellen agitálnak. Baraksó Erzsébet Póluszavar K evesen voltunk, sokan maradtunk — idézi jónevű pályatársam a régi román mondást. A nyomaték kedvéért az eredeti nyelven is, pedig a Magyar Nemzet adott helyet gondolatainak. Ö elsősorban a romániai helyzetre értette a félig vicces, félig tragikus szavakat. Ügy szaporodik ugyanis odaát a volt ellenálló, mint eső után a gomba. Nem állhatom meg, hogy ne aktualizáljam, és ne hozzam közelebb az élethelyzetet. Ismét csak kölcsönvett „bemondással” élve: nálunk annak idején — természetesen túlzással — már az is a partizánszövetség tagja lehetett, aki a német megszállás alatt visszaugatott egy német juhász kutyára. A történelem meghozza a maga sorsfordulóit, és ha ezek eljöttén az emberek számot vetnek ~ „előző életük” történéseivel, vagy zavarba jönnek, vagy nem, attól függően, hogy van- e szégyenkeznivalójuk saját maguk előtt. Rosz- szabb esetben ez az értékelés aszerint megy' végbe, hogy az új helyzet követelményeinek próbálják megfeleltetni magukat és egykori cselekedeteiket Ez utóbbi magatartás szüli aztán az „én már ekkor is megmondtam", „bezzeg én akkor is leírtam ...” típusú példá- lózgatásokat. Az elmúlt hetek nyomasztó politikai szélcsendjében rossz idők jártak az önmagukat igazolgató he- lyezkedökre. Kampánycsend elmúltával propagandák irdetés híján jó ideig nem volt mivel egyetérteni, és miről állítani, hogy ők bizony már jó ideje — lehetőleg már Kádár alatt — tisztában voltak annak hasznával, sőt hangoztatták is. Lassacskán kezd körvonalazódni a következő évek, hónapok politikai arculata, de van benne egy zavarba ejtő momentum: a kétpólusúvá váló programerőtérben cl kell dönteni, melyikkel is szimpatizáljak — természetesen évek óta. Nagyon kínos... Az MSZMP kinyilatkoztatásával nagyon egyszerű volt a helyzet, azt csak „le kellett fordítani’’ az adott helyzetre. Most meg itt van mindjárt, •kettő. Amit a kisebb pártok mondanak, azzal magától értetődően sem most nem értenek egyet, sem régen nem hangoztatták róla . . . A totóban ezt a helyzetet úgy hívják, hogy kéteséiy. Sőt, egyelőre három, mert nincs kizárva, hogy egyik sem jön be. Maradva a sportfogadásnál : a háromesélyest megjátszani a legköltségesebb forma. De. mint ahogy a totóban nem szűnik a játék- kedv, a politikai (szín) játékban sem. Mind többen lesznek, akik megmaradtak abból a kevésből. Példának hozhatna mindenki személyes ismeretségi köréből, vagy távolabbról is embereket, akiken felismerni véli ezt a magatartásformát. Afelől sem lehet biztos, hogy egy másik embertársa őt magát tartja ilyen „átmen- tegetőnek”. V ajon kifizetődő-e ahhoz a népes csoporthoz tartozni, amely szeretné magáról bebizonyítani, hogy a régi kevesektől ered ? Evidens, hogy a múlt rendszerben az volt. Ha tehát valami hasonló jönne létre mostani kínlódásunk nyomán, bizonyára jó befektetésnek bizonyulna. Elmúlt ennek a veszélye? Félő, hogy minél többen lesznek ezek a kevesek, annál kevésbé. Esik Sándor 4 pékek mint vállalkozók — nem mint kisiparosok. és nem is mint maszekok (pfuj micsoda posztsztalinista párt- államos. megbélyegző elnevezés) — szóval a pékek mint vállalkozók miután országos tanácskozást tartottak nyilvánvalóan kisütöttek valamit. Tehát azt, hogy miként lesz meg ezek után is a mindennapi kenyerünk. Csak meglegyen. Egyébként a pékek, a vállalkozók országosan ötezer körül vannak és ez elég kevés. Állítólag _ nincs utánpótlás. de gyanítom ezenkívül a legnagyobb gond. hogy kevés a péklapát. — Sütnivalójuk viszont van. Egy jó pék. ha jól süt, jól megél... Idáig jutottam a gondolataimban, amikor csörrent a telefon, goromba hangja van. valahányszor megcsörren. megijedek és majd szívbajt kapok, szóval azt mondtam halló, a portás közölte egy ifjú hölgy, egy nyolc éves kislány keres. Felengedheti-e? Mi az hogy! „Engedjétek hozzám a kisdedeket” — idéztem a Bibliából. merthogy sem Rákosi, sem Kádár nem mondott ilyet. És tessék ilyen a telepátia. Én a pékekről gondolkodtam, ö meg egy pékről beszél. Csacsog, csobog, mint egy hideg és kristályvizű hegyi forrás. A története meghökkentő: reggel ment az iskolába. kifizette a pék bácsinak a kenyér árát. és amikor délben ment az iskolából hazafelé, betért a pékhez az előre kifizetett kenyérért. A pékségből zene áradt, a pék bácsi nem volt a pékségben, de ugrált a teknöben három kislány tetőtől talpig felöltözve. Kérdem az ifjú hölgytől, hogy kik ugráltak a pék bácsi lányai? Nem. talán az unokái. hiszen a pék bácsi már öreg. majdnem olyan öreg, mint az újságíró bácsi A. bókot megköszöntem és jött a keresztkérdés: „Mit tehetek?” A válasz: „Tessék megírni, hogy nem szabad ilyet csinálni.” A kislány elment, örült a filctollnak, amit kapott, én viszont kiigazítottam a cikk címét, ami eredetileg az volt, 'hogy „A pékek” és lett „A pékek, meg a pék.” De vajon, hihetem-e, hogy három kislány a pékségben a nagy dagasztótek- nőben táncolt? Ámbár minden megtörténhet. Az esetet szóvá kell tennem. Mindenképpen figyelmeztetnem kell a pékeket és a péket. Volt itt már a kenyérbe sütve egérke és légy. cserebogár és jancsiszeg. Vigyázat, nehogy a kenyérben legközelebb Juliska is legyen. Ezek után már csak azt szeretném tudni, miért jó az a gyermekeknek — ha csak háromnak is —. hogy a dagasztóteknőben táncolnak. De miért is ne lenne jó. mikor olyan ciki* és izgi az egész. Seres Ernő Nagykálló igent mond Bombaként robbant a hír: nemzetközi tranzitrepülőtér megépítését tervezik Nagykálló térségében. Hogyan fogadták a hírt a kállóiak? — ennek nézett utána munkatársunk egy gyors kőzvéleménykutatássaL Jegyzet __3
