Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-23 / 119. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. május 23. Éles vita a kormány elképzeléseiről Fodor látván Gazdasági rendszerváltás is szükséges Antali József nagy tapssal fogadott beszéde után meg­kezdődött a kormányprog­ram vitája. Szabad György bejelentette, hogy a vitá­ban —a házszabályiban biz­tosított jogával élve és az előzetes jelentkezéseket fi­gyelembe véve — meghatá­rozott rend szerint ad szót. A parlamenti pártcsopor­tok kijelölt előadói az aláb­bi sorrendben követték egy­mást: dr. Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szö­vetsége), dr. Kánya Imre Dr. Tölgyessy Péter be­széde elején hangsúlyozta: a rendszerváltás során újalbb fontos mérfödkőhöz étkezett el az ország; meg­ismerhette a hivataliba lé­pő, felelős magyar kormány programját. Az SZDSZ úgy látja: óriási jelentősége van annak, hogy rövidesen meg­kezdődhet a népnek felelős kormányzati munka, az or­szág nehéz helyzetének job­bítása. A továbbiakban remé­nyét fejezte ki: az MDF az SZDSZ-nek a ,megállapodá­sa lehetővé teszi, hogy az országban a kormánypárti és az ellenzéki szerepék vi­lágosan szétváljanak Ki­emelte: a kormánypártok: és az ellenzéki pártok együttesen, felelősségtelje­Kónya Imre nagy jelentő- ségűnek ítélte, hogy a kor­mányprogramban — a föld­kérdéstől eltekintve — tük­röződik a koalíciós partnerek összhangja. Ez a tény — vé­leménye szerint — az egyik legfőbb biztosítéka a koalíció egységének, s a kormány si­keres. összehangolt működé­sének. Mutatja egyúttal azt is. hogy a koalícióban esz­meileg, politikailag egymás­sal közeli rokonságban álló pártok léptek szövetségre. Az erők ilyetén egyesítése nem­hogy gyengíti, inkább erősíti a kormány irányvonalának határozottságát, szemben az egymással távolabb álló pár­tok kényszerházasságával, amilyen például az MDF— SZDSZ nagykoalíció lett vol­na. A továbbiakban a bizalom fontosságát hangsúlyozta a képviselő. Mint mondotta, az intézkedések közvetlen. s gyakran kellemetlen hatását A Magyar Szocialista Párt képviseletében Pozsgay Imre kijelentette: a bizalom annak a politikai szándéknak, köz­megegyezési törekvésnek szól, amelyet Antall József fogal­mazott meg előadói beszédé­ben; a fenntartás a program illuzórikus, a realitásoktól itt- ott elrugaszkodó elgondolása­it illeti, amely szerint a tár­sadalom minden csoportja számára azonnal kivezető utat kell mutatni, miközben erre nincs meg az adottság, a lehetőség. Hiányolta a prog­ramból a bizalom mindkét irányban közlekedő pályájá­nak megrajzolását, azt a fel- tételezést belekalkulálva, hogy a Házban a kormány- párti és az ellenzéki oldalon egyaránt olyan képviselők ülnek, akik részt vettek a rendszerváltozás előmozdítá­sában, s érdekeltek a múlt­Pozsgay Imre (Magyar Szo­cialista Párt), dr. Tárgyán József (Független Kisgaz­dapárt), dr. Orbán Viktor (Fiaital Demokraták Szövet­sége), dr. Füzessy Tibor (Kereszténydemokrata Nép­párt), valamint dr. Fodor István (független képvise­lő). Az Országgyűlés meg­bízott elnöke jelezte azt is, hogy több képviselő szándékozik felszólalni, s számukra úgy adnak szót, hogy egy ellenzéki felszóla­lást egy kormánypárti kö­vet sen vegyenek részt az alapjogok, illetőleg az alap­intézmények alkotmányában, Illetve alíkotmányerejű tör­vényekben való rögzítésé­ben. Ugyanakkor a feilál- lftott mtézményrenriszer fo­lyamatos működtetése, a válságkezelés már a kor­mány joga és felelőssége lesz. Tölgyessy Péter határozot­tan bírálta a program agrár­részét. Végezetül kifejtette: az SZDSZ úgy látja, hogy a kormány vonzó célokat állít az ország elé. ugyanakkor a célok közötti összhang nincs biztosítva. Az SZDSZ ehe­lyett helyesebbnek látta vol­na. ha a parlament elé egy cselekvési program kerül, amely nemcsak száz napra, hanem a elkövetkező négy esztendőre szól. csak úgy lesz képes elviselni a nép. ha elhiszi a kormány­nak, hogy döntései megala­pozottak. s belátható időn be­lül meghozzák a várva várt pozitív változásokat. A de­mokratikus társadalmi beren­dezkedés lesz a legfőbb biz­tosíték arra. hogy ez a kor­mány képes lesz megvalósí­tani szándékait, s be fogja váltani ígéreteit. Bevallott el­fogultsággal tette hozzá: szá­mára a kormányprogram hi­telességét elsősorban ember- központúsága jelenti, amely­ben meghatározónak érzi a Demokrata Fórum által kép­viselt eszmeiséget. Végül utalt a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ kép­viselőjének hozzászólására, amelyből az őszinte bizalom hangját vélte kihallani. Mint mondotta, ez az a bizalom, amelyre nemcsak a kormány­nak, hanem az egész ország­nak szüksége van. béli kölöncöktől való megsza­badulásban. Az MSZP képviselője a to­vábbiakban utalt arra: nem véletlen, hogy némely kor­mányzástechnikainak tűnő, ám vaskos politikai tárgyú kérdésben nagyon is össze­csengtek az előtte felszólaló MDF-, illetve SZDSZ képvi­selők szavai: a két párt kö­zötti paktumból ez közvetle­nül következik. A közjogi problémák közös, tárgyalásos megoldásával a kormányala­kító párt olyan helyzetbe hozott egy nagy ellenzéki pártot, hogy az könnyedén résztvevője a döntési hata­lomnak anélkül, hogy a kor­mányzásért felelősséget visel­ne. Ez pedig — mutatott rá — nem biztos, hogy megfele­lő hozadékkal jár majd a kormánypártok számára. Hozzátette: ez nem zárja ki a parlamentáris kapcsolato­kat, azonban nem biztos, hogy a nagyigényű program­hoz hosszabb távon erre a megoldásra van szükség. Pozsgay Imre végezetül ki­jelentette: a bizalom a leen­dő kormánynak, a fenntartás a belsőleg is ellentmondásos Tárgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt frakcióve­zetője pártja, és a kormány földprogramját magyarázta, népszerűsítette felszólalása első részében, mondván: „ezen az ünnepi napon a sza­baddemokrata képviselők ne távozzanak szomorúan e ház­ból a koncepció meg nem értése miatt”. Kiemelte: a kormány felismerte, hogy Magyarországnak nincsenek aranymezői, ellenben igen nagy adóssága van, tehát ahhoz a kincshez kell nyúl­ni, ami csak hazánk sajátja. S ez jó termőföldünk, párat­lan tehetségű és szorgalmú parasztságunk munkája, amely, mint a történelemben annyiszor, most is képes lesz kivezetni az országot a ka­tasztrófa-helyzetből. Mint mondotta, a program­nak a földtulajdonra vonat­kozó része gazdaságilag ra­cionális, mert valóságos va­gyonúnkkal számol, azzal az ágazattal, ahol a legkisebb beruházással lehet ered­ményt elérni, s amelyben már most is a magántermelők ad­ják a termékek igen nagy há­nyadát. Ugyanakkor politi­kailag is racionálisnak nevez­Orbán Viktor, a Fidesz frakciójának nevében leszö­gezte: szerintük sem a beter­jesztett dokumentum, sem a miniszterek bizottsági meg- hallgaftása nem adott garan­ciákat arra, hogy a most megalakuló kormány képes lesz megoldani az ország ége­tő gondjait. A beterjesztés véleményük szerint nem ütötte meg a kormányprogram mércéjét, ezért is kaphatta az „irány­elvek” megnevezést, utalva arra: nincs kormányprogram, vagy ha van is, az, ami a képviselők előtt fekszik, nem az. Orbán Viktor megjegyez­te : az Alkotmány nem a kor­mányprogram irányelveinek vitáját írja elő, hanem ma­gáét a programét. A beter­jesztett dokumentum nem más, mint tényleírásokat és kívánságokat tartalmazó ki­jelentések laza gyűjteménye — mondotta —, amelyből ép­pen az hiányzik, ami a szö­veget programmá emelhetné, vagyis hogy miképpen jutunk el a jelen helyzetből a kívánt célokhoz. A szöveget súlyos A Kereszténydemokrata Néppárt nevében Keresztes Sándor utalt arra. hogy a KDNP nem vett részt az MDF és az SZDSZ egyezsé­gében. azonban tudomásul veszi, hogy ezt szükségsze­rűen meg kellett tenni: az új kormánynak meg kellett ala­kulnia és működésének sta­bilitását is biztosítani kellett. Ezért pártja elfogadta a meg­állapodást. akkor is. ha nem ért egyet annak minden pont­jával. Példaként említette, hogy programjukban nyíltan állást foglaltak a köztársasá­gi elnök népszavazás útján történő megválasztása mel­programnak szól. Az MSZP konstruktív ellenzékkel kí­vánja a programhoz való vi­szonyát alakítani, s egy em­bercentrikus politika jegyé­ben működő törvényhozás létrehozásáért munkálkodik. Ebben kérte a képviselők együttműködését. te az elképzeléseket, mert miként az államberendezke­désben, a mezőgazdaságban is így jöhet létre a többha­talmi struktúra. Az 1947-es tulajdoni állapotok visszaál­lítása abból a szolgasorból fogja kiemelni a parasztsá­got, amelybe annak idején az erőszakos tsz-esítés taszítot­ta — jelentette ki. Szorgalmazta az ország el­maradott térségeinek erőlte­tett ütemben történő fejlesz­tését, majd arról szólt, hogy halaszthatatlan tennivaló a legszegényebb néprétegek felemelkedésének segítése, hozzátéve: a kiemelkedően nagy és a rendkívül csekély jövedelműek helyzetét együtt- kell napirendre tűzni. Pártja nevében arra kérte a kor­mányt, hogy az államigazga­tás átszervezése során kerül­je el a kormányzati munká­ban fenyegető fennakadáso­kat, mert — mint mondotta — a minisztériumokban, a tanácsoknál már ma is alig- alig dolgoznak. Végül „Isten áldását, a magyar nép oda­adó segítségét, a Parlament jóváhagyását” kérte „e cso­dálatos kormányprogramra”. belső ellentmondások feszítik, nem ismerhető fel benne egy­értelmű kormányzati kon­cepció, és teljességgel hiány­zik belőle a világos preferen­cia-sorrend. Ügy vélte: jog­gal tehető fel a kérdés, mi a biztosíték arra, hogy nem olyan jószándékú kívánságok és ígéretek soráról van-e szó most is, mint amilyeneket már számtalanszor lehetett hallani ebben a házban, ko­rábbi kormányok stabilizálá­si és kibontakozási program­jaként. Kifogásolta: s kor­mány úgy kér bizalmat, hogy nem mondja meg, ez a bi­zalom mire alapozható. Nem tartotta elfogadható­nak azt az érvet, hogy ezt azért nem dolgozták ki ed­dig. mert erre nem volt ele­gendő idő. Csalódottak a fiatal de­mokraták, akik — bár szán­dékuk szerint a konstruktív ellenzék szerepét kívánják betölteni a parlamentben —. most kormányprogram hiá­nyában nem tudják, hogyan lehetnek konstruktívak. lett. a megállapodás viszont mást tartalmaz. Leszögezte: a KDNP nem vallási, vagy felekezeti, hanem világnézeti párt, amely azt vallja: a tár­sadalomnak. az államnak és a gazdasági életnek egyaránt az emberi személyiséget kell szolgálnia. A kormányprogramot ele­mezve kiemelte: a szociális és egészségügyi ellátási rend­szer megújításának szüksé­gessége megfelel a keresz­tény világnézeti programnak. Hiányolta azonban, hogy az előterjesztés nem tér ki a hitoktatás és az erkölcsi ne­velés kérdésére. A független képviselők ál­láspontját Fodor István fej­tette kú. Véleményünk szerint a a nemzeti megújhodás prog­ramja szempontjából kiegyen­súlyozott, szélsőségektől mentes. Ez a program egyide­jűleg ígéri meg a gazdaság élénkülését és a szociális bi­zottság erősödését. Ez a szo­ciális piacgazdaság lényege, amely a gazdaságilag stabi­labb, és a szociális ellátási rendszer szempontjából fej­lettebb országokban mű­ködőképes, távlataiban pe­dig hazánk számára is elfo­gadható — hangoztatta. Az elvi alapon vitatható ponto­kat sorolva említette azokat az elképzeléseket, melyek egyidejűleg tartalmaznak in­flációgerjesztő és -fékező in­tézkedéseket, vagy azokat a koncepcióban meg nem je­lölt kiadásokat, amelyek a ■költségvetés számára több­letterhet jelentenek. örvendetesnek ítélte, hogy adottnak látszik azt a komp­romisszumkészség, amelyet A Hazafias Népfront má­tészalkai bizottságává május 21-én megtartott ülésén arról szavazott, hogy nem azonosulnak a megyei bi­zottságnak azzal a dönté­sével, mi szeriint 'kimondták a testület megszűnését Ügy ítélték meg; az appa­rátus megszűhnet, de a moz­galom értékes elemeinek tovább kell élnie, ezért a maguk részéről megvárják a kettészakadt országos nép­frontkongresszus másodjlk fordulóját, és azután dönte­nek sorsukról. (Részlete­sebb beszámolót egy későb­bi számumikbian közlünk.) Itt fogadták el a hozzá­járulást két alapítvány­hoz. A II. világháborús em lékmű elkészítéséhez a nép- frontbiizottság ötezer fo­rintot utal át. Lehetőség A IX. Dante-biennálé díj­kiosztó ünnepsége Ravenná- ban a városházi fogadással kezdődött a közelmúltban. A művészek reneszánsz ruhába öltözött városi polgárok kísé­retével vonultak a minorita bazilikába, ahol Paul Pon- pard bíboros megszentelte Georg! Frangulján szovjet szobrászművész szentélyben felállított alkotását. Frangulján 1982. és 1986. években a sóstói művésztelep díjazottja volt, ő készítette a Tanácsköztársaság tér név­adó utcatábláját. Feszületé, stílusban jól illeszkedik a kö­zépkori puritán templombel­sőbe. A Szovjetunió művészei először vesznek részt hivata­losan a biennálén. Mind számban, mind a művészi ki­fejezés sokszínűségében és színvonalában jelentősek. Az idei fődíjat II. János Pál pá­pa' színarany érmét szovjet művész kapta. A Kínai Nép- köztársaságból négyen szere­pelnek. szintén első alkalom­mal. figyelemre méltó alko­tással. A harminc országból kiállító négyszáz művész kis­plasztikái és érmei a látoga­tóban maradandó élményt hagynak. Az időszaki kiállí­tás mellett most már a nagy- közönség is látogathatja a Dante központ rendkívül ele­gánsan rendezett kisplaszti­kái és éremgyűjteményét, ahol az évek során díjazott a konmányaóhaitóeág, a tár­sadalmi, gazdaságii stabili­tás, a már végbement poli­tikái rendszerváltás alapján a gazdasági rendszerváltás végrehajtása követel meg az ország hatalmi tényezőit®. Végezetül hangsúlyozta: a mdndszterélinök-váilasztás- hoz bizalom kell, és a füg­getlen képviselőik: bizalmat szavaznak Antall Józsefinek, a kormányprogram irányel­veit nem vitatják. Végleges álláspontjukat azonban a részleteik kidolgozásaikor alakítják majd ki, s szava­zataikkal juttatják kifeje­zésre. ★ A független képviselők álláspontjának meghallgtá- sát követően az elnöklő Sza­bad György 19 óra előtt néhány perccel a kormány- program vitáját felfüg­gesztve az ülésnapot 'bezár­ta. A képviselők szerdán reggel 9 órakor folytatják munkájukat. van arra, hagy aki ebben érdekelt, befizethet a városi tanács egyszámlájára az OTP 806-402684-0653 ^zám- liaszámon. Megrázó ügyben is állást foglaltak a bizottság tagjai, illetve kérik a ióérzésű em­berek segítségét. Egy most négyéves kislány 1986-ban koraszü lést követő oxiigén- túladagolás miatt elveszí­tette a szeme világát. Szü­lei hírül vették, hogy Köln­ben egy orvosprofesszor ha­sonló betegséget egy-két műtéttel sikeresen gyógyít. A népírontbiacvttság ötezer forintos alapítványt tett, hogy a műtét költségéi meglegyenek. Hozzájárul­ni az OTP 806-293-as csekkszámláján lehet Máté­szalkán. alkotások mellett vásárlás, adományozás által összegyűj­tött több ezer darabból vá­logattak ezernél többet a rendezők a tárlókba és posz- tamensekre. Itt láthatók Se­bestyén Sándor kisplasztikái, köztük az előző biennálé dí­jazott alkotása is, Tóth Ben­ce érme és Tóth. Sándor ér­mei és kisbronza. Az idei biennálén Adorján Endre. Lantos Györgyi és Máté István — utóbbiak Sóstón U980. és 1981-ben dol­goztak — kaptak aranyérmet. Albert Ildikó bronzérmet. Sóstói barátaink közül két szlovák művész Gáspárova lllésova és Marian Polonsz- ki kapott ezüst- és aranyér­met. A nemzetközi zsűri tag­ja volt Georgi Frangulján és Anna Praxmajer is. Romá­niát az idén is az a Lukácsi úr képviselte, aki két éve harcosan kiállt Sebestyén Sándor harmadik díja mel­lett a zsűritagok többségének azon véleményével szemben, mely a román művészt tar­totta arra érdemesnek. Vé­gül is így lett a román má­sodik. Sebestyén harmadik. Az idén is megnyilvánult, hogy más nézete van a mű­vészetről. mint a magyar ki­állítóknak. Vajon csak a művészetről? Vajon történt valami Romá­niában decemberben? A biennálén Sebestyén kisplasztikái mellett Nagy Lajos éremmel szerepelt. (Magyar Demokrata Fórum), Tttlgyessy Péter H célok vonzóak, az összhang hiányzik Kónya Imre Hitelt a szándék beváltása ad PozsgayImre Bizalmunk a kormánynak szil, fenntartásaink a programnak Torgyón Jónet II parasztságot a földprogram szabadítja fel Orbán Viktor Kívánságok laza gyűjteménye a program Kereszteo Sándor Középpontban az ember áll Mátészalkán kitart a népfront Ravennai érmeseink

Next

/
Oldalképek
Tartalom