Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-14 / 111. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. május 14. Horgászparadicsom Tiszavasráriban A hét végén már kipróbálhatták szerencséjüket azok, akik ellátogattak a tiszavasvári Al­kaloida most átadásra került horgásztavára pecázni. A Királyéri Vízgazdálkodási Társu­lat üzemeltetésében az Alkaloida gyár beruházásával 1,5 millió forintot fordítottak a tó korszerűsítésére. A korábbi területet 3,4 hektárra növelték, mélyítették a tavat, ponty, kárász, keszeg, pettyes busa és amur telepítésével intenzív horgászásra tették alkalmassá. A Keleti-főcsatorna mellett létesített horgászparadicsomot napi jeggyel bárki igénybe ve­heti reggel 6 órától 19-ig horgászengedély birtokában. A bekerített területet télen a vá­ros fiataljai korcsolyázásra használhatják. (E. E. felv.) Megosztott kezelői jog—kérdőjelekkel 'V Vi A pártvagyon új gazdái Hosszú Ideig úgy volt, hogy minden az enyém, s „ezt nektek”, aztán a békesség kedvéért: ezt nektek, ezt nekem. Ma pedig „hé, akkor mi marad nekem?" A panaszra, úgy hiszem semmi ok, hiszen a valami­kori állampárt utódszervezete a vagyonból annyit tart meg, amennyit akar, illetve amennyit politikai vetélytár- sai engednek. A nemzet már amellett voksolt, hogy szá­moljon el a teljes vagyon­nal; az erre vonatkozó mi­nisztertanácsi rendelet azon­ban csak azokra az ingatla­nokra terjed ki a vagyonnak csak azt a részét érinti, amit a valamikori állampárt át­adott, igaz, térítés nélkül. Az új „tulajdonosok” (akik a ke­zelői jogot kapták meg: a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium, illetve az Igaz­ságügyi Minisztérium a helyi önkormányzati szervekkel megosztva. Nyíregyházán a legkritiku­sabb pont a város központ­jában magasodó valamikori székház. Hosszas alkudozá­sok, tárgyalások folynak ar­ról, milyen arányban osztoz­zon rajta három kezelője, ki melyik szintet kapja, kié le­gyen a reprezentatív harma­dik szint, ki kivel hajlandó egy épületben lenni, illetve mi legyen a jelenlegi hasz­nálóival. Problémát okoz az, hogy a minisztertanácsi ha­tározat az Igazságügyi Mi­nisztérium és a helyi önkor­mányzat megosztott kezelői jogát tartalmazza. Ez ellen­tétben áll a földtörvény ide vonatkozó részével, amely nem teszi lehetővé ebben az esetben a megosztott kezelői jogot. Az MSZP egy szintet meg­tartott magának, négy a me­gyei városi tanácsé, öttel az Igazságügyi Minisztérium rendelkezhet. A bíróság köl­tözik ide, vagy az ügyészség. A tanács a városi földhiva­talt helyezné el itt, de még várni kell a statikai vizsgá­latokra, hogy az épület el­bírja-e a hatalmas irattári anyagot. Kérdéses, hogy lehet-e egy épületben valamelyik párt szervezete, s mondjuk a po­litikamentes ügyészség? (Ezért lenne jó, ha az MSZP kapna (s elfogadna) valahol máshol egy ingatlant a szék­ház egy szintje helyett, ame­lyen a SZABISZ-szal kell most megosztoznia. így elke­rülhetők lennének azok a pol­gári perek is, amelyek most „ott lógnak a levegőben”. Az MSZP ugyanis több helyisé­get bérbe adott korábban, amelyek az átadás után a tanács fennhatósága alá ke­rültek. Most fél kell monda­ni a bérlőknek, akik termé­szetesen kártérítést követel­nek. A nyírbátori gondok ha­sonlóak. A Szabadság téren a városi tanáccsal szemközti kétemeletes épületbe könyv­tár költözne, s itt kapná­nak helyet a művelődési kis­közösségek is. Jelenleg azon­ban az áfész használja az épületet, s természetesen az MSZP-nek és a BABISZ-nak is van benne irodahelyisé­ge. Megegyezés kérdése, hogy a féléves felmondási idő alatt találnak-e megoldást. Tuzséron a falugyűlés egy­hangúan arra szavazott, hogy egy gyógyszertárat látna szí­vesen az egykori pártiroda helyiségében. A gyógyszertá­ri központ a környék jó el­látottságára hivatkozva nem vállalta állami gyógyszertár létesítését. Magánvállalkozó sincs rá. Az ötletek sorjáznak — napközis konyha, fogorvo­si rendelő, csecsemőgondozó —, de a döntést' márkáz 'új önkormányzatra bízzák. Kemecsén döntés már van — óvoda lesz — csak pénz nincs még elég. A Művelődé­si Minisztériumhoz küldött pályázatukra júniusban vár­ják a választ. Nagykállóban már feb­ruárban lekerült a napirend­ről ez a kérdés, s megnyug­tató megoldás született. A rendőrség vette birtokába a régi párthelyiséget. (tapolcai) Szakma egy év alatt Gysrs-gépfré tanfolyam kismamáknak A kereskedelmi szakközép- iskolában meglévő tárgyi és személyi feltételek megéret­tek arra, hogy a hagyomá­nyos nappali és levelező ok­tatás mellett részt vállalja­nak a képzéssel szemben tá­masztott új igények kielégí­téséből. A tárgyi feltételek közül kiemelhető például, hogy szépen alakuló számítógép- parkja van, ebben az évben felszerelik az iskolát írógép­oktatásra alkalmas eszközök­kel, és nem utolsósorban, hogy ők üzemeltetik tanszál­lodaként az MSZMP volt megyei vendégházát. Ha más oldalról közelítjük a témát, érzékelhető volt, hogy a felnőttképzéssel, -ok­tatással kapcsolatos feladato­kat ellátó szervezetek hihe­tetlenül magas összegeket akarnak a rászorulók zsebé­ből kihúzni. Ezért már eb­ben az oktatási évben ol­csóbb és kedvezőbb lehető­séget teremtenek mindenki számára ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági felnőtt szak- képesítés előkészítő tanfo­lyamok szervezésére. A vállalkozói szférában az új adórendszerrel, a piacon- maradás szabályaival, az ár­képzéssel kapcsolatos képzés szervezésére vállalkoznak. Felsőfokú ismereteket nyúj­tó tanfolyamokat szerveznek olyan területeken, ahol Sza­bolcs-Szatmár-Beregben, vagy a szomszédos területe­ken erre igény mutatkozik. Középszintű ismereteket nyújtó tanfolyamokat szer­veznek ebben az évben a boltvezetők, az üzletvezetők számára képesítést biztosító rendszerben. Üjdonságként és kísérletképpen a nyolc általános iskolát végzett, de továbbtanulni nem tudó gye­rekek számára, akik elköte­lezettséget éreznek a keres­kedelmi munka iránt, egy­éves periódusokban abc- profilban, zöldség-gyümölcs szakmában, büfé-, italáru-el­adó szakmában ágazati szak­munkásvizsgára felkészítő tanfolyamokat szerveznek. Űj dolog, hogy a gyesen lévő kismamák gyors-gépíró is­meretek szerzésére jelent­kezhetnek és képesítést is szerezhetnek róla. Nagyon kevés a megyében a nyelvtudással rendelkező szakemberek száma, holott ma azok érvényesülnek iga­zán, akik nyelvet, nyelveket beszélnek. Elhatározták ezért, hogy a megyében néhány helyen a meglévő mellett ol­csóbban és intenzívebb for­mában szervezett tanfolya­mokkal elégítik ki az igé­nyeket. Megfiatolodik a hodásii kápojno Faipari üzem cigány munkanélkülieknek Hazánk egyik legjelentő­sebb oláh cigányok lakta te­lepülésén, Hodászon is meg­alakult május 12-én a Ma­gyarországi Cigányok Kultu­rális Nemzetiségi, '.Szövetsé­gének nagyközségi szerveze­te. ; ™ A zaszkjbontó , közgyűlésén! Farkas Kálmán, az MCKNSZ Szabóks-Szatmár-Bereg Me­gyei Szövetségének elnöke adott átfogó tájékoztatót, a mozgalom helyzetéről, fejlő­déséről, szólt a legközelebbi hármas feladatról; a cigány etnikum nemzetiségi, identi­tástudatának, a nyelv, a kultúra, a hagyományok ápo­lásáról, valamint arról, hogy a munkanélküliség már nem rém, hanem valóság. A szövetség és szervezeteinek fontos teendője a munkanél­küliség csökkentése. Ezért ■kezdeményeznek vállalkozá­sokat. Jó ütemben haladnak a tárgyalások az Iparker Kisszövetkezettel arról, hogy Szaboks-Szatmár-Bereg ar­ra ! álkalmás településén fa­ipari üzem l'éjtésíüljön ki­mondottan cigány munkanél­küliek foglal ÜoZtatására. Most végzik á irriégfélelő üze- mi telepihely kijelölését. Eb­ben jó esélye van Hodásznak. Rézműves Mihályné, a me­gyei szövetség elnökségének tagja, a szervezőbizottság vezetője ismertette a hodászi szervezet idei munkaprog­ramját, melyiben feladatokat határoznak meg a gyerekne­veléstől kezdve egészen a ká­polna felújításában való részvételig a cigányóvoda gondjainak megoldásáig, az öregek otthonának a létreho­zásáig. — A tumultus a zsebtolva­jok paradicsoma — hallom Hidegkúti Miklós főrendész­től. — A bűnözők új mód­szere: az idősek, nagy cso­maggal és vagy gyerekkel utazók vonatra szállásakor udvariasságot színlelve fel­ajánlják segítségüket, s köz­ben az illetőt megszabadítják a pénztárcájától, táskájától. Aztán gyakori, hogy nem túl bizalomgerjesztő kinézetű emberek pénzt kunyerálnak. — Egyik ismerősöm felve­tette. hogy az árusok a vá­rótermet annyira elfoglalják, hogy egy rendkívüli ese­ménynél a tömeg a helyisé­get túl hosszú idő alatt hagyhatná el — vetem köz­be. A kalauzra támadtak — Ez valós gond — em­líti Zsadányi Gyula ügyele­tes vasúti tiszt. — Meg az is, BETÖRŐ A VILLÁMHÁRÍTÓN hogy a magyar, szovjet, ro­mán és lengyel állampolgá­rok az állomáson található vasúti kocsikat olykor szál­lodával. olykor háremmel, olykor pedig nyilvános vé­cével tévesztik össze. A jegy nélkül utazók pedig nem egyszer a kalauzra támad­nak. Például a múltkor az egyiket ki akarták dobni a vonatból. Szerencsére a kol­légának a vészféket sikerült meghúznia. Az ügyeletes tiszt irodájá­nak ajtaja hirtelen kinyílik, s azon egy riadt tekintetű, szőke férfi szinte beesik. Öt két másik követte. Kiderült, az első a helyiségbe bemene­kült. mert meg akarták ver­ni. Szabó Mihály törzsőrmes­ter kutyája élénken figyel, a rendőr pedig a váratlan ven­dégeket hallgatja. Vitte a bundát Az olykor hangoskodássá fajuló beszélgetésből a kö­vetkezőket hámoztam ki: az ajtón legelőször belépő fia­talember az utcán valamelyik nap találkozott a mostani ül­dözőjével. akinek elmondta, hogy éjszakára szállást keres. Erre a „cimbora” közölte: nála aludhat, de vegyen egy üveg bort. Ez megtörtént, s a vendég az illető házának konyhájában egy bundára lefeküdhetett. Azonban a II bolondok aranya Van esy kedves ismerősöm, akitől rettegnek a baráti kör dohányosai. Egyszerű, a lé­szokást elősegítő módszerei­vel a világból ki tudja ker­getni a füstrudacskák sze­relmeseit. Van. amikor csak a hamutartóban pihenő ciga­rettát likvidálja, ám a leg- idegszaggatóbb akciója a szájból kivétel. Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) módszerei sok­kal békésebbek. Kampányai közül a himlő elleni hadjá­rat végződött a legnagyobb sikerrel. A dohányzás ke­ményebb diónak bizonyul. Az emberek nem félnek annyira a dohányzás következmé­nyeitől. mint akár a himlő, akár az AIDS esetében. Pe­dig szolgálhatunk itt is elret­tentő adatokkal. A tüdőráknak majdnem ki­zárólagos oka a dohányzás, de az idült hörghurutban, tü­dőtágulásban. illetve a szív­ós érrendszeri megbetegedé­sekben is része van. De mivel ma a gazdasági érvek csak a mérvadók, amellett, hogy a dohány a bolondok aranya, tisztes hasznot hoz az államkasz- szának. érdemes utánaszá­molni. mennyivel több ki­adást jelent. Korai halálozás, ápolási és kezelési költségek, munkahelyi hiányzás, terme­léskiesés. a gondatlanság tűz­esetei. Az. hogy a fiatalok a leg­többet dohányzók, felesleges mondani. De az már feltűnő, hogy a húsz év alatti ciga­rettázó lányok száma egyTe nő. Erről a füstmentes ifjú­ságnak az a véleménye, hogy kiábrándító lehet a sze­relmes májusi éjszakákon egy hamutartóval csókolóz- ni. . . Nem véletlen, hogy ez a korosztály a legveszélyezte­tettebb. A gyermekek és a serdülők a hirdetések áldo­zatai ; ezek hol hízelkedő, hol elkápráztató képet fes­tenek. dohányfüstbe burkol­tan. Lovaglástól a vitorlá­zásig, videóreklámok sugall­ják, hogy a dohányzást úgy fogadják el. mint társadalmi rangot. Egy hanyagul száj­szögletbe vetett cigi. s Jean- Paul Belmondo áll velünk szemben. Némi változás azért már érezhető a dohányzás megíté­lésével kapcsolatban. A szenvedélyének áldozatául esett — ha már leszokni nem tud — legalább a legki­sebb kárt okozót szívja. A füstszűrös cigaretta az utób­bi harminc év alatt a kurió­zumból majdnem kizáróla­gossá vált. A Munkás. Szö­vetkezet. Fecske. Symphonia, Kossuth. Románc korszaka már a múlté. Ma már C-vi- tamin csöpög a füstszűrőből. A WHO kampányának kö­vetkező állomása, a május 31-i dohányzásellenes világ­nap, amelynek hazai szerve­zője az Egészség Forrás Ala­pítvány. (tapolcai) táskájában lévő farmerrrad- rágja a házigazdához került, akik azt eltették. (Az irodá­ban tartózkodó másik férfi ezt hevesen cáfolja.) Szóval a bundát a vendég magával vitte, melyet a szállásadó kö­vetel vissza, amit ha tehet­né. talán ökölcsapásokkal is nyomatékosítaná. Az üldözők távoznak, s búcsúzóul a félő embernek azt mondják: „Gye­re ki nyugodtan, nem bán­tunk. Jegyezd meg: csavargó a csavargót nem bántja, és tőle nem is lop.” Álom, bűzben Az irodában maradt rette­gő embertől megtudtam, hogy kőműves, s jelenleg egy kisiparosnál dolgozik. Töb­ben megkérdezték tőle: in­nen hová megy. meg egyálta­lán: mit vár az élettől? A 30 éves fickó (többnek néz ki) közli: albérletet keres, s ké­sőbb a kedvesével elmegy a megyéből. Egyébként elvált, két kislánya van. Talán ez az ember még megállhatna a lejtőn. De va­jon sikerül-e neki? Mint a foglyul ejtett madár a ki­nyíló kalitkaajtón — oly siet­séggel surran el. Hidegkúti Miklóssal. Zsa­dányi Gyulával és Szabó Mi­hállyal állomási körútra in­dulunk. A várótermi pado­kon toprongyos, szerencsét­len emberek elviselhetetlen bűzben alszanak. Vajon mi­ről álmodnak? Kinek hiá­nyoznak és hová. kihez me­hetnének? A kutyás járőr láttán az állomás előtt álló árusok kezdik összekapkodni holmijukat. — A múltkor egy betörő a tetőre akrobata módján, a villámhárítón mászott fel. majd onnan a szellőzőaknán keresztül az utasellátóba — mesélik. — De elfogtuk. — A pályaudvaron olykor megjelennek a zugitalmérők is — mondják. A sínek birodalmára le­száll az est. Ha millió gond­dal. problémával is. de ismét eltelt egy nap ,.. Cselényi György Hárem a vagonoWbarW

Next

/
Oldalképek
Tartalom