Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-14 / 111. szám
1990. május 14. ÍCelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol Nábrádi Lajos újságíró Megnőtt a föld értéke, felszöktek a telekárak, sokain ingatlanokba fektetik pénzlüket. Megyénkben mindenütt kevesebb tanácsi lakás épül, de a magánlakást építők száma több helyen megnöve- kedett. Változott jó néhány építkezéssel kapcsolatos jogszabály, és újabb jogszabály- módosításokra kell számítani. Ajánlatos hát minden építkezést időben előkészíteni. Az előkészületek alatt a terv, az engedély, az építőanyag és kivitelező beszerzését kell érteni. Egy kisvárdai olvasónk telefonon Érdeklődött: építési, felújítási munkálatoknál általában mennyi ideig kell várni, s ha egy jó hónap múlva sem érkezik meg az engedély, elkezdhető-e az építkezés. A válasz egyértelmű: általában 30 napon beliül intézik az ilyen ügyeket. Ám ha a 31. napon sem jön meg az engedély, nem kezdhető el az építkezés. Ebben az esetben érdeklődni kell a tanács illetékeseinél. Előfordult ugyanis, hogy a kivitelező — aki mindent vállalt — elfelejtette az engedélyt megkérni a tanácson. Gégény István nyíregyházi- olvasónk érdeklődő levelében ez állt: „Nyírszőlősön az Izabella és a Csabagyöngye utca közötti területen évtizedek óta utat tervez nyitni a nyíregyházi városi tanács. A jelzett területen lévő ingatlant (16657/ 2 Hrsz.) gyermekeinkre Írattuk, azzal a szándékkal, hogy a fiatalabb ott lakást épitsen. Szerettük volna a telek megbontását elvégezni. A tanács műszaki osztálya nem engedi. Szeretnénk elkezdeni az építkezést, ezért is közmüvesítettük a területet. A jogalkotók nem véletlenül alkalmazzák a szorgalmi jog fogalmát. Addig, amíg a tanácsnak nincs pénze az út megnyitására, a szorgalmi jog alkalmazásával á terület megbontható Tehetne, az építkezés is megkezdődhetne.” A levelet továbbítottuk a városi tanács illetékes osztályvezetőjének. A válasz: a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a telek megbontását. Egy fiatalember, ZámbO András kérdezte: sok papírmunkával jár-e a házépítés? Lakóépülethez a tervdokumentációt 2—3 példányban kell elkészíttetni. Az engedély kéréshez a mellékletek: műszaki leírás, műszaki terv, helyszírurajz, alaptérkép másolat és a tulajdoni lap. Lakóépület engedélyezéséhez okmánylbélyeg nem kell. Melléképület kivitelezéséhez az előbbi okmányokat kell a tanácsra benyújtani, de itt a tulajdonjogot elég szóban igazolni. Ám melléképületnél az illeték száz forint. Üzletek, műhelyek, óla'k építésénél is ez a helyzet, itt használatbavételihez kettőszáz forint illetéket kell leróni. Nyírteleki telefonálónknak is válaszolunk, amikor közöljük: ólak és más gazdaságii épületek építése a szomszédok érdekeit nem sértheti! Jár-e kártalanítás, ha valakinek a földjéből „elcsípnék” útépítés, vagy útszélesítés miatt? — kérdezte egy magát megnevezni nem kívánó telefonálónk. A válasz: eddig a földterület 2 százaléka kártalanítás nélkül elvehető volt, hiszen az útépítés eleve közérdeket feltételez. Egy új rendelet a régit eltörölte, újabban jár a kártalanítás. A benyújtott igényre a tanács fizet, ám az adófizetők közös kasszájából! Az új rendelet tehát nem a közösséget, hanem az egyéni érdeket szolgaija. Itt említjük, hogy újabban az úgynevezett tilalommal terhelt ingatlanak esetében is benyújtható a kártalanítási igény. Ha például a tanács ilyen területen bölcsődét akar építtetni, igény szerint fizetni kell a forgalmi érték 20 százalékát kártalanítás címén. (Még egy új rendelet, amely nem egészen közösségpárti.) Nagy Sándor sóstóhegyi olvasónk érdeklődött: a hiány- cikknek számító építőanyagot elő lehet-e jegyeztetni valahol. A nyíregyházi ÉPÍTEK előjelzéseket felvesz, de jogi kötelezettség nélkül. Ám ha megérkezik az áru, még házhoz is szállítják az ÉPÍTEK- esek. ur síg «: Tomasovszkí István nyíregyházi olvasónk arról faggatta az újságírót: mikor, kinek jár helyettesítési díj? Egy vállalati jogtanácsos válasza: Ha a dolgozó munkakörének ellátása mellett távollévő dolgozót helyettesít, s ez idő alatt az eredeti munkaköre ellátásán félül jelentős többletmunkát végez helyettesítési díj illeti meg. A helyettesítési díj már az első naptól, jár. A SZAEV egyik szakmunkása kérdezte: kártalanítás esetén figyelembe vehetők-e szociális körülmények? Nem, mert a jogszabály kimondja, hogy a dolgozó leltári felelősséggel tartozik a rábízott nagy értékű szerszámokért. S ha a szerszám eltűnik (például egy fúrógép), akkor a dolgozónak a mai áron kell fizetni. A munkáltató, vagy a vállalati munkaügyi döntőibizottság méltányossági okokból nem csökkentheti a kártérítést. Listáról jutottak a parlamentbe (6.) Korparancs: türelem s munka A Magyar Demokrata Fórum nyírkátaí szervezetéről a múlt esztendő kora tavaszán hallottunk először. A hírek csak soványán csörgedeztek, csupán annyit sikerült megtudnunk róluk, hogy majd hetven fővei a Tiszántúl egyik legerősebb csoportját hozták létre, s meghatározó egyéniségük Nagy István, a helyi körzeti orvos. Alapszervezetük közben százharminc főre nőtt, — alig ezernyolcszáz lelkes faluról van szó! — dr. Nagy Istvánból pedig országgyűlési képviselő lett. Nagyot változott azóta a világ Kátán is, egy azonban változatlan maradt: a helyiek nemcsak a testi bajaikat panaszolják el az orvosuknak, dé legtöbbször a lelki kínjaikról is beszámolnak. — így volt ez régen, már az apám idején is — mondja a kátai doktor, akinek az édesapja is Nagy István volt, s hogy a hasonlóság teljes legyen, maga is kátai orvos. — Én magam ugyan Debrecenben születtem, de mindig Rátáinak vallottam magam, hiszen hároméves voltam, mikor a szüleim idekerültek. Itt töltöttem a legfogékonyabb éveimet, így aztán az egyetem elvégzése után a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy vissza-, azaz hazajöttem. Igaz, közben édes- apámékat Kisvárdára helyezték; de nekem a -szülőföldet ezek' az ablak előtti vén fák, a kert alatti szélfútta homokdombok jelentették. Több mint húsz esztendő telt a hazatérés óta, és soha meg sem fordult a fejében, hogy más, kényelmesebb állást keressen. Ám hogy ezt érdemként tüntessük fel, talán ő tiltakozna, a legélénkebben. Mint „a beszélgetésünk kezdetén említette, boldogan Vállalta a vidéki életformát, s ha negdj,’ isten valami miatt kénytelen volna elhagyni Nyírkáiát. akkor is csak egy hasonló sorssal megáldott, — megvert községet tudna elképzelni további munkásságának helyszínéül. Ám a költözésről szó sincs, annak lehetősége csupán a krónikás fejében fordult meg, miután bátorkodik állítani, hogy nagyjából ismeri a mai falun élő értelmiség egy részének törekvéseit. — Én nem a városba vágyakozásukban látom a legnagyobb gondot, hanem a passzivitásukban — sommázza véleményét Nagy István. — Nem kétlem, hogy az elmúlt idők elvették az emberek kedvét a politizálástól, de hogy most is sokan bezárkóznak .,. ? Hát ezt bizony én nemigen értem. A mi pártszervezetünk rendkívül szerencsésnek mondhatja magát, hiszen abban előfordul minden rangú és korú ember, akik zokszó nélkül hajlandók áldozatot is hozni településükért, de mi lesz azon falvaknak a sorsa, ahol az értelmiség sem akarja, legfeljebb óhajtja a jobtanácsokat is adtam, de nem politizátlam. Hiábavalónak tartottam. A közvélemény úgy tartja, hogy a magyarországi ellenzéki mozgalom a lakitelki találkozón bontott zászlót. Lehet. Ám nem feledkezhetünk meg egy korábbi, hodá- szi eseményről sem. A nyír- meggyesi Czine Mihálynak itt a szomszédban élt a rokonsága, s a neves irodalomtörténész három évvel ezelőtt ide hívta meg a barátait, eszmetársait, hogy közösen elemezzék az ország helyzetét. Csoóri Sándor, Csurka István, Lezsák Sándor . . . A hodászi találkozóról kevesen tudnak, Nagy István most is mélységesen fájlalja, hogy ,ő is csak későn szerzett tudomást minderről. Egy bat...!? Ismét magukra maradnak e kisközségek? Levonult már a nagy délelőtti „beteghullám”, s a csendben azon elmélkedem, vajon mi késztethet egy körzeti orvost, s fogszakorvost arra, hogy. politizálásra adja a fejét. Nem elég neki ellátniuk kátai betegeket, rá- 1 adásként még a fogfájással hozzáforduló nyírmeggyesie- : két, hodásziakat, kántorjáno- siakat is, pont e rengeteg nyűggel járó közszereplés hiányzott még neki ? Hogy megértsük a mát, kénytelenek vagyunk újból visszakanyarodni a múlthoz. — Ha akarom sem tudtam volna magamat visszatartani a politizálástól, mégha későn is kezdtem. Az ötvenes éveket gyermekfejjel éltem át, ám annyira azért már nem voltam tudatlan, hogy ne emlékeznék a jelentősebb eseményekre. Volt a mi családunkban állítólagos kulák, s tényleges református lelkész, „malenkij robotra” elhurcolt, s Romániába szakadt nagyszülő ... szóval minden, mellyel nemigen volt tanácsos büszkélkedni. Szegény apámat is sokáig zaklatták ezek miatt, s mikor egyszer egyetemistaként szóvá tettem e teljességgel abnormális jelenségeket... hát a majdani diplomám látta kis híján a kárát. Ezért húzódtam én vissza később mindenféle közszerepléstől. Gyógyítottam a betegeket,-----------------------------------------rrtfidő után aztán személyesen kereste fel Lakitelken Lezsák Sándort, ö győzte meg végül a nyírkátai körorvost, hogy félbe kell szakítania a húsz éve tartó hallgatást, az ország cselekvő embereket kíván. — Pár hét múltán aztán Lezsák viszonozta a látogatást, és nem sokkal később megalakítottuk a helyi csoportunkat is. Nem túlzók, tömegesen jelentkeztek hozzánk az emberek. S talán elhiszik, mindenféle önős szándék nélkül. Azt akarták, akartuk csupán, hogy ez a rohamosan fogyatkozó fala végre megtalálja önmagát. Hogy végre a saját kezünkbe vegyük sorsunk irányítását. Az MDF kátai szervezete kezdettől fogva hangsúlyozta a radikális változtatásokat, de minden szélsőségtől mentesen. Az isten mentse meg a településeket az olyan emberektől, akiket az elvakult gyűlölet irányít — tartották. — Még ha elcsépeltnek is tűnik, nem mondhatok mást: nyugalomra, összefogásra van szükség. A sérelmeket gyógyítani kell. de az esztelen megtorlás az ország végét jelentené. Türelem, s munka — ezeket parancsolja most a kor. A fogalmak ismerősek, de hinnünk kell abban, hogy most' az egyszer meghozzák majd a gyümölcsüket. Balogh Géza Az MKOE nyíregyházi helyi csoportjának volt szombat és vasárnap kaktusz-kiállítása az MVMK-ban Nyíregyházán. A kiállításon csak magán kaktuszgyűjtők mutatták be szebbnél szebb virágaikat. (H. P.) Egy közelmúltban tartott megbeszélésen, ahol az ünnepi könyvhét rendezvényeit egyeztették, a legtöbbször elhangzott két szó az volt. hogy kellene és pénz. Méltó módon kellene megrendezni a könyvhetet. de ehhez nincs pénz. Egy ideig az is szóba került, hogy a hivatásos könyvterjesztők nem vonulnak ki az utcára, nem állítanak fel sátrakat. Végül is most már biztos. hogy a magánárusok stand jai mellett négy pavilon is lesz a Kossuth téren a június elsejei ünnepi megnyitón. amelyre délután háromkor kerül sor. Huszonkét kiadó több mint kilencven munkáját vehetjük kézbe, ha akkorra megjelennek. Ezek között lesz Sütő András esszékötete. Illyés Gyula naplójegyzeteinek negyedik része. Esterházy Péter. Szabó Magda. Gabriel Garda Marguez. Határ Győző. Moldova György egy-egy munkája. Kapható lesz Szolzsenyi- cin: Rákosztály című műve. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című alkotása. Ezúttal féláron vásárolható — a Körképen, Rivaldán és a Szép verseken kívül — még további hét alkotás. A megnyitónak íróvendége "is lesz Kiss Dénes személyében.' akinek 'mbst jelent ideg így élt Mátyás' király, valamint És reng az a lélek című műve. Rajta kivül a könyvhéten találkozhatnak az olvasók Cseres Tiborral is. akinek őseink kertje, Erdély címmel jelenik meg könyve. A beszélgetésre 6-án délután Nyírbátorban, öt órakor pedig a megyei könyvtárban kerül sor. Más íróvendége nem lesz a megyének, többre nem futotta. Sirathatjuk a könyv ünnepét, hiszen már régen eltemettük a nagy könyvvásárlásokat is. Néhány éve még 8—10 könyvvel hónunk alatt siettünk haza. hogy minél előbb elolvassuk a szerzeményt. A tavalyi magas könyvárakhoz viszonyítva is 30—40 százalékos az áremelkedés. (József Attila verseit potom kettőszázötven forintért kínálják majd.) Szerintem azzal is számolni kell. hogy jövőre a könyvhét elmarad! Nem arról van szó. hogy nincs kínálat, hiszen csak Nyíregyháza központjában nyolc könyvárus kínálja portékáját. Csak hát a sokat emlegetett minőség! A megyei könyvtár szeretné az ünnep fényét emelni, de neki sincs pénze hozzá. A könyvtár jelene és jövője címmel rendez tanácskozást lengyel, német, kárpátaljai és magyar résztvevőkkel. Minden bizonnyal lesz mit mondaniuk egymásnak. A hivatásos kiadók által megjelentetett könyvek mellett remélhetőleg megvásárolhatjuk a helyi kiadványokat is. i (n. n. 1.) I ■■ Ünnepi könyvhét — ünnep nélkül ______________________, ___________________________. Md út imiéhez napok várnak a negyedikes középiskoláim sokra. Itt az érettségi, a felvételi vizsgák. Kállai • Mónika, a nyíregyházi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola végzős növendéke viszont az érettségi után már zöld utat kapott. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hallgatója lesz. Hogyan? Mi sem egyszerűbb ennél. Meg kell nyerni egy országos szakmai tanulmányi versenyt, és máris megnyílnak a főiskolák kapui. A nyíregyházi kereskedelmi szakközépiskola már hat éve sikeresen nevezi be legtehetségesebb tanulóit az országos áruismereti szakmai tanulmányi versenyre. Az első öt helyezett között mindig volt szabolcsi résztvevő, sőt előfordult az is, hogy a legjobb öt között négy nyíregyházi volt. Erre a sikeres versengésre tette rá a pontot most Kállai Mónika. aki első lett. Nem volt könnyű a verseny, hogy mást ne mondjunk. három napig tartott, három különböző feladatot, kellett megoldani. Mónika „vert” mindenkit. Halk szavú, szerény kislány. Elmondja, hogy szeret az emberekkel foglalkozni, ezért lesz kereskedő. A bolti gyakorlatokon már szerzett némi tapasztalatokat a kereskedelemből, ami bizony jóval nehezebb, mint ! ahogy elképzelte, és a fizetés sem áll arányban a vég- j zeit munkával. Sikerélményben is volt már része, há- | lásak az idősebb vásárlók, ha segít nekik az ABC-áruk j dzsungelében eligazodni. Szavaiból úgy érzem, jó ke- ] reskedő lesz. Felkészítő tanárnője Hajnal Attiláné. r b. í.
