Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-23 / 94. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. április 23. Körbeépítik a lepényt Lyukas a tér sarka Milyen párti lesz a rádió? I gencsak kivette a ré­szét a választási kampányból a nyír­egyházi rádió is, amely valamennyi politikai szer­vezetnek. a pártok min­den prominens képviselő­jének egyformán igyeke­zett módot nyújtani arra, hogy véleményét, nézeteit kifejtse. Nem is igen érte szó a ház elejét, ami pe­dig ritkaságszámba ment az olykor késhegyig menő pártküzdelmek idején, amikor minden sort. min­den percet számon tartot­tak az érdekeltek. — Valóban nem volt különösebb gondunk a pártokkal, de ez a hely­zetünkből adódott — há­rítja el az elismerést Ágoston István stúdióve­zető. — A rádióban ugyanis a „pártállam” idején sem volt olyan erős a sokat emlegetett kézi­vezérlés, mint például a lapoknál, vagy a televí­ziónál. — S a jövőben „milyen párti” lesz majd a nyír­egyházi rádió? — Semmilyen ... Mi is azt szeretnénk, ha pártat­lanul. a pártoktól egyfor­ma távolságra működ­hetnénk. A múlt héten voltam Budapesten egy megbeszélésen, és ott is elhangzott, hogy a pártok véleménye szerint a Ma­gyar Rádiónak közszolgá­lati intézménynek kell lennie. Ebbe tehát bele­tartoznának a körzeti, vi­déki stúdiók is. habár ki­fejezetten rólunk még nem volt szó. — A rádió tehát a nyomtatott sajtóval egye­temben parlamenti dön­tésre vár? — Igen. Dehát egyelőre még arról sincs szó. hogy az új parlament legelső, május elején esedékes ülésén napirenden szere­pelnének a sajtóval kap­csolatos kérdések, az új sajtótörvény. ami pedig nagyon fontos és sürgős lenne. Egyelőre azt sem tudjuk, mennyiben füg­günk majd a Magyar Rá­diótól. pláne, hogy az esetleg jó lesz-e ne­künk ... Akárhogyan -is lesz. a lényeg az: a rá­diónak szólnia kell. — Számítanak-e ver­senytársakra az éter hul­lámain? — A frekvencia-mora­tórium még érvényben van. Azt hallottuk, hogy több magánrádióra is van benn kérelem. Ha ebben a megyében is megpróbál­kozna vele valaki, lehet, hogy a versenytárs még jót is tenne nekünk... (gm) Sosem számított építészeti csodának Nyíregyházán a Kossuth téri ABC. A városi tanács, a Korona Szálló, a ró­mai katolikus templom és a Centrum Aruház míves épü­leteivel övezett tér képébe sehogy sem illett bele, s talán ez lehetett az oka, hogy a jól informáltak tudni vélték: ezt csak ideiglenesen építették ide, majd le fogják bonta­ni. A kozák lovas is ugrani készül Hogy ez mennyire nem így volt, azt Veres István városi főépítésztől tudtuk meg. A hatvanas évekbeli terv ugyanis három, egymástól el­tolt „doboz” épületet tartal­mazott a térnek ezen az ol­dalán, s az első volt az ABC. Ehhez lebontották volna egé­szen a Zrínyi Ilona utcáig a házakat (a mostani sétálóut­ca sarkáig), és törhetnénk a fejünket, hogyan lehet eltün­tetni ezeket. Ügy tűnik, ez al­kalommal jól jött, hogy a terv megvalósítására nem volt pénz! — Mára ott tartunk — mondta a főépítész —, hogy amit lehet, mentsünk meg. főleg a városközpontban. Vá­rosias képet adó utcákat, te­reket hozunk létre, s ha kör­benézünk, érezhető, hogy az ABC-nél „lyukas” a tér sar­ka. Többször próbálták már el­tüntetni az épületet, s végre már vannak rá ötletek is. Az elsőrendű cél, hogy dön­tően kereskedelemmel foglal­kozó üzletház épüljön ide. Az egész együttest már akkor végiggondolták, amikor az Állami Biztosító székháza épült. Ugyanis az üzletek áru­val való feltöltését a kiskör­út oldaláról lehet megoldani (hiszen sétálóutcává alakí­tották a Kossuth teret). Egymástól függetlenül há­rom tanulmányterv érkezett a városi tanácsra, valameny- nyinek közös vonása, hogy megtartaná az ABC mostani épületét, ugyanis kiderült, annak a teteje beépíthető, s körben pedig — eltakarva a betoncsudát — kirakatokkal, városképbe illő homlokzattal látnák el. Alápincéznék, így megoldódnának a raktárgon­dok, a földszinten, és a két fölötte lévő új szinten össze­sen 4—5 ezer négyzetméter­nyi alapterületű nagy áru­házegyüttes jönne létre. Lebontják hozzá az ABC mostani raktárát, és a gyógy­szertári központ üvegraktá­rát, valamint a téren a plé­bánia hivatal melletti föld­szintes házat. Talán baleset, gondoltam, mikor kiszálltam a kocsiból. A rendőrök arcáról azonban valami egészen mást olvas­tam le. Alapos gyanú — Reggel negyed hétkor személyesen jelentették be a kapitányságon, hogy valaki fekszik az út szélén- — mond­ja Belme György, törzsőrmes­ter, a városi kapitányság Már folynak az egyeztető tárgyalások az érdekeltek (az ABC, a környék kis üzletei­nek bérlői) között, és meg­kezdték a költségek számí­tását is. Az építője pedig a Vállalkozói Bank lesz. Mivel mindhárom tervben vannak jó ötletek, a háromból fog­ják összegyúrni az erénye­ket, s már az idén szeretnék megkezdeni az építkezést. A végső forma valószínűleg a sarkán tornyos, vagy torony­szerű, árkádos épület lesz, ha­talmas kirakatokkal. (cs. k.) Felvételünkön az egyik terv alapján az új áruház Kossuth tér felőli oldalát mutatjuk be. helyszínelő csoportjának tag­ja. — A bejelentő nem mert közelebb menni, nem tudta, részeg-e az illető. Perceken belül a helyszín­re érteik, hiszen innen alig kétszáz méter a kapitány­ság. Az árokparton fekvő fér­fi halott volt. Koponyája összezúzva, kabátján vérnyo­mok, alig távolabb tőle egy százas a földön ... — Alapos a gyanú, hogy bűncselekmény történt — veszi át a szót Szaniszló Ist­ván hadnagy, a helyszínelő csoport vezetője. — Már ér­tesítettük a megyeieket, ez az ő hatáskörük. Hogy nem jelentéktelen az ügy, abból látszik, hogy itt van Vasas Szilárd, megyei rendőrfőkapitány-helyettes, és nemsokára megérkezik a me­gyei rendőrfőkapitány, Al­mást Sándor, Kerezsi Ta­más megyek bűnüldözési osztály vezetője, a megyei forrónyomos csoport, a rend­őrorvos és két hatósági ta­nú. Azonnal munkához lát­nak. Nyomokat keresnek, fényképeznék, kutatják a holttest környékét bűnjelek után. Olyan alapossággal te­szik mindezt, hogy az ember azt hinné, még a fűszálak közé is bekukkantanak. Fon­tos tagja a csoportnak a ki­képzett nyomkövető kutya. Ez esetben nem könnyű az okos jószág dolga, hiszen egy ilyen forgalmas környéken nagyon nehéz szag után elin­dulnia. Ennék ellenére kör- be-körtbe szimatol, s elindul. A részletek Időközben egyre több járó­kelő áll meg nézelődni, kér­dezősködnek, mi történt, s nem is egy olyan akad, aki egyenesen oda akar menni a Ha nyílik A Csemege Édesipari Gyár tiazavasvári mintaboltját áp­rilis 23-án nyitják meg a szolgáltatók áz épületében. A bolt induló készlete 800 ezer forint, főként édességet, kávét, italokat értékesítenek, s olcsóbban, mint a keres­kedelmi egységek. Mind­emellett cu'krászán-ut is for­galmaznak. A nyitás napján édesség- és kávékóstolással kedveskednek a vásárlók­nak. holttesthez, mert kíváncsi, ki lehet az. Ez egyszer az autó­sok sem száguldoznak golyó módjára, hanem lelassítanak, s annyira elbámészkodnak, hogy csaknem egymásba sza­ladnak. Óhatatlanul is az jut eszembe, hogy legalább va­lamelyikük lelassíthatott vol­na akkor, amikor azt a sze­rencsétlen embert agyonver­ték. A nyomozók lassan végez­nek a környék feltérképezé­sével, most már meg lehet mozdítani a halottat. Irato­kat keresnek nála. Ügy tű­nik, a tettes, vagy tettesek ez­úttal nem foglalkoztak az igazolványok eltüntetésével, ugyanis hamar előkerülnek a férfi zsebéből. Kiderül: a bru­tális gyilkosság áldozata Ga- raj Antal, 45 éves, Nyíregy­háza, Nád utcai lakos. Sze­mélyi igazolványa mellett szép rendben nyugdíjszelvé­nyei, hisz rokkantnyugdíjas volt. Hogy kinek lehetett út­jában ez az ember, arra re­mélhetőleg hamarosan fény derül. Már a délutáni órákban soron kívül hozzáláttak a boncoláshoz, ennek segítsé­gével több apró részlet is tisz­tázódik, többek között az, hogy mikor követték el a bűncselekményt. A vizsgálat folytatódik S miközben egész idő alatt rosszullétemet próbá­lom legyűrni, felváltva fi­gyelem a helyszínelésen dol­gozó nyomozók, a techniku­sok, és az orvosnő arcát. Pró­bálom felfedezni rajtuk a fásultság jegyeit, de nem si­kerül. Hiszen csak az tud egy ilyen esetet szenvtélenül vé­gignézni, aki az emberéletet nem tiszteli. Sajnos, ilyenek is vannak, gyilkosoknak hív­ják őket, és eigyre többet hallatnak magukról. Cservenyák Katalin A fejleményekről később tá­jékoztatjuk olvasóinkat. (A szerk.) Ügy látszik, nemcsak a könyveknek, hanem a szob­roknak is megvan a maguk sorsa. A Kossuth- és Munká- csy-díjas Olcsai Kiss Zoltán­nak Nyíregyházán 1969-ben felállított Szamuely-szobrát képeslapokon, mint a város egyik nevezetességét örökí­tették meg, hogy aztán két évtized múltán — pár héttel ezelőtt, a rendszerváltás kü­szöbén — szép csendesen el­vigyék a helyéről, mert a megváltozott világ már kez­dett ferde szemmel nézni a Tanácsköztársaság egykori népbiztosára, rögtönítélő tör­vényszékének elnökére... Aki még mindig jobban járt, mint Lenin. Utóbbi bizony nem úszta meg az inzultust; mint ismeretes, szobra fes­tékkel leöntve csúfoskodott néhány napig, mígnem „őt” is leemelték talpazatáról. Kár lenne, ha ilyesmit kel­lene megérnie a harmadik köztéri szobornak, a másik kettőhöz hasonlóan politikai töltést hordozó Kozák lovas­nak is. Egyelőre csend van körülötte, de nyilvánvaló, hogy rövidesen erről is dön­teni kell, ami valamivel na­gyobb dilemmát jelent a má­sik két szobor eseténél, te­kintettel a Kozák méreteire, továbbá nem elhanyagolható művészi értékére. A lovasszobrot — a szov­jet csapatok bevonulása után — maga Malinovszkij mar­sall rendelte meg az egyik legnagyobb magyar művész­től, Pátzay Páltól. Egy 1956- os inzultustól eltekintve — amikor is a kozák „elveszítet­te a fejét”, később ezt Pátzay újjal pótolta — nem hábor­gatták a szobrot és az obe- liszket, amely szovjet hősi emlékműként az április 4-i koszorúzások állandó helyszí­ne volt. De mi legyen a Ko­zák lovassal — most? Töp­rengett már ezen a városi művelődési bizottság is, amelynek egyik tagját, Ba­logh Géza festőművészt, a művészeti szakközépiskola tanárát kérdeztük: — Nyilván el kell majd onnan vinni a szobrot is, az obeliszket is. Ha a városnak lesz rá pénze, akkor később bizonyára csináltat egy má­sik köztéri alkotást az így üresen maradó térre. Ami a Kozák lovast illeti: vélemé­nyem szerint a Szamuely- és Lenin-szoborért nem kár, egyiknek sincs komoly mű­vészi értéke. Pátzay munkája azonban nem rossz, érdemes megmenteni. Az egyik lehe­tőség, hogy valahol máshol próbálnak neki helyet keres­ni, hiszen a múzeumban el sem férne. De én azt is el tudom képzelni, hogy itt, a művészeti szakközépiskola belső, platános udvarában ál­lítsák fel a lovasszobrot. Mi szívesen befogadnánk. Való igaz: Nyíregyháza egyetlen Pátzay-szobrát mű­vészi értékei miatt akkor is meg kell becsülnünk, ha ma már másképpen gondolko­dunk mindarról, ami a Ko­zák lovast létrehozta. A fen­ti ötlet — e sorok írója sze­rint — nem is rossz. Ha va­laki még jobbat tud — ne hallgassa el. Gönczi És a vásárló zsebe? Gyár kantra kereskedelem M intaboltot nyitott Kisváirdán és Demecserben a Kisvárdai Szeszipari Váltalat. Mlint Nagy Sán­dor kereskedelmi igaizgató elmondta, tapaszta­lataik szerint a kereskedelem lényegesen drágábban árusítja termékeiket az általuk javasolt árnál, ami csökkenti a keresletet. Ezért gondoltak arm, hogy nyitnak két mintaboltot, ahol az alkoholos és üdítő­italokat egyaránt árusítják. Példaként említette az igazgató, hogy a vállalat által gyártott literes Coca-Co­la az üzletekben 35—40 forintba kerülnek, holott ők 27 forintos árat javasolnák a kereskedelemnek. De ha­sonló a helyzet többi termékükkel is, amelyeket min­taboltjukban még olcsóbban meg lelhet vásárolni. Ezt méltányolták is a vásárlók, hiszen a kisvárdai minta­boltban a húsvét előtti héten több mint kétmillió fo­rintos forgalmat bonyolítottak le. S az itteni árakról csak annyit, hogy ha valaki 4 üveg kólát vesz, akkor abból egy üveg már ingyen van — a többi üzlet árai­hoz képest. A két mintabolt megnyitásának persze nem minden­ki örül: újabban a Kisvárda és Vidéke Áfész üzletei nem veszik le a túrakocsikról a vállalat terméke­it. .. Az Áfész ugyan ezt azzal magyarázza, hogy más vállaltatok még olcsóbban adják hasonló termékei­ket — de hát érdekes módon ez csak azóta van, mi­óta az említett két mintabolt megnyílt... (vp) Egyelőre a helyén ló és lovasa. Halott az árokparton Ha szombat, akkor piac. Kosár a kézbe, s kocsival irány a Búza tér. Már azon jár az eszem, mit vegyek, amikor a Bujtosi Szabadidő Csarnok Szegfű utcai oldalán két rend­őrautóra leszek figyelmes. Nem sokkal odébb, a füvön mozdulatlanul fekvő test. Alig pár méterre az úttól...

Next

/
Oldalképek
Tartalom