Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-23 / 94. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. április 23. Körbeépítik a lepényt Lyukas a tér sarka Milyen párti lesz a rádió? I gencsak kivette a részét a választási kampányból a nyíregyházi rádió is, amely valamennyi politikai szervezetnek. a pártok minden prominens képviselőjének egyformán igyekezett módot nyújtani arra, hogy véleményét, nézeteit kifejtse. Nem is igen érte szó a ház elejét, ami pedig ritkaságszámba ment az olykor késhegyig menő pártküzdelmek idején, amikor minden sort. minden percet számon tartottak az érdekeltek. — Valóban nem volt különösebb gondunk a pártokkal, de ez a helyzetünkből adódott — hárítja el az elismerést Ágoston István stúdióvezető. — A rádióban ugyanis a „pártállam” idején sem volt olyan erős a sokat emlegetett kézivezérlés, mint például a lapoknál, vagy a televíziónál. — S a jövőben „milyen párti” lesz majd a nyíregyházi rádió? — Semmilyen ... Mi is azt szeretnénk, ha pártatlanul. a pártoktól egyforma távolságra működhetnénk. A múlt héten voltam Budapesten egy megbeszélésen, és ott is elhangzott, hogy a pártok véleménye szerint a Magyar Rádiónak közszolgálati intézménynek kell lennie. Ebbe tehát beletartoznának a körzeti, vidéki stúdiók is. habár kifejezetten rólunk még nem volt szó. — A rádió tehát a nyomtatott sajtóval egyetemben parlamenti döntésre vár? — Igen. Dehát egyelőre még arról sincs szó. hogy az új parlament legelső, május elején esedékes ülésén napirenden szerepelnének a sajtóval kapcsolatos kérdések, az új sajtótörvény. ami pedig nagyon fontos és sürgős lenne. Egyelőre azt sem tudjuk, mennyiben függünk majd a Magyar Rádiótól. pláne, hogy az esetleg jó lesz-e nekünk ... Akárhogyan -is lesz. a lényeg az: a rádiónak szólnia kell. — Számítanak-e versenytársakra az éter hullámain? — A frekvencia-moratórium még érvényben van. Azt hallottuk, hogy több magánrádióra is van benn kérelem. Ha ebben a megyében is megpróbálkozna vele valaki, lehet, hogy a versenytárs még jót is tenne nekünk... (gm) Sosem számított építészeti csodának Nyíregyházán a Kossuth téri ABC. A városi tanács, a Korona Szálló, a római katolikus templom és a Centrum Aruház míves épületeivel övezett tér képébe sehogy sem illett bele, s talán ez lehetett az oka, hogy a jól informáltak tudni vélték: ezt csak ideiglenesen építették ide, majd le fogják bontani. A kozák lovas is ugrani készül Hogy ez mennyire nem így volt, azt Veres István városi főépítésztől tudtuk meg. A hatvanas évekbeli terv ugyanis három, egymástól eltolt „doboz” épületet tartalmazott a térnek ezen az oldalán, s az első volt az ABC. Ehhez lebontották volna egészen a Zrínyi Ilona utcáig a házakat (a mostani sétálóutca sarkáig), és törhetnénk a fejünket, hogyan lehet eltüntetni ezeket. Ügy tűnik, ez alkalommal jól jött, hogy a terv megvalósítására nem volt pénz! — Mára ott tartunk — mondta a főépítész —, hogy amit lehet, mentsünk meg. főleg a városközpontban. Városias képet adó utcákat, tereket hozunk létre, s ha körbenézünk, érezhető, hogy az ABC-nél „lyukas” a tér sarka. Többször próbálták már eltüntetni az épületet, s végre már vannak rá ötletek is. Az elsőrendű cél, hogy döntően kereskedelemmel foglalkozó üzletház épüljön ide. Az egész együttest már akkor végiggondolták, amikor az Állami Biztosító székháza épült. Ugyanis az üzletek áruval való feltöltését a kiskörút oldaláról lehet megoldani (hiszen sétálóutcává alakították a Kossuth teret). Egymástól függetlenül három tanulmányterv érkezett a városi tanácsra, valameny- nyinek közös vonása, hogy megtartaná az ABC mostani épületét, ugyanis kiderült, annak a teteje beépíthető, s körben pedig — eltakarva a betoncsudát — kirakatokkal, városképbe illő homlokzattal látnák el. Alápincéznék, így megoldódnának a raktárgondok, a földszinten, és a két fölötte lévő új szinten összesen 4—5 ezer négyzetméternyi alapterületű nagy áruházegyüttes jönne létre. Lebontják hozzá az ABC mostani raktárát, és a gyógyszertári központ üvegraktárát, valamint a téren a plébánia hivatal melletti földszintes házat. Talán baleset, gondoltam, mikor kiszálltam a kocsiból. A rendőrök arcáról azonban valami egészen mást olvastam le. Alapos gyanú — Reggel negyed hétkor személyesen jelentették be a kapitányságon, hogy valaki fekszik az út szélén- — mondja Belme György, törzsőrmester, a városi kapitányság Már folynak az egyeztető tárgyalások az érdekeltek (az ABC, a környék kis üzleteinek bérlői) között, és megkezdték a költségek számítását is. Az építője pedig a Vállalkozói Bank lesz. Mivel mindhárom tervben vannak jó ötletek, a háromból fogják összegyúrni az erényeket, s már az idén szeretnék megkezdeni az építkezést. A végső forma valószínűleg a sarkán tornyos, vagy toronyszerű, árkádos épület lesz, hatalmas kirakatokkal. (cs. k.) Felvételünkön az egyik terv alapján az új áruház Kossuth tér felőli oldalát mutatjuk be. helyszínelő csoportjának tagja. — A bejelentő nem mert közelebb menni, nem tudta, részeg-e az illető. Perceken belül a helyszínre érteik, hiszen innen alig kétszáz méter a kapitányság. Az árokparton fekvő férfi halott volt. Koponyája összezúzva, kabátján vérnyomok, alig távolabb tőle egy százas a földön ... — Alapos a gyanú, hogy bűncselekmény történt — veszi át a szót Szaniszló István hadnagy, a helyszínelő csoport vezetője. — Már értesítettük a megyeieket, ez az ő hatáskörük. Hogy nem jelentéktelen az ügy, abból látszik, hogy itt van Vasas Szilárd, megyei rendőrfőkapitány-helyettes, és nemsokára megérkezik a megyei rendőrfőkapitány, Almást Sándor, Kerezsi Tamás megyek bűnüldözési osztály vezetője, a megyei forrónyomos csoport, a rendőrorvos és két hatósági tanú. Azonnal munkához látnak. Nyomokat keresnek, fényképeznék, kutatják a holttest környékét bűnjelek után. Olyan alapossággal teszik mindezt, hogy az ember azt hinné, még a fűszálak közé is bekukkantanak. Fontos tagja a csoportnak a kiképzett nyomkövető kutya. Ez esetben nem könnyű az okos jószág dolga, hiszen egy ilyen forgalmas környéken nagyon nehéz szag után elindulnia. Ennék ellenére kör- be-körtbe szimatol, s elindul. A részletek Időközben egyre több járókelő áll meg nézelődni, kérdezősködnek, mi történt, s nem is egy olyan akad, aki egyenesen oda akar menni a Ha nyílik A Csemege Édesipari Gyár tiazavasvári mintaboltját április 23-án nyitják meg a szolgáltatók áz épületében. A bolt induló készlete 800 ezer forint, főként édességet, kávét, italokat értékesítenek, s olcsóbban, mint a kereskedelmi egységek. Mindemellett cu'krászán-ut is forgalmaznak. A nyitás napján édesség- és kávékóstolással kedveskednek a vásárlóknak. holttesthez, mert kíváncsi, ki lehet az. Ez egyszer az autósok sem száguldoznak golyó módjára, hanem lelassítanak, s annyira elbámészkodnak, hogy csaknem egymásba szaladnak. Óhatatlanul is az jut eszembe, hogy legalább valamelyikük lelassíthatott volna akkor, amikor azt a szerencsétlen embert agyonverték. A nyomozók lassan végeznek a környék feltérképezésével, most már meg lehet mozdítani a halottat. Iratokat keresnek nála. Ügy tűnik, a tettes, vagy tettesek ezúttal nem foglalkoztak az igazolványok eltüntetésével, ugyanis hamar előkerülnek a férfi zsebéből. Kiderül: a brutális gyilkosság áldozata Ga- raj Antal, 45 éves, Nyíregyháza, Nád utcai lakos. Személyi igazolványa mellett szép rendben nyugdíjszelvényei, hisz rokkantnyugdíjas volt. Hogy kinek lehetett útjában ez az ember, arra remélhetőleg hamarosan fény derül. Már a délutáni órákban soron kívül hozzáláttak a boncoláshoz, ennek segítségével több apró részlet is tisztázódik, többek között az, hogy mikor követték el a bűncselekményt. A vizsgálat folytatódik S miközben egész idő alatt rosszullétemet próbálom legyűrni, felváltva figyelem a helyszínelésen dolgozó nyomozók, a technikusok, és az orvosnő arcát. Próbálom felfedezni rajtuk a fásultság jegyeit, de nem sikerül. Hiszen csak az tud egy ilyen esetet szenvtélenül végignézni, aki az emberéletet nem tiszteli. Sajnos, ilyenek is vannak, gyilkosoknak hívják őket, és eigyre többet hallatnak magukról. Cservenyák Katalin A fejleményekről később tájékoztatjuk olvasóinkat. (A szerk.) Ügy látszik, nemcsak a könyveknek, hanem a szobroknak is megvan a maguk sorsa. A Kossuth- és Munká- csy-díjas Olcsai Kiss Zoltánnak Nyíregyházán 1969-ben felállított Szamuely-szobrát képeslapokon, mint a város egyik nevezetességét örökítették meg, hogy aztán két évtized múltán — pár héttel ezelőtt, a rendszerváltás küszöbén — szép csendesen elvigyék a helyéről, mert a megváltozott világ már kezdett ferde szemmel nézni a Tanácsköztársaság egykori népbiztosára, rögtönítélő törvényszékének elnökére... Aki még mindig jobban járt, mint Lenin. Utóbbi bizony nem úszta meg az inzultust; mint ismeretes, szobra festékkel leöntve csúfoskodott néhány napig, mígnem „őt” is leemelték talpazatáról. Kár lenne, ha ilyesmit kellene megérnie a harmadik köztéri szobornak, a másik kettőhöz hasonlóan politikai töltést hordozó Kozák lovasnak is. Egyelőre csend van körülötte, de nyilvánvaló, hogy rövidesen erről is dönteni kell, ami valamivel nagyobb dilemmát jelent a másik két szobor eseténél, tekintettel a Kozák méreteire, továbbá nem elhanyagolható művészi értékére. A lovasszobrot — a szovjet csapatok bevonulása után — maga Malinovszkij marsall rendelte meg az egyik legnagyobb magyar művésztől, Pátzay Páltól. Egy 1956- os inzultustól eltekintve — amikor is a kozák „elveszítette a fejét”, később ezt Pátzay újjal pótolta — nem háborgatták a szobrot és az obe- liszket, amely szovjet hősi emlékműként az április 4-i koszorúzások állandó helyszíne volt. De mi legyen a Kozák lovassal — most? Töprengett már ezen a városi művelődési bizottság is, amelynek egyik tagját, Balogh Géza festőművészt, a művészeti szakközépiskola tanárát kérdeztük: — Nyilván el kell majd onnan vinni a szobrot is, az obeliszket is. Ha a városnak lesz rá pénze, akkor később bizonyára csináltat egy másik köztéri alkotást az így üresen maradó térre. Ami a Kozák lovast illeti: véleményem szerint a Szamuely- és Lenin-szoborért nem kár, egyiknek sincs komoly művészi értéke. Pátzay munkája azonban nem rossz, érdemes megmenteni. Az egyik lehetőség, hogy valahol máshol próbálnak neki helyet keresni, hiszen a múzeumban el sem férne. De én azt is el tudom képzelni, hogy itt, a művészeti szakközépiskola belső, platános udvarában állítsák fel a lovasszobrot. Mi szívesen befogadnánk. Való igaz: Nyíregyháza egyetlen Pátzay-szobrát művészi értékei miatt akkor is meg kell becsülnünk, ha ma már másképpen gondolkodunk mindarról, ami a Kozák lovast létrehozta. A fenti ötlet — e sorok írója szerint — nem is rossz. Ha valaki még jobbat tud — ne hallgassa el. Gönczi És a vásárló zsebe? Gyár kantra kereskedelem M intaboltot nyitott Kisváirdán és Demecserben a Kisvárdai Szeszipari Váltalat. Mlint Nagy Sándor kereskedelmi igaizgató elmondta, tapasztalataik szerint a kereskedelem lényegesen drágábban árusítja termékeiket az általuk javasolt árnál, ami csökkenti a keresletet. Ezért gondoltak arm, hogy nyitnak két mintaboltot, ahol az alkoholos és üdítőitalokat egyaránt árusítják. Példaként említette az igazgató, hogy a vállalat által gyártott literes Coca-Cola az üzletekben 35—40 forintba kerülnek, holott ők 27 forintos árat javasolnák a kereskedelemnek. De hasonló a helyzet többi termékükkel is, amelyeket mintaboltjukban még olcsóbban meg lelhet vásárolni. Ezt méltányolták is a vásárlók, hiszen a kisvárdai mintaboltban a húsvét előtti héten több mint kétmillió forintos forgalmat bonyolítottak le. S az itteni árakról csak annyit, hogy ha valaki 4 üveg kólát vesz, akkor abból egy üveg már ingyen van — a többi üzlet áraihoz képest. A két mintabolt megnyitásának persze nem mindenki örül: újabban a Kisvárda és Vidéke Áfész üzletei nem veszik le a túrakocsikról a vállalat termékeit. .. Az Áfész ugyan ezt azzal magyarázza, hogy más vállaltatok még olcsóbban adják hasonló termékeiket — de hát érdekes módon ez csak azóta van, mióta az említett két mintabolt megnyílt... (vp) Egyelőre a helyén ló és lovasa. Halott az árokparton Ha szombat, akkor piac. Kosár a kézbe, s kocsival irány a Búza tér. Már azon jár az eszem, mit vegyek, amikor a Bujtosi Szabadidő Csarnok Szegfű utcai oldalán két rendőrautóra leszek figyelmes. Nem sokkal odébb, a füvön mozdulatlanul fekvő test. Alig pár méterre az úttól...
