Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-23 / 94. szám
1990. április 23. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol: Danlcó Mihály f • r 9 w újságíró A legmértéktartóbb becslések szerint is legalább 380— 400 ezer olyan ember él hazánkban, aki születési rendellenesség, baleset, vagy betegség következtében vált mozgásában korlátozottá. Az utóbbi években jelentősen megváltozott a közgondolkodás, az „egészségesektől” eltérőek megítélése. A mozgás- sérült gyerek és felnőttek sorsa mégis sokkal nehezebb. „Ikerbabák 37 négyzetméteren” jeligével érkezett a következő kérdés: miért csak öt ponttal kap többet az a házas- pár, ahol mindketten súlyosan mozgássérültek? Hasonlóan a nyugdíjas házhoz terveznek-e Nyíregyházán a súlyos mozgás- sérültek részére Otthon Házat építeni? A Nyíregyházi Városi Tanács illetékesétől megtudtuk: lakásigénylésnél a házaspárok adatainál az kerül előtérbe, amelyik magasabb pontot jelent. A tanácsi rendelet melléklete előírja a pontozási rendszert, mely szerint nincs lehetőség figyelembe venni mindkét mozgássérültet. Egy névtelen levélíró vetette fel, hogy Nyíregyházán a legtöbb középületet, (APEH, művelődési kiözpont, stb.) még napjainkban is úgy tervezik, cs építik meg, hogy a mozgássérült nem tudja használni. A városban tolókocsival szinte lehetetlen közlekedni az útszegélyek miatt, nem érti, hogy a tervezők, vagy a tervet elbírálók miért nem figyelnek jobban erre, hisz ez Nyugaton már régen megoldott. Ez nemcsak a mozgássérültek, de az idős emberek gondja is. Vannak irányelvek, sőt rendelet is született, hogy legalább egy helyen tolókocsival is be lehessen jutni az épületbe. Ez a legalapvetőbb emberi jogokat sérti, hiszen emiatt kizárják őket a közintézményekből — kaptuk a tájékoztatást a Mozgássérültek Egyesületének vezetőjétől. A városi tanácson viszont megtudtuk; a jelenlegi út- és járdaépítéseknél figyelembe veszik a tolókocsival közlekedők helyzetét és a csatlakozások süllyesztett szegéllyel készülnek. K. Tibor Nyíregyházáról egy „szakállas” problémát vet (öl: most, hogy kevesebb lett • megyeszékhely belvárosában • parkírozóhely, és szinte min- ' denütt fizetni kell, egyre többször tapasztalni, hogy a rokkantak részére kijelölt helyet illetéktelenek foglalják el. Kérdése: ki ellenőrzi ezeket a szabálytalankodókat? A rendőrség és a közterület-felügyelők feladata az ellenőrzés, de mozgássérültek járműveikkel megállhatnak az egyébként várakozási tilalom alatt lévő helyeken is, (pld. járdán). Tapasztalható, hogy ném kérnek sok fizetőparkoló-helyen sem divat. A városban mindenütt tábla jelzi a kijelölt várakozóhelyét, de az illetékesek felvették a kapcsolatot a Mozgás- sérültek Egyesületével, és kérték, hogy közösen jelöljék ki, hogy hol lenne még szükség ilyen parkolóra. Többen kérdezték, hogy miért nem lehet gépjárművel egyszerűbben megközelíteni a Moszgássérültek Megyei Egyesületének Körte utcai központját. A városi tanács ÉKV osztályán elmondták, hogy közműépítés miatt ideiglenesen lezárták a Dózsa György utca felől a Körte utcát. Még ebben az évben tervezik, hogy a Kossuth utca felől, a Körte utca végén kiépítenek egy utcacsatlakozást. A Vay Adám körúton az előírások szerint nem lehetséges jelzőlámpa nélküli leágazást kialakítani, mivel itt összehangolt forgalomirányító lámparendszer működik. M. Albert, fehérgyarmati olvasónk arról érdeklődött, hogy mikor osztották el a megyében a rokkantaknak a személy- gépkocsikat. A megyei tanács illetékesétől megtudtuk, hogy a „rehabilitációs gépkocsik” elosztásáról a bizottság április 11- én döntött. A megyében 114 darabot kaptak összesen (Illet kedvezményes összeggel), a Trabant Hycomat mellett 48 egyéb típusú gépkocsit ítéltek oda. N. M. véleménye szerint sokan visszaélnek az adó- és vámmentesen behozható gépkocsikkal. Megkérik a kórházban fekvő, súlyos beteg nagyszülők részére az engedélyt, sőt a rokkantkocsival járó kedvezményekre is igényt tartanak. Kérdése, ki adja az engedélyt és ellénőrzik-e a gépkocsi behozatalát? A rászorultságot orvosi szakbizottság bírálja el, melynek alapján a megyei főorvos megadja a hatósági engedélyt a külföldről behozott gépkocsi vámmentes elbírálására. A helyi tanácsok döntenek az adható kedvezményről. (parkolási és üzemanyagigény). Az egyesület vezetése kéri, valóban csak azok hozzanak be ilyen gépkocsit, akik rászorulnak, s ne élpjenek vissza a lehetőséggel, mert ha betiltják az ilyen jellegű gépkocsikhoz jutást, sorstársaik kerülnek hátrányos helyzetbe. Nyírbátorból érdeklődött egy mozgássérült fiatalember, hogy milyen munkalehetőségek vannak a környéken? A START Rehabilitációs Vállalat vezetőjének tájékoztatása szerint Nyírbátorban is működő üzemegységük köny- nyű, vegyes munkára felvesznek még dolgozókat. Kérik, Olvasónk jelentkezzen helyben a csoportvezetőnél. Zakó a döntőn ■gr. r I r rre » fi i * Megkezdték a mikrohullámú összeköttetés létesítéséIvetszaz l0pCSO|OICnQI nfiag05QDDQ n . ^ez szükséges antennarendszer felépítését Nyíregyházán a víztorony tetején. Ez segíti hozzá Baktalórántházát és a környező községeket, hogy még ebben az évben az országos, illetve nemzetközi távhívó rendszerbe bekapcsol ódhassanak. Képeinken a baktalórántházi antennatartó restese, valamint a nyíregyházi víztorony tetején elkezdett szerelési mimikák láthatók. (Harasztosi Pál felvételei) Menedzser a partvonalról B orzolja a meg nem erősitett hír, azaz a pletyka a közvéleményt: a nemrég kialakult kft. dolgozóinak meglehetősen alacsony a fizetése, pedig az alapítók becslése bejött, tisztes nyereséget könyvelhettek el a tavalyi év után. Ráadásul az igazgató márkás nyugati autót kapott, ezzel is idegesítve a már említett nem túl jól megfizetett dolgozókat, valamint a „partvonalról” szemlélőket. A közeli jövő előképe, mondogatják és hozzáteszik: íme erre vágytunk, erre a világra, hát tessék itt van. A világ most már csakugyan változik, de nemcsak az említett példán mérhető le másmilyensége. Az ügy inkább másra példa. Sokadik szempont a dolgok mérlegelésénél, hogy a kft. tevékenysége nyugati exportot eredményez, és ilyenekből kellenének ezerszámra a támogatásúkat feneketlen kútként nyelő mamutmonopol vá Halatok helyett. Miért is ne lenne fontosabb a dolgozónak, hogy az ő fizetése nem sok. A világ, amelyre nemrég voksait adta a szavazók túlnyomó többsége, merőben új szabályok szerint működik. A tulajdon szent, a személy szabad — vonható össze az első három párt jelszavainak eredője. Ez pedig esetünkben azt jelenti, hogy egy tiszta tulajdoni viszonyokkal rendelkező kft.-ben annyi a fizetés, amennyi, és olyan autója van a menedzsernek, amilyet a gazda jónak lát. Hinnénk, hogy ez az tulajdonosi szemlélet, amit az előző rendszer olyan hőn óhajtott évtizedekig? A felvázolt képlett persze nagyon egyszerűsített, de egy ilyen jegyzet terjedelme még esettanulmánynak is rövid. Vegyük tehát szemügyre, hogy valóban csak szemlélői lelhetnek e az eseményeknek a másik fél képviselő, vagyis a munika- vállalók, vagy sem. Az ilyen anomáliákra régebben ezernyi szabályozó adott útmutatást, megbénítva és elkedvetlenítve minden vállalkozó embert. Az új felállásiban azonban ilyesmiről szó sincs. Vagy legalábbis léEgyelőre egyéni alkuk köttetnek a kft.-k és a dolgozók között, és a piac meglehetősen durva törvényei érvényesülnek. A finomodás jelei megmutatkoznak majd abban, hogy a kft. észereveszi magát, és rájön: nem érdemes testidegen részként a köztudatban lenni. Nem vagyunk sem India, sem Hongkong ahol az embereknek a fillérek is csúcsot jelentenek. Ha pedig a dolgozói érdekvédelem az új helyzethez felnőve társadalmi béralkura is alkalmas lesz, nem kell majd ilyen pletykáról jegyzetet írni, de akkor már — remények és ígéretek szerint — ^nemcsak az igazgatónak lesz nyugati autója. Amelyről pedig jó tudni: olcsóbban üezmel, mint a Volga partjáról származó. £sik Sándor Nemszeretem szerenád Csikket a nyakába Amiről nem tudunk, azzal úgy vagyunk, mintha nem is lenne. Én, aki csak dolgozni járok a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcába, azaz a sétálóutcában, nem hallom az éjszakai randalírozókat. Az ott lakók annál inkább. S levélben, telefonon, személyesen most már azt követelik, hallja meg az egész város, hallják meg az illetékesek. Ha egy mondatban akarnám összefoglalni a vétkeket. azt mondanám semmit sem rendeltetésszerűen használnak. Az éjszakát hangoskodásra, a padokat járká- lásra, kapualjakat vizeldének. Ha szólni mer valamelyik békés álmot váró lakó, vagy akihez felszivárog a ka- puali illata, az hamar kap néhány keresetlen szót. Még az a szerencsés, áki csak annyit, „gyere le te rohadt ...”. De sajnos volt, aki nem „úszta meg” ennyivel. Egy asszony, aki szólni mert, hívatlan látogatókat, s két hatalmas boxerütést kapott. Jelenleg kórházban van. s még nem tudni, szenvedett-e sérülést a szeme. A tettleges- ség más típusa se idegen tőlük. Beverik a rájuk szóló ablakát, vagy ha a kezük közé kerül, csikket nyomnak a nyakába. A Zrínyi utcában lakók nem érzik jogosnak, hogy kiemelt övezetként kezelik ezt a részt, mert lassan büntetés itt lakni. A belváros szíve a sétálóViz$M nélkül bizonyítvány Bár a tanév végéig van még jó pár hét, néhány harmadikos szakmunkástanuló azonban már levetette az iskolaköpenyt, búcsút mondott az iskolának, az osztálytársaknak, a pedagógusoknak. Ok ugyanis az országos szakmai versenyeken olyan jól szerepeltek, hogy már meg is kapták a szakmunkásbizonyítványt. Közéjük tartozik Olasz Rita is, aki a férfiruha-készítő tanulók versenyét nyerte meg. — Fogalmam sem volt, hol tanuljak nyolcadik után — emlékezik vissza Rita. — Arra gondoltam, ha le is érettségiznék, utána csak kellene még valamilyen szakmát tanulnom. így végül a 107. sz. Szakmunkásképző Intézetbe jelentkeztem nőiruha-készítő szakra, azonban férfiruhakészítőnek vettek fel. Akkor még a varrásról nem sokat tudtam, otthon sem varrogal- ■■tam, gyárat sem láttam. Az első év az ismerkedéssel telt el, aztán egyre jobb eredményeket értem el az iskolai versenyeken. Most harmadikban a szakmatanárnőm, Farkas Tiborné rendezett egy háziversenyt, amelyen jól szerepeltem, így indulhattam a megyei versenyen. A Vásárosnaményben megrendezett megyei döntőn Rita első lett, egy hét niúlva Budapesten a területi versenyen pedig kilencedik. Az elért helyezéssel jogot szerzett arra, hogy részt vehetett az országos döntőn, amely Pécsett volt. — A felkészülésben sokat Segítettek tanáraim, a siker természetesen az ő érdemük is. Az országos döntőn először írásbeli feladatokat kellett megoldani. Szakismeretből alapkérdéseket kaptunk, szakrajzból egy zakónak az alapszerkeszlését, kellett befejezni, géptanból a Csepel 111-es varrógép részeit kellett felismerni, s az anyagismereti kérdések mellett még szakmai számítások is voltak. Délután a Hunor Bőrgyárba vittek, otf oldottuk meg a gyakorlati feladatot: egy kiállított mintadarab alapján négy óra alatt kellett megvarrnunk egy zakót. Másnap az eredményhirdetésen nagyon meglepődtem, hiszen nem számítottam rá, hogy az SZKT verseny országos győztese leszek, s hogy megkapom a szakmunkásbizonyítványt. Bár a VOR tanulója voltam, nem tudom eldönteni, hogy hol helyezkedjem el. Szeretnék a szakmában maradni, ugyanakkor továbbtanulni, vagyis leérettségizni. Szakmai téren is van még mit tanulnom, hiszen fontos a sok gyakorlat, tapasztalat. Furcsa, hogy már nem vagyok iskolás, nem találkozom minden nap az osztálytársaimmal, de a ballagásra visszamegyek, s velük együtt búcsúzom el az iskolától s tanáraimtól. (mml) utca picinyke a városhoz képest. Az aranyifjak. s a kevésbé fényesebb ifjúság, amelyik szeret a középpontban lenni, idegyűlik. Az utca amúgy is túlzsúfolt, hát még velük. A lakókban már az a kérdés is megfogalmazódott. mi lenne egy tűz esetén, vagy ha mentőknek kellene behajtani? Jómagam reménykedem abban, hogy erre a tervezők gondoltak. De azt már megkérdeztem Veres Istvántól, a város főépítészétől, vajon hogyan lehetne enyhíteni a zsúfoltságon. — Ez egy költői kérdés, mert a válasz nyilvánvaló. A Kossuth tér rendezésével De ez a jelenlegi tervekben pénzhiány miatt nem szerepel. s ki tudja az új helyi önkormányzat miként dönt majd. De azt már tudjuk, hogyan dönt a „legalja söpredék”, ahogy az egyik lakó nevezte a tér késői látogatóit. Róka Imre. a Közterületfenntartó Vállalat műszaki igazgatóhelyettese elmondta: évi betven-nyolcvanezer forint kár származik a kővázák feldöntögetéséből. a pad- rongálásból. A Három Grácia egyik tagja annyira megtetszett valakinek, hogy keblére akarta ölelni. Ki is tört tőből. A legutolsó eset hat hete történt, amikor harisnya és papírdarab dugította ei a szökőkút lefolyóját. Az okozott kár nem tűnik olyan nagynak. (Amikor városi szinten több mint egymillióra rúg. akkor sajnos ezt mondhatom.) Az utca lakóit ez nem nyugtatja meg. De az talán igen. amit Tolnai József őrnagytól a városi rendőrkapityányság közbiztonsági osztályának vezetőjétől megtudtam. Megszervezték a terület állandó ellenőrzését. Az eddig a lámpánál álló rendőr a Nyírfa Áruházig járőrözik. Állandó emberek lesznek itt szolgálatban. akik megismerik a visz- szatérő rendbontókat. Ügy hiszem, mindannyiunk számára világos, hogy ez messze nem a tökéletes megoldás. A rendőr se szívesen teszi ki magát gúny tárgyának. mert jó néhány megjegyzést zsebelhet be egy igazoltatásnál. S a balhék nem akkor vannak, amikor 6 arra jár. A sétálóutca lakóit pedig el kell szomorítanom. A társasági életüket az utcán élők egyre többen lesznek. Tüneti kezelésként a robbanásig sűrűsödött gócot (gócokat, mert lehet több is a város területén) szét lehet húzni. Néhány intézkedés következtében ideig-óráig kiürülhet a tér. De végleg? Tapolcai Zoltán
