Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-07 / 82. szám
10 HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. április 7. f ^4.': VS A KM vendége A ködös Albion orvosa A magyar gondolkodás úgy tartja, hogy ami jó, az csak nyugatról származhat, legyen szó termékről, ötletről vagy módszerről, a minőség csak kiváló lehet. Ez a hiedelem érvényes vajon az egészségügyre is? A kérdésre dr. Christina Kennaway angol körzeti orvostól kértünk választ, aki egy Londonhoz közeli, gyönyörű kisváros, Balth betegeit gyógyítja. Miben hasonlít, s mi az, amiben különbözik az angol és a magyar egészségügy, mit tanulhatunk egymástól? — A legjobbkor kérdez, ugyanis ez év április 1-től radikális változásokat vezetnek be az angol egészségügyben. Eddig Anglia volt az egyetlen európai ország, ahol az egészségügy teljesen és valóban ingyenes volt. Ennek lesz most áprilistól vége. Margaret Thatcher és a kormány szerint nagyon sokba került az államnak ez az ingyenesség, ezért úgy döntöttek, hogy az egyre növekvő kiadásokat nem hajlandók tovább vállalni. Az új rendszer a korábbinál jóval fontosabb helyre teszi a megelőzést, amelytől az egészségügyi mutatók javulását, s az orvosok eredményesebb munkáját várja. Bevezeti s kötelezővé teszi például a rákszűrést, amelyet a szabályok szerint öt évenként minden 25 és 60 év közötti nőnél el kell végezni. Az ellenőrző vizsgálatok elvégzésében azonban nemcsak a beteg, hanem maga az orvos is érdekelt, mégpedig nem is akármilyen mértékben. Szigorú szabályokat írnak elő, az eredményességet pedig számokban mérik. Ha a vizsgálaton a körzethez tartozó, számítógépen is nyilvántartott nőknek csak ötven százaléka jelent meg, akkor csak az alsó célt érted el, s ez nem elég. Ha az eredmény hetven százalék, vagy azt meghaladó, csak akkor minősítenek úgy, hogy elvégezted a rád bízott feladatot. — Ezek szerint április 1-től az angol egészségügyre nemcsak a gyógyítás, hanem a számolás is jellemző lesz... — Pontosan, ráadásul az orvosokat bürokratává, pénzéhessé teheti. Attól ugyanis senki nem lesz jobb orvos, ha betegei között sok a fegyelmezett. De rosszabbnak sem tekinthető, ha a körzetében néhányan elhanyagolják egészségüket, s nem jelennek meg a szűréseken. Mi eddig a fiatal kollégákat, a körzetünkbe érkező pályakezdőket arra tanítottuk, hogy első a beteg, mi orvosok azért vagyunk, hogy a bajbajutottakon segítsünk. Most azt leszünk kénytelenek mondani, a betegből élsz, a pénzed, anyagi helyzeted függ tőle... — Tudom, hogy a nyugati országokban általában, Angliában meg különösképpen nagy illetlenség valakit anyagi helyzetéről, keresetéről faggatni. Mégis arra kérem, helyezze el az orvosokat a társadalmi ranglétrán. Már csak azért is, mert nálunk a közhiedelem szerint az orvosok a legjobban keresők kategóriájába tartoznak, s társadalmi +is ehhez méltó. — A tgliában az orvosok a jobseket, megelőző tanácsadásokat tartok... — Az alapellátás tekintélye, a körzeti orvosok megbecsülése Ma- gyarországon épp ezekben di időkben növekszik. Eddig a szakmai ranglétra alsó fokán helyezkedtek el, ma azonban már csak többéves gyakorlat és speciális szakvizsga birtokában lehet körzetet vállalni. — Friss véleményt mondhatok, hiszen egyik kollégánk épp most ment nyugdíjba, s helyére egy fiatal orvost vettünk fel. A szakmai szempont elsődleges, ez természetes. Mi azonban nemcsak ezt, hanem az emberi tulajdonságokat is vizsgáljuk. Csoportunkba csak olyan embert fogadunk be, aki minden szempontból megfelelő. Valamennyien elbeszélgettünk a kollégával, mindannyian más-más tu- rájdoilSágára voltunk kíváncsiak, öhökpek talán érdekes lehet, hogy nemcsak az orvost, hanem a feleségét is teszteltük. Mégpedig azért, mert a betegekkel ő is rendszeresen találkozik, ha férjét keresik, ő veszi fel a telefont, s nem mindegy, milyen hangnemben tájékoztatja a pácienseket, hogyan tud velük kontaktust teremteni... — A magyar körzeti orvosok rendkívül elfoglaltak, olykor 80— 100 beteget is ellátnak naponta. — Angliában ez teljesen kizárt, a beteg csak bejelentkezés, előjegyzés után jöhet a rendelőbe, az időpontot pedig nem az orvossal, hanem kifejezetten az e munka végzésére felvett nővérrel egyeztet, aki természetesen az orvos egész napos programját ismeri. A sürgős, váratlan esetek ellátására mindig más-más kolléga ügyel, azokon a napokon azonban az ő előjegyzési naptárában alig van beteg... Ismerem néhány magyar kolléga munkáját, tudom, nagyon sokat dolgoznak. Mi sem keveset, de azt hiszem, sokkal szervezettebben, olajozottabban végezzük a munkákat. Bár, mint a beszélgetés elején említettem, ezentúl nem kevesebbet, hanem lényegesen többet fogunk majd dolgozni, s nem is mindig úgy, ahogyan szeretnénk. Kovács Éva ban kereső középosztály tagjai, ennek megfelelő anyagi szinten élnek. Ha Angliában orvos vagy, azért még a gazdag arisztokrácia nem kezel egyenrangúként, nem fogad be. A tanár felnéz rád, mert nála sokkal jobban keresel, az ügyvéd meg lenéz téged, mert háromszor annyi a jövedelme, mint a tied. A legjobban azonban a főkönyvelő néz le, mert igazán jól ő keres. O intézi az adóügyeidet, ő kezeli a pénzedet. —Amíg egészséges az ember— nemigen törődik az orvosokkal. De mi van akkor, ha beteggé válik, ha segítségre szorul? Azért is kérdezem, mert nálunk a táppénz körül igen sok a probléma, esetenként a visszaélés. —Aki beteg, táppénzt kap, amit a betegsegélyző fizet. Angliában az első hét napot bárki magának igazolhatja, ehhez nem kell ovosi igazolás. Hét munkanap után adunk papírt mi körzeti orvosok, többnyire egy-két hét pihenést javasolva, de nagyon gyakran megesik, hogy a beteg már hamarabb jelenkezik, hogy meggyógyult, szeretne újra dolgozni. Már csak azért is, mert a munkanélküliségtől mindenki fél, s igyekszik megbecsülni magát. Ugyanakkor anyagilag is érdeke, hogy mielőbb munkába álljon, mert a betegsegélyezőtől kevesebbet kap, mint a fizetése. —Magyarországon olykor borravalóval próbálnak táppénz-hosz- szabbítást elérni a betegek, olykor álbetegek, mert azalatt otthon más munkát javában végezhetnek... — Angliában ilyen nincs, nemcsak a páciens, de m'á's&'á£8ílV'c&isí 1 igen sokat kocki^űiMí' vei... A borravaló pedjg fiáíunk ismeretlen fogalom. Oryos és beteg között a pénz szóba sem jöhet, anyagiakról a rendelőben nem beszélünk. — Nálunk most a szabad orvosválasztás bevezetésétől várják az egészségügyi mutatók javulását. —Nálunk körzeti orvosi teamek működnek, a mi csoportunk négy tagú. A város egy meghatározott részének betegei tartoznak hozzánk, akik a teamen belül szabadon választhatnak közülünk. Ahhoz mennek, akiben a leginkább megbíznak. A csoporton belül ugyanakkor specialisták vannak, akik egy-egy betegségcsoport gondozásáért, kezeléséért felelnek. Én például a nővédelmet, nőgyógyászatot vezetem, végzem a szfiréFilm j. Bibliotheca Corviniana, vagyis Mátyás király világhírű budai „hollós könyvtárának” nevét a Hunyadiak címerállata, a holló (corvus) adta. A kódexeket ugyanis a Hunyadiak címere díszítette amolyan XV. századi „ex libris”-ként. Mátyás, miután visszaszerezte Frigyes császártól a Szent Koronát, és 1464-ben megkoronázták, elkezdte fejleszteni azt a kódexgyűjteményt, amely a várnai csatában elesett, könyvkedvelő I. Ulászló király után maradt. Könyvgyűjtő szenvedélye Beatrixszal kötött házassága után öltött nagyobb méretet, amikor a budai királyi udvar az itáliai humanisták fő gyülekezőhelyévé vált. A király elsősorban a fényesen ékesített, szép betűkkel írt, XV. századi, reneszánsz szellemet árasztó kéziratokat kedvelte és vásárolta. De saját kódexmásoló műA személyesség varázsa Vártunk mi már 30 esztendőt is világsikerű filmalkotásra,, ezért szinte nem is érdemes felhánytor- gatni azt a 7 évnyi időt, amelyre szükség volt ahhoz, hogy Milos Forman műve, az Amadeus megérkezzen hozzánk. Az ügy legfeljebb azért szembetűnő, mert a méltán híres cseh rendezőnek a magyar forgalmazás igazán időben megbocsátotta, hogy áttelepült az Egyesült Államokba, s többi filmjét sorban a közönség elé vitte. Ne keressük hát a késedelem okait, inkább örüljünk, hogy a Mozart életútját bemutató munka megnézhető a hazai mozikban. Valóban örülhetünk, mert az Amadeus elsőrangú munka, bár nem remekmű. Pedig ha a rendező Forman, akkor ez az esély is benne van az alkotás folyamatában, s neve hallatán az értő nézőben felfokozott lesz a várakozás, de ennek ezúttal nem tud megfelelni. Hogy miért, azt viszont érdemes kutatnunk. A döntő ok minden bizonnyal az életrajzi film műfaja, amely a majdnem megoldhatatlan feladatra kényszeríti az alkotót. A zseni titkát kellene megfejtenie, az alkotás misztériumába kellene bepillantást engednie, de mindez belső, azaz lelki tartalom, amelynek megmutatására a filmnek ugyancsak korlátozottak az eszközei. Az életmű, az egyes alkotások zsenialitása — Mozart műveié is — az esztétika eszköztárának segítségével megmérhető, megmutatható. Az viszont nem vagy csak hiányosan, hogy miként teremnek meg a művész lelkében azok a gondolatok, amelyek egyiknél festménnyé, másiknál zenévé válva fejezik ki az egyéniséget, hoznak létre önálló, csodálnivaló világot. Legfeljebb megsejthetjük azokat az impulzusokat, amelyek kiváltják a csúcsteljesítményt (ez Formant különösen foglalkoztatja az Amadeus- ban), de az végképp titokban marad, ami adottságként az alkotóé már a szerencsés csillagzat alatt születés pillanatában. A másik ok általánosabb, s valamivel hosszabb magyarázatot és némi bizonyítást igényel. AzAma- deusbm jobban észlelem Shaffer, az író, Ondricek, az operatőr vagy Tom Hulce, a színész alkotói jelenlétét, mint magáét a rendezőét. Nem látom azokat a személyiség- jegyeket, amelyek eredendően Milos Forman-iak, s amelyeket jól láttam a Haing minden művében. Ez a film nem Forman-i, hanem hollywoodi jegyeket hordoz. Tökéletes a látványvilág, pazar a kiállítás, közönségre kacsintó a cselekményszövés, amely a sikerfilm dramaturgiájára épül, csak most nem a Fred Astaire játszotta sztepptáncos sikerre jutásáról, nem a Bing Crosby alakította bárénekes karrierjéről, hanem egy Mozart nevű fiatal zeneszerző pályájáról van szó, s a befejezésbe még a melodráma formálási törvényei is belejátszanak. Azaz: ha semmit sem tudnék előzetesen a filmről, s a végén az alkotókat közlő névsorban azt olvasnám, hogy rendezte F. F. Coppola, a szemem se rebbenne. Az európai filmet az avatta művészetté, hogy volt képi áttétele- zettsége a szimbólumok és képrímek, a filmmetaforák és az ellenpontozott jelenetek révén; a film- kép nem egyszerű tükrözése volt a valóságnak, hanem többszörös transzformáció eredményeként jött létre. Forman pontosan ismerte ezeket az európai játékszabályokat (sőt maga is alakította azokat), és amerikai pályafutása kezdetén még igazodott hozzájuk. Majd átvette az ottani, lényegesen leegyszerűsített képletet: szórakoztató, érdekfeszítő cselekmény kell a közönségnek, amelyben kevésbé van helye az alkotói személyességnek. Ezt igazolja az az 1983-ban készített interjúfilm, amelyben Chitylová szóitatta meg honfitársát. A rendezőnő szinte hitetlenül kérdi: „Csak a sztori számít?” Forman rendíthetetlen válasza: „Igen, csak az.” S amikor a Ragtime egyik jelenetének belső lényegére, a gondolatiságára kérdez a riporterré átlényegült kolléga, akkor Forman azt mondja: „ a film objektív kifejezési eszköz.” Chitylová „Dehogy!” — ára a „Dehogynem.” az igen határozott válasz, s erre már tétován mondja csak a rendezőnő: „Csak van rá mód, hogy beleférjünk...” Valahol itt kell keresnünk azokat a szemléletbeli gyökereket, amelyek a mozikat elárasztó amerikai filmet elválasztják a mozgókép művészi lényegét egyre nehezebben őrző európai hagyományoktól. Mozart és Salieri viszonyában Forman a szabálytagadó zseni és a konformista alkotó ellentétét ábrázolja. Ha egyszer majd Formánról készít valaki életrajzi filmet, nem kell ennek az ellentétnek a bemutatásához két figurát felvonultatnia. Elég lesz idézni a Tűz van, babám!-at és az Amadeust. Hamar Péter Műszaki találkozó, művészeti kiállítás, anyanyelvi konferencia 1992: Magyarok Világkongresszusa Pungor Ernő akadémikus elnökletével ülést tartott a Magyarok III. Világkongresszusának szervezőbizottsága. Az 1992 augusztusában tartandó kongresszus mindenekelőtt arra lesz hivatott, hogy kialakítsa a világban élő magyarság összefogásának új intézményrendszerét, és megújítsa a Magyarok Világszövetsége vezető testületéit. A külföldi magyar szervezetek képviselőinek tanácskozásához egy sor szakmai, tudományos és kulturális találkozó is kapcsolódik majd. Megrendezik a III. műszaki találkozót, a III. magyar orvostudományi találkozót, „Az európaiság fogalom történeti jelentésváltozásai"című konferenciát, a „Tiszteleta szülőföldnek" harmadik naiv művészeti kiállítást, a XIX—XX. századi magyar avantgárd képzőművészek kiállítását, a „Magyarok a világ zenei életében” második találkozóját, a magyar filozófusok találkozóját, a magyar építészek második világtalálkozóját, a VII. anyanyelvi konferenciát, valamint sor kerül a magyar cserkész nemzeti nagytábor megrendezésére is. Könyvespolcunk A Bibliotheca Corviniana helyt is tartott Budán. Ezt Felix Ragusanus vezette. Hozzávetőleg hamnincan írták-festették itt a könyveket. Többek között itt készült a legszebben díszített korvina, az ún. Mátyás-graduálé. A külföldről származó korvinák egy részét Rómában, Bolognában, Firenzében és Nápolyban készítették a kor legkiválóbb másolói és miniátorai (illusztrátorai). Más részük egy Nápolyban dolgozó, francia miniátor műhelyéből került ki, ahonnan Mátyás apósa, Ferdinánd nápolyi király is szerezte könyveit. A rajzokkal, festményekkel és díszítő motívumokkal tele kéziratokat bekötötték. A kötéstáblákat .bársonnyal, aranyozott vörös vagy fekete kecskebőrrel borították. A könyvkötésnek ez a módja a keleti könyvkötési technika első európai utánzása volt. Mátyás hétezer kötetnyi könyvtárát a vár délkeleti szárnyán, külön teremben helyezte el. A kötelek zárt szekrényben vagy nyitott polcokon feküdtek. A terem közepén állt a király heverője, jeléül annak, hogy az uralkodó gyakran vonult félre olvasni. Bár könyvtárát magánhasználatra állította össze (állítólag évente több mint 30 000 aranyat fordított bővítésére), nem zárta el alattvalói elől, amint ezt az egyik korvinában felfedezett, több kéztől eredő magyar nyelvű bejegyzések mutatják. Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halála után az ország- gyűlés a korvinákat nemzeti tulajdonba vette, ám II. Ulászló hanyagsága következtében — a könyvtár őre időközben meghalt —, megkezdődött a nagyszerű könyvtár kifosztása. Volt, aki kölcsön kért egy korvinát, aztán egyszerűen levakarta róla a hollós címert, és nem adta vissza,/, voltak, akik ajándékba kaptak egy- egy korvinát, mert egyéb ajándékra a megcsappant királyi jövedelmekből nem futotta, mígnem Buda török kézre kerültével a Bibliotheca Corviniana sorsa végérvényesen megpecsételődött. A korvin-kódexek így idővel csaknem minden nagyobb európai közkönyvtárba eljutottak. Közülük 129 példányt állít ki most az Országos Széchényi Könyvtár. Ezek többségét külföldi könyvtárak bocsátották rendelkezésére, hiszen Magyarországon - napjainkban mindössze 53 példány van Mátyás király korvináiból, ezek is legnagyobb részt csak az utóbbi évszázadban jutottak vissza cserével, vásárlással, egy például Törökországból 1875-ben ajándékozással. Cs. K. II Kelet— A Magyarország
