Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-07 / 82. szám
1990. április 7. y Kelet ■ a Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE Mátyás emlékezete evvel ezelőtt, 149U. április b-an nait meg öecsDen a taian legismertebb magyar uralkodó, Hunyadi Mátyás. A törökve- NI vő Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia ^ 1443-ban Kolozsvárott született. Apja még 1456-pan, nándorfehérvári győzelme után elhunyt, bátyját, Lászlót 1457- ben V. László király kivégeztette, a 14 éves Mátyást fogságra vetette. A kriály halála után 1458. január 24-én a magyar országgyűlés királlyá választotta az akkor prágai fogságában tartózkodó, 15 éves Mátyást, az ország legnagyobb birtokosát. E gazdagság és apja híre egyaránt hozzájárult megválasztásához. Az új király előtt szinte megoldhatatlan feladatok álltak. Az Albert király (1438—1439) halála utáni belső harcokban felbomlott a rend, a királyi birtokok nagy része magánkézre került, külső és belső ellenség is veszélyeztette az országot. A Szent Koronát, Sopron városát, több nyugatmagyarországi várat Albert özvegye annak idején elzálogosította III. Frigyes császárnak, aki V. László rokonaként igényt tartott a trónra is. A Felvidék nagy részén cseh huszita zsoldosok tartották kezükben a hatalmat, és nem ismerték el Mátyás királyságát. Időközben a törökök kiheverték a nándorfehérvári csatavesztést, és újra folytatni akarták északi hódításaikat. A huszita és a török veszély számos nagy hatalmú magyar urat a királyi politikai támogatására késztetett. Mátyás mellett foglalt állást a pápa és a magyar püspöki kar is. így lassan sikerült helyreállítani a rendét és a királyi hatalmat. Mátyás 1459-ben leverte, azokat a nagybirtokosokat, akik vele szemben III. Frigyes császárt választották meg. Hosszas harcok után 1462-ben kiegyezett Jan Giskrával, a felvidéki cseh zsoldosok vezetőjével is. A belső rendcsinálás miatt nem tudta .megakadályozni a török balkáni térnyerését. 1459-ben II. Mehmed szultán Szerbiát, 1463-ban Boszniát foglala el. Mátyás azonban — a török főerő elvonulása után — 1463 őszén vissza tudta foglalni Bosznia északi részét, és az ottani várakat. Mátyás pontosan látta, hogy Magyarország katonai ereje arra alkalmatlan, hogy a szultáni főerővel hosszabb ideig szembe tudjon szállni (II. Mehmed évi bevétele több mint kétszerese volt a Mátyás alatt megnövelt magyar királyi jövedelemnek), ezért csak ritkán vezetett törökellenes hadjáratokat. Fő célja az egyes végvárak védelme volt. Mátyás állította fel ugyanis azt a magyar végvárrendszert, amely Mohácsig megvédte az országot. Visszaszerezte a Szent Koronát és Sopront is a császártól. Igaz, ennek fejében el kellett ismernie a Habsburgok örökösödési jogát. Ez viszont lehetővé tette, hogy 1464-ben megkoronáztassa magát, és ezzel megerősítse legitimitását. A koronázás után kormányzati reformokat léptetett életbe, szabályozta a kancelláriák és bíróságok működését, és ami még fontosabb, egészséges pénzügyigazgatási szervezetet hozott létre, ami megakadályozta a királyi bevételek szétforgácsolódááát. Bevételei alapját az 1458 óta — a külső és belső veszélyek elhárítására — az országgyűlések által rendszeresen megszavazott rendkívüli, gyakran évente kétszer is beszedett adó képezte. Ez a jobbágyságot sújtotta: egy jobbágygazdaság („porta”) egy aranyforint adót fizetett, ami ötszöröse volt a rendes adónak. (Egy ökör két forintba került.) A pénzügyigazgatási reform és a magas adó lehetővé tette egy állandó hadsereg felállítását, amit viszont foglalkoztatni kellett. A pápa és a császár kérésére 1468-ban háborút indított a huszita cseh király, Podjebrád György ellen. Elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, sőt a cseh királyi címet is felvette. A cseh háborút végül az 1479-ben a ratifikált olmützi béke zárta le. Mátyás megtartotta hódításait és a cseh királyi címet. A császárral is megromlottá viszony. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, majd az egész Alső-Ausztriát, és felvette az osztrák hercegi címet. Ezzel — kisebb területen — létrejött a későbbi Osztrák—Magyar Monarchia előképe, de magyar vezetéssel. Mátyás hatalmának kiterjesztésével — feltehetően — a törökkel szemben esélyesebben ellenállható államra is gondolt. A magyar király azonban nem csupán katonai babérokra áhítozott, hanem jelentős kulturális központot hozott létre Magyarországon. Az olasz humanizmus és a reneszánsz Közép-Európában először Mátyás udvarában vert gyökeret. Egykori nevelője, majd főkancellárja, Vitéz János érsek körül is humanista kör alakult. Vitéz unokaöccse volt Janus Pannonius pécsi püspök — különben királyi főkincstartó, szlavón bán, stb. —, a XV. század legnagyobb latin nyelvű humanista költője. Udvarának dolgozott a természettudós Regiomontanus. Létrehozott továbbá a király a budai várban egy csodálatosan festett, kéziratokból álló könyvtárat (Bibliotheca Cor- víniana.) 1467-ben egyetem nyílik Pozsonyban. A király építkezései — főként Budán és Visegrádon — részben reneszánsz jellegűek. J oggal tartották kortársai Mátyást az akkori Európa egyik legnagyobb uralkodójának. (Az egykorú francia diplomata, Philippe de Commynes XI. Lajos francia, IV. Edward angol, Mátyás magyar királyt és II. Mehmed szultánt sorolta közéjük.) 1458-tól 1490-ig tartó uralkodása országunk fényes korszaka volt. A keménykezű, igazságos király alakja versekben, legendákban, a nép emlékezetében is tovább élt. Haditettet, a központi hatalmat megszilárdító ereje, és kultúrateremtő cselekedetei történelmünk legnagyobbjai közé emelik. Dr. Kubinyi András A király és a művészetek maradtak. Igaz, ezek az európai ötvösség oly utolérhetetlen remekei, mint az esztergomi főszékesegyház színes zománcos, arany Mátyás-kálváriája, vagy a wiener- neustadti Mátyás-serleg, bőkezű ajándékainak egyike. Azt is megírták, hogy esküvője alkalmával háromezernél több arany- és ezüstedény díszítette pohárszékeit, köztük több nagyméretű díszedény is. Ő karolta fel először Itálián kívül a majolikakészítőket, budai palotáinak padlózatát a feanzai Bettini műhely mesterei készítették, akik asztalkészleteket is formáztak a királyi pár kettős címerével. Ilyen tányérok és tálak töredékei a budai királyipqjoJa ásatásainál isnapfpny-« re kerültek, de a londoni Victoria and Albert Múzeum is őriz belőlük teljesen ép példányokat, mint a reneszánsz művészet világraszóló remekeit. A majolikások hazai segédei a mesterség fogásait elsajátítva színes mázas, alakos díszü kályhákat készítettek a királyi palota termeibe. Bár a török Mátyás uralkodása egész időszakán át veszélyeztette déli határainkat, a király az országos gondok közepette is tudott időt szakítani arra, hogy tudósaival könyvtártermében nagy disputákat rendezzen, és a külföldi követeknek lakomákat adjon, zenét hallgasson, vadászatokon vegyen részt, vagy olykor-olykor kedvenc tartózkodási helyére, a buda-szentlőrinci pálos kolostorba vonuljon vissza egy kis elmélkedésre. Kiváló hadvezér volt. Híres seregének fennmaradt fegyverzete ma a nagy fegyvertárak kincsei közé tartozik. A halála óta eltelt pusztító évszázadok megsemmisítették palotáit, a törökök elrabolták kincseit, könyvtárának híres köteteit széthordták, de szellemének ereje, fénye minden hozzá kapcsolódó emléken átsüt. Energikus, valóban királyi arcvonásait merész sasorrával legméltóbban fehér márvány dombormű és a bautzeni várkapu tornyán élhelyezett, egész alakos ülőszobra tolmácsolják. Még a kor divatjának megfelelően arannyal átszőtt fejedelmi palástjai, ruhái, trónkárpitja is a vezető firenzei és velencei selyemszövő műhelyekből kerültek ki, és a legkiválóbb művészek tervezték. Hirtelen halála a legnagyobb — évszázadokra kiható—csapás volt, amely országunkat a fenyegető török veszélyben érhette. Öröksége, a reneszánsz műveltség azonban mély gyökereket vert hazánkban. Az udvarához tartozó főurak, főpapok, Báthory Miklós, Vetési Albert, Ernuszt Zsigmond, Váradi Péter, Ippolito D’Este, majd Bakócz Tamás, Geréb László, Kinizsi Pál, Báthory István építkezései az egész országban elterjesztették az új szellemet, melynek utóhatásai még a XVII. század elején is éltek, főleg a töröktől meg nem szállt Erdélyben. Mátyás király állandó hadseregének kiépítésekor nem feledkezett meg a vízen érkező törökökről. Folyami haderejét fokozatosan építette ki. A naszádosok létszámát először a török elől menekülő szerbekkel — á magyarok rácoknak nevezték őket—gyarapította, naszádokat pedig a már régebben működő hajóépítő telepeken készíttetett. A hajóhad kiépítésének részleteiről keveset tudunk. Mátyás királynak a pápához 1475. november 3-án intézett levelében ez olvasható: ,,... s dunai hajóhad fölszereléséhez fogtam...” A hajóhad kiépítését és felszerelését 1476 tavaszára fejezték be. Erről a folyami flottáról fennmaradt egy kimutatás a firenzei levéltárban, amelynek alapján magunk előtt láthatjuk a hatalmas, 364 úszóegységből álló flottát. Közöttük 16 nagyméretű, negyvennégy evezős gálya és 34 naszád, valamint számtalan kiszolgáló és szállítóhajó, dereglye és más kisebb- nagyobb csónak volt. Egy-egy gályán 4 százfontos ágyú (bombarda) képviselte a tüzérséget. Egy gályára 300 lövészt hajóztak be, akik közül kétszázan a kézi ágyú (pisside manuali), a többiek a szakállas ágyú (cerbot- tana) kezelői voltak. A gályákon a hajósokkal együtt hozzávetőleg 5850 ember szolgált. A naszádot 18 evezővel hajtották. Orrában egy negyvenfontos vasgolyót kirepítő ágyú állt. A naszádon, az evezős legénységen kívül még 18 puskás vagy íjas katona is elfért. A gályák és naszádok ágyúin kívül a hajóhadnak még a következő tüzérségi felszerelése volt: 8 nagyméretű bombarda, ugyanennyi balliszta és 4 mozsár (magasra vető nagy bombarda), továbbá 20, dézsa alakú óriáságyú, amelyek 100 kilós gyújtóköveket lőttek ki. És ez még nem minden. Ugyanis: ..... Midőn a hajóhad parthoz közeledik — írja Szent- kláray Jenő, a téma múlt századi jeles kutatója —, módjában áll az e célra hozott póznákkal, rudakkal és láncokkal két óra alatt olyan várat állítani fel, mely hét-nyolcezer harcost foglalhat magába, s a szárazföld felől az egész hajóhadat fedezi. E vár 40 bombardä* val, tarackokkal és csatakígyókkal szerelhető fel. A víz felől erősen felszerelt 16 hajó fedezi a hajóhadat...” Ezzel a felszereléssel a hadsereg átkelésének biztosítására az ellenséges parton erős hídfőállást lehetett létrehozni. Mátyás ilyen felkészülten indult el 1476-ben Szendrő alá, hogy ott a Temesvár környékéről temérdek zsákmánnyal és fogollyal érkező két szendrői béget, Alit és öccsét, Szkendert megbüntesse. Az összecsapásban Szkender bég elesett, és a török hajóhad is megsemmisült. Mátyás flottájáról Bonfini is megemlékezik: ,,A Dunán nagy hajóhadat építtet, hogy azzal a folyón lefelé szálljon alá. Különböző, sokféle hadigépezetet készíttet, továbbá eleségről, katonaságról és fegyverről gondoskodik... De még hatalmas, fenyőgerendákkal erősített toronyszerű vesszőfonadékokat is szállíttatott le a Dunán, melyek sáncul, rögtönzött erődítésül, valamint palánkul és hadieszközül szolgálnak. ” A hajóhad többször vett részt elkeseredett ütközetekben, és biztosította a csapatoknak a folyamon való átkelését, mint például 1480 őszén, amikor a török heves tüzelése ellenére 32 ezer katonát szállítottak át a Dunán Szendrő- nél. ^-Mátyás fejedelmi díszhajót is építtetett, aCucentaurust, Bonfini elragadtatással ecseteli a hajó nagyságát, tágas, kazettás mennyezetű helyiségeit ebédlőjét, hálótermét, női lakosztályát. Amikor a nagy király Bécsben meghalt, holttestét díszesen fel- revatalozott hadihajó szállította Budára. A folyami gyászmenet 50 fekete lepelbe burkolt hajóból állt. A királynaszádosok hajóhada így adott végtisztességet uralkodójának. Csonkaféti Károly Naszád Mátyás király korából Mátyás, a legendás hírű király a kor élenjáró szellemi áramlatának, a humanizmusnak Európa-szerte nagyra értékelt alakja volt. Kiemelkedően művelt volt, a reneszánsz nagyjaihoz, a vele állandóan vetélkedő firenzei fejedelemhez, Lorenzo Medicihez hasonlóan, aki Mátyás halálakor megkönnyebbülten kiáltott fel: „Most már olcsóbbak lesznek a könyvek!” Udvarában a művészetek minden neme felvirágzott, de különösen büszke volt világhírű könyvtárára, amely újjáépített palotájának a Dunára néző szárnyában helyezkedett el. Udvartartásának reneszánsz uralkodóhoz méltó fényét leírták a történetírók és a Budán megfordult követek, elsősorban az olasz Bonfini, de szelleméről tanúskodnak palotáinak a törökdúlást átvészelt maradványai is. (Ezek részben visegrádi nyaralójában a helyszínen, részben a Magyar Nemzeti Galéria kőtárában és a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók.) 1473 és 1490 között volt legaktívabb az uralkodó, ekkor erősödtek fel leginkább kulturális és politikai ambíciói, melyeket olasz felesége, a fejedelmi vérből származó Aragóniái Beatrix is teljes lelkesedéssel támogatott. Mátyás ez időben gyűjtötte maga köré a haladó irodalom és művészet kiváló képviselőit EuGianno Chrlstoforo Romano: Mátyás királyt és Beatrix királynőt ábrázoló fehérmárvány domborműpár a Budapesti Történeti Múzeumban. rópából. Palotái építésére és berendezésére művészeket és mesterembereket hozatott Itáliából. Udvarában — igazi reneszánsz fejedelerfifiez méltóan — a kultúra minden /ági, virágzott. Kincstári ^fényűző pompájától, arhéTyet Bonfini is csodálattal említ, már csak hírmondók Mátyás hajóhada 7
