Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-07 / 82. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. április 7. Kulcsár Attila Ybl-díj as építésznél Kulcsár Attila nem ismeretlen olvasóink előtt, hiszen derűs, fordulatos írásaival, szakmai cikkeivel, verseivel gyakran találkozhatunk lapunk hasábjain. A tehetséges építészmérnök által tervezett épületeket is sokfelé látjuk, legfeljebb kevésről tudjuk, hogy ő tervezte. Pedig Nyíregyháza és a megye városainak több tetszetős épülete szintén Kulcsár-alkotás. Hogy csak néhányat említsünk: Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utcai sávház, az ékszerdobozra emlékeztető városi képtár, a mellette lévő olaszos kereskedőház, a régi és az új épületet szerencsésen ötvöző Vasvári Gimnázium, a meghökkentő fogtechnikai labor, a fehér- gyarmati tanácsháza, a nyírbátori gyermeknevelési központ, a vásá- rosnaményi művelődési központ. Szívesen végez belsőépítészeti munkát is, alkotó művészek közreműködésével. Például több házasságkötő-terem — a nyíregyházi, a vásárosnaményi, a fehérgyarmati — szintén az ő tervei alapján született. Kulcsár Attila a NYÍRTERV főmunkatársa, vezető tervezőmérnöke a napokban az építészek hazai legrangosabb kitüntetésében, Ybl- díjban részesült: Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében kifejtett 25 éves munkásságáért kapta a megtisztelő díjat. Az építész a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 19^6-ban, s azóta néhány évet leszámítva ugyanannál a tervező- irodánál dolgozik. —Mit jelent az Ybl-díj egy tervezőmérnök számára? — Az Ybl-díj tulajdonképpen egy papír, amely szakmai körökben jelent valamit, de az építész és környezete kapcsolatában kevesebbet Számomra azt jelenti, hogy még jobb házakat kell csinálni, és talán kevésbé kell megalkudnom. Miután valaki megkapta ezt a díjat, bizonyára gyakran fordulnak hozzá olyan megrendelők, akik nemcsak véletlenül keresik fel, hanem azért, mert a stílusát is kedvelik. Ne vegye szerénytelenségnek, ha a példa kedvéért az egyik ismert építészt említem: Ma- kovecz Imrét azok keresik fel, akik Makovecz-féle házat akarnak építeni. S aki kockaházat szeretne, fölöslegesen fordul hozzá. — Kulcsár Attilának milyen a stílusa? Mi jellemzi a Kulcsár- féle épületeket? — Próbálom a hagyományőrzést és a szerkezetességet összekapcsolni. De törekszem arra is, hogy a hagyományőrzés mellett ne essem abba a hibába, hogy műemléket építek. Mindig lássék, az épület ma készült, mai anyag- használattal és mai tudattal. Egy repülőhangár például nem hasonlíthat egy kukoricagóréhoz. A funkciónak és a felhasználható anyagoknak megvan a maguk jellegzetessége. Olyan anyagoktól, amelyek régen nem léteztek, anakronizmus a hagyományos formákat vagy szerkesztést számonkénti. —Min dolgozik most? Bizonyára sok munkája van... — Furcsa módon a megyében most nincs feladatom, mert a nyíregyházi Kiskörút északi oldalának beépítésére tett javaslatunkat nem fogadták el, egy szegedi team kapta a megbízást. No, nem panaszként mondom. Meghívtak viszont Kiskörére, ahol a mesterséges tó mellett repülőtér épül, s ennek a kiszolgáló épületeit én tervezem. Fogadóépület, hangár, irányítótorony. Nem mindennapi építészeti feladatok. Ezenkívül veszprémi lakásokat is tervezek. — Sokan szidják manapság a tervezőket. Valóban nem szívderítő látvány a monoton lakótelep annak a tudójában, sent, fiogy sok embernek képes otthont adni. Ahogy egyik versében ön írta: tömeglakásba, kerülnek egyrakásra. '■— Az építészet társadalmilag a leginkább meghatározott alkotói tevékenység. Amíg egy festőművész vesz egy vásznat és szuverén módon kifejezi magát, addig az építész nagy anyagi fedezettel rendelkező megrendelő számára alkothat. Az építésznek a legjelentősebb megrendelője az állam volt, tehát az állami megbízót kellett kiszolgálni, az elvárt és finanszírozott minőséget kellett létrehozni. Ez volt a lakótelep. Elcsábítottuk az embereket vidékről, faluból, gyorsan létre kellett hozni számukra komfortot biztosító, lakótelepi tömeglakásokat. A tervező nemigen bújhatott ki a megrendelő által meghatározott lakásszám és határidő elől. Az építész legfeljebb megpróbálta minél lakhatóbbá tenni a lakótelepet. Üzletek, éttermek, gyermekintézmények, zöldterületek és egyéb kiszolgáló egységek tervezésével. A probléma az volt, hogy nem volt pénz ezeket megfelelően megépíteni. — Nyíregyházán is ez történt? — Ez a város viszonylag szerencsés helyzetben van, mert a házgyárak hatósugarán kívül esett, másfajta technológiák is megélhettek. Például az alagútzsalus, a A borbányai általános iskola blokkos épületek. Ezért Nyíregyháza sokszínűbb és sokfélébb épületekből áll, még a lakótelepeket is beleszámítva. Hogy néhányat említsek, például az Őzközi házak, a piros ház vagy a sárga ház. Még az is bebizonyosodott, hogy a házgyári elemekből is lehet változatosabb épületet építeni. Erre jó példa a Dohány utcai panelházak sora. Amikor a városi tanácsnál dolgoztam, azt próbáltam elérni, hogy még a jóváhagyás előtt igyekezzünk a lakótelepek szürkesége ellen hadakozni. Ez többé- kevésbé sikerült is. — Jósavárosban ezt nemigen látni! Örökösföldön talán vigasztalóbb a kép? — Az örökösföldi lakótelepen a vásárosnaményi út mentén épülő negyed lesz emberarcúbb. — Az építész milyennek látja Nyíregyházát? Megyénk többi városa közül hol tud jó példát említeni? Nyíregyháza nemcsak az építész, hanem a turista szemével is érdekes város. Ezt változatos tér- szerkezetének köszönheti. A terek egymás utáni feltárulkozása miatt jó a rálátás a szerencsésen megmaradt karakteres épületekre. Szegénységünk mára erénnyé változott azáltal, hogy nem volt elég pénzünk a 60-as, 70-es években teljesen átépíteni a várost. Néhány új ház sebhelyei könnyebben orvosolhatók, mint például az SZTK-központ. A lakótelep az olcsóbban megszerezhető területekre, külvárosi családi házak helyére kerültek. Megyénk többi városában is ez a tendencia jellemző. Kisvárda központja talán nincs elrontva, ami nem mondható el Mátészalkáról. —Mondják az építészet „megfagyott zene”, s talán ezért az építészek gyakran zenével is foglalkoznak. Ön viszont irodalmi tevékenységet végez... — Nagy költőnk szerint a költő a lélek mérnöke. Az építész viszont a test és az életforma mérnöke. Ezért nem állnak olyan távol egymástól. Az építészet és a költészet, a festészet, a szobrászat csak kifejező anyagaiban és a technológiában különbözik. Mindegyikük az alkotó embert ábrázolja, és a mások számára is szóló üzenetet közvetíti. Bodnár István Birtalan Ferenc: Hogy I i | miért ezen az esőtől szürke nyári délutánonfttdúlsz el annyi'év mögül mikor semmi nem emlékeztet arra a júliusi lángölü napra a hegyre hol pókszőtte csöndben kamaszéveink oltárára feszültünk a fák koronáin átszitáló fény katedrálisában avarillatú istenek miért ezen a délutánon takarsz ki borostyánbörtönünket szitakötőnászunk ennyi év után ebben az esőtől szürke nyárban miért hogy tenyérbe hajtott homlokom mögött újra teremtődnek a színek és erdőemlékűvé teszel egy pillanatot itt e vaksi szobában? Soltész Albert rajza: Lány virággal Egy előjáték Testét, lelkét megfertőzve Lapozgatva és persze aki olvasni tudja, olvasva a levéltárban a többszázéves vármegye protokollumo- kat, olykor különös, bár morzsányi adatok bukkannak elő. Inkább csak jelzések, melyeket fel kell fogni, dé ha rendbe rakjuk, s szintézisbe tudjuk hozni, akkor jelentősen kibővülhet szűkebb hazánkra vonatkozó ismeretkörünk. Buda várának visszavétele körüli időkben, vagy ahogy egy akkori szép szabolcsi szólás mondta, a táncoltató világban”, egy bizonyos Ormos Ferenc nagyon eladósodott. Ennek oka az volt, hogy az egri törökök elfogták s csak tekintélyes váltságdíj ellenében engedték szabadon. Nagyon jó sora nem lehetett az egri vár börtönében, mert kiváltása után 1688-ban meg is halt anélkül, hogy a sancpénzére felvett adósságából négy hitelezőjének valamit is tudott volna törleszteni. Felesége, Kércsy Erzsébet, hogy férjét el tudja temetni, kénytelen volt ezt az adósságot még tovább növelni. Az özvegy adóssága 379 magyar forintot (vagyis á Ft=51 krajcárral számolva) tett ki. Mikor a vagyon felosztására sor került, a gyerekek közt szétosztották a vagyont: Komorón, Litkén, Kálongán — akkor még lakott volt — és Táko- son lévő jobbágyaikat a megült s puszta telekkel. Az osztály részletei közt vannak érdekes kultúrtörténeti adatok, de most minket inkább a rokonság érdekel. Az elhunyt Ormos Ferencnek két leánytestvére: Krisztina és Zsu- zsánna. A két lány házassága egész különösen alakult. Krisztina egy Nagy Márton nevű félnemeshez ment feleségül, tehát a férje vagy jobbágy, vagy szabados katona lehetett, mindenesetre az a látszat, hogy a dolog szerelmi házasságnak indult. Ezzel szemben Zsuzsannát Tolvay János vette el, a káliói har- mincadosnak és a főispán kisvárdai udvarbírájának feltehetően az unokatestvére. Krisztináéknak nem volt gyerekük, Zsuzsánnáék után — az osztály idejében már mindketten elmentek, — két gyerek maradt: János és egy kislány, kiket a saját négy gyerekével az említett elhunyt Ormos Ferenc nevelt Komorón. Pár évvel azelőtt azonban, még Ormos Ferenc életében történt, hogy Krisztina asszony „testét, lelkét megfertőzve” a házasságtörés bűnébe esett. A vármegye törvényszéke annak rendje és módja szerint halálra is ítélte. (A kisvárdai járás szolgabírája történetesen Krucsay Márton volt, de nem kell különösebb összefüggéseket keresni.) A fővétel azonban elmaradt. Nagy Márton ugyanis visszavette a feleségét. Azonban nem feltétel nélkül: a vagyonát a férje nevére kellett adnia. Ormos Ferenc tiltakozott az eset kapcsán, arra hivatkozva, hogy Ormos Krisztina „bilincsekben” vagyis kényszer hatására írta az adománylevet. A tiltakozás következményének azonban semmilyen formában nincs nyoma. És végezetül most már Tolvay János kislánya felé fordulhatunk, kinek nevét bár csak egy alkalommal közlik az iratok, de a különböző alkalmak ürügyén kimondatlanul is van róla szó. Tolvay Borbála, kinek alakja és sorsa ma is fogva tartja a képzeletet, feltehetően Komorón született, legalábbis szüleinek volt ott udvarházuk. Korán árvaságra jutva, a beteg nagybácsi erőtlen keze alatt, a családban és egyúttal a faluban a gyereklány szeme előtt játszódott le az D későbbi életének jó része. S később a kis húga mintha csak a Krisztina nénje életét akarná újjáélni. Koroknay Gyula Balázs Eszter: Éva ül. (A Sóstói Nemzetközi Éremművészeti Alkotótábor munkáiból.) || Keleta Wfaffljarorsrti
