Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-02 / 77. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. április 2.­A „szabadság vándora Fanatizmus a zene iránt u Pályázat {Jj lemezének anyagát mutatta be március 27-én a Bujtosi Szabadidő Csar­nokban Demjén Ferenc. Természetesen Rózsi nem­csak a legutolsó album da­lait adta elő, hanem a kö­zönség nagy örömére a régebbi slágerek közül is énekelt néhányat. Bár fá­radt volt a jól sikerült kon­cert után, mégis vállalko­zott egy kis beszélgetésre. O Az idén lenne 13 éves a V*Moto-Rock együttes, amejjr sok szép sikert mondhatott a magáénak. Tulajdonképpen mi­ért oszlott fe! az együttes? — 12 évig dolgoztunk együtt, megszokottá vált az egész, nem tudtunk újítani, automatikusan csináltuk dol­gainkat. A válásban szere­pet játszott az is, hogy Ma­gyarországon lehetetlen hely­zetben van a lemezgyártás, s végül az sem volt utolsó szempont, hogy a közönség is megszokott bennünket. Ez utóbbi alatt azt értem, ter­mészetessé vált, hogy jó 'színvonalú műsorokat készí­tünk, s ez a megszokottság kezdett unalmas lenni. O Az album címe: A szabad­ság vándora. Gondolom, nem a hangzás miatt választottad ezt a címet, hanem a mögötte lévő politikai tartalom volt a meg­határozó. — Mindig élt bennem a vágy, hogy hazánkban lesz egy olyan vezetés, amely ga­ranciát biztosít arra, hogy o gyermekek egy más, szaba­dabb világban nőjenek fel. Mi, a 40-es éveinkben járó popzenészek, burkoltan, rej­tett formában mindig meg­fogalmaztuk, kifejeztük eze­ket a gondolatainkat. Min­denkiben van politikai érzé­kenység, bár ebből belénk egy picivel több szorult* hi­’ szén mi rengeteg emberrel ' találkozunk' nap mint nap. Talán nem túlzók, ha azt Betelt a naplónak &|em hiszek a sze­fy memnek! A kirakat­ban igazi brigád­napló. Ahogy kell, piros kötésben, potom 150 fo­rintért. Az életben nem láttam még ilyet, be kell mennem, kézzel megtapo­gatnom. Hamar megtalál­tam. Pihe-puha kötése egy álom. Sajnos, celofán­ban van, nem lehet bele­lapozni, de elképzeltem, az első oldalon kipontozva a brigád neve, alatta a név­sor, tisztek szerint: bri­gádvezető, helyettes, pénz­táros, nótafa, krónikás, viráglocsoló stb. A másik oldalon a kép helye. Ezt, mondjuk egy jól sikerült kirándulás al­kalmával lehet megtölteni. A harmadik oldatra kerül­het a terv. Ne legyünk nagy igényűek, mondjuk legyen ötéves terv. A tel­jesítésre kimarad húsz lap, utána következhetnek a kulturális programok. Kezdve a színházlátoga­tással, kis kockába befér a színházjegy, akkor szép, ha ép, egész, nem tépked­te el a jegykezelő, kicsit arrébb a koncertekre szó­ló meghívó, a mozijegy, majd csoportkép helye ki­állítás látogatásáról. Valahol a középtájon tabló: akikre büszkék va­gyunk. Ide ragaszthatjuk be azok fényképeit, akik túlteljesítik a tervet, kom­munista szombaton almát szednek, kevés szabadide­jük ellenére „közművelőd­nek”, esetleg újítanak. A végén a hitelesítésről szóló jegyzőkönyv, aláírások helye, „betelt” megjegy­zés. (csk) mondom, hogy sokkal több emberrel találkozunk, mint a politikusok. O Közel 25 éve vagy a ma- gyac könnyűzene élmezőnyé­ben. Egykori zenésztársaid­ról már alig hallani valamit, a legtöbben befejezték, vagy a vendéglátóiparban helyez­kedtek el. Mi a titka fennma­radásodnak? — Én erre a zenére szü­lettem. Ha most nem zenél­nék, akkor is a zenével kap­csolatos munkahelyet keres­tem volna. A zene iránti fa­natizmusom ad erőt nekem. Nem törtem meg annak ide­jén a háborgatások, tiltások ellenére sem, kitartottam el­veim mellett. Vallom: vala­hol valami nem volt jól, most sincs jól, de még lehet jól. O Féltve őrzöm azt a Ber- gendy-lemezt, amelyen töb­bek között a Jelszó: Szeretet, Te is jársz néha tilosban, Jöjj vissza Vándor című dalok hallhatók. Szoktad-e a régi le- mezeidet hallgatni? — Hallgatni hallgatnám, de egy lemezem sincs, a ba­rátok széthordták. Különben sem vagyok gyűjtögető típus. Amit egyszer már megírtam, hiába hallgatnám, attól nem fejlődnék. A dalokat nem magamnak írom, hanem a közönségnek. O A Pop Gála ’90 számodra sikereket hozott. Az év elő­adójaként a harmadik lettél, az év nagylemezei közül a második lett a tiéd, a 80-as évtized énekesei közt pedig a harmadik lettél. Hogy értéke­led ezeket a szakmai díjakat? — Megmondom őszintén, eddig nem hallottam erről, most tudom meg tőled. Ha ez így van, akkor most csak annyit tudok mondani, hogy nagyon örülök. (Fotó: B-zs.) O A feleséged révén sokat vagy kint Amerikában. Az ot­tani irányzatok mennyire hat­nak a zenédre? — Természetesen hallga­tom kánt a zenét, de nagyobb hatással van rám az ottani technika és menedzselés. A profinak profinak kell len­nie. Mivel az a hivatása, úgy kell megszólalnia, hogy a kö- zön-ség érezze: a pénzéért kap valamit. O Van-e lehetőséged arra, hogy Amerikában készíts le­mezt? — Kemény harcot kell vívni a piacért, hiszen min­denki próbálkozik a lemez- készítéssel. Egy kis túlzással azt is mondhatnám, hogy minden gyerek gitárral, vagy legalábbis valamilyen hang­szerrel a kezében született. Ennek ellenére nem zenél­nek jobban, mint a magyar zenészek. Egyébként nekem is vanak kapcsolataim, ígér­getéseim, lehetőségeim. O Hogyan tovább? Egyedül dolgozol, vagy keresel magad­nak együttest? — Egyelőre nem tudom. Számomra most a legfonto­sabb a mozgás, a változé­konyság. Szeretnék sok te­hetséges fiatallal dolgozni, olyanokkal is, akik eddig még nem jutottak szóhoz. A terveim között egy Latzin Norbert-emlék lemez szere­pel. Az ő dalai kerülnének az albumra, de mivel nincs szerződésem még egy lemez­kiadóval sem, nem tudom, mikor fog megjelenni. M. Magyar László Az egészséges nemzetért A Magyar Hitel Bank Rt. „Az egészséges nemzetért” alapítványának, kuratóriuma pályázatot hirdet április 30-i beadási határidővel. Bárki jelentkezhet, formai kikötés nincs és megpályázhat ösz­töndíjat, pénzbeli támoga­tást. kamatmentes kölcsönt. A témák alapvetően a megelőzéshez kapcsolódnak: — olyan űj oktatási-nevelési módszerek kidolgozása, mely az óvodástól az egyetemig a különböző korcsoportok testi-lelki-szociális egészség- kultúráját javítja —, a lakos­ság mentális egészségének preventív szemléletét javítja kiadványok, tömegkommuni­kációs propaganda, családse­gítő központok tevékenységé­nek stb. segítségével, — a haláloki statisztikáBan veze­tő betegségek megelőzésének segítése új, korszerű egész­ségnevelő módszerek beveze­tésével. A pályázatot az MHB „Ku­rátor” Kft. „Az egészséges nemzetért” alapítvány kura­tóriuma részére 1054. Buda­pest, Szabadság tér 5—6. szám alá kell megküldeni egy válaszborítékkal együtt. Az eredményt június 30-ig köz­ük. Furcsa, de nekem még soha nem jutott eszembe, hogy bizonytalan anyagi helyzetemen „könywissza- váltás” útján segítsek. Va­jon fennmaradnának-e az antikváriumok, ha új köny­veket, folyóiratokat nem árusítanának? Zvara István, a Szarvas utcai antikvárium vezetője szerint a forgalom jelentősen visszaesne, a válasz azonban igenlően hangzik. — Egyre többen tekintik pénzforrásnak a Könyvet — mondja. — Leginkább kri­mit, ifjúsági irodalmat hoz­nak. Igazi antikváriák sajnos már nincsenek. Nagyobb ér­tékű lexikonokat — Révai, Pallas — is csak tíz évben egyszer kell átvennünk. Ér­tékük a tíz-húszezer forintot is megüti. Előfordul, hogy azt gondolják, hogy ami régi, az sokat ér. Nem csodálkozom, hiszen a szakember is „fehér holló” a szakmában. Képzé­sük teljesen megszűnt, a gyakorlati tanulás pedig hosszadalmas. A Szarvas utcai antikvá­rium kissé kiesik a nyíregy­házi központból. Ez már nem jelenthet problémát Szabó Attiláéknak, akik a Móricz mozi melletti „beugróban” nyitottak boltot. — Butikok, magánkereske­dések nem jöhettek számítás­ba, hiszen azokból van elég. Gyorsan kialakult törzsvevő­gárdánk bizonyítja, hogy Nyíregyháza elbír két antik­váriumot. A kútfúrótól a ta­nárig sokféle ember megfor­dul itt, s ritkán távoznak üres kézzel. Vannak, akik csak azt szeretnék tudni, mennyit ér a tulajdonukban lévő régiség. Sajnos, egyelőre mégis kevesen tudnak bol­tunkról. A használt leme­zekkel, s a gyorsan beszer­zett újdonságokkal a művelt ember szolgálatába kívánunk szegődni. Herczku Tünde Ma este: libaügy Két évvel ezelőtt készítették, de csak ma este mutat­ja be a televízió a Fehér kócsagok című tévéjátékot. A filmet a közelben, a Hortobágyi Nemzeti Parkban for­gatták, és számunkra az az érdekessége, hogy a főszere­pet a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tehetséges, fiatal színésze, Rékasi Károly játssza. Tegnap délelőtt kerestük fel, hogy vajon milyen érzésekkel várja a té­véfilm bemutatását. tói. Milyen emlékeket visz magával? — Megszerettem Nyíregy­házát, hiszen itt mindent megkaptam. Ajándék volt számomra ez a néhány év. Lehet, hogy életem legszebb évei voltak. Eszter lányom is itt született. A feleségem. Détár Enikő egyébként a nyíregyházi színházhoz iga­zol. tehát nem szakad meg végleg a kapcsolatom a Mó­ricz Zsigmond Színházzal. Már csak azért sem. mert örülnék, ha olykor-olykor itt is kaphatnék szerepet, hiszen a családom továbbra is ide­köt. Schlanger Andrással már beszélgettünk erről, na­gyon biztat. Rékasi Károly tehát nem fordít végleg hátat Nyíregy­házának. Mindenesetre ma este az 1-es csatornán 20 óra 5 perckor a Fehér kócsagok című film főszereplőjeként láthatjuk viszont. Partnerei Rajhona Ádám. Trokán Pé­ter, Szigeti András és sokan mások. (bodnár) — Nem is tudtam, hogy hétfő este játsszák — mond­ja meglepetten. — Kíváncsi vagyok. m:i lett belőle, hiszen a filmet én sem láttam. Ele- inte arról volt szó, hogy két­részes lesz, de ahogy hallom, másfél órás tévéjáték lett belőle. Azt hiszem, ha ha­marabb kerül képernyőre, akkor aktuálisabb lett volna. A Fehér kócsagok rendező­je. Oláh Gábor több jelölt közül választotta ki Rékasi Károlyt. A választásban az is közrejátszott, hogy a fő­szereplőnek lovagolni is jól kellett tudnia, ami a nyír­egyházi színésznek csöppet sem okozott gondot, ugyanis szőrén üli meg a lovat. A filmet negyven napig forgatták. — Üdülés volt számomra a nyári filmezés. Lent lak­tunk Tiszafüreden, a párat­lan szépségű természetvé­delmi területen. Mindig sze­rettem a végtelen síkságo­kat. Az Alföldön érzem ott­hon magam. Számtalan em­lékezetes élményben volt ré­szem. — Miről szól a film? — Játékfilm, de természet­film is lehetne. Egy fiatal természetvédőt a Hortobágyi Nemzeti Parkba helyeznek — ezt a szerepet én alakí­tom —. és ott mindenféle panamákkal találja szembe magát. Egyébként a film olyan megtörtént eseménye­ket dolgoz fel. mint a köz­ismert libaügy. — ősztől Budapesten, a József Attila Színházban ját­szik. megválik Nyíregyházá­Pálinkás késfenés Számtalan család életét te­szi tönkre az alkohol, gyak­ran olyannyira, hogy a csa­ládtagok közül valamelyik súlyos bűncselekmény miatt a bíróság elé kerül. Ez tör­tént a tiszakanyári Lőrincz Istvánnal is. Lőrinczék családjában — mint ahogy az már általában lenni szokott — a férfi vált alkoholistává. Emiatt meg­romlott a házasságuk, vesze­kedésen kívül sokszor bán­talmazta is egymást a házas­pár. Lőrincz akkor sem tu­dott ellenállni az alkoholnak, ha dolgozott, így egyszer már fegyelmi büntetést is kapott I a munkahelyén. Az édesanyjának segített i tavaly december 15-én a- ház körül, munka előtt azonban bekapott egy deci pálinkát. Ahogy haladt az idő, ismét megszomjazott egy kis szesz­re, így újabb decit engedett le a torkán, majd rá egy üveg sört. Amikor hazament, ter­mészetesen meglátszott rajta az álkohol hatása. Disznót készültek ölni más­nap, s ehhez meg kellett fen­ni a ház összes kését. Lőrincz a nyárikonyha előtt élesít- gefcte a vágószerszámokat, míg felesége hagymát tisztí­tott odabent. Az asszony köz­ben lamentált, hogy miért kellett a disznóölésre a fér­jének a húgát, illetve sógo­rát is meghívnia. Lőrincz ezen persze felháborodott, s amikor a felesége egy sértő gúnynevet mondott rá, rend­kívül megdühödött. Mivel éppen keze ügyében voltak a kések, felkapott egyet kö­zülük, és felesége hasába döf­te. Amikor látta, hogy az asz- szony mennyire vérzik, meg­nyugtatásképpen bekapott még egy fél deci pálinkát és csak azután ment el segítsé­get hívni. Lőrincz Istvánná életét csak gyors orvosi beavatko­zás mentette meg. így is maradandó testi fogyatékos­sága lesz, hisz a lépét el kel­lett távolítani. A megyei bí­róság megállapította az élet­veszélyt okozó testi sértés bűntettét és Lőrincz Istvánt jogerősen másfél évi börtön­büntetésre ítélte. B. A. A polip karjaiban Tíz napig ej­tette rabul az óriáspolip kar­jai Nyíregyhá­za fiataljait. A dodgem, a gyermekkor- hinta, a légire­pülő mellett ez volt a legnép­szerűbb. A Dohány család már tíz éve hozza váro­sunkba ez»1' ' a csodákat lyek r március^ Jósává találhat zs, fe' Csengő forintok reménye Antik-vár a beugróban

Next

/
Oldalképek
Tartalom