Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-30 / 75. szám
1990. március 30. Kelet-Magyarország 3 Centrumban az ár Gabonakilátások Zűrzavar uralkodik a hazai gabonaáraknál. Ez volt a véleménye egy jeles hazai szakembernek és ez igazolódott azon az országos tanácskozáson is, amelyet Budapesten a napokban a Gabona Kft. tartott. A kft.-ben az immár önálló megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatok is érdekeltek, főként a gabonaexport révén. Lakatos Andrással a megyei vállalat termeltetési üzletág vezetőjével azonban nem erről beszélgettünk. Termeltetésről, szerződéskötésről, ár és felvásárlásról, mindarról ami Szabolcs-Szatmár-Beregben érdeklődésre tarthat számot, szóba került. □ Tavaly, aratáskor a búzaárak miatt figyel mez-, tető sztrájkot tartottak a mezőgazdasági üzemek. Az árrendezésre akkor ígéretet kaptak. Nemsokára újra aratunk. Van-e új búzaár? — Nincs. A centrum ár egyelőre az, ami tavaly volt, tonnánként a minőség alapján 5100 illetve 5700 forint. Viszont az egyéb gabonafélék szabadárasak, tehát a kereslet és a kínálat, a termeltető és a termelő alkuja alakítja ki az árakat. Szabadáras a rozs, az árpa, zab, kukorica és a takarmánybúza. □ Ez utóbbi szülte a legnagyobb ellentmondást. A takarmánybúzáért, az állítólagosán gyengébb minőségű búzáért, többet fizetnek a piacon, mint az első osztályú minőségért. Mi erről a véleménye? — Az ellentmondást mi is érezzük, tapasztaljuk. Már az elmúlt évben is csökkent a vállalatnak felkínált étkezési búza mennyisége. A kormányzat viszont az infláció még nagyobb növekedése miatt ragaszkodik a hatósági árhoz. A búza termelői árának felszabadítása kihatna a malomipari és sütőipari termékekre is. Drágább lenne a liszt, a kenyér és még számos ipari termék. □ Mindez a termelőket, a termelési költség hihetetlenül nagy és gyors emelkedése miatt nem nyugtatja meg. Nem lehet megértésre számítani akkor, ha a búza ára marad, a kemikáliák ára viszont 70 százalékkal növekszik. — Az elégedetlenséget az egyeztető tárgyalásainkon, a szerződéskötésekkor éreztük. Tapasztalatunk, hogy a termelők egy része kivár. Bízik, vagy reménykedik abban, hogy végül is elfogadhatóak lesznek a gabonaárak és legfőbbképpen a minőségi búzaár. D Kikkel egyezkedtek és kikkel kötöttek szerződést? — Az egyeztető tárgyalásra az agrárszövetséggel, illetve egy tíztagú, szakemberekből álló választmánnyal még az év elején tanácskoztunk. Megállapodtunk, hogy a kölcsönös érdekeket figyelembe véve a vállalat a piaci viszonyoknak megfelelően köti a szerződéseket. Szabadáras termékeknél például a szerződésben a közösen megállapított ár szerepel, illetve a vállalat garantált védőárat ajánl. Kukoricánál ez 620, árpánál 560, zabnál például 510 forint. □ Van a megyében 114 termelőszövetkezet, 7 állami gazdaság és egyre többen vannak a kistermelők, magángazdák, földbérlők, farmerek. Hány szerződést és milyen mennyiségre kötött szerződést a vállalat? — Jelenleg érvényes termeltetési szerződésünk van 106 termelőszövetkezettel és 3 állami gazdasággal. Üj, hogy az idén már valóban kötünk termeltetési szerződést földbérlőkkel, farmergazdákkal is. Ez természetesen most a tavaszi vetésű gabonára, főként a kukoricára vonatkozik. A tulajdonviszonyi változásokat tehát figyelembe vesszük. Egyéni gazdákkal körülbelül 200 ezer tonna gabona termesztésére kötöttünk már szerződést. □ Nem kevés ez? Főként a búza mennyisége? — De igen. Kisebb mint a korábbi évek átlaga, kevesebb, mint amenyire számítottunk, mint amennyire raktározási és feldolgozási kapacitásunk van. Csak néhány adat.' 1984-ben búza- termesztésben rekordévünk volt, akkor 257 ezer tonna búzát vásároltunk fel, közel olyan mennyisége), mint amennyi szerződésünk idén az összes gabonára van. Míg 1988-ban is 213 ezer tonna volt a megyében felvásárolt búza mennyisége. Ehhez képest a 126 ezer tonna, amelyre szerződést kötöttünk, alig több mint 50 százalék. Természetesen a szerződéskötésekkel még nem álltunk le. Reméljük, hogy a vállalat által felkínált segítség és támogatás ösztönző lesz. □ Mire gondol? — A gabonatermesztés és-termés csökkenésének okai vannak. Nemcsak a gabona fel vásár: ára miatt ment el a kedvük a termelőknek. Megszűnt tzamtalan támogatás, növekedtek az anyag- és és eszközarak, ugyanakkor a pénz ára — kamat — is hihetetlenül nagy. A hitelekre gondolok. Nincs gazdaság, nincs olyan földbérlő, farmer, amely a bankhitelek kamatjain felül olyan nyereségre tud szert tenni, amelyből fejleszthet és megélhet. És még ehhez a nagyon drága hitelhez is nehéz hozzájutni. Mi felajánlottuk a termelőknek, hogy a kölcsönös érdekeket szem előtt tartva, megelőlegezzük a termelési költség egy részét. Jelenleg a kukoricánál, de ősszel a kalászosoknál is alkalmazzuk a módszert. Kukoricánál minden tonna szerződött szemes terményre 550 forint előleget adunk, hektáronként 6 tonnás átlagtermésre számolva 3300 forintot. Az előlegelszámolás a termény értékesítésekor történik majd. □ Részesülhetnek ebből a kedvezményezésből a kisgazdák, földbérlők, farmerek is? — Igen. Sőt van olyan lehetőség is, hogy a termelőszövetkezeteken keresztül a háztáji kukoricatermelést is megelőlegezzük. Gondolom, hogy most, miután a termelőszövetkezetekben duplájára növelték a háztáji területeket a tagoknak is gond a művelési díjat, a vetőmag árát előteremteni. Ezzel kapcsolatban is van már példa, eddig 300 hektár, háztáji kukoricatermesztést segítettünk előleggel. Azzal fejeztük be a beszélgetést, hogy a búza termesztésével ellentétben a kukoricánál nincs gond. A szabadpiaci ár, a megfelelő terméshozamok ösztönzik a gazdaságokat, a gazdákat a terület növelésére. A búzával kapcsolatban még arról is szó esett, ha valamilyen oknál fogva nem terem meg a megye számára szükséges mennyiség, úgy a vállalat más megyéből hoz be ke- nyérnekvalót. Ilyen irányú tárgyalások már történtek. Seres Ernő Kékülnek a rókások Bunda a Nyírprémnél A szokatlanul enyhe tél ellenére néhány hölgy „megsétáltatta” vadonatúj kékrókaprém-bundáját a megyeszékhelyen. Sehogyan sem értették, hogy egy-két járókelő miért vet rájuk gyilkos pillantásokat, leginkább azt hihették, hogy az irigységtől. Ok nem tudhatták, hogy ezek a járókelők az 1989. december 31-én megszűnt Nyírprém szakcsoport tagjai, akik másfél éve leadott kékrókaprémük- ért még mindig nem kapták meg a pénzüket, és akik lelki szemeik előtt pont a saját prémjüket látták a bundára felvarrva. Ekkora, business régen ígérkezett a kisvállalkozóknak, mint a kék- és ezüst- rókaprém-eladás mondták a szakértők 1986 nyarán. Nosza lett is akkora felbuzdulás, hogy sokszor a gesztor a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet vezetőitől kértek Nyíregyházáról és a megye többi településéről protekciót, hogy az ismerősök a szakcsoport tagjai legyenek és megkapják az induláshoz szükséges állományt. Három év múlva ugyanezek az emberek többsége leölte az állatokat, megnyúzták őket és gyorsan továbbadtak az egész felszerelésen. A szakcsoport közel 150 tagjának alig egyötöde könyvelhetett el nyereséget a rókaprém-eladásból, kétötödének csak a költségek fedezésére jutott és ugyanilyen arányban voltak azok, akik buktak az üzleten. Duzzadt a csoport Egyikőjük, a nyíregyházi Szilvási István 117 ezer forintot követel a téesztől, mivel á szakcsoport már megszűnt. — Nyugdíjkiegészítésnek szántam a kisállattenyésztést — meséli történetét a borbányai rókafarmján. — Belépéskor 150 ezer OTP hitelt vettem fel, 50 ezer saját tőkével szálltam be. Ezért 1986 őszén 10 anyaállatot és 4 kant, valamint ketreceket, hűtőládát, kerítést, vitaminokat, eleséget vásároltam. 1987-ben 58 szaporulatot jegyezhettem fel, ezeket egyénileg értékesítettem. Egy év múlva annyira felduzzadt a szakcsoport létszáma, hogy a tenyészállatokat a vezetőség az ország összes részéből vásárolta fel, de ezek közül sok az átlagos szintet sem érte el. 1988 decemberében 39 kékrókát vittem Nagyszállásra, a telephelyre. Már ott kezdődött szerintem a gond, hogy a megkülönböztető fémjeleket nem ott előttem rakták az állatok fülébe, hanem a ketrecek elé tették, így nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy a jelek a megfelelő helyre kerültek. Ráadásul olyanok nyúzták a rókákat, akik előtte ilyet sose csináltak. Múlt év februárban kellett volna kifizetniük a 117 ezer forintot, de csak leveleket kaptam Vára- dy György ügyvezető igazgatótól. Szóba sem álltak vele — Júniusban összehívtak bennünket és kértek, hogy négy fizetési lehetőség közül válasszak, de egyiket sem fogadtam el. Budapestről jött egy becsüs, aki 117 ezer helyett 25 100 forintra értékelte a prémjeimet. Közben kaptam a leveleket, mely szerint a szakcsoport eljárt az OTP- nél, hogy kapjak fizetési halasztást. Nekem nem ez kell, hanem a prémek ellenértéke. Kéthetente jártam ki a té- eszbe, de lassan ott tartottam, hogy már ki se megyek, mer egyszerűen szóba sem álltak velem, vagy gyorsan leráztak. Februárban Kovács Csabáné, a volt főkönyvelő már kiutalta a pénzt, de a téesz vezetői közölték, hogy addig nem fizetnek, míg az időközben egy budapesti szövetkezetnek átadott prémekért nem kapják meg a pénzt. Tavaly már egyáltalán nem volt prémértékesítés, a negyvenet egyenként, nagy nehezen tudtam eladni. Nem értem, miért biztatják az embert, hogy vállalkozzon, azután meg cserbenhagyják. Én nem számolom fel a farmomat, emiatt minél előbb kellene a pénz. A rizikót választották Leitner István, a Ságvári téesz elnöke elöljáróban annyit mond, hogy rengeteg bosszúságot okozott nekik a szakcsport és mivel nem volt jövedelmező, december 31-gyel megszüntették. Azóta őket ostromol ják a kisállattenyésztők, akik a pénzüket követelik. — Tizenöt tenyésztő nem kapta meg a pénzét — mondja. — Ök ugyanis a négy variáció közül a rizikósat választották: ha eladja a budapesti Minőségi Szűcsipari KTSZ a prémekből varrt bundákat, akkor megkapják a pénzüket. A szövetkezet 90 bundát varrt meg, ebből a télen mindössze húszat értékesítettek, a többit csak a következő télen tudják eladni. A többieknek vállaltuk, hogy a Tanimpex által becsült irreálisan alacsony ár két és félszeresét kifizetjük, amit át is utaltunk. (Ezt az ajánlatot az említett 15 embernek továbbra is tartjuk.) A téesz meghitelezte számukra a pénzt, és várja, hogy befusson a szövetkezettől az ellenérték. Igaz, hogy prémenként 500—600 forinttal többet kapunk, de ez elmegy .kamatokra, így mi sem nyerünk az üzleten. A téesznek eddig hatmillióba került a szakcsoport, így tovább már nem volt hajlandó anyagi áldozatot hozni a Nyírprémért. Nyereségként eddig az első évben 400 ezer forintot könyvelhettünk el. Azért vállaltuk el a gesztorságot, mert Szemők János, aki korábban a szakcsoport vezetője volt, megkért bennünket erre, mivel a tagok csak így juthattak OTP-hiteühez. Szemők ténykedését a rendőrség vizsgálta, ezért a tagok leváltották és kérésünkre egy tenyésztőkből álló intéző bizottságot hoztak létre, míg mi az ügyvezető igazgató személyéről döntöttünk. Ügy érzem, a tapasztalatlanság, néhány esetben a nem megfelelő tenyészál- lomány, az enyhe telek, a gyenge minőségű prémek és a piaci túlkínálat okozta a szakcsoport megszűnését. A téesz egyébként minél előbb szeretné lezárni a vitát a tenyésztőkkel. A tagok egy része a megszűnés után az apagyi Tóth János vezetésével létrehozta a kistermelők szövetkezetét. Számúkra a takarmányozáshoz és az állatok nyú- zásához az eszközöket a Ságvári adja. Ha már egyszer belekezd te'k, nem hagyják abba. Hogy számukra nyereséges legyen az üzlet, ahhoz az is, szükséges, hogy minél több hölgy kedvet kapjon „rókasétáltatáshoz”. (m cs) Oldódó rubelstop? A végül is létrejött államközi megállapodások után enyhül, illetve megszűnik a Szovjetunióba irányuló export korlátozása. A KISZÖV-ben megtudtuk, hogy az államközi szerződés létrejöttének örülnek megyénk ipari szövetkezetei. Az államközi szerződés azonban globális, még nincs teljesen lebontva iparágakra, egyéb területekre. A külkereskedelmi vállalatoknál akadozik az engedélyek beszerzése. Az is gond, hogy a szovjetek igen alacsony áron akarják átvenni a könnyűipari szövetkezetek termékeit. Szerencsének mondható, hogy a szövetkezetek a döntésék elhúzódása alatt is biztosítanak munkát dolgozóiknak: részben hazai, részben nyugati piacra termelnek. Minden esetre örülnek a tilalom enyhítésének, egyebek közt a Gá- vavencseUői Cipőipari Szövetkezetben és a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezetben is. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat fehérgyarmati kft.' jét igen érzékenyen érintette az exportkorlátozás. Érthető, hiszen a fehérgyarmati üzem fő profilja 1981 óta a szovjet exportra szánt lakókocsi. Az idei, pontosabban az eddigi megállapodások értelmében a fehérgyarmatiak 1990-toen 750 lakókocsit gyártanak szovjet megrendelésre. Ebből ötszázat a jamiburgi gázvezeték építéséhez szállítanak, 250-et pedig az államközi szerződés értelmében juttatnak el a Szovjetunióba. A gyártáshoz már megtették a lehetséges intézkedéseket. A kiszállítási engedélyt április 8-a előtt várják a fehérgyarmatiak. (n. 1.) Mesebeli Afrika — Jó napot kívánok! Máthé Csaba vagyok Nyíregyházáról. A dél-afrikai kiutazással kapcsolatban érdeklődöm. — Jó napot kívánok! Molnár Antal vagyok. Gondolom elsősorban azt szeretné tudni, milyen szakmák iránt van kereslet Dél-Afrikában? — Igen. — Csak szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők jelentkezzenek. Szakács, fodrász. víz-, gáz-, villanyszerelő. építőipari szakmunkások, valamennyi technikusi végzettséggel rendelkező és az összes diplomás. — Népművelés szakos végzettséggel én is? — Nem. Szakdiplomára gondolunk. mérnök, orvos, vegyész például. — Önök miben tudnak a jelentkezőknek segíteni? — Ügyfeleinknek nem kell a bécsi dél-afrikai követséghez utazni. Debrecenben az összes formaságot elintézzük. Kitöltjük ön helyett a kérdőíveket. kompletten előkészítjük a papírokat, amelyeket azonnal postázhat. ön ezután, ha alkalmazzák Dél- Afrikában a saját címére kapja a válaszlevelet. — Kötelező az angol nyelvtudás? — Nem, de óriási előny odakint. képviselet és a közeljövőben várható a konzulátus létrehozása. Hozzájuk lehet fordulni. — Eddig mennyien jelentkeztek Magyarországról? — Húszezer kiajánlás történt meg. — Ha megkapja az illető a levelet. hogy alkalmazzák, milyen procedúra következik utána? — Orvosi engedély, védőoltás. a tanácsnál munkavállalási engedély kérése, a kiégnél a szükséges engedély megkérése, például, ha az illető nem töltötte le katonai idejét. Általában a dél-afrikai állam a repülőjegy 80 százalékát fizeti, ha olyan szakmai képzettségű egyénről van szó. amelyből hiány van ott. akkor a teljes repülőjegyet kifizetik, ötéves folyamatos kint tartózkodás szükséges ahhoz, hogy valaki dél-afrikai állampolgárságot kapjon. 25 éven aluliaknál 10 hónap. — Önök. hogy kerültek be az engedélyeztetési folyamatba? — Nekünk ez üzleti vállalkozás. Mi felvettük a kapcsolatot a bécsi dél-afrikai nagykövetséggel és megkaptuk a szükséges papírokat, hogy mi intézhessük a papírmunkát. Nem kell az embereknek napokat sorban állni a bécsi követség előtt. A Zöldért fehérgyarmati konzervüzeme külpiacra vegyes savanyúságot készít. Emellett 1000 tonna üveges befőtt is szállításra vár. (M. K. felv.) — Azt hallottam, hogy nem éppen kellemes körülmények között dolgoznak a kinti magyarok. — Nézze, ahol négymillió fehér és 20 millió fekete él és a fehérek irányítanak, ott valóban vannak konfliktusok. — ön szerint miért pont Magyarországról várnak 100 ezer szakembert? — Az 1956-ban kivándoroltak közül sokan élnek Dél-Afrikában. tekintélyt szereztek maguknak és ők intézik elsősorban a munka- vállalást. Na és tegyük hozzá.' hogy olcsó a munkaerő. — Mennyit lehet keresni és ebből mennyit kell adózni a magyar államnak? — Én nem is olyan régen Algériában 1300 dollárt kaptam havonta, de ott három magyar cég is levette a sápot. Dél-Afrikában körülbelül kétezer dollár a fizetség, ebből nem kell adózni a magyar* államnak, de ebből kell fedezni a rezsiköltségeket. — Ha valamilyen gondom van Dél-Afrikában, kihez fordulhatok? — Jelenleg működik egy kis létszámú kereskedelmi
