Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-28 / 73. szám

1990. március 28. Kelet-Magyarország 3 A Kisvárdai Vulkán öntödei Vállalat főzőlap üzemében naponta 1500 különböző típusú főzőlapot gyártanak a vil­lamos tűzhelyekhez. A főzőlapok nemzetközi DIN-szab- ványnak felelnek meg. valamint minősítő bizonyítvánnyal rendelkeznek. Képünkön a főzőlapok szerelését látjuk. (Harasztosi Pál felvétele) Kilenc megye — kétszáz hallgató Államigazgatási szakembereket képeznek A közelmúltban részlete­sen is beszámoltunk róla, hogy az egykori MSZMP Oktatási Igazgatóságáról remélhetően végleges helyé­re, a megyei tanács Oktatá­si és Továbbképzési Inté­zetének sóstói épületébe költözött a budapesti Pénz­ügyi és Számviteli Főisko­la nyíregyházi kihelyezett tagozata. A jelek szerint a két intézmény békésen megfér a közös fedél alatt, sőt, kölcsönösen segítheti egymás munkáját. Mindez azért fontos, mert a tanács továbbképző intéze­tére a jövőben is sok feladat hárul. Lendvainé Juhász Gabriella igazgató elmondta, hogy továbbra is itt működik az Államigazgatási Főiskola konzultációs központja, amelyhez kilenc megye csak­nem kétszáz hallgatója tar­tozik a négy évfolyamon. Az intézet előkészítő tanfolyamot is szervez azoknak, akik a fő­iskola nappali vagy levelező tagozatára akarnak jelentkez­ni; most több mint negyve­nen készülnek itt a felvéte­lire. A megye minden tanácsi dolgozója számára a sóstói intézet szervezi és bonyolítja le az egyéves munkaviszony után esedékes, kötelező szak­vizsgát államigazgatási isme­retekből. Az egyéb, ágazati szakvizsgákat is itt lehet le­mMirangyvédő ligák ala- . kulnok, fólia kéri léssel mutatják az utat a párzásra vónuló brekegőknek, mert külön­ben otí lelnék halálukat, a vonalukat keresztező or­szágútón. Mi, emberek, nem lehettünk ■figyelem­mel a varangyok szerel­mére. Nekünk az út kell Néhány megszállott ter­mészetvédőnél üvegkádalz- ban, tartályokban, de még a fürdőkádban is sok-sok poronyl készül arra, hogy elfoglalja, benépesítse a ma még elhagyatott, Víz­zel feltöltött agyaggödröt. Nem üzleti szándékkal, hanem, hogy élővé, tegye­nek egy darab hóit földet. S a békák után megje­lennek a madarak, más élőlények, s a természet egyensúlya visszaállhat. Jobban mondva, csak visszaállhatna. De már so­ha nem fog. Abban a pil­lanatban, hogy az ember kilépett a természetből, s kívülről, a maga javára irányítani próbálta, pusz­tulását indította meg. S vele együtt a magáét is. tenni, ezen kívül szakmai tanfolyamokat, továbbképzé­seket szervez az intézet. Az idén ősszel indítják például — Vállalkozó tanácsok cím­mel — a menedzselő tanfo­lyamot, amely a választások lezajlása, az önkormányzati törvény elfogadása után hi­vatalba lépő új tanácsi veze­tők számára szándékozik a napi munkában jól haszno­sítható ismereteket adni. Ma már minden tanácsnak van számítógépe, ezek keze­lését szintén a megyei tanács továbbképző intézetében ta­nulja meg az érintett több száz ember. Más szaktanfo­lyamaikra a vállalatok, intéz­mények dolgozóit is várják; májusban például alapfokú, ősszel pedig középfokú ren­dészeti tanfolyamot indíta­nak. Eddig is nagy volt az ér­deklődés a személyzeti tanfo­lyamok iránt. De most — mint az igazgatótól megtud­tuk — az aggodalom is igen nagy: szükség lesz-e vajon a jövőben az itt végző szak­emberekre? Minden valószí­nűség szerint igen, hiszen a jelenlegi két középfokú és az egy felsőfokú tanfolyam mintegy 90 résztvevője már nem a régi „káderes” lesz, hanem olyan, sokoldalúan képzett — a munkajogban, a szociológiában, a pszicholó­giában, az informatikában, a társadalombiztosítási isme­retekben egyaránt jártas — szakember, akire minden munkahelyen nagy szükség van. <gm) Csak a szakmabelieknek tűnik fel, ha egyes honi madárfaj fészke már évek óta üres. „Hasznot nem hoznak, megenni nem le­het, mi szükség van rá­juk.” Aki így gondolko­Elet■ <*.|j kádban dik, annak lehetetlen meg­magyarázni az ellenkező­jét. Nem érti, amikor meglett felnőtt emberek szabad idejüket nem va­lamilyen másodállással töltik, hanem akváriumot takarítanak, madarakat etetnek, kígyót, békát me­lengetnek. Gyermekkori álmok, a gondoskodás öröme, a kíváncsiság? Vajon mi ülteti le őket hosszú el- mélázásra, az üvegvilágok elé? Nem tudom. De tud- tukon kívül valami na­gyon fontos dolog előhív­Hajlékony a Plastik A hamburgi kereskedőház képviselője ajfeal a szán­dékkal érkezeti a nyíregyházi Plastik Gtnk-hoz, hogy tö­kével szálljon be az üzletbe. Mikor meglátta a saját ter­vezésű gépeket és elolvasta a tekintélyes NSZK-beli mi­nősítő intézet ajánlólevelét, csak annyit mondott: ide nem újabb befektetés, munka kell. Utóbbiból jelenleg nincs hiány, hiszen a gmk 300 visszatérő megrendelőnek közei háromezerféle alkatrészt szállít. A műszaki gumi­áruk, tömítések, szimeringek egyaránt az NSZK-beli DIN-szabvány alapján készülnek. Szabályos pincerendszer épült ki a gmk-alapítók. Dá- vida István és neje háza alatt, ahol a minigyár műkö­dik. Az egyetlen gyári gép ott porosodik a sarokban, he­lyette saját tervezésű és a műhelyben legyártott gépe­ket használnak. A folyosóból nyílik a raktár, az iroda, a szerszámműhely, de van itt zuhanyozó, mosdó, öltöző. Az egyetlen elvárás a 14 alkal­mazottól, hogy úgy dolgoz­zanak. mintha a gépek és a gyártott termékek a sajátja lenne. Számukra üdítő, mun­karuha. teljes költségtérítő- ses ebéd és 35—102 forintos órabér jár. Disszalalnas procedúra Ne másold a másikat és olyat gyárts, amihez kevés töke kell és a termék hiány­cikknek számít a piacon. Ez­zel az elképzeléssel és tíz­ezer forint tőkével a zsebé­ben lett kisvállalkozó Dávi- da István, a MÉM Repülő­gépes Szolgálat egykori mű­szaki vezetője. Nagy pontos­ságú, anyagában és kialakí­tásában különleges alkatré­szek gyártásába fogtak, ami vagy évek óta hiánycikknek számított, vagy hosszadalmas procedúra alapján lehetett importálni. Előbb csehszlo­vák és bolgár villástargon­cák gumialkatrészeit készí­tették el. majd egyre széle­sedett a kör. A maszek gyártmányú alkatrészek el­len eleinte ágáltak a válla­latok. látatlanban silánynak tartották, de amikor a DIN- szabvány szerinti minőséget meglátták, megnőtt a bizal­muk. Olyannyira, hogy egye­di tömítési problémák meg­oldásában és gyártásával kapcsolatban is keresik a gmk-t. — A bizalmatlanság a kis­vállalkozókkal szemben sok­szor érthetetlen — magya­nökei. Megtanulják, ho­gyan lehet együtt élni az állatokkal. /am a még kevesen ké- IWI pesek erre. A ku­tyák addig édesek, míg hízelegnek, s nem nő­nek meg akkorára, hogy elég etetni. Már nem vi­gyázunk annyira rájuk, elöbb-utóbb mint modern- aszfaltfestmény végzik egy autó kereke alatt. A dísz­madarak addig szépek, míg csipognak, a teknő­sök még meg nem nő­nek ..., s sorolhatnám a vegetálás után kimúló hajdani kedvenceket. Fel sem merül bennünk, hogy az ő életük is egyszeri és megismételhetetlen. Nem értjük, hogy csu­pán megtartani van ké­pességünk, teremteni nem tudunk. Előbb vagy utóbb tehát a közvetlen környe­zetünkben fognak élni Ehhez hozzá kell szokni. Ezt meg kell tanulni. Új­ra. Akváriumok előtt ku­tyák, macskák, kígyók, bé­kák társaságában„ Tapolcai Zoltán rázza Dávida István. — Nagyvállalatok sora zokon veszi tőlünk, hogy csak készpénz ellenében vásárol­hatnak nálunk, ugyanakkor ő is csak készpénzért ad el nekünk például alapanyagot. Rengeteg a kintlevőségünk, még mindig van 1988-as ki­egyenlítetlen számlánk. Emi­att kénytelenek voltunk fe­ketelistát készíteni. Egyik ol­dalán olyan vállalatok van­nak. akiket kiszolgálunk ha készpénzzel fizetnek, a másik oldalon azok találhatók, akiknek akkor szállítunk, ha korábbi adósságukat rendez­ték. A korrekt partnereknek utánvéttel csomagban is el­küldjük az alkatrészeket. Túlóráért 100 százalék Az alkalmazottak közül egyik sem kimondottan gu­mival foglalkozó szakember, de a szerszámgépjavítótól a növénytermesztőig jól ki­egészítik egymást. Hattól délután háromig dolgoznak, ebből a közel egyórás ebéd­időt is fizeti a gmk. Aki túlórázni alkar, az kap ■mimikát, ezért a rendes óra­bér jár. Ha Dávida István rendeli el, akkor 100 száza­lékos pluszbért fizet. Az. újabb munkaerők beállítá­saival a gépesítést is növe­lik, a gépeket lízingelik. Az adminisztráció rengeteg. Ahhoz, hogy jól működ­jön a gmk, nem elég a ter­melést menedzselni, ismer­ni kell a pénzügyi szabály­zókat, a könyvelés menetét, a társadalombiztosítás mód­ját, mindehhez a fejleszté­seket is meg kell old'ani és az sem árt, ha az alkat­részeket folyamatosan vásá­rolják. Pm wiyil titét — Nem érzem magam ki­zjsákmányolónak — vallja Dávida István —, hiszen megkapja az alkalmazott azt a (bért, amiért megdol­gozott. Tőkés sem vagyok, mert nincs tőkém, ha kiá­rusítanám a gmk vagyo­nát, az adólevonások után kevés maradna. A nyeresé­get sem veszem ki, saját célra a lehető legminimáli- sabbat fordítom, inkább visszaforgatom a terme­lésbe. Azért nem tetetem magam csórónak, mert /fél­nék, hogy tovább növelik az elvonást. Nem értek az­zal egyet, hogy attól kell elvenni, akinek van, mert az is tönkremegy, ami jól üzemel. Hollandiában, Belgium­ban és az NSZK-ban üzleti lehetőséget látnak a Plas­tik gmk-val és azt sem titkolják, hogy nyugati au­tókhoz várhatóan alkatré­szeket fognak gyártani. A múlt évben öten tízmilliós bevételt könyvelhettek el, idén 14-en ennek többszörö­sét tervezik. Ebbe az expor­tot is belekalkulálták, bár a külföldi szállításokkal kapcsolatban Dávida István megjegyzi: az exporthoz (hiába rágja át magát öt kínai fal nagyságú bürokra­tikus szervezeten, mikor már fellélegezne, előtte tor­nyosul a hatodik. Máthé Csaba Chip-kelődés R ajtunk röhög a vi­lág ! Lassan már egyik külföldi ál­lomás sem azzal foglal­kozik, kik nyerték ha­zánkban a választásokat, hanem azzal, hogy fel­mondta a szolgálatot a számítógépes rendsze­rűnk. Mert megint na­gyot akartunk. Meg akartuk mutatni, hogy nálunk igenis vannak szá­mítógépek, ezért telizsú­folták a tévéstúdiót és a Parlamentet technikával, így saját szemével ta­pasztalhatta ország-vi­lág, hogy ezek mind nem működnek. Hétfő este az jutott eszembe, hogy vajon mit összekacar aszhatnak markukba azok az idős nénik és bácsik, akik el­avult „mechanikus mód­szerrel”, vagyis két ke­zükkel és egy ceruzával egyetlen éjszaka alatt képesek értékelni az ösz- szes totó-, illetve lottó- szelvényt hétről-hétre. Lehet, hogy ez a mód­szer az első szabad vá­lasztás idején snassz, vi­szont kétségkívül gyor­sabb. S ha esetleg szégyen­keztünk azon, hogy ná­lunk még a kézi módszer dívik, akkor elfértek volna a számlálók egy másik szobában, és nem ültették volna őket a kamerák elé. (csk.) Összefognak a kutatók Agrárkutatóintézmények Országos Szövetsége alakult márciusban Budapesten. A szervezet, amely Boros Já­nost, a debreceni Dohányku­tató és Minősitő Intézet igaz­gatóját választotta elnöké­nek, nyilatkozatot tett köz­zé a megalakulás okairól, céljairól. A hazai agrárkutatások eredményei kézzelfoghatóak. A mezőgazdasági termelés biológiai alapjait, technoló­giai hátterét a kutató és mű­szaki fejlesztők teremtették meg. Ezzel jelentősen hozzá­járultak az egész agrárter­melés húzóágazattá válásá­hoz, A mára lelassult gazda­sági növekedés fellendítésé­nek kulcsa, mint a külföldi példák is igazolják, megint csak a tudományos és mű­szaki fejlesztésben van. A kialakulóban lévő tendenciák szerint viszont, az agrárku­tatás anyagi támogatása is jelentősen csökken. Ennek egyenes következménye, hogy kirekednek a hazai kutató­bázisok a nemzetközi tudo­mányos munkamegosztásból. Elszigetelődésük káros kö­vetkezményeként nagyon ha­mar bekövetkezhet leszaka­dásunk a világ élvonalától. A szövetség e folyamat megfordítását akarja elérni az agrárkutatásban érdekelt állami, szövetkezeti és vál­lalkozói erőkkel összefogva. Céljaik közt szerepel a ku­tatás irányítóival a -hatéko­nyabb együttműködés a tu­dományos és gazdasági érde­kek jobb egyeztetése, a tör­vényhozás megnyerése a ha­zai kutatások számára. Az agrárkutatás irányításában az önkormányzat. a2 intéz­mény éknél tó utóbbiak önál­lóságának megteremtése, vé­delme a cél. El kívánják ér­ni a kutatások, fejlesztések forrásainak elkülönített biz­tosítását és általában a ku­tatás társadalmi, gazdasági jelentőségének elismerteté­sét. Eltökélt szándékuk a társadalmi felemelkedést szolgálni a tudományos és műszaki fejlesztés, a szak­képzés és a szaktanácsadás korszerűsítésével. Nem a ku­tatók, hanem kutatási tevé­kenység védelme a céljuk. A harminckét alapító, ag­rárkutatással foglalkozó in­tézmény között megyénkbe- liéket is találunk. Tagja a szövetségnek a Vetőmag Vállalat Nyíregyházi Kutató- központja és a Gyümölcs és Dísznövény Termesztési Fej­lesztő Vállalat Üjfehértói Kutató Állomása is. Az Agrárkutatóintézmé­nyek Országos Szövetsége kérte felvételét a Magyar Agrárkamarába, valamint az Élelmiszerfeldolgozók Szö­vetségébe is. Sqraik közé várják az ágazati szakszer­vezeteket. G. B. Nem volt kemény telünk, de a sózások miatt nem csökkeni a forgalom a Volán belvá­rosi szervizében sem, ahová folyamatosan érkeztek az autók. Képünkön Palánki Jó­zsef a mosóban. (B-zs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom