Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-28 / 73. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. március 28. Választások —1990 tavaszán Két forduló Magyarországon A kétfordulós választással befejeződik az a — hosz- szú, eseménydús, váratlan fordulatokkal tűzdelt — folya­mat, amely 1988 májusával vette kezdetét. Megdöbbentő belegondolni, hogy (mindössze?) huszonkét hónapja an­nak, amikor nemcsak Kádár János távozott az egypárti szisztéma éléről, de vele együtt több társa is, akinek te­vékenysége évtizedeken át meghatározta a hazai közéle­tet. Az új vezetők heteken be­lül szembetalálták magukat azzal a ténnyel, hogy jelen-' tős erők kérnek részt a Ká­dár János utáni korszak ki­alakításából. Az addig alig látható szerveződések egyre- másra kezdtek politikai — és mindinkább pártszerű — alakzatokat ölteni, s erőpró­ba erőpróbát követett. Tün­tetések, sztrájkok, végső ha­tárokat tapogató próbálkozá­sok követték egymást 1988 nyarától 1989 késő tavaszáig. tárgyalásos (uradalom Hosszadalmas alkudozások, kölcsönös biztosítékkeresé­sek, gyanakvások, garanciák kicsikarásának sorozata jel­lemezte az 1989 kora tavaszá­tól augusztus végéig tartó, „tárgyalásos forradalmat”. Jól látható, hogy e szakasz­ban a törésvonal az — egy­re nagyobb zavarban lévő — MSZMP és a — tarka, de az alapvető kérdésekben még­is egységes — ellenzéki szer­vezetek között húzódott. E hosszadalmas visszatekintés­re azért van szükség, hogy valóban megértsük a most zajló választások értelmét és történelmi helyét. Az eddig elmondottak meg­világítják azt, hogy a tavalyi alkudozásokon olyan válasz­tási rendszer született, amelynek egyidejűleg sokféle célnak kellett megfelelnie. Egyrészt alkalmassá kellett tenni arra, hogy le lehessen szavazni a kormányzás elő­nyét élvező uralkodó pártot. Másrészt a sokféle új párt közül kikerülhessen az, hogy Egy M betű Meglepve és sajnálkoz­va olvastuk lapunk teg­napi számában a megye képviselőjelöltjei helye­zéséről közölt táblázat­ban, hogy a nyíregyházi 1-es választókerületben indult Kása Ferenc ne­ve után a Magyar Szo­cialista Munkáspárt rö­vidítése áH. Köztudott ugyanis, hogy a híres filmrendező a Magyar Szocialista Párt színei­ben indult. Olvasóink közül többen felhívták a figyelmet a tévedésre, amit — sajnos — utólag korrigálni már nem tudtunk. És mint már máskor is előfordult, nem is sejtjük, a nyom­dának miféle ördöge kö­vette el a hibát, hiszen a kéziratban (megtekint­hető a szerkesztőségben) még helyesen szerepel a párt rövidítése, és a nyomdai levonatban is az volt. Utánaszámoltunk: 16 párt és szervezet, 40 szá­zalékos adat, 104 név a hozzátartozó pártok rö­vidítésével — összesen 160 ellenőrizendő tétel, szám szerepel a kimuta­tásban. Miért pont en­nek az M betűnek kel­lett odakerülnie, ahová nem kellett volna f Va­lószínű, hogy egyszerre munkált itt a figyelmet­lenség, s a beidegződés, amiért elnézést kérünk az érintettől és az ol­vasóktól. Ugyancsatk sajnálatos, hogy két név sorszáma elcserélődött: a máté­szalkai körzetben a 11. Szakács István, a 12. Vé­kony Miklós lett. lősei-e, akik vereséget szen­vedtek. De azt talán elmond­hatjuk, hogy becsülettel já­rultak hozzá annak a rend­szernek a lejáratásához, amelyről a nép vasárnap az ítéletét kimondta.) melyikük, milyen szinten par­lament- és kormányképes. Harmadrészt pedig szemé­lyekben is meg kellett jele­níteni a rendszerváltást, hi­szen a közember leginkább ebből tudja megítélni a vál­tozások ténylegességét. E bonyolult helyzet folya- mányaként valóban igen bo­nyolult választási rendszer született. A külföldi tudósítók nem győzték ezt hangsúlyozni, s a hazai tömegkommunikáció is előszeretettel idézte e véle­kedéseket. Pedig a választó- polgár szemszögéből nézve nem volt ez olyan rettentően érthetetlen. Egyrészt vilá­gossá vált, hogy személyre is és pártra is kell szavaznia. Másrészt az is, hogy e sok- szereplős játszma nem feje­ződhetett be egyetlen fordu­lóval. És itt álljunk meg egy pil­lanatra. Ügy tűnik, hogy ez az a pont, ahol nagyon sokan hibát követtek el. Sem az ap­parátus, sem a pártok, sem pedig a tömegkummunikáció nem gondolta végig azt, hogy ennek a választási rendszer­nek (valamint a sok-sok párt­nak) logikus következménye az, hogy a választás kétfor­dulós lesz. flz első forduló: csak a szűrés Már a jelöltállítások során világosan látni lehetett: tel­jesen kizárt annak a lehető­sége, hogy egyetlen forduló­ban meg lehessen választani az egyéni jelölteket. Egyértel­mű volt, hogy március 25-én az egyéni jelöltek esetében csak a szűrést lehet elvégez­ni. A listás szavazásról vilá­gos volt, hogy eldönti a pár­tok erősorrendjét (legfeljebb az nem volt világos, hogy en­nek megszámolására ez az apparátus alkalmatlan ...) Az egyéniek esetében pe­dig eldönthetjük azt, hogy kik közül akarunk választa­ni? Némi zavarodottsággal reagáltak e következmények­re sokan — főleg azok, akik — megalapozatlanul — azt hitték, hogy egyetlen napon minden megfordítható. Ideje lenne azt hangsú­lyozni, hogy ez a választási rendszer eleve kétfordulós jellegű — és egyáltalán nem kudarc, hogy még egyszer el kell mennünk szavazni. Azt is ki kell mondani, hogy ez sf bonyolult rendszer megfelel egy olyan — szintén bonyo­lult — belpolitikai állapot­nak, ahol világos már, hogy mit nem akar az ország, de még. nem egyértelmű, hogy a régi helyett mi is legyen. Végül is ez történt vasár­nap: sok millió ember élt az­zal a lehetőséggel, hogy ne­met mondjon a baloldal ösz- szes változatára, leszavazzon •minden olyan politikai erőt, amely odaköthető az elmúlt negyven évhez. (Ne firtassuk most azt, hogy azok a szoci­alisták valóban a múlt fele­R kialkudatt forradalom vége S ezért mondhatjuk, hogy e tavaszi választásod lezárják a hosszú két év eseményeit. Véget ért a „kialkudott for­radalom” (ahogyan Tőkés Rudolf amerikai politológus jellemezte ezt az' időszakot), visszavonhatatlanul megtud­hatta mindenki, hogy milyen mértékben voltak elégedet­lenek az emberek azzal a rendszerrel, amely legalább egy évtizeddel túlélte önma­gát. De mi lesz majd ezután? Választ adhat-e ez a tavaszi választás a jövőnket firtató kérdésekre? Igen is, meg nem is. Any- nyiban igen, hogy a rendszer- váltás legitimmé vált: va­gyis zöld utat kaptak azok a politikai erők, akik minden­képpen mást akarnak és más­féle rendszerkeretek között képzelik hazánk jövőjét. Annyiban azonban nincs válasz (talán még nem is le­het), hogy nem világos a jö­vőbeni szereplők súlya, kor­mányzati ereje, társadalmi háttere és szövetségeseik kö­re. Egyelőre két győztes van: az MDF és az SZDSZ. Mind a kettő m;. . kánsan megfor­mált fejlődési alternatíva, akiket e fura választási ered­mény most egymás ellen for­dít. A múlt tagadása sokáig összekötötte őket, de most az a látszat, mintha feltétlenül el kellene döntenünk, hogy melyiket szeressük? A máso­dik fordulóban szinte minden körzetben kettejük versenye várható, s így valószínűleg még inkább kiéleződnek el­lentéteik. Pedig az ország jövője szempontjából az lenne a legfontosabb, ha e két párt megértené március 25-e üze­netét: az ország rájuk szava­zott, mindkettőjükre. ' Kéri László politológus Diákjaink Rákóczi nyomában (2. rész) / Isztambul, a világváros Az Európa nagy városait jól ismerő turista úgy gondol­hatja, hogy a különleges építészeti alkotásokon kívül nem sok újat tud neki mutatni Isztambul. Aztán kény­telen bevallani, hogy igazi élményt jelent a világváros­ban nyüzsgő élet. Világváros Isztambul egyrészt hatal­mas kiterjedése miatt, másrészt Törökország közel 55 mil­liós lakosságából 10 millió ember él a városban. Még be­legondolni is hátborzongató, hogy annyian élnek itt mint Magyarországon összesen. fgy aztán érthető, hogy ál­landó a jövés-menés. Mivel Isztambulban nincs metró, ez megnehezíti a közlekedést. Csúcsforgalomban szinte ko­csi kocsit ér. Mi is éppen ebben az időpontban érkez­tünk meg a városba, s Ikaru- sunk bizony csak lépésben tudott haladni. A háromsá­vos úton hirtelen váltottak sávot a gépjárművek, dudá­lással jelezték, hogy mennek, s bizony aki el akar érni céljához, annak merésznek, s szemtelennek is kell lennie. Kerékpárost és motorkerék­párost a főbb útvonalakon nem lehetett látni, mivel ezekkel ott szinte lehetetlen a közlekedés a sok autó mi­att. Ha a gyalogosok arra várnának, hogy az utolsó ko­csi is elhaladjon előttük, bi­zony sosem érnének haza. Ahogy az autóvezetők nem tartják be a szabályokat, úgy 5 gyalogosok sem. Cikáznak az autók között, az életük kockáztatásával is minden lehetőséget megragadnak, hogy átérjenek a túloldalra. A vad száguldozások, a szabálytalanságok ellenére mégsem la ltunk balesetet, koccanást, összetört autót, ‘vigyáznak, figyelnek egymás­ra, elengedik a másik jármű­vet, hiszen tudják, hogy másnap ők kerülhetnek ha­sonló helyzetbe. Néhány he­lyen van lámpa, ám ott ren­dőrök is vannak, s sípjukba fújva úgy irányítják a for­galmat, ahogy a lámpa mu­tatja. Mint kiderült, a ren­dőrök a nagyobb hatás ked­véért kellenek a forgalom- irányító lámpákhoz. így ugyanis csak betartják az emberek a szabályokat, de ha nem lenne rendőr a kö­zelben^, akkor mindenki a sa­ját feje szerint közlekedne. Március 12-én a reggeli után — ami egyébként pici vajból, pici sajtból, pici dzsemből és nagyon finom friss kenyérből állt —, a te­metőbe utaztunk. A Feriköy városnegyed után kapta ne­vét az a protestáns temető, amelyet a szultán ajándéko­zott az Isztambulban élő kül­földieknek. Külön parcellák­ban vannak eltemetve a své­dek, az angolok, a franciák, s még hosszan lehetne sorol­ni az európai nemzeteket. A magyar parcellában nemcsak a szabadságharcos honvédek sírjait találtuk, hanem ‘ott alussza örök álmát Jacobus Ambrosius Lang de Lagent­hal, Rákóczi fejedelem orvo­sa is, valamint oda temették az e században meghalt magya­rokat is. A Magyarország függetlenségéért harcoló ka­tonák sírjánál némán haj­tottunk fejet, magunkban próbáltuk elképzelni arcu­kat, alakjukat, mozdulatai­kat. Vajon mennyi könnyet, szenvedést, tragédiát rejt­hetnek a márványkövek ? Ez már mindörökre titok marad. Olvassuk sorban a neveket: Horváth Gábor, Szabó József, Szilágyi Dá­niel, Hajdú Gábor, Kovács János, csermatoni Cseh Im­re, a törökhoni száműzetés­ben Kossuth tolmácsa. Hu­szonévesen, harmincévesen kényszerültek arra, hogy el­hagyják az annyira szeretett földet, s idegen országban leljenék végső megnyug­vást. Néhány sírkőre vers­részletet is írattak az akkor még élő baj társak: „Állj meg Magyar! E kopár ha­lomnál! / S emlékezz ho­nodra e hontalan sírjánál! / így enyésznek el hontala­nul / Drága fiaid, óh Hon! / Míg a többi rész bilincsek­ben nyög / Reményben virányidon.” A Feriköy temetőben a mezőgazdasági szakközépis­kola diákjai felújították a sírhantolcat, megtisztították a sírköveket, levágták a vad A sírhantokat újítják fel a fiatalok az isztambuli te­metőben. hajtásokat és az elszáradt gallyakat. Jutott munka bő­ven a tizenhat fiatalnak, az őket kísérő tanároknak és a velük lévő felnőtteknek. Kigyomlálták a sính unto­kat és azok környékét, fel­állították és helyreigazítot­ták az eldőlt sírköveket, felgereblyézték a területet. Virágokat ültettek, valamint az otthonról hozott 18 tuja- fát is elrendezték a sírhan­tok között. Míg a tanulók a sírokat rendezték, két bu­dapesti szakember emlék­táblát szerelt fel a sírok közelében lévő falra. Bár a szervezők eredetileg a sírok gondozását két napra tervezték, a nyíregyházi kis csapat olyan ügyesen dolgo­zott, hogy a másik napra már nem is volt szükség. Estére a felújított parcella készen állt arra, hogy pár nap múlva, a forradalom 142. évfordulóján kis ün­nepség keretében méltókép­pen lehessen megemlékezni történelmünk kiemelkedő eseményéről ‘ és személyei­ről. M. Magyar László (Következik: Izzadó osz­lop a templomban.) A választások nemzetközi visszhangja Bonn A külügyminisztériumhoz közel álló General-Anzei­ger című napilap keddi vezércikke szerint a magyar választók végleg befejezett­nek nyilvánították a kom­munista egypártrendszert és ítéletük nem is lehetett volna megsemmisítőbb. A kormányalakítás azért is nehéz körülmények között megy majd végbe, mivel hatalmas gazdasági, társa­dalmi és szociális feladato­kat kell megoldani. Itt el­kelne a forradalom atyáinak a tapasztalata, de a modem forradalmak felfalják atyá­ikat, és a reformerek, akik szinte kivétel nélkül az MSZP tagjai, minden ki­nyilvánított koalíciós kész­ségük ellenére is feltéte­lezhetően az ellenzéki pa­dokban találják majd ma­gukat. Berlin A „KELET” COOP RT. Bútor Raktára import és hazai bútorok sokaságát kínálja. Ajánlataink: — import komódok, asztalok — olcsó árfekvésű belföldi kárpitozott széke!^_ ‘ szekrénysorok. Várjuk Tisztelt Vásárlóihkat! ■ Címünk: Nyíregyháza, Móricz Zs. u. M Almatároló lel.. 13-111 KELET-COOP ____________________________________________KERESKEDELMI RT A keddi berlini újságok első oldalas hírként szá­moltak be a magyarországi parlamenti választás ideig­lenes eredményéről. „Őr­ségváltás Magyarországon” című írásában Franz Hel­ling, a Neues Deutschland volt budapesti tudósítója úgy véli: az MSZP gyenge szereplése annak a kifejező­dése, hogy a magyarok a pártot továbbra is a létező szocializmussal azonosítják, amelyet azonban többségük végleg el akar felejteni. Az MSZP-nek kellett megfizet­nie a számlát az utóbbi hó­napok növekvő szociális gondjaiért is. koalíciós kormányzás szük­ségszerűségét hangsúlyoz­zák kedden a magyar vá­lasztásokról szóló kommen­tárjaikban. „Magyarország egy Porsehe-sebességváltás észrevehetetlenségével kap­csolt át többpárti demok­ráciára” — állapítja meg a The Guardian. „A kommu­nizmus négy évtizedéről kimondott, messzehangzó verdiktjében Magyarország túlnyomó többséggel az uralkodó párt és örökösei ellen szavazott. Az MDF és az SZDSZ végülis koalíci­óra kényszerülhet egymás­sal, ha a kisebb pártokkal ez lehetetlennek, vagy túl­ságosan ingatagnak bizo­nyulna. A The Times megállapít­ja, hogy a Magyar Demok­rata Fórum „elnyerte a brit konzervatívok támogatását”. Fórum esetében több szava­zatra számítottak. Az SZKP tisztségviselője a Magyar Szocialista Párt eredményét sem jobbnak, sem rosszabbnak nem tartja a vártnál. Washington London Moszkva A vezető brit napilapok a politikai rendszerváltás zök­kenőmentességét, a „kom­munizmus négy évtizedé­nek egyértelmű • elutasítá­sát”, új, kétpólusú politikai súlypont kialakulását és a A Szovjetunió számára nem volt váratlan a magyarorszá­gi választások eredménye — jelentette ki Nyikolaj Sislin az SZKP KB vezető munka­társa, gyakorló külpolitikai újságíró, az MTI moszkvai tudósítójának adott telefon- interjújában. Sislin azt mond­ta, hogy a Magyar Demokrata A centrista pártok sikerét, a baloldal visszaszorulását emelték ki keddi budapesti tudósításaikban a vezető amerikai lapok. Mind a The New York Times, mind a The Washington Post Antall József képét közölte, beszá­molva arról, hogy az MDF — ha nem is nagy arányban — vezet az SZDSZ előtt. A tu­dósítások teret adtak az An­tall, illetve Kis János sajtó- értekezletén elhangzottaknak, miszerint mindkét nagy párt bízik abban, hogy a második fordulóban megszerzi a több­séget és kormányt alakíthat. A The New York Times sze­rint a választók legvilágosabb ítélete a baloldal vonatkozá­sában született meg: míg az MSZP 11 százalék körül ka­pott, az MSZMP-t és a MSZDP-t lényegében leírták a választók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom