Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-28 / 73. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. március 28. Ha a sajté rossz hírét keltené... Interjú Szegő Tamás sajtójogásszal Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a .bilincs ... vagy van olyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bár­mely nemzetnek szabadsága? — írja naplójában Pe­tőfi Sándor 1848. március 15-én. S hogy mit kívánt akkor a magyar nemzet? A 12 pontban elsőként fo­galmazták meg a sajtó szabadságát. Nagyon vitatható és hosz- szú bölcselkedést kíván, ha megnézzük, hogyan való­sult meg mindez napjainkig. A legérzékenyebb terület, hogy az újságíró az úgyne­vezett sajtószabadsággal él­ve meddig mehet el, hol van az a pont, amely már sérti az az ember személyét? Erről a témáról beszélgettem dr. Sze­gő Tamás újságíróval, aki a Magyar Hírlapnál dolgozik és egyben az Eötvös hóránd Tudományegyetemen sajtó­jogot otktat. Ha valakiről valótlan tényt állítanak, valótlan dolgot hí- Tesztelnek, illetve a törvény szövegét idézve a való tényt hamis színben tüntetik fel, mit tehet az érintett személy? — Ha valótlan és egyben sértő is, a jó hírnév rontása miatt bírósághoz lehet for­dulni. Tegyük fel: azt mon­dom egy belgyógyászról, hogy az egy kiváló sebész. Ez egy valótlan dolog, de nem sértő. Ebben az esetben saj­tó-helyreigazítást lehet kér­ni. Tehát itt pusztán az ob­jektív valóságot vizsgálom. Én senkinek semmilyen er­kölcsi kárt, sérelmet nem okoztam azzal, hogy valót­lant írtam. De az nem igaz! Akkor már helyre kell igazí­tani. Az újságokban gyakran ta- lálunk helyreigazítást. A cikk szerzője nem pontosan fogal­mazott vagy, elnézte az adato­kat és sorolhatnánk. . - - ' — Ez hibakiigazítás, kü­lönbséget kell tudni tenni. Sajnos, nagyon sok olyan dolgot jelenítenek meg hely­reigazításként, ami nem az. Például azt írja nem tíz, ha­nem egy vagy két tudós el­kezd egy tételen marakodni. Leközölték az egyiket, a má­sik jött, hogy az nem igaz. Ilyen vitának lehettünk ta­núi a közelmúltban: Petőfi volt-e Barguzinban vagy sem. Az egyik állítás cáfolta a másikat, ez nem sajtó-hely­reigazítás. De más dolog az, ha azt olvassuk: Kovács Jó­zsi elsikkasztotta az árva­kasszát. Aztán kiderül, nincs is árvakassza, sikkasztás sem volt, Kovács Józsi pedig nem is járt arra. Tehát ha­zugság az egész, úgy ahogy van. I Előfordul, hogy az újságíró kedvezőtlen értékítéletet, kri­tikát mond valaki felett, vagy I esetleg egy-egy célzatos, gú­nyos megjegyzéssel csorbítja 1 becsületét. — Az a feladata, hogy írá­saival formálja a közvéle­ményt, felháborodást vagy szimpátiát keltsen az olvasó­ban. A véleményalkotás nem képezheti a sajtó-helyreiga­zítás tárgyát. Még akkor sem, ha én beletapostam a szemé­lyiségi jogába valakinek. Le­het, hogy megsértettem, de hát igaz minden betű, amit leírtam. Azt mondják, az ember ki van téve mindennek. S a leg­rosszabb talán a sajtó nyelve. Ha valakiről megjelenik egy írás, amivel nem ért egyet, hogyan induljon el az illető? — A megjelenéstől számí­tott 30 napon belül az érin­tett kérheti a sajtó helyre- igazítást. Nem számít viszont az, ha valaki beteg volt vagy éppen külföldön tartózko­dott és ezért később tudta elolvasni az anyagot. A ké­relmet a szerkesztőség veze­tősége kézhez kapja és 8 na­pon belül közli a helyreigazí­tást. Hacsak nem tudja nyom­ban cáfolni azt, mivel igaz, amit leírt. A beadványból is ki kell derülni, hogy a kérel­mező szerint mi igaz és mi az, ami nem. Az kevés, hogy úgy fogalmaz; -kérem szépen,, én vérig vagyok sértve. Na és? Ettől még lehet, hogy a sajtónak van igaza, de azt bizonyítani kell. Ha nem tel­jesítik a kérelmet, lehetőség van még arra, hogy az illető 15 napon belül bírósághoz forduljon. A valótlan dolgokat tartal­mazó cikk után, ha közölnek egy helyreigazítást, mennyiben lehet az eszköze a személyiség védelmének? — Ez egy nagyon érdekes dolog, mégpedig abban a ve- tületben, amit most hozott a sajtótörvény módosítása. Be­vezették a legfeljebb 500 ezer forintig terjedő bírságot. Ezt csak közérdekű célra lehet fordítani. Több kollégámmal együtt az a véleményem, hogy ez nem helyes. Azt szerettük volna, ha egy olyan kártérí­tési formát vezetnek be, ahol az erkölcsi kárért anyagi el­lensúlyozás jár. Ugyanis a nem vagyoni kárnak jelenleg a bírói gyakorlatban szigo­rú szabályai vannak. Én úgy gondolom, hogy *z ember személyét ért legkisebb sérelem miatt is valamiféle elégtételt kell adni, hiszen ezt kívánja nem csak az egyéni, de a közérdek is. — Igen, alapvető követel­mény, hogy pontos és hiteles legyen a tájékoztatás. S ha valakiről a mai világban va­lami rosszat' leírtak, tehetek én nyolcvannyolc helyreiga­zítást, nehéz tisztára mosni. Ez nagyon kényes terület, mert önmagában az például semmi, hogy a legközelebbi számiban közlöm „nem igaz, hogy azért kapott lakást, mert a pártbizottságon há­romszor köszönt”. Az embe­rek rögtön úgy reagálnak, persze most vissza akarják csinálni, pedig nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Az igazság az, hogy ez ellen, nem tudunk mit tenni. Saj­nos ilyen a közfelfogás. S az illető sem tud védekezni. A gyanút nem tudja eloszlatni. A jog eszközei nem segítenek. Ehhez másfajta közerkölcsre lenne szükség. Bojté Gizella O lyan családban nőtt fel, amelyben meghatáro­zó a zene szeretete. Már 11 éves korában megta­nult oboázni, majd öt év múlva az esseni zeneművé­szeti főiskolára került. Azért ilyen fiatalon, mert az NSZK- ban nem kell érettségizni ak­kor a főiskolára kerülés előtt, ha valaki zenekari zenész szeretne lenni. Mihelyt a fia­talok szakmailag megfelel­nek. felveszik őket a felső­fokú intézménybe, hogy ne veszítsenek éveket. Az öt­éves főiskolai tanulmányok után 1982-ben pályázott a kaiserslautemi színházhoz, ahol bekapcsolódott a kama­raegyüttes munkájába is. — Szerintem az együtt ze­nélés legnehezebb formája a kiskamara — magyarázza Markus Staut. — Ha egy ze­nész meg akarja mutatni, hogy mit tud. mire képes, akkor mindenképpen meg­próbálja a kamarazenét. A Élete a zene A zenésznek az életben maradáshoz zenére van szük­sége — vallja Markus Staut, a nemrégiben megyénkben járt nyugatnémet Aeolus fúvósegyüttes művészeti veze­tője. Ezt a gondolatot bizonyítja életével és munkássá­gával is, hiszen főállásban a kaiserslautemi színház ze­nekarában játszik, szabad Idejében pedig az Aeolus obo- istája. kamarazenében nincs kar­mester, mindenki magát ad­ja. Először öten kvintettként zenéltünk, aztán nyolcra nö­veltük a létszámot. A kama­razenélésben sok idő kell ahhoz, hogy a tagok össze­szokjanak. A szakmai tudás mellett fontos, hogy a zené­szek emberileg is jó közössé­get alkossanak. Ismernünk kell egymás előnyeit és hát­rányait is. Egymással szem­ben türelmesnek kell len­nünk. s engedni kell az egyé­niség érvényesülését. A kon­certeken csak a zenére össz­pontosítunk. A hangverseny után jó érzést ad az a tudat, hogy együtt hoztunk létre valamit, ez ad erőt a továb­bi munkához. Huszonöt éves a szerencsi városi művelődési központ népi díszítőművészeti stúdiója, amelynek tíz alkotója juttatta el munkáit a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai sávház kirakatgalériájában helyett kapott kiállításra. Ba­lázs Attila felvételén egy szép hímzés a gazdag anyag­ból. A nyírbátori szülőotthon­ban az elmúlt két év korszerűsítésének, felújí­tásainak köszönhetően évente mintegy 500 cse­csemő világra jöttéhez te­remtenek igényesebb kö­rülményeket. (B-zs.) Amerikában a Cantemus Több mint tízórás repülő­út után szerencsésen megér­kezett a Cantemus kórus Amerikába. Telefonon ka­pott tájékoztatás szerint mindenki jól van, bár a gyerekek kicsit fáradtak. A Éjszaka lopott, hajnalban dagasztott Egy teljes újságoldal kevés lenne arra, hogy felsoroljuk, mi mindent sikerült aprólé­kos munkával összelopkodnia Mursa Györgynek 1988. októ­berétől 1989. július elsejéig Nyíregyháza műszaki boltjai­ból és butikjaiból. A mód­szer mindig ugyanaz volt: szépen lefűrészelte a kiraka­tok rácsait, majd betörte az üveget. A 21 éves büntetlen előéletű pék (1987. január 1- jétől 1989. június 31-ig a Nyíregyházi Sütőipari Válla­latnál dolgozott) bűnlajstro­mában — a teljesség igénye nélkül — több videomagnó, színestévé, audió- és videó­kazetták, lézeres lemezját­szó, sétáló- és rádiós magnók, farmerdzsekik és nadrágok, divatos ingek szerepelnek. A károsultak pedig: a Rákóczi utcai HIREX bolt, az EL- KISZ és ÁFÉSZ Vasboltja, a Modul, a Nívó butik és a Vay Ádám körút 13. szám alatti butik, valamint a Szarvas utca 4. szám alatti elektronikai bolt. A betörő nem kímélte sa­ját volt iskoláját, az Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Intézetet sem. Ha lúd, legyen kövér alapon onnan egy 280 ezer forint értékű videoka­merát vitt el, s hogy a másik keze se legyen üres, hát el­emeit még 14 videókazettát. Valamilyen oknál fogva azon­ban meggondolta magát, és a kamerát később visszavit­te az iskolába. Egy darabig — tőle lega­lábbis — nyugodtan alhatnak a kereskedők, mert a fiatal­embert két évi börtönbünte­téssel „jutalmazták” éjszakai portyázásaiért, és természe­tesen meg kell fizetnie a boltoknak okozott kárt is, méghozzá kamatostul. Ez az összeg kamat nélkül megkö­zelíti a 130 ezer forintot, — a lopott holmi egy részét megtalálták nála — az állam­nak több mint 7000 forint il­letéket kell még fizetnie, és ő állja a felmerült és a jövő­ben esetleg felmerülő bűnü­gyi költségeket is, ami már most majdnem ötezer forint. Az ítélet jogerős. (cs. k.) nyíregyházi ifjú énekesek 'húsz napig tartózkodnak USA-btan, és számos meg­hívásnak tesznek eleget. Fel­lépnek többek között New- Yorklban, Washingtonban, Lamchestertben, Kersiheytoen és Pittsburgban. A pegyven tagú kórust a magyar követségen is fogadják és a Fehér Háziba is ellátogat­nak. Az énekesek április 11-én indulnak haza. Májusban a Pro Musica kórussal kiegészült együttes másik csoportja is útnak indul USA-ba, hogy ízelítőt adjon a magyar zenekultú­rából. Az Aeolus tagjai hetente legalább egyszer próbálnak. Azért találkoznak ritkán, mert a színházi zenekar is rengeteg próbát tart. Termé­szetesen a fellépések előtt sűrítik a próbák számát. — Általánosan ismert mon­dás. hogy a zenész a hang­szerével él házasságban. Így vagyok ezzel én is. de nem bánom, mert a sok munka csak igazolja, hogy érdemes zenélni, A zene nyelvén min­denhol értenek. így sikerült magunkat elfogadtatni a ma­gyar emberekkel is. akik na­gyon barátságosak, szimpati­kusak és rendkívül vendég- szeretők. (mml) Kisvárdán, kis látnivaló? L apozgatom a NYIR- TOURIST 1990. évi íz­léses kiadványát, melyben megyénkben kínál látnivalókat, s különböző programokat. A beköszön­tőben ezt is olvasom „... s érjük el mi is célunkat, si­kerüljön bemutatnunk mai valóságában, szépségében, értékében hazánk legkele­tibb megyéjét.” A megyé­ben úgy érzem Kisvárda is benne van. Ebben a „hívo- gatóban”, én ennek nevez­ném, Kisvárda négy alka­lommai szerepel. Bemutat­ja a Strand-fogadót, mely „üzemel: egész évben” — sajnos most is zárva április 15-ig. Valamint a Strand bungalow I. és a III. osztá­lyú faházakat kínálja. A programízelítőben hat sor­ban kínaija a „Várszínházi Esték” eseménysorozatát. Csak ennyi Kisvárda? Van vára — igaz felújítás alatt — múzeuma a zsinagógá­ban, egy műemlék templo­ma, gyógyfürdője' s régi hírnevét visszaszerző remek környezetű lovaspályája. Mindezek mellett nagy ki­terjedésű halastava. Mindez egy körzetben. Kisvárda nem érdemelt volna meg többet a me­gyénket bemutató színvo­nalas kiadványban? V. P. v_ £ D EURO — PORT KFT. ír SHARP „ÜJ HELYEN ÜJ NÉVEN” Volt Vitaflex Kisszövetkezet. Kirendeltsége EURO-PORT KFT. néven folytatja tevékenységét. AJÁNLATUNK: SHARP SHARP SHARP SHARP Z—30 másológép 69e Ft -J- ÁFA SHARP SF 7300 másológép 139e Ft + ÁFA SHARP SF 7350 másológép 169e Ft + ÁFA SHARP SF 7700 másológép 224e Ft -j- ÁFA SHARP SF 7750 másológép 258e Ft + ÁFA Három megyében 70 referenciahely Szerviz Garanciális Ellátás CÍM: Nyíregyháza, Benczúr tér 14 A Tel/Fax: 13-459 (988)

Next

/
Oldalképek
Tartalom