Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

1990. március 1. Kelet-Magyarország 3 Közel 45 millió forint értckü árukészlet áll a vevők rendelkezésére az Amfora Nyír­egyházi Kereskedelmi Vállalatnál, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar me­gyét látja el termékeivel. Képünk a bő választékkal rendelkező mintateremben ké­szült. (Harasztosi Pál felvétele) A lélek felemeléséért Tollat fognak a lelkészek TÖBB KÉRDÉSBEN JÖINDULATÜ vi­tát váltott ki Seregély István egri ér­sek nyilatkozata azon a találkozón, melyet a Heves megyei Népújság szerkesztősége a napokban rendezett Egerben. A megyei la­pokat ott képviselő újságírók közül többen visszakérdeztek. hogyan is értelmezhető egyik-másik kijelentés. Ilyen volt például Seregély Istvánnak az a megállapítása, hogy ma Magyarországon a társadalomnak legfeljebb 5—10 százaléka képes arra. hogy az egyházak által jellemes­nek mondott módon éljen. Vagyis a mun­káját tisztességgel, becsülettel végezze el és teljes értékű legyen az élete. Mivel indokol­ta ezt? Azzal, hogy hazánk mély erkölcsi válságban van, miután az elmúlt évtizedek­ben az erkölcsről megbízható fogalmat egyetlen iskola sem tanított, vagy amit an­nak mondtak, az nem az volt. Hazánkban negyven évig nem volt lehetőség arra. hogy az egyházak, amelyek kétezer éve tanítják az erkölcsöt, bekapcsolódjanak az oktatás folyamatába. Az erkölcs tanítása nélkül nőt­tek fel a generációk és ez meglátszik a tár­sadalom morális állapotán. A másik, vitára okot adó megfogalmazás­ban Seregély István azt fejtette ki. hogy kb. húsz év múlva tud majd hazánk felmutatni egy olyan nemzedéket, amelyik megfelelő morális tartással, erkölcsi értékekkel rendel­kezik. Szerinte ennyi időre van szükség a mára kialakult erkölcsi állapotok miatt ah­hoz, hogy a mostani újszülöttek begyakorol­hassák az erkölcsös életmódot. Az egyház­nak az az álláspontja: az az ember fogja az azután következő negyven-ötven stb. évet értékesen megélni, aki az első húszat erköl­csös neveltetésben élte, éli át. Az átmeneti időszakban addig csak a keresztény csalá­dok tudnak eredményeket felmutatni, illetve a hatalomtól való félelmüktől most megsza­baduló vallásos emberek nevelő hatása ér­vényesülhet. TÖBBEK KÖZÖTT EZEKKEL AZ IDÉ­ZETT GONDOLATOKKAL kezdődött el a dialógus a katolikus egyház és a vidéki na­pilapok között az Egerben és Heves megyé­ben megjelenő Népújság kezdeményezésére. A szerkesztőség meglévő társadalmi igények kielégítésére hívta össze az országos érte­kezletet. hogy a hazánkban tapasztalható er­kölcsi válság leküzdéséért a megyei lapok mozgósítsák a vidék lakosságát. Mint azt Kaposi Levente főszerkesztő bejelentette, nyitni kell a megyei lapoknak, nagyobb te­ret kell adni a segítségüket kínáló egyhá­zaknak a közeledésre, hogy a csaknem más­fél milliós példányban megjelenő napilapok közvetítésével az egyházak tanítása eljut­hasson a lapok több mint hat milliós olva­sótáborához. Természetesen nem arról van szó, hogy ezután a megyei lapokban elszaporodnának a vallási, egynázi témájú írások, hanem ar­ról, hogy kár lenne visszautasítani a neve­lésben, a lélekmentésben, az erkölcsi kifej­lesztésben nagy tapasztalatokkal rendelkező egyházak, lelkészek felkínált segítségét. A KATOLIKUS EGYHÁZ ELSŐSORBAN az erkölcs és az értékek védelmében lép fel, a jövő beteljesedését szolgáló család, társa­dalom, európai mentalitás érdekében. Fel­ajánlották például, hogy a szerzetesrendi gimnáziumok diákszövetségei jelentkeznének írásaikkal és lehet számítani több ezer kato­likus értelmiségi sajtószereplésére. A jövőben előzetes tervek szerint gyűjtenek össze ilyen témájú cikkeket egy publikációs bankban Egerben. A cikkeket a Népújság munkatár­sai gondozzák, szükség és igény szerint azok­kal segíteni tudják a megyei lapokat. Azon kívül arra kérte a katolikus egyház az új­ságírókat, hogy munkájukban engedjék ér­vényesülni a vallásos emberek iránti tapinta­tot és türelmet, a szeretet parancsát. Tapasz­talatuk szerint „a hallgatag tömegnek” szük­sége volna olyan kapaszkodókra, amelyek a mindennapi élet gyötrő gondjait elviselhe­tőbbé teszik — és ilyen példákat lehet talál­ni a hívő emberek között. Baraksó Erzsébet „Jövőre esak magamnak tartok” Csak a süldő hízik, a buksza nem „Semmit sem adnak érte! A legszívesebben szélnek ereszteném mindet” — jött ki egy férfi felindultan a nyíregyházi vásártér mérlegházából. S hogy kire harag­szik? A ködre, a fuvarosra, mert késett és drágán jött, a disznókra, amelyeknek nem akaródzott lemászni az utánfutóról, de a legjobban ezt az egész világot szidja, mert nincs a munkájának értéke.________________________ Csütörtök reggel hét óra. A Zsiguliik és a Trabantok utánfutójában nyugodtan fekszenek a leadásra váró malackák. Csak a sorra ke- • Tülök visítoznak, amikor a szakértő kezek a mérlegre tessékelik őket. Oszlánszki Sándor Sóstóhegyről nyolc darabot hozott be. Már túl van azon, hogy dühös le­gyen, eddig negyvenet-ötve- net nevelt évente, de úgy döntött a jövőben csak sa­ját szükségletre hizlal. Lega­lábbis addig, amíg az árak így alakulnak. Nincs rajta nyereség — A takarmány ára rend­szeresen emelkedik — mond­ja. — De nincs megfizetve a munkadíj sem. Jó, ha egy disznón ötszáz forint a nye­reség, ehhez nincs se ünnepe, se estéje, se reggele a ter­melőnek. Ki az, aki elmegy ma ötszáz forintért nap­számba?! Az érkezők jól ismerik egymást, paroláznak, és egy­re többször hangzanak el a: mi lesz? Ti, hogy döntötte­tek? — kérdések. Ujj Béla nyíregyházi magánfuvarozó ebben az évben először szál­lít négy darab sertést. — Még otthon van harminc­négy — veszi át a szót a fu­varozó. Óvodából, iskolából hordok ételhulladékot, s van egy kis földem is, ahol tököt és kukoricát termelek. Még­is meg kell — az ezer forint­nál többe kerülő — tápot vá­sárolni, mert nem mindegy, hogy hét hónap helyett öt hónap alatt hízik meg a jó­szág!. Az ember fogódzik min­dennel, hogy megéljen. Nincs ezen nyereség, legfeljebb egyben látjuk a pénzünket, írok minden kiadást, mely fehéren-feketén kimutatja a ráfizetést. Egy jó malac ma már két-három ezer forint­ba kerül. Az épületben Ka- rahuta Lászlóval, a nyíregy­házi ÁFÉSZ felvásárlójával vitatkozik az egyik termelő. — Gyakori az „incidens”? — Csak akkor van vita, ha valaki a mérlegen akarja hizlalni a disznóját. A több­ség jól előkészített állatot hoz, amit velünk szerződött. Mára 145 darab átvételét ter­vezzük. Az alapár kilogram­monként hatvanöt forint, er­re jön az árkiegészítés — melyet egy-egy község ter­mőföldjének aranykorona ér­téke határoz meg — például Nyírtelek-Nagycserkesz egy fillért sem kap, míg Nyíregy­háza 1,93, Kótaj pedig 3,88 százalékot. Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy a fel- vásárlási ár emelésével ez a támogatás „arányosan” csök­kent Szükséges egy állatorvosi igazolás is, mely azt bizo­nyítja, hogy a jószág állat­egészségügyi szempontból egészséges. Ez amolyan mo­dern „rédiapótló”. Szükség esetén előleg A Húsipari Vállalat nyír­egyházi kirendeltségének ve­zetője, Hegedűs Béla ismeri a gondokat. — Mi minden egyes sertést felvásárolunk, az árat ne­gyedévenként hirdetjük meg. Szükség esetén 1500 forint előleget adunk. Ez évben 73 ezer sertés kerül osztályunk­ra, és biztosan állíthatom, nem lehet a jövőben húshi­ány! Emelkedett a felső súlyha­tár is öt kilogrammal, ennek ellenére a tapasztalatok sze­rint a sertés jövedelmezősége nem javult. A táp ára min­den felvásárlási ár növeke­désekor emelkedett. Év vé­gén a termelők kivártak, de ma már élénkül a kínálat. Más felvásárlók is bejönnék a megyébe, magasabb ösz- szegekért veszik meg a disz­nókat, de ők nem tudják a folyamatosságot garantálni. Kocáért hízó — A termelőkkel a kap­csolatunk jó — teszi hozzá a kirendeltségvezető — de meg kell érteni, a felvásárlási árhoz még nagyon sok min­den hozzájön, ami növeli a hús árát. Amennyiben 1 fo­rinttal emelnénk a felvásár­lási árat, ez 1 százalék ár­emelést jelentene. Ezért el­gondolkodtató a vállalat ré­széről, hogyan döntsünk. Ez évtől megszűnt a tarka és a fehér sertés közötti különb­ség. A termelőknek kocaki- helyezéssel segítünk, ami azt jelenti, egy darab első osztá­lyú kocáért négyezer forin­tot kell fizetni, valamint két darab hízót kell leszerződni és leadni. Bár a nagy keres­let miatt jelenleg kevés a ko­cánk. Dankó Mihály Tiszahús a tengizieknek AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ!/ Csak nálunk! E—H JELŰ FÖDÉMGERENDA 20% engedménnyel kapható TÜZÉP-telepeinken: Kemecse: E—H 48-as Mátészalka: E—H 24-es Fehérgyarmat: E—H 48-as Amíg a készlet tart! 4 nyüszítés halk vinnyogásra váltott. A lépcsőházi este megszokott hangjaiban ez ismeretlennek tűnt. Bár a lakótelep negyedik eme­letén már láttak-hallot- tak egy-két dolgot, most mégis csoda történt. Az egyébként zárt ajtók sorra nyíltak. A hideg kövön ácsorgó kiskutya reménykedve sandított a résnyire táguló otthonok­ra. Egy pillanatra meg­csapta a kiáramló meleg. A fiatalasszony később ért haza a szokásosnál. Hangosan csörgött a kulccsal, már menet közben átnézte az aznapi postát, és szinte a sötét­ben nyitotta a bejárati ajtót. A nyüszítést már nem hallotta, de majdnem hasra esett a sötétben ku­porgó kiskutyában. A meglepetéstől alig jutott szóhoz. A parányi korcs teljesen átfagyott, igazá­ból megmozdulni sem volt ereje. A simogató ke­zekre még emlékezett... Valami csodálatos me­legségben eszmélt. A ki­mustrált párnára ültette az asszony. Meleg tejet erőszakolt a szájába. Etel­lel még nem merte meg­kínálni a láthatóan na­gyon lesoványodott kisku­tyát. Nokika — merthogy az asszony azonnal elnevez­te a kis jószágot szeme megtelt hálával, és alig tudta kifejezni a rátörő érzelmeket. A vá­ratlan otthonra találás­tól, a melegtől, a zamatos tejtől es a becézgető gaz­da szavaitól úgy eltelt, hogy hamarosan kis tó­csa éktelenkedett alat­ta. S újabb csoda! Nem szidták meg érte. A kiskutya hamarosan kapott egy dobozt, benne puha párnát. A zuhanyo­zást még furcsállotta — előző életéből kimaradt ez a gyönyörűség —, de mire a hajszárító átmele­gítette ' a bundáját, mar félálomban volt. Hama­rosan virágok közt fut­kosott, pillangókat kerge­tett és halk morgással forgolódott pihe-puha ágyában. Az asszony törte a fejét. A kiskutya szüszo- gása annyira otthonossá tette a lakást, hogy gon­dolkodóba esett: mi le­gyen a kis jövevény sor­sa? Késő este jött meg c férj. — Mi legyen Noki- kával? — fogadta vacso­ra helyett kérdéssel a felesége. — Mi lenne? Most éj­szaka van, reggel majd meglátjuk. Ám hajnalban halk neszezésrc ébredtek. Noki csendben feltérképezte a lakást. Figyelmét különö­sen a konyha kötötte le. Bársonyos tappancsain besettenkedett a francia­ágyhoz és le nem vette szemét új gazdáiról. Bol­dog csaholással szalad­gált körülöttük. Férj és feleség egymásra nézett, persze, hogy marad. No- kika sorsa eldőlt. Tóth Kornélia Ki gondolná, hogy a Ten- gizben dolgozo magyar munkások a varsánygyüreí Tiszahús Kft. termékeit fo­gyasztják. A napi 50 vá- gottscrtésből elsősorban feldolgozott töltelékárukat szállítanak a Borsodi Ven­déglátó Vállalat által Ten- gizbe. <Eíek Emil felvétele) Bfiviil a jánkmajtisi takarék Közel két évtizede alakult a Jánkmajtis és Vidéke Ta­karékszövetkezet. Az árvíz után épített irodaházat idő­közben kinőtték. Ma már 30 községben vannak részvé­nyesei a takarékszövetke­zetnek mintegy 7700-an. A székhelyközségi irodaépüle­ten, az ügyfélforgalom lehe­tőségeit javítandó, emelet- ráépítéssel — újabb helyi­ségeket alakítanak ki. A munkálatokat nyárra befeje­zik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom