Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
Tiltakozás a romániai vandalizmus ellen Sütő András egy budapesti kórházban Marosvásárhelyről származó értesülések szerint tizenöt ember Sebesült meg hétfőn, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség városi központja ellen intézett vandál támadás következtében. Három sebesültet, akinek állapota egyébként nem válságos, kórházakban kezelnek. Kedden reggel katonai repülőgéppel Marosvásárhelyről Bukarestbe szállították Sütő Andrást, a reeves magyar írót. akit a rbmán nacionalista csoportok tagjai szintén megtámadtak és ütlegeltek. ^ Sütő András súlyos sérüléseket szenvedett. A marosvásárhelyi kórházban kezdték meg kezelését, de kedden reggel a kórházból tovább szállították Bukarestbe, a központi katonai kórházba. A kora reggeli órákban betegágyánál felkereste Szüts Pál, Magyarország bukaresti nagykövete. A diplomáciai tárgyalások eredményeként Sütő Andrást gyógykezelésre Budapestre szállították kedden délután. A marosvásárhelyi fejleményeket megvitatandó. Hargita megyében. Csíkszeredán, keddre virradóra ülést tartott az RMDSZ megyei szervezetének vezetősége. Az ülést követően a testület táviratot küldött Petre Roman miniszterelnöknek. — Ügy véljük, hogy a kormány által törvényesnek elismert Vatra Romaneasca szélsőségesen soviniszta, nacionalista. szervezet terrorakciói Marosvásárhely magyar lakosságát válságos helyzetbe sodorta — hangzik a távirat. — Ezért az RMDSZ Hargita megyei szervezetei a bekövetkezhető fejleményekért és bármely emberi áldozatért a nacionalista szervezkedést passzívan szemlélő kormányt és az Ideiglenes Nemzeti Egységtanácsot teszi felelőssé az ország népe. a nemzetközi közvélemény és az ENSZ emberi jogi bizott- sá'££ci előtt. Kedden délelőtt Horn Gyula külügyminiszter bekérette Románia budapesti nagykövetét. és tolmácsolta neki Németh Miklós miniszterelnök szóbeli üzenetét Petre Álláspontunk Mérnél termő erda M iközben Budapesten Horn Gyula külügyminiszter fővédnökségével magyar—román értelmiségi találkozó zajlik — olyan irodalmi kiválóságok részvételével, mint például Kányádi Sándor, Mircea Dinescu, Smaranda Enache, illetve Csoóri Sándor vagy Konrád György —, ijesztő hírek érkeznek Marosvásárhelyről. Az ottani drámai eseményeknek természetesen semmi közük az értelemhez: a Vatra Romaneasca nevű szélsőséges, soviniszta szervezet uszítására fékevesztett indulatok szabadultak rá a városra. A beszámolók valóságos magyarellenes pogromról szólnak, amelynek súlyos sérültje Sütő András is. Az az író, aki a reménytelenség éveiben is hűséges volt szülőföldjéhez, Erdélyhez; aki mindig türelemre intett; aki mindvégig hitte, hogy Románia népeinek együtt, egymást tisztelve és segítve kell boldogulniuk; aki ma, az újabb keserű megpróbáltatások napjaiban is azt vallja, hogy az erőszakra nem szabad erőszakkal felelni. És Sütő Andrásnak most is igaza van. De hallgatni — elhallgatni mindazt, ami történik — nem szabad többé. A romániai forradalom győzelme sokunkban illúziókat ébresztett. Ne áltassuk magunkat. Most, a diktatúra bukása fölötti eufóriánkból lassan józanodván tudnunk, látnunk kell: e két nép történelmi öröksége önmagában is súlyos teher, s ne feledjük, Ceausescu és udvartartása, elnyomó apparátusa, a megfélemlítés gépezete negyedszázadon át hintette a gyűlölség magvait. Nagyon sok kicsírázott, gyökeret eresztett közülük. A szatmárnémeti, a marosvásárhelyi események, a büntetlenül elkövetett atrocitások tanúsítják: igen mélyek ezek a gyökerek. Legalábbis néhány emberöltő, s — mindkét oldalon — jószándékú, tisztességes emberek sokasága kell hozzá, hogy megritkuljon a gyűlölség, a gyanakvás nagyra növesztett, mérget termő erdeje. Roman kormányfőhöz. Ebben a magyar miniszterelnök kifejezi mélységes nyugtalanságát az elmúlt napok eseményei miatt, és kéri a román vezetés haladéktalan intézkedését nemcsak a további vérontás, a szélsőséges kilengések-. a pogromok megakadályozására. hanem azért is, mert a rendőrség és a katonaság tétlenül nézi a vandál pusztításokat, s ez bátorítást ad a szélsőséges, nacionalista elemeknek. Horn Gyula tájékoztatta a nagykövetet arról is. hogy kedden reggel üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, az ENSZ BT elnökéhez és az ENSZ genfi Emberi Jogi Központiának vezetőiéhez, és az ENSZ sürgős közbenjárását kérte a normális állapotok helyreállítása érdekében. Az üzenet azt is leszögezi, hogy magyar részről ezúttal sem kívánnak beavatkozni a román belügyekbe, de nem nézhetjük tétlenül az emberi jogok és alapvető szabadságjogok. beleértve a nemzetközi okmányokban rögzített kisebbségi jogok súlyos megsértésének esetét. Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke a Marosvásárhelyen kialakult helyzet miatt keddre virradóra televíziós beszédet intézett az ország népéhez, Erdély lakosságához. Marosvásárhelyen — mondotta — súlyossá váltak az események és román állampolgárok „az előző eseményeket felmérve, értékelve, sajnálatos cselekedetekre ragadtatták magukat”. A tüntetők pártszékházakat dúltak fel. közöttük az RMDSZ székházát. Iliescu nem tett említést a Vatra Romaneasca nacionalista szervezetéről, csupán ezt mondta: — A kialakult helyzet megoldásáért mindent meg kell tenni, mivel a feszültségek. a gyanúsítgatások nem szolgálják sem a románok, sem pedig a magyarok érdekeit. A józan észre kell apellálnunk. nagy önmérsékletről kell bizonyságot tennünk, jobban meg kell értenünk egymás álláspontját, türelmet kell tanúsítanunk. Bizalmat kérünk, s felajánljuk szolgálatainkat Nyers Rezső beszéde a Szocialista Párt nyíregyházi választási nagygyűlésén A Magyar Szocialista Pari kedden este tartotta megyei választási nagygyűlését Nyíregyházán, a Megyei Művelődési Központban. Az esemény Csikós Sándornak, az MSZP listán indított képviselőjelöltjének, a nyíregyházi színház frissen kinevezett igazgatójának szavalatával kezdődött, majd Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke tolmácsolta pártja elnökségének üdvözletét a nagygyűlés résztvevőinek. együttműködését, a határok nyitottságát kellene megteremteni. Le kell tudni küzdeni a nemzeti érzés legnagyobb veszélyét, a nacionalizmust, amely Kelet-Euró- pában még mindig él, s amelyet a demokrácia önmagában nem szüntet meg. — Mi a választások tétje? — tette fel a kérdést az MSZP elnöke, majd válaszolt is rá: — Attól függ, hogy milyen lesz a választások után a parlament összetétele, milyen politikai áramlatok kerülnek fölénybe, illetve kisebbségbe. Az elmúlt öt esztendő parlamentje nagy munkát végzett, megtette kötelességét. A demokrácia csírája volt, amikor öt éve már választotta az ország a képviselőket, s ez a parlament nagy törvényeket hozott. A szocialisták által vezetett kormány állapodott meg a szovjet csapatok kivonásáról, s megteremtette a teljes körű szuverenitást. Ez a kormány volt, amelyik lebontotta a szögesdrótot, amely otthont adott a Romániából menekülőknek, amely befogadta az NDK-ból érkezett turistákat, s utat nyitott nekik egy szabadabb világ felé. (Folytatás a 4. oldalon) — Meggyőződésünk, hogy a demokrácia csak akkor demokrácia, ha az elvek hangoztatásához a tisztesség is párosul — mondta bevezetőben Nyers Rezső, majd azzal folytatta: — Nem az indulatokra akarjuk építeni politikánkat. Észérveket hangoztatunk, de a szívnek is eleget akarunk tenni, mert ez jelzi az emberséget. Mi, szocialisták újragondoljuk korábbi Tiltakozás a Hősök terén Az MDF és az SZDSZ kezdeményezéséhez csatlakozva több párt szervezésében demonstrációt tartottak kedden este Budapesten, a Hősök terén. A téren sok ezren gyűljek össze. hogy kifejezzék szolidaritásukat az erdélyi magyarokkal, és tiltakozzanak a romániai, marosvásárhelyi véres események ellen. A himnusz elhangzása után Sinkovits Imre olvasta fel Sütő András március 17-én írt levelét, melyben a román kormányzattól követeli, hogy azonnal lépjen közbe a magyarságot ért atrocitások megszüntetése érdekében. Kányádi Sándor romániai magyar költő élesen elhatárolta magát a Marosvásárhelyen történtektől. Hangsúlyozta. hogy a fasiszta csoportosulások nem dúlhatják fel a forradalom eddig elért eredményeit. Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetsége nevében szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Leszögezte: a kulturális autonómiát- a magyarságtól senki meg nem tagadhatja. Csurka István arról szólt, hogy reményeink ellenére Romániában sajnos. nem szűnt meg teljesen a diktatúra. Bejelentette, hogy az MDF az ENSZ-hez fordul, és ha nem szűnik meg a magyarok üldözése Romániában, a Biztonsági Tanács összehívását is1 követelni fogják. önmagunkat, s azt keressük, mi a társadalmi igazság itt és most. Keressük, mi az, ami előre viheti az országot, s ennek megvalósításáért dolgozunk. Ezután arról beszélt, hogy Kelet-Európán most politikai indulatok söpörnek végig, amelyek eltörlik ugyan a piac nélküli gazdaságot, de el kellene törölniük a nemzeti elzárkózást, és a nemzetek Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvivője arról szólt, hogy hazánk végtelen türelemmel szemlélte, ami az erdélyi magyarsággal történik, ám ez a türelem fogytán van. Követelte Ion Iliescu és Petre Roman romániai vezetőktől. hogy azonnal tegyenek intézkedéseket a magyarságot ért sérelmek orvoslására, és hassanak oda. hogy soha többé ilyen ne fordulhasson elő. Mint mondotta: mi nem vonjuk kétségbe a határokat, de követeljük, hogy az erdélyi magyarság legyen szabad. Itap-mjtl gazdasági tálalások Tárgyszerűnek és igen határozott hangvételűnek mondta a tárgyalások egyik résztvevője azokat a megbeszéléseket, amelyek kedden kezdődtek magyar és szovjet gazdasági vezetők között a Parlamentben. Az eszmecserén szóba került kérdésekről azonban — egyelőre — semmiféle érdemi információ nem szivárgott ki. A két küldöttség — Med- gyessy Péter, illetve Sztyepan Szitarjan miniszterelnök-helyettesek vezetésével — három, egymással összefüggő témáról tárgyal két napig Budapesten. A tárgyalások napirendjén szerepel: a tavalyi magyar—szovjet fizetési mérlegben kialakult közel 800 millió rubeles magyar aktívum konvertibilis valutára való átváltásának kérdése; az ez évi magyar— szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyv véglegesítése; továbbá a jövő évtől bevezetendő új együttműködési mechanizmusra való áttéréssel összefüggd kérdések megvitatása, különös tekintettel az ezzel járó terhek méltányos megosztására. Amit a tárgyalásokat övező titoktartás ellenére is tudni lehet; a magyar küldöttség azzal a szándékkal ült a tárgyalóasztalhoz, hogy tető alá hozza a hónapok óta húzódó ez évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet, mert annak hiánya egyelőre visszaveti a kereskedelmi forgalmat. Amennyiben szükséges, ehhez meg kell kötni a szaldó konvertálásáról szóló megállapodást. A magyar fél emellett véleménycserét kívánt folytatni a szovjet küldöttséggel az 1990 utáni együttműködési mechanizmus tartalmáról. (MTI) Lapzártakor érkezett Ismét támadtak a szélsőségesek Nem csökkent a feszültség Marosvásárhelyen, ahol a kedd esti órákban ismét véres események történtek. A város főterén román tüntetők megtámadták az ott békésen várakozó magyarokat. Szemtanúk szerint Maros megye román lakta településeiről több mint 10 autóbnsz- szal és teherautóval szállították a vandál pusztítást végző románokat Marosvásárhelyre. A tüntetők durván bántalmazzák az utcákon található magyarokat, akik menekülni próbálnak. A Vatra Romaneasca szr.lsőséges nacionalista szervezet által vezényelt román csoportok fejszékkel, vasdorongokkal támadnak. Az első jelentések szerint számos sérültet szállítottak kórházba, a főtéren véresre vert emberek fekszenek, a helyzet drámát Nyíregyháza lakosai kedden kora este a Kossuth téren tiltakoztak a marosvásárhelyi magyarellenes atrocitások miatt. y XLVII. évfolyam, 67. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. március 21., szerda ■*:?* • • . ,.•* ' v-'f > ■■ •. ..
