Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-15 / 64. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. március 15. Kezfeminyezhetl a dalgozó is Korengedménnyel nyugdíjba „Inkább lennék nyugdíjas, mint munkanélküli” — olvasható több hozzánk küldött levélben. Valóban, az átszervezések, a leépítések következtében sok dolgozó feje felett lebeg a munka- nélküliség veszélye, s a nyugdíjkorhatár betöltése előtt pár évvel számukra kérdésessé válik, hogy vajon találnak-e még munkát. Többek között nekik kíván segítséget nyújtani a korengedményes nyugdíj lehetősége. Bár többször foglalkoztunk ezzel a témával lapunkban is, a visszajelzésekből az derül ki, hogy még most sem világosak olvasóink előtt a kor- engedményes nyugdíj feltételei. Gál Sándort, a megyei foglalkoztatási központ osztályvezetőjét kérdeztük erről. — A munkáltató megállapodhat a dolgozóval a korkedvezményes nyugdíjban akkor, ha a dolgozó öt éven belül betölti az öregségi korhatárt, s a munkavállaló az adott munkáltatónál legalább öt éve munkaviszonyban áll (kivétel az az eset, ha a munkáltató cég ennél rövidebb ideje alakult, s a dolgozó a megalakulás óta ott áll munkaviszonyban). További feltétel az, hogy a nőknél 25 éves, a férfiaknál 30 éves szolgálati idővel kell rendelkezniük. Feltétel még az is, hogy a megállapodás esetén a munkáltatónak vállalnia kell, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korkedvezményes nyugdíj összegét, és az azzal megállapított házastársi pótlék, jövedelempótlék, valamint az évenkénti emelés • ősz- szegét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak félévenként előre befizeti. Az egymással való megállapodást kezdeményezheti a munkáltató is, a dolgozó is, azonban a közös megegyezéshez szükséges a dolgozók helyi érdekképviseleti szervének egyetértése is. Tehát, ha létrejön a megállapodás, az előbb említett költségeket a munkáltató fizeti ki a saját zsebéből. Mi történik akkor, ha valamely gazdálkodó egységnél létszámleépítéssel kell számolni? — Ha a gazdálkodó szervezet jelentős létszámleépítésre törekszik, s a mérleg szerinti eredménye a megelőző évben nulla vagy negatív volt, akkor , a korkedvezményes nyugdíj költségeinek 50 százalékát a munkáltató kérheti a Foglalkoztatási Alapból. Jelentős létszám- leépítésnek az minősül, ha a gazdálkodó szervezet egyetlen intézkedés keretében az előző évi létszám 25 százalékának, vagy legalább 500 dolgozónak szünteti meg a munkaviszonyát. S ha teljesen felszámolják a vállalatot? — A munkáltató felszámolása, vagy jogutód nélküli megszüntetése esetén a kor- engedményes nyugdíj teljes költségének terhét kérheti a munkáltató a Foglalkoztatási Alapból. Átszervezés és felszámolás esetén a korengedményes nyugdíj engedélyezéséről azonban megyénkben a megyei foglalkoztatási központ dönt. Az elbíráláskor figyelembe veszik a terület munkaerőhelyzetét, a benyújtott kérelemben közölt adatokat, valamint az ÁBMH költségvállalására vonatkozó állásfoglalását. A döntésről a megyei szakigazgatási intézmény értesíti a munkáltatót, s vele együtt a Társadalom- biztosítási igazgatóságot is. (mml) A színházi évadra elkészülnek Felújították a művelődési házat Tiszadadán. A rekonstrukció során átalakították a színpadot, központi fűtést kapott az épület, erősítő berendezéseket szereltek fel. Rendbe hozták, kibővítették az öltözőket, pinceklubot alakítottak ki. A március 15-i megemlékezéssel egybekötött avatóünnepség csütörtökön 11 órakor kezdődik. Este a Móricz Zsig- mond Színház Énekes madár című előadását láthatja a közönség a felújított művelődési házban, amelynek külső tatarozását az idén szeretné elvégeztetni a tanács. „Házavató” A kisvárdai várat a helyi tanács költségvetési üzeme újítja fel, mivel a műemlékfelügyelőség szakemberei december első napjaiban csak a tetőszerkezet átépítéséhez szükséges faanyagot szállították a helyszínre, de a munkákat nem kezdték meg. A falak egész télen áztak, így végül a költségvetési üzem kezdett hozzá a felújításhoz. Megkezdték a nyugati bástya falazását, s a nyugati fal lebontását azért, hogy átépíthessék az északkeletihez hasonlóan. Jelenleg a szennyvíztárolóval kombinált vizesblokk építéséről folynak a tárgyalások. A tervek szerint a falazási munkákat május végéig befejezik, s ezzel párhuzamosan április közepétől megkezdik a vízvezetékek szerelését. Szeretnék, ha a várszínházi játékokra elkészülnének a felújítással. Képünkön: Az épülő két körbástya. (Vincze Péter) KI MIT TUD, gyerekek? Vidám zsibongás. jókedvű kacagás hangja tölti be immár egy hónapja minden hétvégén a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ termeit. S persze zene, tánc, énekszó, vers. Izgatott fiatalok és szorongó szülők: a megyei gyermek KI MIT TUD? szereplői és drukkerei várják a zsűri döntését. A megyei Űttörőelnökség 1989 októberében hirdette meg a „felnőtt” KI MIT TUD? mintájára a versenyt. A felhívást valamennyi iskola és művelődési ház megkapta. Maguk a szervezők sem gondolták, hogy ötletükhöz ennyien csatlakoznak: csaknem 1300 ifjú jelentkezett 340 produkcióval. Nyolc egyéni és tíz csoportos kategóriában (külön a 6—10 és külön a 10—14 éves korosztály részére) előselejtezőket és elődöntőket kellett tartani. — A vers- és prózamondó kategóriában több mint hetvenen, a szóló hangszeresek között pedig negyvennél is többen léptek föl műsorukkal — mondja Czomba György, a városi úttörőelnök, az akció egyik főszervezője. Az alsó tagozatosok részére március 10-én, a Kö- lyökvárban tartották a döntőt, a felsősök pedig március 31-én (négy elő- és két középdöntő után léphetnek a megyei művelődési központ színpadára. A verseny eddig 176 ezer forintba került, ebből 32 ezer forint a nevezési díjakból teremtődött elő. Az egyéni nevezési díj 50 forint volt. A csoportnak 4—10 főig 300, 10—15 főig 400, 15 fős létszám fölött 500 forintot kellett fizetni. A szűkös anyagi helyzetben a megyei és városi művelődési központ és a Kölyökvár nem kért terembért, így ezen intézmények mintegy 200 ezer forinttal járultak hozzá a rendezvényhez. — A gyermek KI MIT TUD? nem pusztán szórakozás — összegzi Czomba György —, hanem a tehetségek megmérettetésének kitűnő alkalma is. S valljuk meg, a legtöbb kategóriában valóban magas szintű tudást regisztrálhatott a zsűri. Köszönet illeti természetesen a fiatalok felkészítő tanárait és a szülőket is, akik komolyan vették e nemes játékot. Végül Czomba György hozzáfűzi: a rendező szervek már előkészítették a díjakat, de bármelyik cégtől, gyártól, üzemtől, párttól, magánszemélytől szívesen fogadnak felajánlásokat. Sőt a döntőben (amelyet a Városi Televízió is rögzít) a helyszínen is lehet díjakat felajánlani a legszimpatikusabb versenyzőnek. (K. Zs.) Nézelődés a varjúlaposi Domus Áruházban. (B.-zs) Nyelvelők A tomrészeg „úriember” fennhangon magyaráz, egy /X cseppet sem józanabb szíve hölgyének. — Érted, ott mindenki spanyolul beszél, egész Dél- Amerika, Argentína, Peru, Chile, Brazília. — Aha, meg Portugália — kottyant közbe a hölgy. — Mit mondasz, te szerencsétlen? — rivall rá társa — Portugália? — puff egy nyakas, — Dél-Amerikában? — még egy nyakas — Spanyolország mellett van te állat! — nyakas — hol van Portugália? — szorítja kedvese állát a markába. — Spanyolország —nyögi ki az fulladozva. — Na látod, te kis butus! Gyengéden magához öleli, s egy hálateljes csókot lehel homlokára. (tapolcai) Befejezés előtt az új általános iskola Napkoron. Az iskola a községi tanács, a lakosság és állami támogatásból mintegy 51 millióból épül. (H. P. felv.) Hol vár állott, még kőhalom Kölcsey szülőházában Nemrégiben Szatmárnémetiben jártunk azzal a céllal, hogy találkozzunk az ottani, ismét Köcsey Ferenc nevét viselő középiskola nevelőivel, s utána elmenjünk Sződemeterre, a Himnusz költőjének szülőházához. A fogadtatás igazán szívélyes volt. A magyar nyelvű gimnázium fiatal nevelői, vezetői nagy lelkesedéssel magyarázták, hogy meddig jutottak el a forradalom győzelme óta: Több mint 30 magyar tannyelvű osztályt szerveztek, de otthont adtak még hat román nyelvű osztálynak is, amelyek szeptember elsejével kerülnek majd át az Eminescu líceumba. A Kölcsey gimnáziumiból utunk Sződemeterre vezetett. Jártunk mi már ott két éve. Akkor a házat ugyan megtaláltuk, de ott semmi sem utalt arra, hogy valaha ebben született Kölcsey Ferenc. Most viszont, ahogy beléptünk a régi ámbitus- bói kialakított üveges folyosóra, mindjárt szembe találtuk magunkat azzal a fekete táblával, amelyet száz évvel ezelőtt helyezték oda a költő emlékére. A két öreg román presbiter egyike, Fülöp Simon egy kicsit tudott magyarul, és elmondta, hogy a diktatúra idején a Szatmár megyei pártbizottság első titkár személyesen rendelte el: vegyék le a táblát a ház faláról, és törjék össze. Ezek a jó embereik azonban a falba . süllyesztett kőtáblát bevakolták, és most, hogy Románia szabad lett, ismét levették róla a vakolatot. Pető József Fehérgyarmat, 2-es számú Ált. Iskola Levél Munkácsról A munkácsi II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör vezetősége bemutatkozó levéllel jelentkezett a nyíregyházi Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban, remélve, hogy az intézmény támogatást nyújt a fiatal Rákóczi Körnek. Nem is csalatkoztunk. A művelődési központ szervezett számunkra egy hangulatos estet, amikor a magyar költészet gyöngyszemeiben gyönyörködhettünk, illetve diavetítéssel egybekötött előadást hallhatunk, láthattunk környezetünk szépségéről. Segítséget kaptunk nyugdíjas-csoportunk megalakulásához, nyíregyházi fotósok rendeztek nagysikerű kiállítást Munkácson. A Mesekert Bábszínház előadásai több mint ezer gyereknek jelentettek felejthetetlen élményt, hiszen életükben először látak színpadon magyar bábokat. Nagy élmény volt számunkra a Móricz Zsigmond Színház művészeinek előadásában az Énekes madár című vígjáték és a Pilinszky-est. Ezúton is köszönjük a szerető gondoskodást, amire nagy szükségünk van, hiszen mi még csak kis idővel ezelőtt indultunk meg a magyar kultúra művelésének útján. Lehotay Júlia a Munkácsi Rákóczi Kör tagja V ____________________/
