Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. március 1. Levél Erdélyből Köszönöm a négy árva nevében Annus néni cukrot, lisz­tet csomagolt, majd egy jókora fazekat csurig töl­tött zsírral. Szorosan rá­kötözte a fedőt, hogy út­közben baj ne érje. aztán gyorsan papírt, ceruzát kerített és néhány soros kis levélkét fogalmazott. Jókívánságait küldte az ismeretlen címzettnek Er­délybe, aláírta nevét, cí­mét. hogy tudják, Ma­gyarországról érkezett a csomag. Végül 'leragasz­totta a borítékot és a fe­dőre erősítette. Karácsony volt. Gyertyát gyújtott, aggódva hallgatta a Ro­mániából érkező híreket és imádkozott. Eltelt két hónap, talán már el is felejtette a fedő mellé tűzött levélkét, mi­kor jött a postás, és hoz­ta a választ Kodácsi Já- nosnénak Apagyra. a Bem József utcára: Kedves Kodácsi Jánosné! Meghatottságomban nem is tudom, hogyan kezd­jem levelem. Legelőször is — Köszönöm!!! Nagyon szépen köszönöm a segít­ségüket. Most talán be kellene mutatkoznom. A nevem Tamás Margit, és 35 éves özvegyasszony vagyok. Két hónapja vagyok öz­vegy. mivel a férjemet múlt év december 21-én a városunkban kirobbanta forradalomban lelőtték. Négy kis árva gyerekkel maradtam. A kisebbik lá­nyomnak. Évikének pont azon a napon volt a szü­letésnapja. mikor a férje­met meglőtték. Második évét töltötte. Nagyon sok segítséget kaptam önöktől Magyar- országról. Mikor ráakad­tam a címre, nagyon örültem, hiszen így lehe­tőségem nyílt arra. hogy megköszönhessem önök­nek úgy a nevemben, mint négy gyermekem nevében a segítségüket és igazi testvéri érzéseiket. Bocsánat az esetleges zavarásért.' Sok tisztelettel és köszö­nettel. Tamás Margit A Nyíregyházi Guszev lakótelep óvoda kiscsoportosai kényelmes, jó környezetben töltik napjaikat. Ha eltörik a mécses Taligás Józsefné óvónénitől a legkisebb is vi­gaszt kaphat. (H. P. felv.) Falugyűlés Tiszaeszláron Önállóság üres zsebbel A piros keresztszemes térítőn egy vázában barka bontja rügyeit, a krémszí­nű falon a Tisza békés tája nyugtatja szemünket. A hangulatos teremben több százan jöttek össze a tisza- eszlári falugyűlésre. Ami az országban történt nagyban, azt itt mind meg­élték kicsiben és nagyon fájdalmasan. A kis eredmény is óriási erőfeszítésbe került. Nem érzik azt, hogy a falun élő ember egyenrangú lenne a városival. S mégis ott, ahol a lakosság 30—35 szá­zaléka létminimum alatt él, vállalják az áldozatot. — Volt már ez az ország kenyér nélkül, vallom, hogy rajtunk van a felelősség, a falu népén — mondta egy hozzászóló. Jármy Ferenc tanácselnök beszámolójában csokorba szedte a problémákat. Elége­detlenül fogadták, hogy a RACITA Cipőipari Szövetke­zet elköltöztette részlegét a faluból. Jelenleg gond van az iskolafogászattal, de kap­tak új körzeti orvost. Év vé­gére minden utat szeretné­nek rendbetenni, erre for­dítják a TEHO-ból befolyt háromszázezer forintot. Töb­ben egyetértettek ezzel, de volt, aki tiltakozott. — Na ide figyelj, Elnök Űr, mert már nem vagy elvtárs! PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nyíregyháza Megyei Városi Tanács V. B. Közgazdasági Főosztálya pályázatot hirdet garázsok tervezésére, kivitelezésére és értékesítésére GARÁZSÉPlTÉSI TERÜLETEK A KŐVETKE­ZŐK: — Eperjes utcai parkoló — 9. sz. Általános Iskola közötti terület — Május 1. tér — Garibaldi utca — Kereskedelmi Szakközépiskola közötti te­rület — Kun B. u. — Korányi F. u. sarok — Kun B. u. — Dózsa Gy. u. — Sarkantyú térsége A tanulmányterv és a részletes pályázati kiírás átvehe­tő — Nyíregyháza Megyei Városi Tanács V. B. Tervosz­tály Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz. I. emelet 99-es szo­ba, — 5000,— Ft befizetése ellenében, melyet nem térí­tünk vissza. A pályázatok beadásának határideje: 1990. április 20. 10 óra Az aj álatok készítéséért díj nem számolható el. ÉRDEKLŐDNI LEHET: 11-155 telefonszámorl Klémán Ferenc tervcsoportvezetőnél. A pesti ember nem fizetett az útért, hát nekem miért kell tehóznom? — mérgelő­dött a tanácselnök gyermek­kori cimborája. — Nagyon sokan hányják itt a trágyát ötezer forintért. Ezen kéne elgondolkodni! A tanácsok irányítása két- három éve megváltozott. Most élvezik az önállóságot, de üres zsebbel. Tavaly 23 millióból gazdálkodott a ta­nács, de az csak a szinten- tartáshoz volt elegendő. Si­került azért kiszorítani egy tejcsarnokra valót és a kör­zeti megbízottnak egy házat. A kétezernyolszáz lelkes községben közel ezer ember­nek kézbesít havonta nyug­díjat a posta. Átlagosan négyezer forintot, amelyből egyedül is nehezen élni meg. A munkaviszonyban állók sem sokat keresnek. Az ala­csony kereseti viszonyokat mutatja, hogy a község lako­sai által fizetet személyi jö­vedelemadó egy főre jutó át­laga 1500 forint körül van. Sokan foglalkoznak állat­tartással. Közel ötszáz a szarvasmarha-állomány, a magángazdák ebben az év­ben hetvenezer libát szer­ződtek, de van pulyka és kecske is. A négy tehéncsor­dához sajnos örökös gond, hogy nincs pásztor. A sok munka mellett az emberek nem nagyon politi­zálnak, bár két képviselője­lölt is indul a faluból. Az emberek vallásosak, de sok­szor a vasárnapot is kényte­lenek a munkának szentelni. Bojté Gizella Gyengélkedik a vezetés Kórházkrízis Gyarmaton Éles megjegyzések fogal­mazódtak meg a kórházban dolgozó szakszervezeti bizott­ságról, alkalmatlannak tart­va azt a valódi érdekképvise­letre. Ezt igazolhatja, hogy harminc százalékkal csökkent a tagok száma, és sokan fog­lalkoznak a kilépés gondola­tával. Az állományi gyűlés kez­detén dr. Sánczi Gyula, a kórház megbízott igazgató főorvosa felháborodott hang­nemben utatísotta vissza az aláírásgyűjtés módszerét, a felvetett problémákat. Fórizs Sándornét, a sebé­szeti osztály gazdasági nővé­rét sokat emlegetik a gyűlés óta Fehérgyarmaton. Van, aki dicséri, van aki dühös rá. ö volt az, aki szelet vetett, s vihart aratott. Arra kértem, hogy idézze fel a több órás vitát. Béremelés Hiányosságokkal — Az volt a szándékunk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba — mondja a fiatal nővér —, mert tele volt a kórház különféle pletykák­kal. Itt a döntések éveken át a dolgozók megkérdezése nél­kül születtek. Legutóhb a béremelés kavarta fel a ke­délyeket. A szakasszisztensek, a rendelőintézeti assziszten­sek és a háromműszakos nő­vérek közül éppen ez utóbbi­ak jártak a legrosszabbul, pe­dig az ő megbecsülésük min­den kórház alapvető érdeke. Januárban tizenhat százalé­kos bérfejlesztést kapott az intézet a dolgozók részére, de a vezetés ebből csak tizenhá­rom és felet osztott ki. Hová lett a két és fél százalék? A kórház vezetése minden dön­tés előtt meghallgatja az igazgatói tanács döntését. A testület tagja a párttitkár (már nem működik alapszer­vezet), a KISZ-titkár (szintén nincs), az igazgató, az igazga­tóhelyettes, az szb-titkár, esetleg az intézetvezető fő­nővér. Szóval gyakorlatilag működőképtelen. A dolgozók megalázónak tartották a táskaellenőrzést, főképpen azért, mert ez az orvosokra nem terjedt ki, csak az „egyszerű” dolgozók­ra. Formális szavazások Az intézményi szakszerve­zeti bizottság működését több felszólaló kifogásolta: nem képviseli a dolgozók érdeke­it, csak akikor lép színre, ha bérkérdésről van szó. Az szb- titkár nem tájékoztatja a bi­zalmiakat, így a szavazások — ismeretek hiányában — formálisak. Felvetődött, hogy a szakszervezet nem kegye­ket gyakorol, az szb-titkár nem a saját pénzét osztja, ha­nem a kötelességét teljesíti, amikor a dolgozók érdekkép­viseletét ellátja. (Ha megte­szi). Éppen a rossz tájékozta­tás következménye a sutto­gás és a pletyka. Olyan kór­házi vezetésre van szükség, amelyik képes menedzselni az intézményt, egyeztetni a kü­lönböző érdekeket. — Az embereket nagyon foglalkoztatja, hogy van-e a kórháznak jövője — folytat­ja Fórizsné. — A szóbeszéd szerint megszűnik, rendelőin­tézetként vagy elfekvőként működne tovább. Fontos probléma»? Ügy gondolom, igen. A gyűlésen jelen volt az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei tit­kára is, aki erre nem tudott semmi lényegeset mondani. Mint ahogy a többi kérdésre sem kaptunk érdemi választ. — Hát akkor megérte? — Valamilyen erjedés az­ért megindult. Ma már sokan úgy gondolják, hogy o kórház vezetése (nem vezetője) a je­lenlegi helyzetben alkalmat­lan a feladat ellátására. A gyűlés után feltétlenül meg kell változtatnia a vezetési stí­lusát, mert akkor a mostani válság elhúzódik. Ez pedig a tárgyi és személyi feltételek további romlásához vezethet. De itt is ugyanolyanok az em­berek, mint másutt. Az élet­ben maradáshoz ugyanolyan joguk van. (Vagy kellene, hogy legyen.) A lakosság lát|a kárát Dr. Sánczi Gyula főorvos, megbízott igazgató: — Az el­ső negyedórában valóban fe­leslegesnek tartottam a gyű­lést, de aztán megváltozott a véleményem. Ügy gondolom, hogy az ilyen jellegű találko­zókra nagy szükség van, mert megakadályozhatják a fe­szültségeik felhalmozódását. Lehetetlen körülmények és megterhelés mellett dolgo­zunk. Képzelje el, hogy a vá­rosnak megbízott tanácselnö­ke van, nincs városi főorvosa már hónapok óta. A segítő­társak hiánya miatt nem vál­laltam a véglegesítést. Demo­ralizált országban élünk, amelynek demoralizálódott az egészségügyé (is). Megesszük egymást, ennek a lakosság látja a kárát. Szükség volt erre az állo­mánygyűlésre, de hangulat- keltés is volt a szándék mö­gött, most pedig türelmes és szívós munkára van szükség azokkal, akik itt dolgoznak, akik vállalták a periférián élést. Nagy István Attila Garázsra váró autók Körkép a városokból A kényelmét egyikünk se adja fel szívesen. Szeret­nénk úgy kezdeni a reggelt, hogy otthonunktól két lé­pésre ott vár az autónk. De ahogy a megyénk négy vá­rosából kapott információk mutatják, ez egyre teljesít- hetetlenebb vágyunk lesz. Nyírbátorban területkisa- játítással és -értékesítéssel próbálkozik a városi tanács. Robbanás gondatlanságbál Két emberen múlott Igazából á tiszavasvári Alkaloidában ta­valy szeptember 20-án bekövet­kezett robbanás? A vegyészeti gyárban az eset után hat sze­mélyt vontak fegyelmi úton fe­lelősségre : egy bércsökkenés büntetést kapott, három szigorú megrovást, Maczkó Zoltánt és Steiner Károlyt, a folyékony vegyianyagok lefejtőlt azonban fegyelmi úton elbocsátották. A munkaügyi döntőbizottság ha­tározata ellen Maczkó-és Steiner a munkaügyi bírósághoz fordul­tak, amely szerdán hozott ítéle­tet ügyükben. Azon a napon a két munkás a csoportvezetőtől dimetll-foszflt lefejtésre kaptak utasítást. Egyi­kük, Steiner állítja, hogy köz­vetlen felettesük felhívta figyel­müket arra, hogy ez a vegyi- anyag dimetil-szulfát feliratú tartálykocsiban érkezett. Macz- kó Zoltán azonban a névcseré­ről saját bevallása szerint nem hallott. Néhányszor fordult már elő ilyen eset, hogy nem az az anyag érkezett a tartályban, ami rá volt írva, de Ilyenkor az Al­kaloida telexet kapott a Buda­pesti MEDlMPEX-től, hogy fo­kozottan figyeljenek oda. Te­lexek ugyan most is érkeztek, de a dimetil-foszfitot tartalmazó dimetil-szulfát megjelölésű ko­csiról nem volt bennük említés. A csoportvezető a lefejtéshez megrendelte a vasúttól a szul- fátos kocsit, majd elment, hogy egyéb munkáját végezze, míg a művezető szakszervezeti ülést tartott. A tartálykocsi tartalmát a le- fejtőknek minden esetben ellen­őrizni kell a beérkezési füzet alapján, ök azonban ehelyett — egy rosszul kialakult gyakorlat szerint — a mérlegelési füzetet használták. Ebben azonban nem volt átírva a dimetil-szulfátos ko­csi tartalma, ezért amikor Macz- kó meglátta a felkéretett tar­tálykocsit, visszaküldte, és a má­sik szovjet tartálykocsit rendel­te fel helyette. Ebben azonban foszfor-oxl-klorid volt. Steiner Károly az azonosítás idején nem volt ott, csak a lefejtéshez ér­kezett vissza. Sem Maczkó, sem Steiner nem ellenőrizték a máso­dik tartálykocsi tartalmát, ha­nem kinyitották a szelepeket, s ráengedték a foszfor-oxi-klori- dot a dlmetil-foszíitra. A kémiai reakció következtében történt • robbanás. Igaz, hogy a robbanás közvet­len kiváltó oka maga a lefejtés volt, bekövetkeztéhez azonban szabálytalanságok hosszú sora vezetett. A munkáltató úgy Ítélte meg, hogy Maczkó Zoltán és Steiner Károly érdemli a leg­súlyosabb fegyelmi büntetést, az elbocsátást, s a többiek, a cso­portvezető, a művezető, a vasúti dolgozók csak ennél jóval enyhéb­bet — bár nekik is megállapít­ható volt a felelősségük. A négy gyermekes Maczkó Zoltán és a két évvel nyugdíj előtt álló Stei­ner Károly keresetét a munka­ügyi bíróság is elutasította, a rendőrség szakvéleményére ala­pozva Ítéletét, amely kimondta, hogy a robbanás közvetlen kivál­tó oka a kellő azonosítás el­mulasztása volt. Maczkó ellen gondatlanságból elkövetett, kü­lönösen nagy kárt okozó ron­gálás vétsége miatt büntetőeljá­rás Is Indult, melyet azonban közkegyelem miatt megszüntet­tek. A robbanás részletes körül­ményeire egy későbbi számunk­ban még visszatérünk, most csak annyit, hogy a dimetil-foszfitot .tartalmazó kocsik azóta is dime- tll-szulfát felirattal érkeznek a Szovjetunióból... B. A. A gond, hogy a kiszemelt te­rületek nagy része nem álla­mi tulajdonban van. A tulaj­donosok pedig, mivel ma az Ingatlan a legnagyobb kincs, alaposan felverik az árakat. Ezért drágábbak azok a tel­kek. amelyeket a garázsépí­tésre adnak. Mátészalka azzal dicseked­het. hogy a város lakótele­pednek parkolási lehetőségei megoldottak. De a városköz­pontban? A központi ABC- nél, a postánál, a gyógyszer­tárnál? A gondokon némi­képp enyhített egy várako­zósávvá megépített út. Garázs? A belváros lakói semmi jóra nem számíthat­nak. Kialakításukra lehető­ség. építésükre terület sajnos nem található. Fehérgyarmat a ..nagy szá­mok” városa. Az eddig meg­épült majd háromszáz par­kolón túl még 1900 várható az ezredfordulóig. Már csak a jelentkezők hiányoznak, és a Bessenyei utcában megin­dulhat a többszintes lakóhá­zak közelében 69 sorgarázs építése. A tanács ezt szövet­kezeti formában kívánja le­bonyolítani. Kisvárdán garázsokat a la­kásszövetkezet épít. ame­lyekhez eddig biztosított tel­ket a tanács. De újabb 'kisa­játításokra nem lehet számí­tani. A tanács kezelésében több mint ötven garázs van, ezeket adja bérbe. Számok számok hátán. Ennyi garázs itt. annyi par­koló ott. De mennyit ér 20 megépített garázs, ha évente sokszor annyi új autó kerül a városba?! T.Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom