Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-30 / 25. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. január 30 Légvédelmi ágyúlövedék a bontásnál „Csontteiger" a kórház alatt? Építési telkek városainkban Közművesítéssel fogadják a jelentkezőket Erdészlak nyirparasznya.it is! Ha már az erdőgazdaság nem képes hasznosítani, miért nem ajánlja fel valami nemes célra? Mondjuk a környék gyermekeinek, fiatalságának! Miért ne lehetne ott berendezni egy ifjúsági, vagy természetvédő tábort? Vagy kialakítani benne egy olcsó turistalakot, ahol a magányra vágyó lélek csendes napokat tölthet? Tudom, egy akkora birodalomnak, mint az erdőgazdaság, jelentéktelen ügy egy omladozó erdészház. De nekünk. kis pénzű, erdőt szeretőknek nem az. Azt hiszem, joggal várhatjuk el, hog„ 'gső romlástól legalább ez az egy erdészlak megmeneküljön, s használja a köz javát. <bg) A magánerős építkezésnek van jövője 4 megyében ma már alig-alig látni igazi erdészházat, olyat, amilyenről az ember csendes délutánokon ábrándozni szokott. Fehér falak, a kertben öreg diófák, a házat ölelő dombokon sötét lombú fenyves. S csend, csak erdei vadak. A képen is látható nyírpa- rasznyai erdészlak ilyen. Csak éppen évek óta már, hogy nem lakja senki. Ebek harmincadjára jutott az egykor szebb napokat látott épület. Az ablakokat kiverték, az ajtót lefeszítették, a cserépkályhákat megbontották, a padló jó részéi felszedték, s viszik már a tetőről a cserepet is. Rogyadozik az erdészház. Tudom, elvétve találni olyan romantikus lelkű erdészt. aki családjával együtt hajlandó lemondani a civilizáció „előnyeiről". Városba, de legalább is egy faluba vágynak. Ám ezt tudomásul véve hagyjuk semmibe veszni az erdészházakat!? Mint a Munka közben a KEMÉV dolgozói. (Harasztosi Pál felvétele) szerészek is megerősítették. Találtam egy szuronyt is, amit otthon disznóöléshez használok. Olyan éles, hogy borotválkozni is lehetne vele. — Ezek a csontok már nagyon idősek lehetnek — vélekedik Mogyorósi József. — A föld már szinte teljesen szétette őket. A Jósa András Múzeum illetékese elmondta, hogy a megyei kórház nyíregyházi Vöröshadsereg utcai területe a kuruckorban temető volt. A maradványokat megvizsgálták, s megállapították: régészeti, valamint tudománytörténeti jelentőséggel nem bírnak. Dr. Fazekas Árpád főorvostól megtudtuk: a kuruc- kori temetőt a II. József által 1784-ben készített katonai térképen is feltüntették. Cselényi György Bérmunkában divatos szabaidő-öitözéket, pulóvereket és blúzokat gyártanak a mátészalkai Finomkötöttárugyár Rt- ben. Az ausztriai, NSZK megrendelések teljesítése mellett amerikai piacra is dolgoznak. Felvételünk az USA megrendelésre készülő pólóról és blúzról készült. (Elek Emil felvétele) Koponya, lábszárcsont, medencecsont, csigolya ... Mindezek a Jósa András Megyei Kórház udvarán húzódó építési munkaárok szélén láthatók. Mi folyik itt, exhumálás? Ha igen, akkor kinek a maradványait hatolják ki, s annak idején miért oda'temették őket, s a csontokat most mi okból helyezik át titokban? A munkákat ki rendelte meg, és ki végzi el? Esetleg régészeti kutatás kezdődött? Amint a fotóriporter kollégámmal a csontokat megláttuk, ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg bennünk. Mindenek előtt az árokban dolgozó kubikosokkal beszélgettünk, akik a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat (KEMÉV) dolgozói. — A csontokat kedden találtuk meg — említi Gilvá- csi János. — A felszíntől olyan két méter mélyen ástam, amikor a lapát az agyagos talajba szinte beleszaladt. Amint kifordítottam, egy koponya került elém. — Meglepődött? — kérdeztem. — Nem, mert nem először történt velem ilyesmi. Folytattam a munkámat,- melynek során jó néhány emberi csontra bukkantam. Valószínű, hogy a kórház területén ennél jóval több maradványt lehetne találni. Például tavaly az egyik épület pincetömbjén dolgoztunk, amikor a munkagép rengeteg csontot fordított ki. 1987-ben hasonlót tapasztaltam a szovjetunióbeli Tengizben is. Megérkezett Lakatos Balázs brigádvezető is. — Ez semmi — mutat a csontokra. — múltkor a reumatológiai osztály melletti gödörből több ezret raktunk ki. Szerintem, 2,20—2,30 méter mélyen a kórház földje alatt szinte „csonttenger'’ ivan.-i— Más furcsa tárgy nem akadt a kezükbe? — Itt nem — válaszolja Lakatos Balázs. — De nemrégen egy ház bontásánál négy légvédelmi ágyúlövedéket leltem. — Honnan tudja, hogy az volt? — A méretéről, de a véleményem helyességét a tűzA megyéden állami lakások az elmúlt években alig épültek, és a későbbiekben nem is nagyon lehet erre számítani. így hát marad a magánerőből történő építkezés, különböző kölcsönökkel, a család összefogásával. Utánanéztünk, hogy a megye városaiban a lakosság részére milyen építési telket tudnak felajánlani ebben az évben. MÁTÉSZALKÁN AZ ÉSZAKI LAKÓTELEPEN tovább folytatódik a telkek kialakítása. Két új utcaszakaszt nyitnak meg. A Nyár utcán, amely körülbelül két kilométer hosszú, 14—15 építési telek közül lehet választani. Szintén az Északi lakótelepen egy új utcában 23—25 telket biztosítanak az építkezők számára. Az árakról egyelőre nem tudnak nyilatkozni — kaptam a választ Szabó Istvánná tói, a városgazdálkodási osztály főelőadójától. NAGYKALLÓBAN, a mezőgép ÜTŐN tizennyolchúsz telket alakítanak ki. Itt találják a vevők a közműveket, a villanyhálózatot, a víz- és szennyvízcsatornát. A telkek nagysága 180—200 négyszögöl és 800—1000 forintba fog kerülni egy négyszögöl. Az állomás felől a Dózsa György, valamint a Széchenyi úton van még ösz- szesen vagy tíz eladó telek — tájékoztatott Fodor János, a városi tanács elnöke. Ezek a 200—250 négyszögöles telkek családi ház építésére alkalmasak. Az ára itt valamivel olcsóbb, 800—1000 forint lesz körülbelül. FEHÉRGYARMATRÓL FÄBIÄN ISTVÁN műszaki és pénzügyi osztályvezető ismertette az építési telkek helyzetét. A város szélén, a Gábor Áron utcán tizenhét telket alakítanak ki, a nagyságuk 950—1000 négyzetméter körüli. Az építkezést megkönnyíti, hogy az utat járhatóvá tették és van villany-, vízvezeték és kapubejáró is. A telkek ára 230 ezer forint körűi lesz. Természetesen az a terület, ahol jótermő almafa is található, az eladási ár magasabb. Minderről a napokban döntenek a végrehajtó bizottság ülésén. A telkeken családi házat építhetnek és az udvarban háziállat tartására is lesz lehetőség. kisvArdAn az építkezőknek még mindig tudtak telket adni. Szabó László, a tanács városgazdálkodási osztályának vezetője elmondta, hogy egyedi családi lakóház építésére alkalmas kilenc telket alakítanak ki a Ságvári Endre utcában a 4-es általános iskola mellett, ezt a részt teljesen közművesítet- ték. A Fáy András és a Váci Mihály utca folytatásaként körülbelül hetvenkét építési telek kialakítása várható. A közművesítésből a gáz hiányzik. A városi tanács most vizsgálja felül a jelenleg építési korlátozás alatt álló telkek helyzetét, és ha a korlátozás nem indokolt, itt is lehet majd építkezni. TISZAVASVÄRIBAN A KOSSUTH UTCÄN 12 építési telket alakítottak ki, amit elsősorban a fiatalok között szeretnének elosztani — közölte Sulyok József tanácselnök. Ezen a részen sorházas beépítési módra adnak lehetőséget. Eddig, közel 30 személy jelentkezett. A jogosultságot és a rangsorolást társadalmi bizottság készíti elő. Minden jelentkezőről környezettanulmányt kell csatolni és a tanács hozza majd meg a döntést. Az Aradi vértanúk elnevezésű utcán is kialakításra kerülhet építési telek, de ezt a fizetőképes kereslet ismeretében végzik, majd el. vásArosnaményban, A SZATMÄR UTCÁBAN 12 sorházas beépítésre alkalmas telket alakítottak ki. Itt a közművesítésben szerepel a gázvezeték is. Ezenkívül a Viola és a Korvin utcákban van még 3—4 eladó állami telek. A vitkai városrészen, a Pöltenberg utcában is alakítanak ki építési telkeket. Tervezik ezt a város központjában is, erre vonatkozóan több elképzelés van — adta az információt Filep István műszaki osztályvezető. Bojté Gizella Koponyát fordít ki a lapát Szuronyból disznóim kés Kuruckori temetire építkeztek Lelki egészségünkért * Egy kerékpáros Ne falakat,hanem hidakat... Egy ember halálát okozta a kisvárdai Csellc István asztalos kisiparos, aki alkoholista, és alkoholizmusa miatt fellépő agysorvadás, hallucinációk következtében 1989, március 6-tól 50 százalékos rokkanttá nyilvánították. Kisvárda belterületén, a Széchenyi úton haladt kocsijával tavaly április 15-én este fél nyolc tájban. Az autóba úgy ült, hogy erősen ittas volt: vérében 2,5— 2,6 ezrelékes alkohol-koncentrációt mutattak ki, amely súlyos alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A szürkületben aránylag jó látási viszonyok mellett, száraz útfelületen haladt, 95—100 km/órás sebességgel. Vele szemben szabályosan közlekedett kerékpárján Filep Attila helyi lakos. Cseller a Széchenyi út 21. szám előtt áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára és ott hajtott tovább. Részegsége miatt későn vette észre a biciklist, s hiába kezdte meg a fékezést, a nagy sebesség miatt már nem tudott megállni. A kerékpáros a szélvédőnek, onnan pedig egy fának csapódott és azonnal életét vesztette. A szélvédőnek csapódás már önmagában is életveszélyes sérüléseket okozott, de az azonnali halált a fának ütközés következtében fellépő koponya- és agysérülés okozta. A gázolás után a gépkocsi vezetője az autót balra kormányozta, így az árokba hajtott, majd egy fának ütközött, végül egy kapubejáróhíd betonjának Az utóbbi ütközés követk,-zt^bg“ halála a kocsi a levegőbe repült, s az ott álló Dácia csomagterére zuhant vissza. Az autót körülbelül hat méter távolságon keresztül tolta maga előtt a vizesárkon át. Cselle István a bűnösségét ugyan elismerte, de a nyomozás során, majd a tárgyaláson is határozottan állította, hogy csak 60 km/órás sebességgel haladt. A balesetből semmire nem emlékezett, az ütközésre nem tudott magyarázatot adni — a véralko- hol-koncentráció azonban mindenre fényt derített. A bíróság halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt három és fél évi fogházbüntetésre Ítélte. é« legesen eltptCttaK a közúti jár- 171’J.Vezetéstő 1. Az ítélet jogerős. B. A. A pszichológiai tanácsadás és a telefonos lelki segély iránt megnyilvánuló nem szűnő érdeklődés, továbbá az a tény, hogy az emberek belső világával foglalkozó,. önmagunk és mások megisnierésé- hez, lelki egyensúlyunk megőrzéséhez segítséget kínáló könyveket napok alatt elkapkodják — mindez azt bizonyítja, hogy testünkhöz hasonlóan lelkünk is egyre jobban rászorul a gyógyításra. Bizonyos csoportok — így például a gyerekek, a serdülők, az állami gondozottak, az öregek vagy a munkanéjkiíu«^ __ KU ionosén sérülékenyek, s természetesen azokat is fel kell vértezni a legfontosabb ismeretekkel, akik nekik próbálnak segíteni. A fenti megfontolásokból másodszor hirdet mentálhigiénés, azaz leki egészségvédő tanfolyamot a nyíregyházi Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ, A kurzust — az említettek mellett — ajánlják mindazoknak, akik harmoniku.sa>b életre vágynak, szeretnék, ha emberi kapcsolataik jobbak lennének. Várják tehát azokat. „akik maguk köré nem falakat, hanem hidakat akarnak építeni”. A tanfolyamon pszichológiai, szociálpszichológiai. mentálhigiénés alapismereteket kapnak a hallgatok, akik kívül olyan Cf.Cpőmogl alkozá- aC^űn IS részt vesznek, amelyek önismeretüket fejlesztik, segítenek a kapcsolatteremtésben, mások jobb megértésében. Az elméleti képzés során a hallgatók — többek között — elsajátíthatják a lelki egészségvédelem formáit, tájékozódhatnak a család, a közösségek az egyház mentálhigiénés szerepéről, az önsegítő csoportok ebbéli jelentőségéről. A tanfolyam egy évig tart. Havonta egy foglalkozás lesz — mindig szombatonként —, ahol három órában az elmélettel. s ugyanilyen időtartamban a gyakorlattal ismerkednek a résztvevők. A képzés*; egy ötnapos pszichotáh'-'- egé- f*« te- A taníoVyamra'legfel- ]t;uu hu.-X résztvevőt várnak, jelentkezni február 15-ig lehet a 14-433-as telefon számon, Kézy Bélánénál. Az első foglalkozást márciusban tervezik megtartani. (gm)
