Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. január 2. A pszichológus jegyzete Új év — új élet? Vielt fl __ Ez a felvétel mór az új esz­▼ ISIT a malac», tendőben, január 1-jén 0 óra 30 perckor készült a helyőrségi művelődési központban: malacsorsolás. A z új esztendő hajnalán majd minden esendő ember megfogadja, hogy mostantól jó útra tér. Az újévi a fogadalmak és új­rakezdések időszaka. Felmerül a kérdés, miért kell újrakezdeni, és miért éppen most. Minden ember­nek vannak hibái, rossz szo­kásai, nem mindent úgy csi­nál, ahogy kellene. Jó ré­szük (mondhatjuk úgy is. hogy jobbik részük) belátja ezt, és szabadulni szeretne a Ha a munkanélküli segítséget kér... Megalakult a megyei foglalkoztatási központ Nem is olyan rég, a teljes foglalkoztatás korában még nem is gondoltuk, hogy egyszer ismét munkanél­küliségről kell beszélnünk, hogy százával veszítik el állásukat, üzemeket, gyáregységeket zárnak be, és negyven-ötven éves fejjel kell új szakmát tanulnia az embernek, ha meg akar élni. Ma már ez tény, megyénk­ben a kétezret is meghaladja a nyilvántartásba vett mun­kanélküliek száma, ami az országban munka nélkül ma­radtak húsz százaléka. Egyharmada fiatal Ami a legfájóbb ebben, hogy több mint egyharma- duk 15—30 év közötti fiatal, s a többi hasonló korú —, akinek van ugyan munkahe­lye — sem mind mondhatja biztosnak az állását, hisz nagy részüket szerződéssel alkalmazzák. Az említett két­ezer megyei munkanélkülin kívül még 4—5 ezerre tehető azoknak a száma, akik szí­vesen vállalnának munkát, ha lenne. S a jövő sem bizta­tó, az előzetes számítások szerint 15—20 ezerre nő me­gyénkben a munkanélküliek száma áz ezredfordulóra. Éppen ezért vált fontossá egy olyan intézmény felállí­tása. amely koordinálni tud­ja a munkaközvetítéssel, fogr lalkoztatással kapcsolatos te­endőket. Megyénk ebben or­szágosan élen jár. nemrég határozatot hozott a megyei tanács a megyei foglalkozta­tási központ létrehozására. Az 1990. január elsején in­duló új intézmény igazgatója Juhász Gábor, aki a napok­ban a tervekről, célokról, feladatokról tájékoztatott bennünket. Két szintun mmm Elmondta, olyan szervezeti formát kerestek, amely lehe­tőséget nyújt arra, hogy a munka nélkül maradt, állást kereső emberek segítségére legyen. Külföldi tapasztala­tokat is figyelembe vettek, amikor októberben elhatá­rozták a központ felállítását. A megyei tanács munkaügyi osztálya, valamint a megyei munkaerő-szolgálati és szer­vező iroda összevonásával jött létre a foglalkoztatási központ. Kétszintű szakigaz­gatási intézmény, amely fog­lalkoztatási, munkaerő-gaz­dálkodási és -szolgálati fel­adatokat lát el a megyei ta­nács vb irányítása és a me­gyei tanács elnökének köz­vetlen felügyelete alatt. Létrehozásával kiküszöbö­lik azokat a párhuzamossá­gokat. amelyek a két koráb­bi iroda között megvoltak, közelebb viszik a szolgálta­tást az emberekhez. Tizennégy körzeti foglal­koztatási központot hoznak létre, a megye tíz városán kívül Baktalórántházán, Ib- rányban. Nagyecseden és Űj- fehértón. , Számítógépekkel, telefax-szal oldják meg a gyors és kultúrált kiszolgá­lást, és megkímélik az ál­lampolgárt attól, hogy min­den esetben a megyeszék­helyre kelljen utaznia. A községeket ugyanis körzetek­be osztották, s minden taná­cson megtudhatja bárki, me­lyik körzeti központhoz kell fordulni, ha munkát keres. A munkakönyveket azonban változatlanul a helyi taná­csokon adják ki. Az országban egyelőre egyedülálló az új központ, de az itteni írásos anyagok, be­számolók alapján már több megye tervezi hasonló felál­lítását. s a jövő év első fél­évének végére már bekap­csolódhatunk az országos há­lózatba. A hatékony munká­hoz azonban szükség van a vállalatok, üzemek, intézmé­nyek közreműködésére is, hogy betartsák bejelentési kötelezettségüket. vagyis minden esetben jelezzék a foglalkoztatási központnak munkaerőigényüket, hogy az folyamatosan átláthassa egy- egy terület foglalkoztatási gondjait, ennek megoldására a rendelkezésre álló foglal­koztatási eszközrendszert lel­használhassa. Átképzés, szervezés Szerveznek majd átképző tanfolyamokai, segítenek a munkahelyteremtésben. a közhasznú munka szervezé­sében. vállalkozási tanács­adásban. Az újrakezdési köl­csön igazolását most már a tizennégy körzeti központban adják ki. a munkanélküli­segély számfejtését viszont továbbra is Nyíregyházán, a megyei foglalkoztatási köz­pontban végzik. Fontos még megemlíteni, hogy a helyi tanácsok végte­lenül készségesek voltak, az első pillanatban átérezték, miről van szó. amikor a fog­lalkoztatási központot szer­vezték és támogatásukról biz­tosították a születendő intéz­ményt. Cservenyák Katalin hibáktól; egészségesebben, szebben, jobban szeretne él­ni. Ehhez változni, változ­tatni kell — amit nem köny- nyű elhatározni, elkezdeni. Az emberi természet olyan, hogy igényli a kereteket, a biztos viszonyítási ponto­két, fogódzókat. Ezek a pon­tok térbeliek is lehetnek (erre mondják, hogy valaki „csak a kályhától tud elindul­ni”, ez persze átvitt értelem­ben is érvényes). A viszonyítási pontok idő­ben is fontosak. Üj dolgokat hétfői napon kezd a legtöbb ember: kisebb változtatáso­kat ekkorra időzít, hétfőn hívja fel az ügyintézőt, új módszereket ekkor vezet be. Nagyobb kiadásokat vagy munkálatokat, még a magán­ember is hajlamos negyed­évekre időzíteni. A szeptem­ber elseje igen sok családban fordulópont, az iskolakezdés­sel megváltozik a napi idő­beosztás (nemcsak az iskolás gyermekeké), a lazább nya­rat a feszesebb, dolgos ősz követi. Üj szokások bevezeté­se lehet a születésnap, a há­zassági évforduló is. Mégis, mind közt a legelterjedtebb és leghatásoasbb „új élet kez­dési időszak” az esztendőfor­duló. Nem egyénileg válasz­tott időpont, környezetünk­ben mindenkire vonatkozik, minden honfitársunkra, sőt a határokon túl is érvényes sorsfordító dátum. (Kivéve persze azokat az embereket, akik nem éreznek magukban hibát, akik nem akarnak megváltozni, vagy pedig ezt csak azért is máskorra idő­zítik.) A fogadalmak általában valami gyökeres változásra irányulnak. Káros szenvedé­lyek abbahagyása, kellemes dolgokról való lemondás, ne­héz feladatok vállalása — csupa olyan cselekedet, me­lyek elhatározásához is, még inkább a kivitelezéshez erős akarat szükséges. Ha az aka­raterejét nem érzi az ember elég biztosnak vagy tartós­nak, akkor ezt „megtámogat­hatják” az említett térbeli és időbeli keretek. A változtatáshoz kell tehát a kezdeti nekibuzdulás, az el­ső lökés — de ez egészen biz­tos, hogy nem elég. Folytatni kell a hétköznapok hosszú során át erős akarattal, szí­vós kitartással. Nemcsak újévkor, nemcsak elsején és nemcsak hétfőn kell megújulni, hanem min­den reggel az új nap kezde­tén, sőt, talán délután a mun­kából hazatérve újra. A mindennapos újrakezdések­kel maga az ember is kicsit „újabb”, rugalmasabb, fia­talabb marad. Dr. Ignácz Piroska A TÉVÉ ELŐTT Kapcsol(gat)tunk HA ÉN LENNÉK a TELE­VÍZIÓ HELYÉBEN, biztosan engem is nyomasztana a fe­lelősség: képes leszek-e meg­felelni az évről évre újjá­éledő várakozásnak? Hiszen, mint ismeretes, nálunk az emberek jó része — való­színűleg nagy többsége — számára a tv műsora jelenti „a” szilvesztert. Ha ez a mű­sor legalább többé-kevésbé elnyeri az ezerfejű Cézár tetszését, a stáb egy időre fellélegezhet, aztán máris ne­kiviselkedhet a következő szilveszteri monsfireműsor előkészítésének. De még a viszonylagos si­ker is ritkaság. A műsorké­szítőknek rendszerint nem sok babér jut, általában be kell érniük egy-egy levélké­vel, amivel néhány kedvére való számot (percet, poént, szereplőt) díjaz a néző. S azok az idők is elmúltak, amikor legalább egy pro­dukcióval tutira mehetett a tévé: Hofi műsora után min­dig azt mondtuk, végül is minden jó, ha jó a vége... ő viszont már évek óta nem szerepel a tv szilveszteri mű­sorában, amit (talán ezért is) egyre gyengébbnek talál a néző, s megállapítja, hogv a tavalyi azért jobb volt.. Ügy látszik, az időközben el­telt egy év (a megszépítő messzeség) még a szilveszte­ri műsornak is jót tesz. AZ ELEVE REMÉNYTE­LEN KÜZDELEM ellenére a televízió évtizedeken at fel­vette a kesztyűt. Csak az utóbbi időben kezdenek le­tenni arról, hogy egy orszá­got szórakoztassanak, hogy megkíséreljék kivívni az össznépi elismerést. 1989 szil­veszterén aztán láthatóan felhagytak minden ebbéli tö­rekvéssel — ha a naptár nem december 31-ét mutatott volna, a műsor alapján bi­zony senki nem mondta volna, hogy nem közönséges szombat este van. A I3UÉK ’90 ezúttal a megtévesztésig hasonlított a Szeszélyes év­szakokra, és — mitagadás — a Szuperbola is csak címében volt szuper. Ezért aztán, no meg a va­dászösztöntől hajtva (nehogy valamiről lemaradjunk, hát­ha az jobb) az ember csak kapcsolgatott az 1-esről a 2- esre, bele-belekapva a kül­földi adásokba, sőt, a mű­Kántor néni tragikomédiája A következő tragikomikus történetet irta és rendezte ma­ga az élet. Főszereplő Papp Er­zsébet és Papp Beáta. Bemutat­ja a Kelet-Magyarország. ELSŐ FELVONÁS 1989. december 26-án a 12 éves Papp Erzsébet és a 9 éves Papp Beáta eltűntek, s őket a szüle­ik hiába keresték. A Kelet- Magyarországban felhívás jele­nik meg, amelyben a két lány­ka megtalálásához kérik a la­kosság segítségét. Az olvasók megdöbbennek, micsoda aljasság, már megin1 egy szatír szedi áldozatait? Ter­mészetesen a rendőrség azonnal munkához lát, s egy nyomozó- csoport többek között a tóparti nádasban, elhagyott házakban kutat a gyerekek után. MÁSODIK FELVONÁS Amikor a hírlapíró a hely­színre megy, Nyírjákón, a Gár­donyi utca 15. számú házban, a gyerekek nagynéniénél nagy a? öröm. Ugyanis a lányok elő­kerültek. A fiatalasszony el­mondta, hogy Erzsébet és Be­áta betértek egy idős nénihez, aki állítólag azt hitte: az ö unokái vannak nála. De erről inkább szóljon Beáta. — A testvéremmel a nyitott utcaajtón bementünk Erzsi né­nihez, aki azt mondta: alud­junk ott — szól a kislány. — Ekkor az udvaron már sötét volt. Megágyazott és mindnyá­jan lefeküdtünk. Erzsi néni kü­lön . . . Erzsi néni ezután előbb be-, majd kikapcsolta a rádiót. Elaludtunk. Miután reggel fel­ébredtünk, játszottunk. Erzsi né­ni becsukta az ajtót és elment a boltba. Hozott kakaót, cuk­rot, kekszet. Azokat a testvé­remmel megettük. Később az udvaron a fekete kutyával ját­szottunk, meg a szobában ké­pesújságokat nézegettünk. Sza­loncukrot is ettünk. — Beesteledett, s Erzsi néni újra megágyazott, s lefeküd­tünk. Most is hallgatta a rádiót. Csütörtökön bevitt bennünket Baktára és azt mondta: vesz ne­künk cipőt és meséskönyvet. Cipőt nem kapott, de banánt, narancsot, meg rágógumit vá­sárolt nekünk. HARMADIK FELVONÁS Valaki szólt Papp Zoltánnak, hogy Erzsi nénit a két gyerek­kel látta Baktán. A férfi meg is találta őket. — A gyerekek apja korábban találkozott Erzsi nénivel — közölte a lánykák nagymamája —, de egy szóval sem említet­te neki, hogy Erzsiké és Beáta nála van. — Ki gondolta, hogy ott tar­tózkodnak — kap a sapkájához a gyerekek apja. — Valamennyi rokonnál kerestük őket. A na­gyobbik lányom már egyszer elment Nyíregyházára a ke­resztanyjához. — Szerdán 15 órától éjfélig másnap pedig délelőtt 10 óráig kutattam utánuk — említi Kasza László, a család egyik rokona. — Autóval jártam Nyíregyházán, Nyírkércsen és Baktán. Nem tudtam, hogy az öregasszony fogadta be őket. NEGYEDIK FELVONÁS A baktalórántházi tanács gyámügyi előadója elmondta, hogy a gyerekek otthoni körül­ményei igen szerények. A csa­lád szoba-konyhás házban öt gyerekkel él, az asszony jelen­leg Is terhes. A nyírjákói álta­lános iskola gyermekvédelmi felelőse jelezte, hogy a két lány szülei italozó életmódot folytatnak. A baktai tanács Bappéknál több környezettanul­mányt készített, s kezdemé­nyezte a szülők alkoholelvonó kezelését. Ezt az anya esetében végre is hajtották, de az apával szemben — mivel az illetékesek azt nem tartották indokoltnak — az eljárást megszűntették. Az események után a bakta­lórántházi tanács a gyerekek védése, óvása érdekében újabb lépéseket tesz. Megtudtam, hogy a szülők a gyerekeik eltűnése kapcsán — szerintem is indokoltan — nem akarnak rendőrségi eljárást in­díttatni. ÖTÖDIK FELVONÁS Kántor Erzsiké néni, az apró termetű, 73 éves asszony — akinél a gyerekek voltak — a történetet őszintén elmondta, de változatlanul az a rögeszméje, hogy Papp Erzsiké és Papp Be­áta az ő unokái. Olyan jól bánt velük, hogy a jelek szerint a gyerekek az igazi otthonukról könnyen és gyorsan megfe­lejtkeztek. A tanácson elmond­ták: Kántor Erzsiké nénit jóin­dulatúnak ismerik. A gyerekek befogadására valószínűleg a karácsonyi szeretetéhsége kész­tette. Végül azt kérdezem Beátá­tól : jó volt Erzsiké néninél lenni? — Nem — válaszolta. — Miért? — Azért, mert a macskától nem tudtam aludni, mindig a párnámra feküdt. Cselényl György tioldas programokba is. Ami­re különben kifejezetten biz­tattak is bennünket: a szil­veszteri műsor nyitányának tekinthető Gyilkosság két té­telben című, megduplázott, a két csatornán egyidőben vetített krimi készítői eleve számoltak azzal, hogy a meg­adott pontokon — ahol más­felé kanyarodik a történet — majd átvált a néző. Beval­lom, az ötlet engem koránt­sem nyűgözött le úgy, aho­gyan a szerzőket. Hiszen,, hogy eldönthessük, melyik variáció a szellemesebb, íz galmasabb, ahhoz ugye mirnJ a kettőt látnun kell. Szerin­tem az is járt a legjobban aki ellenállt a kísértésnek és makacsul kitartott a; egyik film mellett — az is­métléskor majd lesz alkalma az összehasonlításra. (Már­mint ha ezt a megoldást a család, vagy a társaság töb­bi tagjával is sikerült elfo­gadtatni. Habár hevesebb nézeteltérések nemigen le­hettek, mert különben több­nyire kellemes luxus környe­zetben játszódó film krimi­nek nem volt vérfagyasztó, és még Bánsági Ildikónak sem tudtuk elhinni, hogy dr. Kékesi Ilona méltó ve- télytársa lehetne nemhogy Derick-nek, de még filmbéli beosztottjának, a Koncz Gá­bor által alakított Drabek- nek sem ...) BENNY HILLRGL SOK SZÓ NE ESSEK. Részben mert ő régi ismerős, aki szo­kott formáját hozta, részben pedig azért, mert az egyéb­ként kétségtelenül remek ko­mikus az angol humornak azt a válfaját műveli, amely elég gyakran folyamodik a mi ízlésünktől távol álló al­pári eszközökhöz. (Habár ez az „altesti humor" — sze­rencsére csak egyetlen alka­lommal — megjelent az ez­úttal a sok csinos meztelen nő ellenére is sápatag, fe­lejthető Szuperbolában is., A hovatovább szintén szil veszteri hagyománynak te­kinthető Házaspárbaj is in­kább magukat a résztvevő­ket, semmint a nézőt szóra­koztatta. De legalább volt idő belenézni a 2-esen futó olasz filmbe. Jómagam csak pár percet láttam a Spaget­ti-házból, mégis megkockáz­tatom, hogy a BUÉK ’90 cí­met viselő „szórakoztató csacskaságok”-kal nem jár­tunk jobban. Antal Imre hő­siesen hordozta a vállán a nézővidámítás nem kis ter­hét — konferált, menüettet, apacstáncot lejtett Kudlik Júliával, egy paródiában Rómeóként tette a szépet Pé­csi Ildikóval. (Majd átment a 2-re, ahol 10 órától szintén Kudlik Júliával vezette to­vább a műsort.) őszintén szólva, a „szórakoztató csacs- kaságok” nem szögezték a székéhez a nézőt. Csupa meg­szokott arc, a szereposztást látatlanban fel tudja sorol­ni a Szeszélyes évszakok, vagy az Ez + az közönsége. A Van aki forrón szereti cí­mű film (Jack Lemmon, To­ny Curtis és a varázslatos Marilyn Monroe) nélkül alig­hanem csöndes unalomba fúlt volna a szilveszter este. SZÓVAL SEMMI MEGLE­PETÉS, semmi nagyvonalú­ság. Spórolt a televízió, sőt arra is rákényszerült, hogy burkolt (?) reklámokkal csö- pögtesse tele a műsorokat. Ezzel együtt is ennyire fu­totta. Meglátják, 1990 végén, az akkori szilveszteri műsor után ezt is jobbnak tartjuk majd... Gönczi Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom