Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-30 / 308. szám

4 Kelet-Ma gyarország 1989. december 30. Hivatalos megbeszélés Szatmárnémetiben Sokoldalú segítség, együttműködés A romániai Szatmár megye vezetőivel találkozott Szat­márnémetiben december 28-án Kőrössy Kálmán, a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács vb-titkára és Apáti György csengeri tanácselnök. Bilanici Gheorghe ezredest, a Szatmár megyei Nemzetmentési Front elnökét, Ulmeanu Radu költőt, a Nemzetmentő Front kulturális, tanügyi, val­lási, ifjúsági és sajtóügyekkel megbízott albizottság vezető­jét, Antal István János állattenyésztő agronómust, a Nem­zetmentő Front kereskedelmi, közellátási és külföldi ado­mányok irányításával megbízott albizottság vezetőjét tájé­koztatták arról, bogy megyénkben spontán módon, széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki. Pártok, szerve­zetek, egyesületek és magánemberek keresték: hogyan tud­nak segíteni a szabadságukért harcoló szomszédos Romá­niának, s természetesen a szomszédos Szatmár megye la­kosságának. Csehszlovákia Péntektől Hővel az elnök A csehszlovák parlament pénteki prágai rendkívüli ülésén egyhangúlag Václav Havelt, a Polgári Fórum ve­zető személyiségét választot­ta meg a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöké­vé. Havel megválasztása után, péntek délelőtt letette a hivatali esküt. Az eskütétel után Alexan­der Dubcek üdvözölte Cseh­szlovákia új államfőjét, azt hangoztatva, örül, hogy együtt fognak dolgozni az ország és a nép javáért. Ezt követően Havelnek gratuláltak a par­lament elnökségének, a szö­vetségi kormánynak a tag­jai, a politikai pártok képvi­selői, a prágai diplomáciai missziók vezetői. Havel ez­után a prágai vár harmadik udvarában, az elnöki rezi­dencia előtt, mint a fegyve­res erők főparancsnoka is, Miroslav Vacek nemzetvé­delmi miniszterrel fogadta a csehszlovák néphadsereg díszalakulatának és a várőr­ségnek a tisztelgését. Az új köztársasági elnök kora dél­után az elnöki rezidencia er­kélyéről beszédet mond. Marosvásárhelyre csütör­tökön este szerencsésen meg- íjéjfcezgtt ag.a háromszáz gép­kocsiból álilp „konvoj, amely Magyarország szinte 'minden tájáról kelt útra az MDF szervezésében. A kipakolásl nem sikerült mindenkinek lefekvés előtt elvégeznie, mert ismeretlen tettesek es­te 7 óra körül megtámadták a marosvásárhelyi segélyrak­tárt. Ezt, mint utólag kide­rült elég könnyű volt meg­tenni, mert az incidensig a a katonaság nem őrizte. Folyamatosan érkeznek a szállítmányok hazánkon kí­vül Ausztriából, Csehszlová­kiából, Szovjetunióból és több más országból is. Min­dennap megtelnek a raktá­rak. Sajnos, azonban mint a helyi lakosok elmondták ők ebből szinte semmit sem kapnak, hanem ismeretlen helyre szállítják éjjel tovább. Olyan hírek is elterjedtek a vársoban, hogy a segélyként érkező ruhákat átválogatják és azokat a későbbiekben a boltokban árusítják majd. Hasonló a helyzet az élelmi­szerekkel. Kérésünkre a helyi illeté­kesek azzal magyarázták a kósza hírek valódiságát, hogy az itt élők nem szorulnak se­gélyezésre, hiszen a hatalom Az összefogás jele, hogy az elmúlt napokban 77 szállít­mány indult útnak és ért az elosztóhelyekre, ahonnan Ro­mánia különböző részeire to­vábbították a küldeményeket. A találkozás célja az volt, hogy az elkövetkező napok­ban és hetekben szervezetté tegyék a kapcsolatokat, ak­kor. oda és azt küldje me­gyénk lakossága, aminek a legjobban hasznát tudják venni. Felkészültünk a fogadásra Megyénk küldöttségének tagjai elmondták: felkészül­tek a sebesültek, a menekül­tek fogadására. Szóba került. átvételekor a városban csak közel harmincán sérültek meg. A boltban mindent megvehetnek majd. (Tizen­egy halott volt.) A fentiek miatt a Maros- vásárhelyen élők azt kérik tőlünk, hogy a nekik szánt élelmiszereket személyesen osszuk szét. A személygépko­csi-vezetők akár a főtéren is megtehetik ezt, míg a teher­hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős akció bon­takozott ki az árva gyerekek fogadására. üdültetésének előkészületeire és sokan je­lentkeztek. hogy örökbe fo­gadnának árván maradt gye­rekeket. Sokféle rémhír, megalapo­zatlan tájékoztatás kapott és kaphat lábra ezután is. ezért is tartják fontosnak, hogy egyeztetni, ellenőrizni lehes­sen minden információt, s pontos tájékoztatást kaphas­son mindkét terület lakossá­ga. Indokolja ezt többek kö­zött az is, hogy a megyénkbe menekült románok és ma­gyarok egyre több informá­ciót várnak arról: hazautaz­hatnak-e. milyen okmányok­kal utazhatnak, vihetnek-e pénzt magukkal, áthozhat­gépkocsival érkezőknek erne egy-egy üzemben, gyárban lenne módjuk. Egyébként Marosvásárhe­lyen csend és béke honol. A napokban elfogták a Sec úri- taté helyi vezetőjét, fegyver eldördülését már egy hete nem lehet hallani. Az embe­rek reménykednek, hogy 1990-tól egy sokkal szebb jö­vő köszönt rájuk. ják-e Romániában maradt szüleiket, gyerekeiket, visz- szajöhetnek-e egyáltalán ? Mivel ilyen kérdésekben a jogszabályok . folyamatosan változnak, állandó és rend­szeres kapcsolat kialakításá­val lehet segíteni, hogy min­denki megfelelő tájékoztatást kapjon. Megoldani elmaradt ügyeket Elhangzott, -hogy előbbre kellene lépni a több évtizede szorgalmazott, de meg nem valósított ügyekben: gazdasá­gi kapcsolatok, a kishatár- menti forgalom, a kulturális kapcsolatok kiépítése terén is. A Nemzetmentési Front ve­zetői kifejezték azt a remé­nyüket, hogy a két szomszé­dos terület között a kapcso­latok jelentős javulására nyí­lik lehetőség azáltal is. hogy az áprilisi > választásoktól már nem ideiglenes, hanem állandó vezetése lesz Szat­már megyének. Tájékoztatták megyénk küldöttségét, hogy náluk nem volt fegyveres összeütközés, a változás békés körülmények között ment végbe. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy nincse­nek gondok. Bár a hadsereg ura a helyzetnek és a bel­ügyi szervek is a nép mellé álltak, még a közbiztonság is jónak értékelhető, vannak azonban csavargók, munka­kerülők. akik a zavaros hely­zetet bűncselekmények elkö­vetésére használják ki. A fegyházakból nem csak a po­litikai elítéltek szabadultak, és gondot okoz, hogy egye­sek az évtizedek óta felhal­mozódott gyűlölet, sérelmek miatt önbíráskodásra hajla­mosak. Az ideiglenes vezetés helyt fog állni, míg a nép demokratikusan megválaszt­ja vezetőit. A közrend, a közbiztonság megőrzése mel­lett legfontosabb feladatnak az ellátás megszervezését, a folyamatos munka feltételei­nek megteremtését tartják. Türelmet kérnek A Nemzetmentési Front vezetői a tárgyaláson szóba- került kérdéseket bizottság elé viszik, állást foglalnak, intézkedéseket tesznek és tá­jékoztatják erről Szabolcs- Szatmár-Bereg vezetőit. E fontos kérdésekre nem akar­nak spontán reagálni, türel­met kértek, s kifejezték, hogy ők is szükségesnek tartják az együttműködés kialakítását. Végezetül kifejezték köszö- netüket Szabolcs-Szatmár- Bereg megye lakosságának azért a hatékony, gyors és értékes segítségért. amit gyógyszerekben, élelmisze­rekben. szállításban és tájé­koztatásban kaptak. Sok si­kert és boldog új évet kí­vántak Szabolcs-Szatmár- Bereg megye lakosságának. (b. j.) Negyvenéves aSZÁÉV Szerény keretek között ün- repelték pénteken a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat megalakulásának 40. évfordulóját. Seres Antal igazgató beszé­dében visszaemlékezett a négy évtized fontosabb állo­másaira, a vállalat fejlődésé­re, a megyénk építésében be­töltött fontos szerepére. Az ünnepségen Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Háda Ilona és Szabados Já­nos. Soha nem látott roham az OTP-ben Kinek év végi ajándék, ki­nek meg év végi bosszúság volt az a pénzügyi rendelet amelynek értelmében a ked­vezményes, maximum 3,5 százalékos kamattal felvett OTP-tartozásokat egy adott időpontig, pontosan december 28-ig fizethették vissza az adósok, akiknek cserébe tar­tozásuk 45 százalékát enged­te el az OTP. A hír hallatán a megyei OTP-fiókokat valósággal megrohamozták az ügyfelek, akik ezúttal nemcsak a pén­Af SZDSZ választási pragraajához Várjak a javaslatokat Évtizedek után először 1990. március 25-én szabad paralmenti választásokat tartanak Magyar- országon. A népszavazás és a cseh, szlovák és román nép for­radalmai után sem belső, sem külső veszélyek nem fenyegetik már a magyar demokráciát, a szabad választásokat. Ebben a helyzetben végre nyugodtan, fé­lelem nélkül hozzáláthatunk or­szágunk és megyénk dolgainak rendezéséhez. Mi, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szabad demokraták, tisz­tában vagyunk azzal, hogy me­gyénk problémáinak megoldása nem képzelhető el csupán orszá­gos programunk mechanikus le­képezésével. Ezért megkezdtük megyei választási programunk kidolgozását. Tudjuk, hogy sok közéleti ér­zékenységű állampolgár, sok ki­váló szakember nem kívánja el­kötelezni magát egyik párt mel­lett sem. Ugyanakkor félő, hogy szakmai tudásuk, terveik, ötle­teik — nem csatlakozván egyet­len választási párthoz sem — egyszerűen elvesznek. Éppen ezért kérünk mindenkit, akinek a megyére vagy szűkebb lakó­helyére vonatkozó elképzelései, programtervei vannak (gazdasá­gi fejlesztés, területfejlesztés, ok­tatás, egészségügy, környezetvé­delem stb.) jelezze szervezeteink­nek. Ha az ötlet, terv összhang­ba hozható alapelveinkkel, be­építjük választási programunk­ba. Kérjük, terveiket a követke­ző címre küldjék: 4400 Nyíregy­háza, Tanácsköztársaság tér 9. III/304. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választási iroda) 4600 Kisvárda, Bíró Zsuzsa, Ifjúgárda u. 12. 4440 Tiszavasvári, Makkai László, Kossuth u. 1. II/6., 4800 Vásárosnamény, Pallók László, Szatmár u. 2. 4300 Nyírbátor, Giczei Péter, Édesanyák u. 14. 4700 Mátészalka, Izsó Tibor, Széchenyi u. 15. Az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyei szervezetei züket, hanem türelmük jó részét is a hivatalban hagy­ták. Szabolcs-Szatmár legna- gyobb OTP-fiókjában, a nyíregyházi Damjanich utcai­ban dr. Szalóki Lászlóné osz­tályvezetőtől kérdeztük: mi­lyen forgalmuk volt az el­múlt pár nap alatt? Mint ki­derült: náluk is soha nem lá­tott zsúfoltság volt az ünne­pek előtt. Tízezer fölötti azoknak a hitelszámláknak a száma, amelyeket kedvez­ménnyel fizettek vissza az ügyfelek, akik természetesen nem voltak tízezren, hiszen előfordult, hogy egy-egy ügy­fél két-három számlát is visszafizetett. A befizetett összeg csak a Damjanich ut­cai fiókban meghaladja a százmillió forintot! Bár a Pénzügyminisztérium döntését — az ország gazda­sági helyzetét ismerve — tu­domásul vette a lakosság, a kapkodás, a gyakori módosí­tás azonban mindenkit meg­zavart. Ezért is, no, meg a hatalmas forgalom miatt ts döntött úgy az OTP, hogy egyszerűsíti az ügyintézést, s azoknak, akik azt vállal­ták, nem forintra, fillérre pontosan számolták ki a visszafizetendő tartozást, ha­nem a szeptemberi záró­egyenleg hatvan százalékát kérték, a különbőz* tét, tehát a végső számlát pedig az év első negyedében postán kül­dik el számukra. Azok, akik a végső egyenleghez ragasz­kodtak, természetesen meg­kapták azt. Kovács Éva Munkalársank, Szárai flllila helyszili jelentési Marosvásárhelyen nyugalom van Ha a falaség elfoglaltabb „Lejyen qy biztos pont” Nem papucsfér jc le Ha egy férfi fontos po­zícióban dolgozik, min­denki számára természe­tes, hogy asszonya támo­gatja, s olyan családi hát­teret teremt számára, amelyből maximális erőt meríthet. De vajon mi van akkor, de fordított a dolog? Mit csinálnak, ho­gyan viselkednek a „te­remtés koronái”, ha a fe­leség van vezető állásban, az ő vállán nyugszik na­gyobb teher? Már a telefonhívások után tudtam: nem papucsférjek. Van, amire nemet mond... Soltész József, a Nyíregy­házi Közterület-fenntartó Vállalat igazgatója. Felesége, Soltészné Pádár Ilona, a népfront megyei titkára, or­szággyűlési képviselő, emel­lett számos társadalmi tiszt­ség birtokosa is. Munkája nem szűkithető napi nyolc órába, gyakran késő éjszaká­ba nyúlik, vagy éppen na­pokig tartó távollétet igé­nyel. — Hogy éli meg" mindezt a családunk? — töpreng ki­csit a kérdésen. — Nem könnyen. De elöljáróban ta­lán elég ha annyit mondok, a gyermekünk hétéves, de még egyetlen éjszakát sem töltött távol otthonától. Sze­rencsére én szeretem a há­zimunkát. Számomra nem teher a bevásárlás és a fő­zés, a fiam füzeteinek el­lenőrzése, a gyerek kikérde­zése. A probléma inkább ab­ból adódik, hogy mindket­tőnk beosztása, munkája olyan, ami nem szűkíthető napi nyolc órába, s elvileg mindkettő stabil kiszolgáló hátteret igényelne. Feszültség akkor van, ha egyszerre akad olyan feladat, amit csak ne­hezen vagy konfliktusok árán tudunk megoldani. Bár tudom, hogy továbbra is sok elfoglaltságot jelent majd, arra bíztatom, indul­jon a választásokon, hiszen ő nem tud más lenni, egész életét a közösségre tette fel. Legfontosabbnak azt tartom, hogy gyermekünk életében legyen egy biztos pont, amibe ő kapaszkodhat, hogy akkor is biztonságban érezze ma­gát, ha az anyja napokig tartó távollétre kényszerül. — Van-e olyan, amit vég­képp nem szeretek? — neve­ti el magát a kérdésen. — Persze hogy van. Több prog­ramjában nem vagyok haj­landó részt venni, mivel nem szeretem a protokollt. Otthon is folytatja... Csabai Lászlóné Nyíregy­háza megyei jogú város ta­nácselnöke. Férfiakat is meg­próbáló feladatokat vállalt ezzel magára, s bizony, szá­mára sem ér véget délután 5- kor a munka. — Ilyenkor rám vár a be­vásárlás és a főzés, de nem érzem tehernek — vallja a férj, Csabai László, a Nyír­egyházi Konzervipari Vál­lalat főzeléküzemének veze­tője, akit épp a disznóölés kellős közepén találok. Édes­apjával a szalonnát sózzák, szemmel láthatóan nincs szükségük asszonyi kézre. — Három éve tanácselnök a feleségem, de nemcsak az­óta végez másokért munkát. Előtte is mindig vállalt kö­zösségi feladatokat. Az elnö­ki funkcióval tehát olyan sok minden nem változott, leg­feljebb annyi, hogy azóta még kevesebb ideje marad a családra, háztartásra mivel most már a szombatok és a vasárnapok sem szentek. A házimunkából is több hárul rám, igaz, vannak területek, amiket a legnagyobb elfog­laltság mellett is megtart magának a feleségem. A mo­sás, vasalás mindmáig az ő reszortja, s csak akkor ma­rad rám, ha hosszabb időre el kell utaznia. Ilyenkor be­programozom a gépet, de a vasalnivalót akkor is meg­hagyom neki. A legrosszabb a család számára az, hogy sokszor este hétkor jár haza, s még ilyenkor is hoz haza munkát, telefonál, vagy ép­pen neki telefonálnak. Épp csak annyi ideje van, hogy megnézi a Tv-híradót. Sze­rencsére a gyerekeink már nagyok, s önállóságra nevel­tük őket. — Mit viselek a legnehe­zebben? Azt, hogy sokszor a munkahelyén felgyülemlett feszültséget itthon sem tud­ja kikapcsolni, s ilyenkor lá­tom, hogy gyötrődik, ideges, én meg nem tudók neki segí­teni ... Kölcsönös tisztelet Bányász János a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főiskola kollégiumának igazgatója, fe­lesége december végéig az MSZP nyíregyházi szerveze­tének ideológiai titkára, az­óta újra a tanárképző főis­kola tanára. Mindketten a Szovjetunióban tanultak, ott szövődött szerelmük is. Fiatal házasként aztán itthon ta- nárkodtak, s kit erre, kit meg arra a pályára vitt az élet útja. Mindketten lépés­ről lépésre haladtak előre, vállaltak komolyabbnál ko­molyabb feladatokat. — Közöttünk soha nem volt konkurencia — közli kettejük kapcsolatáról a férj. — Nálunk nincs két dudás egy csárdában, mindenkinek megvan a maga elfoglaltsá­ga. A nejem rengeteget ol­vas, de kellő tisztelettel és kellő távolságból tiszteli a zenét, én meg a történelem­mel vagyok így. Nyugodt szívvel mondhatom, az eltelt évek során mindketten sokat tanultunk egymástól. Én tisz­telem azért a higgadt, poli­tikus magatartásáért, amely a legnehezebb konfliktusok idején is jellemzi őt. Minden problémát az ész oldaláról közelít, s a békés megoldások híve. Az is nagy szerencse, hogy mi soha nem egyszerre borulunk ki, ami nemcsak a közéletben, hanem a gyer­meknevelésben is jó pontnak számít. Ha én a lányokkal már hangosabb vagyok, ő csendben, két mondattal helyreteszi a dolgokat. — A reggelikészítés az én reszortom, s az lett a vásár­lás is. A reggeli kávét min­dig én készítem, de a kony­hai munkában ennél sokkal többet nem vállalok — so­rolja a férj a programokat. — Megtanultam bánni a mo­sógéppel, s bár utálom a por­szívózást, ha nincs más hát­ra, mégis megcsinálom. — A világ minden baja elől csakis a család jelenthet menedéket. Ez az a hely, ahol mindenki önmaga le­het, ahol önzetlen segítség­re, állandó támaszra talál­hat ... Kovács Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom