Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-28 / 282. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. november 28, Változások a. buszközlekedésben Az utasokhoz igazodik I A közelmúltban szervezett megyei menetrend egyeztető tárgyaláson a Volán illetékesei tájékoztatták a résztvevőket, hogy a májusi végleges menetrendet megelőzően néhány változást már a közeljövőben bevezetnek. FEHÉRGYARMAT és vonzáskörzetében az elmúlt héttől kedvezőbbé tették a Császlóról, Csegöldről és Jánkmajtisról átjáró általános iskolások utazását, fél órával később 7,15-kor indul az autóbusz. December elsejétől a panyolai vonalon — egyelőre kísérleti jelleggel — tanítási napokon 13,45 órakor új járatot indítanak, mely 14,12-kor érkezik Pa- nyolára. A járat egy perc múlva indul vissza Fehér- gyarmatra. Ez megfelelő igénybevétel esetén a téli szünidő után is közlekedik majd. A szakközépiskolák által jelzett pénteki és vasárnapi napokon a kollégista tanulók utaztatása december elsejétől megváltozik. Fehérgyarmatról 13,45-kor Mátészalkára induló járaton szóló autóbusz helyett csuklós autóbusz közlekedik a zsúfoltság csökkentése érdekében. A vasárnap esti visszautazás javítására Vásáros- naményban 17 óra 35 perckor Csarodán át, és 17 óra 40-kor Gulácson át indítanak járatokat. A csarodai buszról egy-két tanulónak Tarpán át kell szállni a Gu Jácson keresztül Fehérgyarmatra közlekedő járatra. Szorosan kpcsolódik a diákszállításhoz a Vásárosna- mény és vonzáskörzetében december 3-tól bevezetett menetrend -változás is. Mivel az utazók zöme a 16, 08 órási vonattal már Vásá- rosnaményban van, valamint a kórházi beteglátogatásnak is vége fél hatra; úgy döntöttek, hogy az utolsó autóbuszok — az említett két tarpai irányon kívül — Beregdaróc, Lónya és Olcs- va felé 17,35 órakor elmennek. MÁTÉSZALKA és vonzáskörzetében; Szamoskérről 5,56-kor új járat indul Sza- mosszeg—N agydobos— Öpályin át Mátészalkára, mely 6 óra 50-re érkezik meg. Ezzel egyidőben Sza- mösszegről 5,22 órakor Sza- moskér—Tunyogmatolcson át új járat indul Mátészalkára, melyen főleg a kereskedelmi és az építőipari dolgozók utaztatása válik 'kedvezőbbé. NYÍRBÁTORBÓL 16,35- kor Baktalórántházáig, innen vissza 17,25-kor induló járatpár Baktalórántháza— Ófehértó között kihasználatlanság miatt megszűnik. Helyette a baktalórántházi dolgozók kérésére a településről 16,35-kor új járat indul Öfehértóra, majd onnan vissza 16.53-kor. Szálkái noteszlapok J övőre lesz százéves a mátészalkai tűzoltóság. A jubileumra méltóan akarnak emlékezni a városban, ezért már jó előre gyűjtik az írásos és tárgyi anyagot, emlékeket, ami a város tűzvédelmével kapcsolatos. Kéziratban elkészült egy bibliográfia, amely kronologikus rendben sorolja fel a tűzoltóság munkáját, eredményeit. Az első önkéntes tűzoltóegylet alapszabályai 1890 júniusának első napjaiban a bel- - ügyminiszter jóváhagyási záradékával megérkeztek, az egylet 38 taggal megalakult. Egy évszázad során a szálkái tűzoltók részt vettek a város társadalmi, kulturális és sportéletében. Ezen a jubileumon tisztelettel emlékeznek az elődökre. Hol történhetne máshol, mint a Málika-sarkon? Kismama tolja maga előtt a gyermekkocsit, benne gő- gicsél a jövő nemzedéke. Kopaszodó férfi ér melléjük, lehajol a gyermekhez és nagy reverendával mondja: — Jaj, de szép anyukád van ... ! A városnak van 150 utcája, útja, parkja, tere, de nem hiányzik a köz, sor, tanya sem. Most nem kívánom a kedélyeket borzolgatni a fantáziátlan elnevezésekkel, de egy régi tanácsülési emléket idéznem kell. Huszonvalahány éve a vébé elé került egy új utca névadása. Az akkori MÉK almatároló környékén volt ez a terület, ami régen a Besenyő nevű határrész volt. Javasolták néhányan, legyen itt a Besenyő utca. A község akkori vezetői fölényesen leintették a javaslat- tevőt azzal, hogy össze lehet keverni Bessenyeivel... Mondanom sem kell, hogy azóta sincs se Besenyő, se Bessenyei utca Szálkán. (nyéki) NYÍREGYHÁZÁN néhány helyi járat menetrendjében is változás várható december elsejétől. A 3-as vonalán, az autóbusz-állomásról 16,00 órakor, Rozsrétről, 16,30-kor indul új járat. Oroson elkészült a köztemető melletti buszforduló, így lehetővé vált a település Nyírpazony felé eső részének a bekapcsolása az autóbusz közlekedésbe. December elsejétől az autóbusz-állomásról munkanapokon 9,00, 11,00, 14,35, 17,00 órakor indul 4Y jelzéssel járat a temetőig. Onnan visszafelé 5,07, 6,57, 9,35, 11, 35, 15,10 és 17,32-4cor jön az autóbusz. D. M. Thália lapos pénztárcája Visszaköszön a jelmez... Magyarországon a színházak állami intézményként, költségvetési támogatásból élnek. A nyolcvanas években a társadalmi források beszűkülése tovább erősítette a kialakult helyzetet, ezért az alternatív színházi kezdeményezések is csökkentek, vagy megszűntek. — A nyíregyházi színház éppen ebben az időszakban (1981-ben) létesült — mondja Módi Zoltán gazdasági igazgató. — Nagy és tiszta lendület volt, ami létrehozta. Megmutatkozott ez a színházért való összefogásban, a színészlakások megépítésében. De a színpadtechnika eredetileg is nagyon elavult, korszerűtlen volt. A nyíregyházi színház támogatásának induló szintjét pedig úgy határozták meg. hogy ezzel a vidéki színházak mezőnyében az utolsó harmadban foglalt helyet. Napjainkra felhalmozódott a feszültség, amelyet az infláció még jobban megterhel. Az utolsó harmadban Hetven üzletet látnak el cukrászipar! termékkel a Kisvár- dal Afész cukrászüzeméből. RInyu Lászlóné megrendelésre készíti az ínyenc falatokat, (elek) Ezt a színházlátogató elsősorban a díszleteken meg a jelmezeken veheti észre, mert néhány „visszaköszön”. A színházjegyek árait a szabolcsi átlagbérekhez igazították. Ezért a legolcsóbb vidéki színház a miénk. Tavaly 43 forint volt az átlaghelyár. Az évi árváltozás nem éri el az inflációt, az idén csak 10 százalékkal nőttek a jegyárak. A színház 1988. évi kiadása 38 millió forint, ennek 74 százaléka állami támogatás, ami 1983-ban még 81 százalék volt. Azért, hogy a hiányzó ösz- szegeket megszerezze a színház. díszletet gyártott a Katona József Színháznak, autóbuszait bérbe adta. Jelentősen lefaragta a költségeket. A korábbi 13 bemutatóból (8 nagyszínpadi. 4 stúdió, 1 gyerek) erre az évre 10 maradt (6 nagyszínpadi, 3 stúdió, 1 gyermek), mert erre van fedezetük. Emellett 10 százalékos létszámcsökkentést hajtott végre. Akihez mérjük — Jelenleg csak a békéscsabai színház működik kisebb létszámmal — mondja Mádi Zoltán. Azokban a színházakban, melyekhez mi (és a szakma is) mérjük magunkat (a szolnoki és a kaposvári) a létszám lényegesen fölötte van a kétszáznak. Nyíregyházán tavaly 115 ezer forint volt az átlagbér. Ez megegyezik az országos átlaggal, de jelentős túlmunkát takar. Július elsejétől központi béremelésben részesültek a színházi dolgozók. Ez javított valamit a helyzeten. mert sokan voltak főleg a műszakiak között) olyanok. akik a minimális bér közelében helyezkedtek el. A színházakban gyakran előfordul, hogy nagy színészegyéniségek szerep nélkül maradnak, de a fizetésüket megkapják. „Parkolópályán” várakoznak... Az utóbbi évadokban ilyen szempontból is változás történt, hiszen — már gazdasági okok miatt is — ezt Nyíregyházán nem engedhetjük meg magunknak. Egyébként összeegyeztetni a színészek és a rendezők foglalkoztatását, a kultúrpolitikai szempontoknak is megfelelni nagyon nehéz. Ne piaci szférába A színházakkal kapcsolatban megfogalmazódott egy koncepció. A javaslat szerint a jövőben minden nézőre bizonyos normatív támogatást juttatna az állam. Ezt égé- szítené ki a bemutatókhoz nyújtott preferencia. De egy ilyen egységes támogatás feltételezi a színházak azonos feltételit is. például, hogy ugyanannyi ülőhely legyen mindenütt. — Ügy gondolom, hogy ez a steril közgazdasági elképzelés rövid távon nem életképes — állítja a gazdasági igazgató. Az elképzelés jó oldala viszont, hogy a Színházakat meghagyja a társadalmi szükségletek között, nem utalja a piaci szférába. Nagy István Attila Törvény Icészül a lőfegyverekről Legális lehet a gázpisztoly Ili Dőli Lapja Még Nők Lapja néven került előfizetőihez és az újságárusokhoz — de ettől a héttől már Magyar Nők Lapja néven jelenik meg a közkedvelt hetilap. A Hírlapkiadó Vállalat és a szerkesztőség kéri, aki továbbra is ragaszkodik a változatlan áron, változatlan munkatársi gárdával és megszokott hangon, de új névvel megjelenő képes hetilaphoz, módosítsa előfizetését a lapban közölt — bérmentesített nyomtatványon vagy személyesen a lapkézbesítőknél vagy postahivatalokban. A tárgyalóteremből Feltörték, de nem indult Mozgalmasan telt a tavaly október elsejei nap a kisvárdai fiatalkorú Sz. József, D. Péter. M. Mihály és Belmszki István számára. Elhatározták ugyanis, hogy ezen a napon kifosztanak néhány nyíregyházi garázst. Az Ojszölö utcai garázssoron ténykedtek. Lefeszítették a lakatokat, s mindenféle értéktárgyat — szerszámokat, teniszütőket. tollaslabdaütőket — szedtek össze. Alaposan felpakoltak, aztán úgy döntöttek, a holmit nem vonattal kellene hazavinni Kisváráéra. hanem egy autót szerezni hozzá. Először a Szarvas utcán egy Ladát törtek fel. A kocsit azonban nem tudták beindítani, ezért kivettek belőle hét magnókazettát és továbbélitek. Majd a Toldi utcán megint egy Ladát törtek fel, ezt viszont a kormányzár miatt nem tudták elvinni, ezért mindössze egy jegyzettömböt emeltek el. Harmadszor sem volt szerencséjük. Visszamentek a Szarvas utcára, ahol egy Zas- tava pillangóabiakát feszítették fel, de ezt az autót sem tudták elindítani. Egy doboz cigarettát és egy öngyújtót emeltek ki belőle. A Lehel utcán végül sikerült egy Ladát beindítani, de mindössze a Simái útig jutottak el. mert ott a motorja leállt. Végül mégis kénytelenek voltak vonatra szállni. A fenti bűncselekményeken kívül a fiatalkorú Sz. József öt nap múlva Kisvárdán feltört még öt gépkocsit, valamint ellopott tizenöt zsebszámológépet. négy telefont és egy darab videojátékot, amiket a betörő a kisvárdai OFOTERT-üzletből emelt el. D. Péterrel együtt feltörték a Kinizsi éttermet, s a kisvárdai Ber- kesz falatozóba is be akartak hatolni. de nem tudták lefeszíteni a lakatot. Sz. József még egy motorkerékpárt is eltulajdonított, D. Péter pedig jogtalanul használt egy olyan autót, melynek tulajdonosa megtiltotta. hogy egyáltalán bele is üljön. Lopások, jármű önkényes elvétele és orgazdaság miatt ítélték el Sz. Józsefet, három év próbaidőre felfüggesztett egyévi fiatalkorúak fogházára, valamint tízezer forintra. D. Péter két év próbaidőre felfüggesztett 10 hónapot kapott, valamint ötezer forintot köteles fizetni. M. Mihályt szintén próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélték, és háromezer forintra. míg Belinszki Istvánnak ötezer forintot kell fizetnie, és tíz hónapi, két évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ítélet jogerős. B. A. Még az idén kormány elé kerül — lőfegyverekről és a lőszerekről szőlő törvénytervezet. Ezt követően társadalmi vitára bocsátják a tervezetet, amely várhatóan a jövő év első negyedében kerül az Országgyűlés elé. Nagy Károly ezredes, a BM országos rendőr-főkapitányság rendészeti osztályának vezetője elmondta, hogy az elmúlt év végén közel 150 ezer lőfegyvert tartottak nyilván, ebből 63 ezer magánszemély 102 ezer lőfegyverrel rendelkezett. Ezek 76 százaléka vadászfegyver. Jelenleg több mint 20 ezer önvédelmi lőfegyver található az állampolgároknál, több mint fele a fegyveres erők, testületek tagjainál, a többi bíráknál, ügyészeknél, állami alkalmazottaknál van, de még mintegy 700 volt MSZMP-funkcionárius is rendelkezik pisztollyal. Hangsúlyozta, hogy június vége óta lényegében zárolták az önvédelmi fegyverek kiadását, és nemrég megkezdődött valamennyi fegyvertartási engedély felülvizsgálata. Ennek során mind a 20 ezer állampolgárnál megvizsgálják, hogy igény jogosultsága ma is megalapozott-e. Az év végére várhatóan mintegy 4 ezerrel csökken azok száma, akik önvédelmi fegyverrel rendelkeznek. Hangsúlyozta: a Belügyminisztérium korszerű, európai színvonalú törvényt kíván előkészíteni a lőfegyverekről, ezért tanulmányozta számos nyugat-európai és skandináv ország joggyakorlatát. A rendészeti osztály vezetője elmondta, hogy a vadász- lőfegyverek vásárlásának és tartásának egyszerűsítését nehezíti, hogy az új vadászati törvény még nem készült el, ettől függetlenül a jövőt illetően azon gondolkodnak, hogy nem feltétlenül kötik ki a vadászlőfegyverek tartásának feltételeként a vadásztársasági tagságot. Szólt arról is: a jövőben a vadászoknál nem kívánják szabályozni, hogy hány fegyvert tarthatnak. Az önvédelmi fegyverekkel kapcsolatban a Belügyminisztériumnak az az álláspontja, hogy a köznyugalmat és az egyes állampolgárok személyi biztonságát is elsősorban a rendőrségnek kell őriznie. A nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően azonban indokolt a bíráknak, ügyészeknek, a hivatásos állományú rendőröknek és katonáknak az önvédelmi lőfegyver tartásához jogosultságot biztosítani. Az egyéb közhatalmi, közéleti funkciót betöltő személyek veszélyeztetettségük bizonyítottsága esetén kaphatnak rendőrhatósági engedélyt ilyen fegyverek tartására. Nagy Károly hangsúlyozottan szólt arról, hogy a lőfegyvertartás általános feltételeinek a meghatározásánál alapvető fontosságú » személyi megbízhatóság, az erkölcsi tartás, az, hogy az illető ne legyen agresszív magatartású. Mindezt a külföldi gyakorlatnak megfelelően alaposan megvizsgálják. Ezenkívül törvényben kell szabályozni a 18. életév betöltését, az egészségi alkalmasságot, valamint egyértelműen elő kell írni azt is, hogy aki káros szenvedély — kábítószer, alkohol stb. — hatása alatt áll, nem kaphat lőfegyvertartási engedélyt. Végezetül elmondta, hogy az állampolgárok jogos igényére elsősorban ön- és vagyonvédelmi célból indokoltnak tartják a riasztó- és gázfegyverek szabályozott forgalmának lehetővé tételét. Becslések szerint egyébként már ma is több tíz ezerre tehető az ilyen eszközök illegális birtoklása. Annak elkerülésére, hogy ezek az eszközök lehetőleg ne kerüljenek bűnözök kezébe, vásárlásukat és tartásukat a lőfegyvertartáshoz hasonlóan rendőrhatósági engedélyhez kívánják kötni.
