Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-28 / 282. szám

1989. november 28. Kelet-Magyarország 3 Helyzet és felelős Mi a bonyolult? A viztArozó két nézőpontból Egy „mű" milliókért Előny vagy hátrány ? Nemrégiben készült el » szabolcsveresmarti víztározó, amelyet sajtótájékoztató keretében mutattak be a nagykö­zönségnek. Van azonban, aki a kedvező hatásokkal szem­ben a lehetséges hátrányokra hívja fel a figyelmet. Az aláb­biakban egy olvasónk levelét közöljük, azt követően pedig az illetékes szakember véleményét. Feltöltés közben a tározó egyik létesítményénél. (k. z.) NEM KÍVÁNOK ÉN BŐ­VEBBEN VITÁZNI Szabó Istvánnal, aki az MSZP ag­rárpolitikájáról irt (Kelet- Magyarország, november 11.). Azzal sem, amit a nagy­üzemekről állít, vagyis azt, hogy felelősek is a válsá­gért. meg nem is, miközben eszik a vagyonukat, a vezetői arisztokrácia mil liás prémiu­mokat vesz föl, az átlagem­ber pedig az európai fejlett mezőny huszadát keresi ha­vonta. Erről azt ír Sz. I., amit a lelke még elbír. Azzal sem vitázom, hogy vállalkozásbarát politika kellene, nem mondom rá, hogy ponhíntés a tömegek szemébe, nem mondom, hogy négy évtizede minden gaz­daságpolitikai döntés vállal- kozásellenes, nem mondom, hogy az adópolitika mind­máig hatalmi fegyver a vál­lalkozókkal szemben, és még azt sem mondom, hogy a fél MSZP-ből csurog a vállalko­zóknak való bókolás, meg azt sem, hogy épp az MSZP pénzügyi lobbija látszik kor­mány elleni aknamunkát végezni — hiszen az MSZP zászlajára tűzhet ezek ellené­re bármit. És Sz. I. virágzó falvakat kívánó programjára sem mondom, hogy a falvak ép­pen, hogy nem virágzani lát­szanak, hanem halódni, s nem mondom, hogy a meg- Tcüiönlböztetett anyagi támo­gatás helyett megkülön­böztetetten hátrányos adóelosztás következett, és még azt sem mondom, hogy hol volt eddig az MSZP, — az utódpárt? Vagy a helyzetért más lenne a felelős ? Tehát mindezekre csak le­gyint az emlber, és nem iszik fröccsöt abból az ecetes üvegből, amelyikre ráírták: furmint Van azonban egy kifejezés, amivel mégiscsak vitázni kellene. Azt írja a szerző: a pártok áltál köve­teit földtulajdon visszaállí­tása (ezt a pártok rendsze­rint 1947/48 fordulójára te­szik, tehát az akkori állapo­tot tékán tik törvényesnek) „bonyolult problémákat vet föl” — emiatt nem támogat­ja az MSZP. Hát valóban bonyolult le­het előszedni az akkori te­lekkönyveket, az akkori bit­tó ki veket, és megkeresni, él- e még a régi tulajdonos, vagy él-e még maradéka, s az igényt tart-e a korábbi tulajdonra. És hát munkát is, még meg mennyit! Te jó Isten, hány telekkönyvi hi­vatalnok őszül még ebbe be­le! Hány folyamodvány, kér­vény, beadvány, fellebbezés, vita, per, harag, ölremenés lesz még ebből! És akikor jön a java! A bonyolultság. Mert a tulajdonosnak nem 'kuncogó krajcárban kell a haszonbért leperkálni, ha­nem a ma szokásos földibér­let mértékében, ami Sza­bolcsban közepes földek ese­tében hatezer körül van hol­danként. (Ennyit kémek a téeszek.) Miért mi lesz, ha minden négyzetméternyi föld használata egy forintba ke­rül eleve, és ez csak puszta föld, méghozzá szárítatlanul? És akkor az élelmiszer- ónak!. .. És akkor a bé­rek!. .. Tovább nem folyta­tom, tény, hogy bonyolult ez a probléma, valóban az. Mennyivel egyszerűbb volt az ide vezető út! Mennyivel egyszerűbb volt a kulákpolitika! Hiába hagy­ták meg a száz hold alatti birtokokat, ha nem ajánlotta föl „önként” — hogyan is te­hette volna másként? — az államnak, létében vált fe­nyegetette. Mennyivel egyszerűbb volt a kéthulüámú szövetkezetesí­tés? Egy agitátor büszke megjegyzése: — Három po­fonért vettük meg a határt! Hát nem egyszerűbb volt ez? Igen, a tulajdon elvétele egyszerű volt, és most, ami­kor a bűn télén, ám büntetett .parasztságot, falusi lakossá­got kellene jogaiba visszahe­lyezni — az az MSZP szerint bonyolult. A MAGYAR NÉPPART sarkalatos erkölcsi törvénye, hogy a népnek nem szabad hazudni. Hát akkor ne ha­zudjunk. Mondjuk meg vilá­gosan: a parasztság milliós tömegeit úgy forgatták ki vagyonából, hogy az vérfor- naLó volt. Aki munkával ra­gasztott újabb darabokat a földjéhez — az tulajdonos volt. Aki az évezredes jusst kapta meg a földosztáskor — az is. És aztán egyik napról a másikra megfosztották a tu­lajdonától. S miért? Mert az ország vezetése lemásolt egy olyan embertelen rendszert, amelyiknek „áldásaiba” a harmincas években egyedül Ukrajnában, Európa egyik korábbi éléskamrájában mil­liók haltak éhen. És a lét­alapjuktól megfosztottak já­radékot vagy nyugdíjat kap­tak — dicsekedett államumtk. Más kérdés, hogy az így ka­pott összeg meg sem közelí­tette régi földjük hozadé­kit, és ma a téasznyugdíja- sok 70 százaléka él 4 000 fo­rint alatti nyugdíjból, vagyis olyan összegből, ami a mai árakon a létminimumot sem fedezi. (Különösen, ha egye­dülállóról van szó.) HA EGT TÁRSADALOM valóban jogállamiban szeret­ne élni, akkor első dolga le­gyen, hogy a korábbi jogtip- rásokat tegye — már ameny- nyire tudja — rendbe. Ez a politikai pereknél elkezdő­dött, s még jó néhány évig el fog tartani: van dolguk a bí­róságoknak. De ugyanilyen fontos az ország lakosságá­nak több mint felét kitevő (akkor kitevő) parasztság, (és utódai) jogainak vissza­állítása. Ha nem tesszük meg, nem lesz erkölcsi alapunk hazán­kat jogállamnak nevezni. Karrier A telt keblű, csinos, fiatal nőt már hosszú percek óta követte az aktatáskás fia­talember. Aztán elszántan meghajolt az igéző teremtés előtt: — Engedje meg, hogy be­mutatkozzam. Nevem Szla- tona Dezső. Világhírű film­rendező vagyok. Felfigyel­tem önre. Nagyon jól fény­képezhető filmarca van. Ép­pen ezt a típust keresem új produkciómhoz. Legyen egy kicsit kedves hozzám, és sztárt csinálok magából. — Felesleges. Én ugyan­is Körmöczei Piri vagyok. Szintén világhírű filmren­dező. önnek is kitűnő film­arca van. Inkább én csiná­lok sztárt magából. — Szó sem lehet róla. En szóltam előbb. — De mi már a napokban elkezdjük a forgatást. — Nálunk meg áll a stáb, mert pont ez a típus hiány­zik. — Sajnálom. — Én is. Akkor tárgyta­lan. — Volt szerencsém. — Volt szerencsém. Legyei környezet­védelmi vizsgálat A Kelet-Magyarország két száma is foglalkozott a sza­bolcsveresmarti víztározóval, amelyhez az alábbi megjegy­zést tenném: a vízügy állí­tásait nem tudom komolyan venni. Szerintem ez a tározó Szabolcs megye Bős—Nagy­marosa. A feltöltés évek óta húzódik, víz ugyanis nincs az adott térségben. Ha lenne víz, azt is csak jelentős több­letköltség árán lehetne oda­juttatni, ugyanis a vizek gra­vitációsan nem tudnak a „tó­ba” jutni! Bár nem vagyok vízügyi szakember, a feltöl­tés ezen módját nem tartom jó megoldásnak. Tehát adva van egy millió­kért épült mű, ami nem funkcionál, de talán még ez a jobbik eset, mert a környe­zetvédelmi hatásait is jóval a kivitelezés után kezdték vizs- gálgatni, tehát ez is „gyanús” ügy­Ide kívánkozik még, hogy azzal sem számoltak e terv kovácsai, mi lenne a kiszi­vattyúzott csatornák élővilá­gával, a környezet vízháztar­tásával, ugyanis szerintem lett volna alkalmas tározótér olyan területen, amelynek ki­Főbérlet A kopott öltözetű, boros­tás arcú férfi az illatszerüz­letben megkopogtatta a mó­léit, elegánsan öltözött nő vállát: — Nagysasszonyl Ezer bocs’, ha zavarok. Nincs szüksége egy átadó főbérle­ti lakásra? ötvenezret fizet a lelépésért, és egy óra múl­va beköltözhet. Sajnos, ha­marább nem tudom elintéz­ni. — Ha eddig vártam, most már kibírom azt az órács­kát —, mosolygott kedvesei: a nő, és szemében hálatüzek égtek. — Akkor fáradjunk át a túlsó oldalra. Már itt is va­gyunk — állt meg az elő­kelő belvárosi palota előtt a férfi. — Tessék nekem idedobni azt az ötvenezret! Most beszaladok a földszint tizennyolcba. Pár perc alatt elintézzük a formaságokat, és öné a lakás. — Tessék az ötvenezer. Véletlenül van nálam any- nyi, mert harisnyát akar­tam venni. Én nem jöhet­nék fel? — Felesleges fáradság Magasak a lépcsők, és a lift alakítása a jelenlegi „tó" tört részébe került volna. Kérem, hogy a felvetései­mét a helyszínen az E-Misz- szió nevű környezetvédelmi szervezet bevonásával szak­mailag is vizsgálják meg és erről a közvéleményt, illető­leg ha kívánatos, a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálkodá­si Minisztériumot is tájékoz­tassák. Véleményem szerint a tá­rozó feltöltése és üzemelteté­se nem kívánatos, pazarló és környezetkárosító. Kosztin Sándor Nyíregyháza, Laczkovszki u. 17. 2/6. > belvízkár ellen véd A szabolcsveresmarti táro­zó és kapcsolódó létesítmé­nyei elsősorban belvízvissza­tartási célra készültek. A Bel- fő-csatorna ugyanis a tavaszi hóolvadásból és csapadékból származó vizeket nem tudja károkozás nélkül levezetni, volt olyan év, amikor az el­öntött terület a 20 500 hektárt is elérte már. Az átlagos bel­vízkár évente 150 millió fo­rintra becsülhető, melyet a felső-szabolcsi belvízrendszer fejlesztésére eddig fordított 400 millió forint beruházási költséggel összevetve, köny­nem működik. Ugyanis ma­gasföldszinten van a lakás. Csak nyugi, nyugi — inte­getett barátságosan a lakás­ügynök és eltűnt a kapu alatt. A nő mélyet lélegzett a jázminillatú tavaszi levegő­ből, és boldogan sétált fel- alá a kapu előtt. Egyszer- csak szórakozott pillantása a ház udvarára tévedt. Je­ges rémület futott át rajta Átjáróház! — fedezte fel döbbent tekintettel. Oda az ötvenezer forintom! Egy szélhámos kezébe került a megtakarított pénzem! — suttogta letörten maga elé, és elhomályosodott a tekin­tete. — Miért bőg, asszonyom? — kérdezte egy barátságos barna bariton. A férfi volt. Rossz kedv­vel nyújtotta át a bankjegy- köteget: — Sajnos, az illető még­sem akar költözni. Tessék a pénze. Számoljon utána, hogy meg van-e az ötven­ezer. Stimmel? Akkor hát búcsúzzunk, asszonyom. Na­gyon sajnálom. Boldog let­tem volna, ha segíthetek egy embertársamon — ha­jolt meg gálánsán a férfi, és eltűnt a járókelők között. Galambos Szilveszter nyen belátható a népgazdasá­gi haszon. A Belfő-csatomából, tekin­tettel arra, hogy az a Rétköz legmélyebb vonulatán halad, valóban csak szivattyúsán le­het beemelni a vizet a táro­zóba, de északról, a Tisza fe­lől árvédelmi zsilipen ke­resztül gravitációsan is fel­tölthető a tó. A Tisza árhul­lámainak statisztikai vizsgá­lata szerint a tározó minden évben feltölthető, illetve víz­zel frissíthető, pótolható. Ez vízminőségi szempontból is célszerű. A Belfő-csatornából tehát csak a károkozó feles­leget szivattyúzzuk be a tá­rozóba. A létesítmény környezeti hatásvizsgálatát még 1987- ben adtuk közre, de az ezt megalapozó adatgyűjtések ezt több évvel megelőzték. A ha­tástanulmányban a környezet vízháztartásának vizsgálatát különös gonddal végeztük el, káros következménnyel nem kell számolni. Ennek doku­mentumai betekintésre bár­kinek rendelkezésre állnak. Az E-Misszió nevű szerve­zettel kapcsolataink sokrétű­ek, többek közt a tározó ügyében is. A Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium is ismeri, hiszen a beruházási fedezetet a mi­nisztérium biztosítja. Jeczkó János műszaki igazgatóhelyettes Felső-Tiszai Környezet­védelmi és Vízügyi Igazgatóság Két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Pakson az Ener­getikai Főiskola. A Buda­pesti Műszaki Egyetemhez tartozó főiskolán hároméves üzemmérnöki képzés van. A következő tanévre három ágazaton, hő- és atomener­getikai, energetikai rendszer- és irányítástechnikai, vala­mint energetikai Informatikai ágazaton várják a jelentke­zőket. Az oktatás Budapesten és Pakson történik, kollégiu­Fogászati szakbolt Nyíregyházán Régi gondja oldódott meg a megye fogorvosainak, fog- technikusainak, akik a mun­kájukhoz nélkülözhetetlen fogászati anyagokért, műsze­rekért, különféle berendezé­sekért eddig Debrecenbe, Miskolcra, vagy éppen a fő­városban voltak kénytelenek utazni, mivel ennél közelebb nem találtak szakboltot. A Fogtechnikai Vállalat, látva az OMKER (Orvosi Műszer­kereskedelmi Vállalat) egyed­uralmából származó áldatlan helyzetet, s persze a dolog­ban rejlő üzleti lehetőséget is — úgy határozott, hogy sa­ját hatáskörében fogtechnikai szaküzletet nyit. Amint azt dr. Vargha lst- vánnétól, a nyíregyházi labo­ratórium vezetőjétől megtud­tuk, a szeptember 1. óta nyit­va tartó szaküzlet máris nagy népszerűségnek örvend a szakemberek körében, akik valamennyi fogászati beren­dezést, anyagot és eszközt megvásárolhatják az újonnan átadott üzletben, ahol a vá­rakozási idő a legkomolyabb berendezések esetében is mindössze két hónap. A szállító partnerek között a szocialista országok mellett a legnevesebbnek számító nyugatnémet gyárak, válla­latok is megtalálhatók. Az üzletben máris jegyzik a kö- zületekből és intézményekből érkező, a jövő évre szóló megrendeléseket. KEMÉV: Cukor és mosószer kedvezményesen A KEMÉV szakszervezeti bizottsága november végén cukor- és mosószervásárt szervezett a dolgozók köré­ben. Ennek során a KEMEV, illetve a leányvállalatok dol­gozói összesen 32 ezer 230 kg cukrot, és 8440 kg mosószert vásároltak. A két áruféléhez a munkatársak nagykereske­delmi áron jutottak hozzá. A KEMÉV a cukrot a kábái cu­korgyártól, a mosószert pedig a nyírbátori növényolajgyár­tól vette meg. Néhány más vállalattól, szervezettől is hasonló hírt kaptunk — ked­vezményes vásárlási lehető­séggel segítik dolgozóikat mi elhelyezésre mindkét esetben mód van. Felvételiz­ni csak írásban kell, két tárgyból: matematikából és fizikából, illetve a fizikát he­lyettesítő tárgyból. A jelent­kezési lapot a BME Gépész- mérnöki Karára kell beadni. A további részletekről pálya- választási nyilt napon tájé­koztatják az érdeklődőket 1989. december 15-én 9 órá­tól a paksi főiskolán, ahol mindenkit szívesen látnak. Kon István Fantasztikus történetek Korszerű berendezésekkel, két műszakban M mázsa textí­liát tisztítanak a megyei kórház mosodájában. Üzemmérnök Paksról Nyílt nap december 15-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom