Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

1089. november 24. Kelet-Msgyarország 3 A vasárnapi voksolás előtt Népfront Döntsön az állampolgár Pintér Miklós, a Hazafias Népfront Nyíregyházi Váro­si Bizottságának titkára el­sőként azt említi, hogy a népfront országos tanácsa ebben külön álláspontot nem alakított ki. Éppen abból á meggondolásból, hogy ne be­folyásolja az embereket. Döntsön az állampolgár ar­ról, él-e szavazati jogával, vagy sem, és hogyan kíván voksolni. — Természetesen testüle­tileg döntést sem hoztunk — folytatja á titkár. — Azt azonban nem mondhatom, hogy az ezzel kapcsolatos megbeszélésünkön, a nemrég tartott népfront-tisztségvise­lői továbbképzésen, nem volt vita erről a kérdésről és nem ütköztek volna a vélemé­nyek. A vitában elhangzott, hogy a népfront is csatlakoz­hatna a Magyar Demokrata Fórum által meghirdeteti bojkotthoz, amely arra' szó­lítja fel az embereket, hogy ne vegyenek részt a szavazá­son. A másik vélemény vi­szont az volt, nem lenne jó bojkottéin! a szavazást, már- csak azért sem, mert az első népszavazásról van szó, s az emberek esetleg már az el­ső alkalommal negatív élmé­nyeket szereznek és ez hatás­sal lenne a továbbiakra is, amikor még érdemibb kér­dések eldöntésére kerül majd sor. A népfront tehát egységes, úgymond követendőnek vélt álláspontot e kérdésben nem alakított ki, de úgy véli, he­lyesebb élni a szavazási le­hetőséggel, mint távol ma­radni. Ö maga, ebből nem csi­nál titkot, az első kérdésre nemmél, a többire pedig igennel fog szavazni vasár­nap. MDF Minen szavazunk Hamvas László, az MDF nyíregyházi elnökségi tagja így foglalta össze az általuk képviselt álláspontot: — Lehetséges, hogy novem­ber 26-án a nép szavazással akadályozza meg önmagát abban, hogy népszavazással választhasson köztársasági elnököt. Mi, a Magyar De­mokrata Fórum tagjai és ve­zetői nem megyünk el, nem szavazunk! Ez a népszava­zás ugyanis most sajnálatos módon késlelteti a demokra­tikus átalakulás folyama­tát. Az ország súlyos helyzet­ben van, amelyből csak a po­litikai rendszer mielőbbi át­alakításával lehetséges a ki­lábalás. A politikai kibon­takozást befejezett ténnyé csak a szabad választások te­hetik. Ha a november 26-i népszavazásban nem vesz részt 50 százalék -j- 1 fő, il­letve, ha a szavazók az első kérdésre NEM-mel válaszol­nak, akkor 1990. január 7-én megtartjuk a köztársasági elnökválasztást. — Mindezek alapján az MDF a választópolgárokra bízza, hogy részt vesznek-e a népszavazáson, illetve, hogy melyik megoldásra ad­ják szavazatukat. Egyre na­gyobb a veszélye annak, hogy a politikai közvélemény, egyáltalán a magyar nép po­litikai káprázatok áldoza­tává válik. — Fizetett reklámok és hirdetések szólítanak fel a szavazás mikéntjére Va­jon honnan van erre pénz? Egyáltalán mennyibe kerül ez a választás, 500 millióba, vagy hatszázba? Pedig en­nek a népszavazásnak az or­szág számára nincs semmi­Mit ajáalanak a partik, a szervezetek a szavazópolgároknak Finiséhez érkezett a népszavazás előkészíté­se. Vélemények, ellenvélemények kereszttüzé­ben él az állampolgár, aki a vasárnapi népsza­vazás főszereplője lenne, de nem biztos, hogy teljesen tudatában van ennek. Kavarog a fejé­ben az IGEN és a NEM, a tévében, az újságok­ban fizetett hirdetések sugallják az egyes pár­tok, mozgalmak álláspontja szerinti választói magatartást, összeállításunkban, ha nem is utol­só fogódzót, de valami ehhez hasonlót szeretnénk közreadni, amikor megszólaltatjuk a pártok, mozgalmak egy-egy képviselőjét, mondják el röviden, mit ajánlanak az állampolgároknak. lyen politikai tétje, amire itt szavaztatnak, azt már tör­vény szavatolja. A tegnapi döntések ilyen látványos és költséges megerősítését nem támogatjuk. Mi nem szava­zunk, de akik elmennek, dönt­senek felelősséggel a köztár- saságielnök-választás idejé­nek és módjának meghatá­rozásáról. SZDSZ Az «Isiire is igen-t Gulyás József, Szabad De­mokraták Szövetsége. — A népszavazási kezdeménye­zést az utóbbi időben táma­dások érik. Miért kell már eldöntött kérdésekről még egyszer szavazni? Sokan nem tudják, hogy a népszavazás intézménye a legtöbb ország­ban éppen a parlament által elfogadott törvények megerő­sítését vagy elvetését, a par­lament fölötti népi ellenőr­zést biztosítja. Nagy a tét a négy kérdésben: — A kommunista pártok továbbra is a munkahelye­ken szerveződnek. Az MSZMP, MSZP még nem számolt el vagyonáról. A munkásőrség a népszavazás „igen” szavazatai után lesz visszaállíthatatlan. Nem a törvény, hanem egyenesen az alkotmány rendelkezik ar­ról, hogy a parlament vá­lasztja a Magyar Köztársaság elnökét. Nyár vége óta Pozs- gay Imre személyes ambíciói érdekében mégis azon folyik a vita, hogy ez egyszer te­kintsünk el frissen alkotott alaptörvényünktől. Az MSZMP, MSZP, DEMISZ stb., régi hatalomgyakorlók és hatalomélvezők el akarják velünk hitetni, hogy népaka­ratot képviselnek, (mint eddig!) azzal, hogy a nép sza­vazza meg az egyetlen valódi esélyekkel induló befutót, Pozsgay Imrét. Nincs sza­bad elnökválasztás, mert nin­csenek a nép által ismert je­löltek, a kommunista vagy volt kommunista jelölteken kívül. Ezért mi továbbra is négy IGEN-nel szavazunk AZ ŰJ MAGYARORSZÁ­GÉRT! MSZP Egy nem és... Márkus Gyula, a Magyar Szocialista Párt nyíregyházi szervezetének egyik szerve­zője a párt által plakátokon, hirdetéseken közzétett és po­litikai gyűléseken ismertetett álláspontját fejtette ki dióhéj­ban. A képlet világos: az MSZP azt kéri a szavazóktól, hogy az első kérdésre nem­mel. a többi háromra lelkiis­meretük szerint válaszolja­nak. A pártnak az a vélemé­nye. hogy aki csak teheti, él­jen a szavazati jogával, men­jen el a szavazó helyiségek­be. s szavazzon felelősséggel, hisz az első kérdésnél nem kevesebbről van szó. mint ar­ról, maga a nép válassza-e a köztársasági elnököt, vagy a parlament. Az MSZP közis­mert álláspontja, hogy nép­szavazás útján, a nép közvet­lenül válasszon magának köztársasági elnököt. Elég sokan tájékozatlanok, nem tudnak eligazodni, még a politizálóbbak sem. miről is folyik az országos vita és perpatvar. Ezen nem lehet csodálkozni, sőt azon sem, hogy az idősebb korosztály egyes tagjaiban még munkál­nak a régi reflexek és úgy véli, kötelező a szavazáson részt venniük, mert még ba­juk lehet belőle. Holott ez egy alapvető állampolgári jog, amivel lehet élni. vagy nem élni. Az MSZP kérése, hogy minél többen éljenek vele. Egy rövid felhívást jutta­tott el szerkesztőségünkhöz az MSZP nyírmadai szerve­zete, amelyben arra kérik a szavázópolgárokat, hogy élje­nek demokratikus jogaikkal, és vegyenek részt a népsza­vazáson. Megjelenésükkel is adjanak erkölcsi súlyt a nép­szavazás intézményének. Ja­vasolják, hogy a szavazólap 1. kérdésére nemmel vála­szoljanak, s ezáltal a nép közvetlenül választhassa meg a köztársasági elnökét. Kisgazdapárt Igennel szavazunk Dr. Nagy Miklós, a Füg­getlen Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt megyei ügyvezető alelnöke fejtette ki pártja álláspontját: — Igennel szavazunk, mert az új választójogi törvény alapján megválasztásra ke­rülő parlamentünk a biztosí­téka, letéteményese a prog­ramunk megvalósításának. Az új parlament zárhatja el az útját mindenfajta visz- szarendeződésnek. A jelenle­gi parlament mindezeket nem tudja garantálni, s ha mandátumának végső hatá­ráig be is tölti jelenlegi sze­repét, néhány hónapon be­lül át kell adnia helyét az új, a demokratikusan meg­választott parlamentnek. Ér­telmetlen lenne erre a rö­vid időre köztársasági elnö­köt választani azért is, mert a gyenge köztársasági elnök önállótlanná, s a jelenlegi hatalmi gépezet befolyása • ilá vonhatóvá válik. Erős és nagyobb hatáskörrel bíró köztársasági elnök pedig még a jelenlegi parlament jogkörét is súlyosan meg­nyirbálná, teljhatalomra tö­rekedne. Bízunk honfitársaink józan ítélőképességében, hogy sokat szenvedett né­pünk jövőjét igennel támo­gatja, visszavonhatatlanná teszi a már kiharcolt továb­bi engedményt is. így nem átmeneti lesz, hanem végle­gessé válik az egypártrend- szer munkahelyi hatalmának megdöntése, az egypártrend- szeren belüli pártvagyon összeolvasztása az állami tu­lajdonnal megszűnik, s el­számolni tartozik szerzett vagyonával, valamint a fegyveres hatalmát jelentő munkásőrséget soha többé nem állíthatja vissza s né­pünk végre fellélegezhet, fé­lelemtől mentesen élhet. — Nincsenek örök törvé­nyek, a társadalom változik, és annak felépítményéhez tartozó jogrendszer is meg­változik, ezért, aki azt állít­ja, hogy most egyetlen mód­ja van, hogy népszavazással választhatunk köztársasági elnököt, az nem mond iga­zat. A népszavazást, ha arra bármilyen kérdésben szük­ség lesz, megismételjük! NYIRDISZ Hz első válasz: nem Tukacs István, a NYÍR- DISZ titkára: — Menjünk el és sza­vazzunk! Szövetségi taná­csunk erre az álláspontra helyezkedett. Szavazzunk akkor is, ha három kérdést már eldöntöttnek érzünk, tudunk, hiszen a munkás­őrség, a pártok munkahelyi működése, a pártvagyon kérdése eldöntött tény akkor is, ha ez nem egy népsza­vazás urnáinál született. Azt javasoljuk : az első kérdés­re szavaz :unk „NEM”-mel. Javasolj VK ezt azért, mert egyfelől az országgyűlési választások után felálló par­lament egy ideig az együtt­működést tanuló pártok csa­táinak terepe és nem egy stabil kormányzatot irányító testület lesz. Szükség van tehát a nép által kapott bi­zalom alapján tevékenykedő, a hatalmi ágak, a pártok között egyensúlyt teremtő köztársasági elnökre. A NEM az első kérdésre: utoljára ad lehetőséget, hogy mi vá­lasszunk köztársasági elnö­köt. Szavazni persze nem köte­lesség, hanem jog, s bár szeretnénk, ha az első nép­szavazáson minél többen le­adnák voksukat, megértőek vagyunk mindazok iránt, akik nem kívánnak élni a válaszadás jogával. Érzékel­jük, hogy az állampolgárok egy része teljesen tájékozat­lan a szavazás módját, tech- mikáját illetően, s mi ebben is segíteni kívánunk: pén­teken 19 óráig működik telefonon (11-836) tájékozta­tó szolgálatunk FIDESZ Mondjunk négy igent A FIDESZ nyíregyházi cso­portja egyetértésben a nyír- csaholyi és fehérgyarmati csoportunkkal, arra hívja fel a megye lakosságát, hogy menjen el a november 26-i népszavazásra, mondjon négy „IGEN”-t a feltett kérdések re — mondta Mádi László a nyíregyházi csoport nevében. Félrevezető és hamis az a propaganda, amely a népsza­vazás fölösleges voltát han­goztatja — folytatta. Nem elégszünk meg a munkásőr­ség és a pártok kivonulásá­nak parlamenti klmondatá- sával, hiszen éppen nemré­giben, a Bős-Nagymarosi döntés során tapasztalhattuk hogy milyen rövid életű le­het és milyen könyen meg­változtatható egy parlamenti döntés. — Az MSZ(M)P va­gyonával pedig — minden híresztelés ellenére — még nem számolt el, csupán ígé­retet tett erre. Korábbi ta­pasztalatainkból tudjuk, hogy nem árt a nyomásgyakorlás — jelen esetben az egész nép szava —, hogy ez a kérdés mielőbb és minél megnyug­tatóbb módon rendeződjön. A nép tulajdona kerüljön visz- sza végérvényesen, örökre a nép tulajdonába és használa­tába! A köztársaságielnök-válasz- tás mielőbbi erőltetése össze­cseng az MSZ(M)P hatalom­átmentési kísérleteivel. Ak­kor, amikor Pozsgay Imre nap mint nap állandóan a tv képernyője előtt szerepel, míg az ellenzéki jelölteknek sokan még a nevét sem tud­ják, nem lehet reálisan dön­teni. Országunk súlyos gazda­sági helyzetben van. Úgy érezzük, nemzetünk érdeke azt kívánja, hogy minél ha­marabb kerüljön végre sor az országgyűlési választásokra, ami az igazi mérföldkő lehet­ne a magyarság történetében. A köztársaságielnök-választás addig csak elterelné a figyel­met erről a sokkal döntőbb és fontosabb eseményről, és hónapokkal kitolhatná a sza­bad választások kiírásának időpontját. Szavazzunk tehat, mert aki otthon marad, az a múltra szavaz! Szavazzunk, mondjunk négy igent a demokratikus, új Magyarországra! MSZMP Vegyünk rész! a szavazáson A megyében újjászer­veződő Magyar Szocialista Munkáspárt egyik tagjával, szervezőjével, Szőlősiné Fi­tos Éva tanárnővel beszél­gettünk pártja álláspontjá­ról. Véleménye szerint az emberekben érezhető egy je­lentős fásultság, és ha már az első népszavazás is ilyen bizonytalanul indul, akár egy folyamat is elkezdődhet, amelyet nehéz lesz megállí­tani. Ezért az MSZMP állás­pontja az, hogy az emberek vegyenek részt a szavazáson és fejezzék ki állásfoglalásu­kat, s az első kérdésre vála­szoljanak nemmel, azaz sza­vazzanak arra, hogy a jövő­ben a köztársasági elnököt ne a parlament, hanem a nép válassza meg, népszava­zás útján. A többi kérdésnél lényegé­ben könnyebb választ adni. így a munkásőrség feloszla­tásáról szólóra, amely már egy túlhaladot kérdés, az igen-t tartom helyesnek. A pártvagyonra vonatkozó kér­dés már nem ilyen egyszerű. Véleményem szerint ugyan­is az természetes, hogy a pártvagyon állami részével amit az állami költségvetés­ből kapott az MSZMP, el kell számolni, de a vagyon­nak azzal a részével, amit mi, párttagok a havi tagdí­junkból adtunk össze az évek, vagy évtizedek során, az nem tartozik senkire, csak a pártra, azaz a tagság­ra. Ezért érre a kérdésre ki­ki meggyőződése szerint vá­laszoljon majd... Magyar Néppárt Egy nem — három igen Kun Istvánná, a Magyar Néppárt megyei ügyvezetője így nyilatkozott: — Egyáltalán nem tartjuk szerencsésnek azt a kezde­ményezést, hogy a most terí­téken lévő négy kérdésről népszavazást rendezzenek. Három kérdésben az Ország- gyűlés megnyugtató döntési hozott, a köztársasági elnök megválasztása esetében pedig az sem biztos, hogy a későb­bi időkre szóló megállapodás (vagyis az, hogy a mostani kivételével később a parla­ment válassza a köztársasági elnököt) helyénvaló. Meggyő­ződésünk szerint az lenne a helyes, ha az államfőt to­vábbra is valamennyi állam­polgár (és nemcsak választott képviselői) választaná. De ha már született egy ilyen kezdeményezés (bármi róla a véleményünk), akkor az is meggyőződésünk, hogy a szavazás bojkottjára, a tá­volmaradásra biztatni az em­bereket — veszedelmes állás- foglalás. Miért? Mert ebben az országban négy évtizeden át szuggerálták az emberek­be, hogy minden fönn dől el, hogy semmi sem rajtuk mú­lik, hogy az egyszerű állam­polgárnak csak szolgálnia szabad a történelminek ne- vezgetett párthatározatokat, parlamenti vagy kormányzati döntéseket, olykor még a morgás jogát is megvonva millióktól. A demokrácia megszületé­sének kulcskérdése az, hogy képesek lesznek-e a magyar állampolgárok túljutni a ki­ábrándultságon, a fáradtság következtében előálló közö­nyön, a kimerüléses érdekte­lenségen, a „minden mind­egy” hangulaton. Hazánk, te­hát mindannyiunk jövője függ attól, hogy polgáraink milliói képesek lesznek-e Wnni önmagukban, önmaguk erejében, abban, hogy most már rajtuk is múlik az or­szág, a család sorsa. E hitet bojkottra való felhívással rombolni — nos, ez elfogad­hatatlan. Éppen éleszteni len­ne szükséges, hiszen a jövő­nek a lelkekre is szüksége van. — Emiatt úgy látjuk, hogy a népszavazás kissé önma­gunkba vetett hitünk próbája is lesz — és talán vizsgája is. El kell mennünk szavazni, és az első kérdésre NEM-mel válaszolva, a következő há­rom kérdésre pedig IGEN- nel, megmutatni, hogy nem­csak a világ újul meg, hanem mi is mindannyian.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom