Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. november 24. Csütörtökön a Parlamentben Ro Te Vn, a Koreai Köztársaság elnöke november 23-án látogatást tett és felszólalt a magyar Országgyűlés ülésén. Műkormányválság Azt hihették a képviselők és az ország lakói is hogy ha elkészül a szavazógép az országházban, nem lesz már semmi baj a szavazás körül, akár Stadinger István is ülhetne az emelvényen, aki nagy szavaztató hírében állt, míg le nem mondott az Országgyűlés elnöki posztjáról. A mostani ülésszakon kiderült, megvan Stadinger István utóda: az egyik alelnök legalább úgy szeret szavaztatni, nyomatja a gombot, ha kell, ha nem. Már a környezetvédelmi miniszter lemondásakor is feleslegesen tette ezt, mert semmilyen döntés nem változtathat meg egy ilyen elhatározást. Az ülésszak második napján pedig akkora galibát okozott a szavaztatás, hogy utána kormányválságról beszéltek a folyosón, s másnap erről írtak a lapok is. Miről is volt szó? Arról, hogy a Minisztertanács elkövetkező három évi gazdaságpolitikai programjáról szóló tájékoztatót hallgattak és vitattak meg a képviselők, amelyről már az elején köztudott voll, hogy decemberben visszatérnek rá. Épp ezért nem beszámolónak, törvényjavaslatnak hívták, ezért kapta a tájékoztató nevet, így erről nem kellett határozatot hozni. Az alelnök — a szokás hatalma — határozatot, hozatott, s mivel a tájékoztatóhoz egy sor javaslat is elhangzott, többen mondtak nemet, mint igent, s mivel még tartózkodtak is vagy hatvanén, úgy tűnt: leszavazták a kormányprogramot, aminek egyenes következménye lett volna a kormány lemondatása is. Sarlós István rendbehozta a dolgot, jóllehet — és ez máskor is megtörtént már — alig kapott az elnöklő alelnöktől szót. Azt mondta: rossz kérdésre csak rossz válasz adható, s amikor megmagyarázta hogyan is kell kérdezni hogy tényszerű, értelmes és megválaszolható is legyen, mindjárt elmúlt a rossz kérdés miatt kialakult műkormányválság veszélye. Ezután egy rendkívül érdekes dolog történt, ami egészen biztos jólesett a kormánynak. A hat történelmi párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Függetlenség1 Párt, a Magyar Néppárt, a .Kereszténydemokrata Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt egy nyilatkozatot juttatott el hozzájuk, amelyben támogatásukról biztosította és a parlamenttől is azt kérték: maradjanak hivatalban mindaddig, míg el nem érkezik a hivatalosan öt éve előre bejelentett idő. Mert nem maradhat sem kormány, sem parlament nélkül az ország, o nem lehet tízmillió ember sorsát halkabb és szang- vinikusabb, csendesebb és erőszakosabb pártok harcának, szűkebb pártérdekeknek, presztízscsatáknak kitenni. Annál is meggyőzőbb volt közös akaratuk, mert egyéb kérdésekben megközelítően sem azonos az álláspontjuk. Most az ország sorsáért aggódva félretették, ami elválasztja őket. Balogh József (Folytatás az 1. oldalról) ba kerülne, s ezért megvalósíthatatlan, a kormány azt javasolja, hogy az adórendszeren kívül a családi pótlék gyermekenként és havonként 300 forintos emelésével enyhítsük jövőre a gyermeknevelő családok terheit. A kormány a szakszervezeti tagdíj adómentességével kapcsolatban azt javasolja, hogy maradjon meg a szak- szervezeti tagdíj adómentessége, ugyanakkor a vállalatok és vállalkozások csak érdek- képviseleti tagdíjaikat számolhassák el adómentesen, egyéb hozzájárulásaikat már csak adózott eredményükből fizessék. A továbbiakban a miniszter az általános forgalmiadótörvény módosítási javaslatairól szólt részletesen, többek között hangsúlyozva: — Nélkülözhetetlen a magánimport után is megállapítani az általános forgalmi adót — mondotta a miniszter, majd a kormány nevében azt javasolta a parlamentnek, hogy a magángépkocsi-im- port általános forgalmi adóját ne január 1-jével, hanem azonnali hatállyal lépte”sse életbe. Ez természetesen nem vonatkozik a már megrendelt és később leszállítandó személygépkocsikra. Ezután arról szólt, hogy a kormány szándéka: a decemberi ülésszakra előterjeszti a fogyasztási adókról és fo- gyasztóiár-kiegészítésről szóló törvényjavaslatot. Végezetül arról szólt, hogy a ma még meglévő bérnövék- ményadó megszüntetésévé1 más kötöttség vagy gazdasági teher már nem állja útját a piaci szférában a bérek növelésének. Elvileg a kormány is egyetért a teljes bérliberalizálással. Eredetileg tervezték a bérnövekményadó megszüntetését, azonban 1990-re mégsem szüntethetik meg. Békési László befejezésül hangsúlyozta: ebben a kiélezett politikai és gazdasági helyzetben elemi érdekünk, hogy az adótörvények módosítására vonatkozó . döntések ezen az ülésszakon megszülessenek, lezáruljanak az áldatlan viták, megalapozottan folytatódhasson a jövő év előkészítése. Ezután az adótörvények módosításával kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról Fekete János, az Országgyűlés reformügyi ad hoc bizottságának elnöke adott tájékoztatást. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban Fekete János a bizottságnak azt a véleményét tolmácsolta, hogy az átlagos adóteher — az expozéban javasolt 15 százalékkal szemben — nem haladhatja meg a 14,5 százalékot. Sőt a bizottság néhány tagja egy olyan tervezetet dolgozott ki. amely szerint az adóterhelés átlagos mértéke mindössze 13,75 százalékos lenne. Ennek előnye, hogy kedvezményben részesíti a kis jövedelműeket a nagyobb keresetűek viszont valamivel többet fizetnének. Ezután az egyik legnagyobb vitát kiváltott témáról, a beruházások utáni ÁFA-vissza- térítésről szólt Fekete János. A bizottságnak az a javaslata — mondotta —, hogy 1990-ben, a kormány indítványával egyezően 20 százalékkal csökkenjen a beruházási ÁFA, de 1991-től teljesen szűnjék meg ez a fajta adóteher. Az elnöklő Jakab Róbertné, elnézést kérve a bizottság előadójától félbeszakította az előterjesztést. Bejelentette: a parlament magas rangú külföldi vendéget fogad, az ülésszakra megérkezett Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke. Az Országgyűlés köszöntötte. az államfőt, aki Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. Ro Te Vu beszédet mondott a törvényhozás előtt, körvonalazva egy kölcsönös bizalomra, megértésre és együttműködésre alapozott világ képét. Elöljáróban hazája szívből jövő üdvözletét és mély rokonszenvét tolmácsolta a magyar népnek. Az államfő rámutatott, hogy a magyar „nyitott ajtók” politikája, a strukturális reformok és a különféle liberalizációs intézkedések sok rokon vonást mutatnak azzal a politikával, amelyet a Koreai Köztársaság követ. A két ország törekvéseinek közös tanulsága: siker csak egy plurális társadalmi berendezkedésben kibontakozó versenyből eredhet. Ro Te Vu magyar vendéglátóinak figyelmébe ajánlva hazája tapasztalatait, hangoztatta: a Koreai Köztársaság minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy hozzájárulhasson Magyarország fejlődéséhez. Fekete János, a reformbizottság előadója, félbemaradt felszólalását befejezve rámutatott: az alacsony adókulcsoknak ösztönző hatása lehet a termelésre. Fekete János — a pénzügyminiszterrel ellentétben — úgy ítéli meg, hogy az adócsökkentés, illetőleg az ezirányú lépések már egészen rövid időn belül pozitív következményekkel járnak. A bizottsági vélemény elhangzása után megkezdődött a személyi jövedelemadó feletti vita. Tallóssy Frigyes keményen bírálta az előterjesztett törvényjavaslatot, amely szerinte annak a modellje lehet, miként nem szabad törvényt alkotni. Elek József annak a véleményének is hangot adott, hogy az adórendszer visszatartja a teljesítménynövekedést. Polgárdi József szerint beigazolódott, hogy a személyi jövedelemadó nem érte el fő célját, nem jutottunk el általa az igazságos közteherviseléshez. Pál József javasolta a pénzügyminiszternek, hogy próbálják láthatóvá tenni és megadóztatni a láthatatlan jövedelmek legalább néhány százalékát, és' vizsgálják meg: minden esetben valós teljesítmények állnak-e a magas vezetői fizetések és prémiumok mögött. Balogh László szerint a pénzügyi kormányzatnak nem az adóbevételek növelésére, hanem a kiadások további csökkentésére kellene törekednie. Varga Miklós elmondta: az igazán nagy jövedelmek még mindig nem adóznak megfelelően, azok ugyanis a képviselő szerint nem bérből és fizetésből szármáznak. Szabóné dr. Kakas Irén kérte a pénzügyminisztert, hogy a jövőben ne adóztassák meg a létminimum alatt élő embereket. Kovács Lászlóné azért szólt, hogy az adórendszerben vegyék figyelembe az eltartottak számát. A vita közben Pesta László, az Országgyűlés jegyzője bejelentette, hogy megtörtént a szavazás és annak értékelése. Az alkotmánybíróság tagjává választották dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált. dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost. Az Állami Számvevőszék elnökhelyettesévé pedig dr. Nyikos Lászlót választották meg. Az ünnepélyes eskütételre még csütörtökön sor került. Dr. Király Ferenc kemény szavakkal szólt az egészségügy és az adórendszer viszonyáról. Ezt az ágazatot az adórendszer véglegesen „padlóra küldte”. Tollár József több mint 100 milliárd forintra becsülte a költségvetésben mozgósítható tartalékokat. Javasolta, hogy jövőre az állami igazgatásban 60 százalékos létszámleépítést kellene végrehajtani. Szatmári Lajos annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a különféle bérpótlékokat nem szabad a többi jövedelemmel összevontan adóztatni. Csongrádi Csaba javasolta: az Orsszággyűlés haladéktalanul kezdeményezze egy bér- és szociálpolitikai reform koncepciójának kidolgozását. Egy 1987-es felmérés adataira hivatkozva elmondta: a magyar családok 20 százalékának jövedelme nem éri el a társadalmi létminimumot. Márpedig — mint hangsúlyozta — a létminimum alatti jövedelem adóztatása nemcsak igazságtalan, de erkölcstelen is. Fiiló Pál indítványozta, hogy a kormány dolgozza ki — a láthatatlan jövedelmek bevallása érdekében — e jövedelmek társadalombiztosítási juttatásokba való beszámításának a szabályait. Soltészáé Pádár Ilona (Sza- bolcs-Szatmár m., 8. vk.), a Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottságának titkára indítványozta: a falusi turizmus számára biztosított adókedvezményben ne csak a lakott ingatlanok Olvasom Szilvási Csaba „magánvéleményét” a Du- makráciá-ról. A magyar nyelv hangulatfestésének minden erejét kölcsönkéri, hogy visszariasszon embereket a politizálástól. Sőt! Móricz Zsigmond tekintélyébe is belekapaszkodik, bizonyítandó, hogy mennyire igaza van. Az igaz, hogy a „Hagyd a politikát, építkezz!” — jelszó mögé nem vázolja fel Móricz Zsigmond politikai tevékenységét, és nem figyelmeztet arra sem, hogy amíg hallgatott az ország, nem foglalkozott a lakosság „du- makráciá”-val, Horthy kormányzó államaparátusa belevezette a magyarságot egy oktalan, reménytelennek ítélt második világháborúba, Rákosi kiosztott néhány bitófát, a Kádár-rezsim pedig elpazarolt 20 milliárd dollárt. Művelhette hát kertjeit mindenki, örült a hatalom. Nincs duma! Csend volt. Nem halotti csend, csak társadalmi némaság. Beszéltek ők és társaik és hasznosításából származó jövedelem részesüljön. Ugyanis ez megakadályozza azoknak a tanyáknak a hasznosítását, amelyek lakói korábban az erőszakos körzetesítés következtében elköltöztek. Kállai Ferenc színművész arra kérte a pénzügyminisztert hogy a felszólalásokban hallott kéréseket úgymond fordítsa le politikára, s bizonyos kedvezményekkel enyhítsen az adózás teljesítményvisszatartó hatásán. Vass József né nem értett egyet azzal, hogy anyugdíja- sok által adómentesen megkereshető jövedelem határát felemeljék. Az Országgyűlés a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslatot — 218 egyetértő, 30 ellenző szavazattal és 13 tartózkodással — részletes vitára bocsátotta. Majd a korábbi bejelentésnek megfelelően a képviselők előtt az ülésteremben az Al- kotmánybíróság megválasztott tagjai és az Állami Számvevőszék elnökhelyettese letették a hivatali esküt. Az Országgyűlés ezután a személyi jövedelemadó-törvény tervezetének részletes vitájával folytatta munkáját. Dr. Mezey Károly (Sza- bolcs-Szatmár m. 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórházának osztályvezető sebész-főorvosa tolmácsolta az egészségügyi dolgozók kérését, miszerint igazságtalannak tartják a kötelező túlmunkáért járó összeg progresszív adóztatását, s kérik, hogy az új személyi jövedelemadóról szóló törvényben ezt módosítsák. Az elnöklő Fodor István lezárta a személyi jövede- lemadótörvény-javáslat feletti részletes vitát. Mivel a részletes vitában olyan javaslatok is elhangzottak, amelyekről az Országgyűlés reformbizottságának állást kell foglalnia, így e testület a parlament pénteki munkanapjának megkezdése előtt ülést tart. Fodor István bejelentette, hogy pénteken az általános forgalmiadótörvény-ja- vaslát feletti vitával folytatják a munkát. Ám valószínűleg a nap folyamán nem tudnak végezni mindazzal, amit előzetesen tervbe vettek. Ezért pénteken döntenek arról, hogy mely napirendek tárgyalását halasszák a decemberi ülésszakra. Ezzel az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik munkanapja-véget ért. visszamondta szavaikat egy szolgahad. Nem fecserész- tek a kofák, nem folyt „sesesusa”, nem dühöngött a „dumakrácia”, csak^ a diktatúra dühöngött. Szilvási Csaba szép és tetszetős elmélete visszasírja ezt a „gyönyörű” állapotot. Visz- szasírja ezt a most újraszerveződő -MSZMP .is. Mi, akik szeretünk olykor kis „dumakráciát” produkálni, szeretjük, ha a kofák is demokráciáról fecserésznek, úgy hisszük, sem akasztófákra, sem hát- borús konfliktusban elhul- lajtandó vérre, sem újabb 20 milliárd dollár elpazar- lására nem futja már ennek a népnek az erejéből. Építkezünk és műveljük kertjeinket: a magyar népnek. De hogy ez a legjobban sikerüljön, meg kell hányni-vetni közös dolgainkat, még akkor is, ha a „Dumakrácia” szerzőjének jobban tetszik a diktatúra árnyékában kivirágzó csend. Takács Péter Magánvélemény egy magánvéleményről Dz MSZP/ viszonya a kormányhoz A Magyar Szocialista Párt Elnöksége csütörtöki ülésén kialakította állásfoglalását a kormányhoz való viszonyáról. A Magyar Szocialista Párt a jogállamiság kritériumának, a pártállam lebontása szükségszerű következményének tekinti, hogy a kormány az Országgyűlésnek felelős. A párt és az állam szétválasztásának, a közvetlen pártirányítás felszámolásának, a parlamentáris elveknek megfelelően, az MSZP politikai befolyásának a kormányzatra a párt parlamenti frakcióján, a párthoz tartozó, illetőleg annak céljait vállaló országgyűlési képviselőkön keresztül kell érvényesülnie. Az MSZP támogatja a kormánynak a fizetőképesség fenntartására, a piacgazdaság kiépítésére, a szerkezet- váltás felgyorsítására irányuló erőfeszítéseit. Ugyanakkor konstruktív kritikával viszonyul minden olyan kormányzati, parlamenti döntéshez, amely a — szükséges — pénzügyi egyensúly- teremtés érdekében felad egyes alapavető gazdaságpolitikai célokat, mint a reálbérek védelme, vagy a munkanélküliség megfelelő társadalom-politikai kezelése. A testület a továbbiakban megtárgyalta és élfogadta agrárpolitikájának téziseit. Az Elnökség hangsúlyozta, hogy a tulajdonviszonyokat, a szövetkezés .gyakorlatát, a gazdákodás rendjét úgy kell megreformálni, hogy az ne veszélyeztesse létrehozott értékeinket, a termelés és az ellátás biztonságát. A párt vezető testületé állást foglalt a párt kezelésében lévő egyes ingatlanokkal kapcsolatban. Ezek szerint az Országos Iroda az illetékes állami szerveknél további hasznosításra átadja a kezelésében lévő balaton- aligai, balatonföldvári, ba- latonarácsi, dobogókői, római-parti pártüdülőket, továbbá a megyei pártszervek által üzemeltetett vendégházakat. Ugyancsak . döntött abban, hogy az elődpárt azon vállalkozásainak működését, amelyek jogilag és erkölcsileg is kifogásolhatók, megszünteti. Így például a NEXT 2000 működését már megszüntette. Az Elnökség foglalkozott az ez évi tagdíjfizetés egyes kérdéseivel is. f Pártharcoktól mentesen Megalakult a DMM megyei szervezete Csütörtök este Nyíregyházán, a megyei művelődési központban megalakult a Demokratikus Magyarországért “Mozgalom megyei szervezete. Az eseményre várták Pozs- gay Imre államinisztert, a mozgalom országos elnökét is, aki — mint lapunkban közöltük — az Országgyűlés miatt nem tudott eljönni. Az országos alakuló gyűlésen elmondott beszédét a résztvevők videóról ismerhették meg. A pártharcoktól mentes, az ország érdekeit magáénak érző mozgalom helyi feladatairól a szervezők nevében Illés Balázs beszélt. A hozzászólók vázolták azokat a tennivalókat, amelyek megteremtik a terület fejlesztési lehetőségeit, a helyi önkormányzatot erősítik. Az alakuló gyűlésen héttagú jelölőbizottságot választottak, amely javaslatot tesz a megválasztandó elnökségre és felügyelő bizottságra.
