Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

6 II Kelet a lüapporsz^ HÉTVÉGI melléklete 1989. november 4. Húszéves az ÉVISZ Pogácsa tulipános tarisznyában H úszéves az ÉVISZ, a nyíregyházi V ásár- helyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakkö­zépiskola. Örülök, de el is rettenek tőle: a két évtizedről mit és hogyan írjak? Gondoltam, az elmúlt években létrehozott legjelentősebb középü­letekről, gyárakról és a vízügyi lé­tesítményekről listát készítek. Ekkor az írást így kezdtem volna: Szabolcs-Szatmárban talán nincs Aztán híres költők sok versét ol­vastam át, de az ÉVISZ-es érzé­seimhez nem találtam igazán illőt. Terveztem, hogy volt diáktársaim közül felkeresem a szakmai és a társadalmi ranglétrán magasra ju­tottakat, s megkérem őket, emlé­kezzenek és beszéljenek helyet­tem is. Ezt is elvetettem, mondván, egy sereg tanulót és az iskolát miért pont az elöljárókkal jelle­mezzem? Meg ki tudja, boldogok- e annyira, amennyire hisszük? tőipari ágazaton a képzés 1969- ben kezdődött, s az első érettségi képesítő vizsgákra két osztály ese­tében 53 fővel 1973-ban került sor. Az iskola indulását követően a magasépítési és a vízügyi oktatási paletta a mélyépítő szakkal gazda­godott. Ez utóbbin elsőként 1975- ben érettségiztek. Az eltelt húsz évben magasépítő szakon 523-an, mélyépítő szakon 346-an, a vízügyi szakon pedig 579-en végeztek. Tanórára készülő diákok az iskola gyönyörű parkjában. (Harasztosi Pál felvétele) még egy olyan iskola, melynek tevékenysége ennyire tárgyiasult formában lenne kifejezhető... S jönne az építészeti és vízügyi léte­sítmények sora. Cseppben a tenger De erre mondhatná valaki: azok létrejöttében nemcsak az ÉVISZ- esek működtek közre, közös tollal pedig miért ékeskedem? Hosszú töprengés után rá kellett döbbennem: s az ÉVISZ-es éveket cseppben a tenger alapon nekem kell felidéznem. Hogy szubjektív lesz? Meglehet, de aki a múltat faggatja, annak e veszélyt rengeteg adat és tény mellett is vállalnia kell. Mint köztudott, az ÉVISZ alapí­tásának 1989. szeptember elsején volt a húszéves jubileuma. Az épí­Még egyszer: NYÍRDISZ-KISZ Tisztelt Kelet-Magyaror- szág Szerkesztőség! A Kelet-Magyarország című napilapban megjelent NYÍR- DISZ-KISZ cikkükre reagálva a következőket kívánom elmon­dani. A rendezvény, amiről az új­ságíró elég cinikusan írt, sze­rintem kielégítő programot kínált a kikapcsolódásra vá­gyó fiatalok részére. Nem hiszem, hogy a fiatalok a heti robot után még más programot szeretnének, eset­leg egy kis politikát, amiből van egész héten úgyis elég. A pénzhajsza nem jelentheti azt, hogy fiatalok így éljék le az éle­tüket, a megélhetésük biztosí­tása mellett. Nem hiszem, hogy nem lenne szükségük arra, hogy igazán FIATAL-ok maradjanak. Sajnálni fogom azokat az embereket, akik 40 éves korukra magukbaros- kadt, szenilis ÖREGEK lesz­nek. Utoljára kérdezném én, mi kellene akkor a fiataloknak? Ha Ön ilyen jól tudja, hogy mindez amit a NYÍRDISZ jó szándékkal kínál nem „nye­rő”, akkor miért nem rendez­nek egy közvéleménykuta­tást? Erre kellene inkább az űj- ságnak ezt az oldalt felhasz­nálni. Mottónak választhatnék én is valamit: „Gyertek fiatalok, lesz pornó, horror, Rambo, egy kis kábítószer, amitől iga­zán el lehet felejteni, hogy milyen világban élünk!” Gyurkóné Géczi Éva Nyíregyháza Kedves Attila! Köszönjük, hogy a NYÍRDISZ-napokon részt vettél, és ez alapján véleményt formáltál a szervezetünk profiljáról, programjáról. Gondo­lom, a rendezvényeken részt vevők visszaigazolták az általad szer­kesztett oldal rövid cikkében megjelent megállapításokat. Szeretném azonban felhívni a figyelmedet egy dologra: az újságí­ró felelősségéről valószínűleg egészen más véleményen vagyunk. Ha eddig a sajtó egy kézivezérléses, beavatkozó és bizonyos „meg- írandókat” sugalmazó sajtópolitika ellen hadakozott, akkor most nem lenne célszerű új típusú „megírandókra” cserélni az eddigieket és új sugalmazókra cserélni a régieket. További eredményes munkát kívánok! Tukacs István szövetségi titkár Sajnálom, hogy a NYÍRDISZ szövetségi titkára nem arról írt levelében, hogy mennyiben kívánnak eltérni, szakítani a múlttal a lejáratott KISZ-es hagyományokkal. Vagy, hogy miképpen akarják az eddigiektől markánsabban képviselni a fiatalok érde­keit és epben milyen szerep jutott az általam megkritizált NYÍR- DlSZ-napoknak. A fentiek hiányán túl még jobban meglepett a levél második bekezdése. Valószínűleg elkerülte a szövetségi titkár figyelmét — bár személyesen is ismerjük egymást —, hogy huszonhét éves vagyok és csak két éve dolgozom a Kelet-Magyarország szerkesztőségében. A 27 év elég arra, hogy megítéljem az egykori KISZ és a mai NYÍRDISZ közötti hasonlóságot, de az újságíróként eltöltött két esztendő szerintem kevés arra, hogy bárki is köpönyegforgatónak tartson. Arról nem is beszélve mennyit fejlődött az utóbbi években a politikai vitázásokkal párhuzamosan a „sajtószabadság”. Azt, hogy korábban mi volt — szerencsére — én csak hírből ismerem. Ami Gyurkóné Géczi Erika levelét illeti az mélyen elgondol­koztatott. Ha egy írás ennyire félreérthető akkor az az írás rossz. Bár, azért volt aki nem értette félre. Száraz Attila A könyvespolcon a ballagási ta­risznya mint zászló díszeleg. Le­veszem, s forgatom. 16 éves. A bot faragott vége alatt tusfelirat: 1973. A zsákocska fekete vászonból készült, s rajta tűzpiros anyagból tulipánminta. A füle — mellyel a vándorbothoz rögzítették — ugyancsak piros. A táskában a hosszú útra éhem csillapítására gondos kezek pogácsát tettek, a szomjam oltására pedig üvegecs- kébe bort töltöttek, majd búcsút intettek. Az elemózsiát nem kellett elfogyasztanom, mert eddig nem éheztem, nem szomjaztam, s ezt úgy látszik, az iskola erkölcsi útra- valójának köszönhetem. A süte­mény még úgy-ahogy tartja magát, de a szőlőnedű az üveg alján ége­tett cukor színűvé vált. Valameny- nyi szent ereklye számomra. A helyükre visszateszem őket. A tor­komat meghatódottság szorongat­ja. „...ez nem kell...” A kezem ügyében régi tan­könyv. A címe: Földméréstan és kitűzési ismeretek. Lapozom. Ke­resem a csaknem 20 éves órák, a padban ülés, az emlékek és izgal­mak varázsát, meg azt, hogy hajda­nán általam a lapok szélére írt meg­jegyzések jelentenek-e még vala­mit nekem? „Ez kell, ez nem kell” — írtam egy-egy szövegrész mel­lé. A tinta élénk kékségét az össze­zárt könyvlapok hűen őrzik. „Gye­rekes” — írtam a 31. oldal tetejére. Nem tudom, kit, vagy mit illettem a jelzővel. „A kérdések egymásra épülnek”. „Évikém, süket vagy?” —Talán súgtam valakinek? „Sáv­pont- és lemezalapok, falak kitűzé­se... Nem ördöngős dolgok ezek” — olvasom a következő helyen. Ezután a „Szintézis munkaműve­letei” következtek. „Pázsáluszta” — talán oroszóra jött? 117. oldal: „Varga Ervin”—ő a barátom volt. „Munkásparaszt beszámolók” — ezzel nem tudom, mit akartam. „Plató kitűzése”. „Konszolidáció = az épület megengedett süllyedé­se.” (építőipar) 198. oldal: Farkas Balázs, Illés József, Szabó Zoltán, Bán Irén; ők az osztályban körülöt­tem ültek. „Szilárdságtan, történe­lem, matematika, épületszerkezet­tan, orosz” — ez talán egynapi órarend lehetett... A szakági technikusi igény kielé­gítésén túl az iskola fontos felada­tának tekintette és tekinti a felsőfo­kú tanulmányokra való felkészí­tést is, melyet sikerrel teljesített. Az összes —1448 — érettségi vizs­gát tett tanulóból 652 (45 százalék) jelentkezett továbbtanulni, mely­ből 448-at (68,7 százalék) felvet­tek. Á hallgatók elsősorban a mű­szaki főiskolákon, a műszaki egye­temen, kisebb számban pedig más jellegű felsőfokú intézményben folytatták tanulmányaikat. A szá­mok hűen tükrözik azt, hogy az eltelt 20 évben az ÉVISZ a megye és térségének közép- és felsőfokú szakember-ellátottságához mi­kéntjárult hozzá. Nyíregyháza, Vasvári Pál utca 16. Az iskolában bolyongok. A lépcső simára kopott. De sok le­gény és leány járt itt a két évtized alatt. Az aulában „Akikre büszkék vagyunk” című tablóról, a szakmai és tanulmányi versenyek országos győztesei tekintenek ránk. Mellettem három srác lép el. Pontokról, egyenesekről, és síkok­ról — vagyis az ábrázoló geomet­riáról beszélnek. Az említett dol­gokkal nekem is volt néhány gyöt- relmes találkozásom. Más fényké­pek ünnepélyes pillanatokat, a KISZ KB Vörös Vándorzászlajá­nak átadását és kirándulási emlék­képeket örökítenek meg. A föld­szinti folyosó már a szakmai látni­valóké. Néhány felvételegyüttes címe: Az állami öntözőkapacitás teljesítőképessége megsokszoro­zódott, „A Tisza-szabályozás ter­vei. A csatornázás a városiasodás feltétele.” Odébb az árvíz rémtettei és az újjáépítés — melyben az ÉVISZ is részt vett — pillanatai láthatók. A felsőbb emeleteken épületcsomópontok, meg családi házak rajzai szemlélhetők. A „púja” mindig egyformán örül a labdának. Az udvaron és a tornateremben „kosárcsata” zaj­lik. AzÉVISZ-ben a nappali mellett levelező tagozatokon is folyt okta­tás, melynek keretében az elmúlt időszakban a magasépítő szakon 205, a mélyépítőn 32, a vízügyi szakon pedig 334 hallgató érettsé­gizett. 1985 és 87-ben magasépítő szakon levelező technikus képzés is volt. A három évfolyamon magas­építő tecnikusi képesítést 94 fő szerzett, a vízügyi szakon pedig 1974-től összesen 952 hallgató szerzett tecnikusi képesítést. Az ÉVISZ 1985-ben megkezdte az ötéves technikusképzést is. Az oldalt összeállította: SZÁRAZ ATTILA KonGertmenü NOVEMBER 5.: Beatrice együttes Nyíregyháza, Buj- tosi Szabadidő Csarnok (BSZCS). 17.: Napoleon Bid. Mátészalka, 19.: Napoleon Bid. Kisvárda. DECEMBER 1.: Csillagfény-diszkó Nyhá- za BSZCS, 20.: Halász Jutka és a Bojtorján Nyháza BSZCS. Ebben a formában a tanulók 1989. május-júniusában első ízben tesz­nek érettségi vizsgát. Akik nem tanulnak továhb felsőfokon, azok számára ez ötödik év a technikussá válás éve. A volt osztályteremben járok. Itt még a régi, sok füzet, könyv, s könyök koptatta padok vannak. Rajtuk rockegyüttesek, énekesek nevei, matematika, fizika és egyéb képletek. Kinézek az ablakon. A nádtetős házikók helyén több- emeletes házgyári épületek maga­sodnak. Talán az ÉVISZ-esek munkája is benne van. Kicsenget­tek. A folyosón, csakúgy mint régen, diákzsivaj, majd néhány perc múlva újra csend. Kezdődik a következő óra. Találkozom volt osztályfőnökömmel, Varga Mi- hálynéval. Rajta nem fog az idő. Ugyanolyan kedves és szép mint húsz évvel ezelőtt. A biztató moso­lya sem változott. Pár szót váltunk, majd naplóval kezében az egyik terembe lép. „Osztály vigyázz!”... — hangzik a felszólítás. Megyek tovább. Egy másik helyiségből tanári magyarázat haitik: „Egy nagyobb üvegfelületen keresztül látott parkrészlet lényegében ugyanúgy funkcionál, mint egy freskó. Az épület bizonyos mér­tékben teljesen nyitottá válhat a táj felé, de kívánatos, hogy bizonyos fokig zárt is legyen...” ÖRÖKKÉ! A tablón egykori önmagunkat nézem. Fiatal arcok és divatjamúlt zakófazonok tűnnek fel. Tekinte­tünk találkozik. Uramisten, húsz év, vajon most merre vagytok, mit csináltok, hogyan boldogultok fiúk? És a tanáraink? Farkas Ká­roly igazgató úr, Varga Mihályné, Kuki Lajos és felesége, Palotay Ferencné, Hostisóczki István, dr. Lengyel Ferencné, Fabu Pál, Lu­kács János, Pál József, Kosa Lász­ló, Birkó Sándor, Munkácsi Tibor- né, Varga Mihály, Mester Gyula, Szőke Lajosné? Vajon emlékez­nek-e még ránk, mert mi igen, ÖRÖKKÉ! Cselényi György Slágerlista A hazai toplistánkon a Bonanza Banzai került az élre, megelőzve Homonyik Sándort és Csepregi Évát. A listánkon köszönthetjük ismét az Első Emeletet és először a Tele­gram együttest. A külföldieknél hosszú idő után adta át a trónját Madonna az „isteni” Michael Jacksonnak. Valószínű azonban, hogy Jackson nem tanyázik majd olyan hosz- szú ideig ott, mint az elődje, mert hatalmas tempóban tör előre a Kaoma és a Depeche Mode. HAZAIAK 1. Bonanza Banzai: 2. Homonyik Sándor: 3. Csepregi Éva: 4. Bródy János: 5. Step: 6. Demjén Ferenc: 7. Zoltán Erika: 8. Első Emelet: 9. Telegram: 10. Bonanza Banzai: Induljon a banzáj! (2) Álmodj királylány (1) így vagy úgy (6) A fiam meg a lányom (3) Ciaó (7) Szerelem vonat (-) Csak neked (-) Subiduma (-) Nem tudok többé várni (-) Calypso (-) KÜLFÖLDIEK 1. Michael Jackson: 2. Beach Boys: 3. Madonna: 4. Holly Johnson: 5. Kaoma: 6. Depeche Mode: 7. Elton John: 8. Janett Jackson: 9. Sonia: 10. Jason Donovan: Liberian Girl (4) Cocomo (2) Like a Prayer (1) Love Train (3) Lambada (-) People are People (-) Haeling Hands (6) Miss You Much (10) Never Stop Me Loving You (7) Too Many Broken Haert’s METÁL 1. Alice Cooper: 2. Sodom: 3. EDDA: 4. Bonfire: 5. Ossian: 6. Pokolgép: 7. Guns N’Roses: 8. Lord: 9. Metallica: 10. Helloween: Poison (-) Agent Orange (2) Régi barátság (-) Point Blank (-) Sörivó vagyok (7) Itt és most (3) Nighttrain (-) Régi asszony (-) Ride The Lightning (8) Dr. Stein (1) A Zene-Bona hanglemezbolt (Nyíregyháza, Megyei és Városi Művelődési Központ) ajándékait nyerte: Széles Péter Nyíregyháza (Mick Jagger lemez), Kanyári Csilla Nyíregyháza (J. Donovan és K. Minogue műsoroskazetta), Batta Enikő Nyíregyháza (Ózzy Osborne plakát). A Telegramm együttes dedikált kazettáját Sándor Alexandra, nyíregyházai olvasónk kapja. A nyeremények átvehetők a bolt nyitvatartási ideje alatt: kedd kivételével naponta 13 és 17 óra között, szomljglon 9-től 12-ig. 150 forintos könyvutalványt nyertek: Molnár Tamara Nyírbogdány, Gaál István Méhtelek, Fehér János NagykáJló. Továbbra is várjuk tippjeiteket — három-három hazai, külföldi és metál dalra — beküldési határidő: november 11. Címünk: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 3-5. A levelezőlapra feltétlenül írjátok rá: KM-Slágerlista. Két hét múlva szavazóink között a Zene-Bona hanglemezbolt Guns N'Roses kazettáját, a Bravo legfrissebb számát, Iron Maiden plakátot, egy-egy felvarr- ható, illetve vasalható matricát, valamint három darab 150 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. A Slágerlista vasárnap délelőtt a nyíregyházi rádióban hallható! F iatalokról F iataloknak | ^ Visszhang ^ _____Visszhang ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom