Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-28 / 282. szám

4 Keiet-Magyarország 1989. november 28. Jelentések a népszavazás eseményeiről I Angyal Sándor és lányi Bolond sorozata (2.) Miért volt lassú megyénk? (Folytatás az 1. oldalról) ga részéről a hátrányok közé sorolta, hogy késlekedhet a Szilárd intézményrendszer ki­építése Magyarországon, a politikai stabilitáshoz vezető út pedig göröngyösebbé vál­hat, mint ezt korábban gon­dolták. Előnyéhez tartozik azonban, hogy az állampol­gárok közvetlen tapasztalato­kat szerezhettek döntéseik szabad alakításában, ami a szabad választások előkészí­téséhez, begyakorlásához nagy segítséget ad. További haszon: a népszavazást kez­deményező pártok megszaba­dulhatnak attól a komple­xusuktól, hogy Magyarorszá­gon valamiféle kommunista- hatalom-átmentés megy vég­be. Mostantól fogva a nép­szavazás teremtette politikai menetrend szerint zajlanak a változások Az államminiszter úgy vél­te: az MDF nem tekinthető vesztesnek a népszavazásban, mert nagyon magas volt a távolmaradók aránya. Az MSZP sem vesztes, mert az első kérdésre adott NEM-sza- vazatok kiugró aránya még a referendum kezdeményezőit is meglepte. A maga részéről Pozsgay Imre leszögezte: to­vábbra is az MSZP elnökje­löltje marad. Egy kérdés nyo­mán a politikus elismerte, hogy csökkentek esélyei az elnöki poszt elnyerésére az­zal, hogy az Országgyűlés dönt majd e tiszt betöltéséről, így ugyanis az elnöki szék elfoglalása alku tárgya lesz, s egy alkuban „ki tudja, mi­lyen koncessziókat kell ten­ni”. Sokan hallgatták hétfőn reg- gél megyénkben is a rádió hír­adásait a szavazások eredményé­ről. A délelőtti órákban már csak Borsod, Szabolcs és Pest megyékből várták a hiányzó sza­vazási jegyzőkönyveket. Köztu­dott, hogy elég messze vagyunk a fővárostól, de csak emiatt fu­tottak be az utolsók között Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyéből a nagyon várt jegyzőkönyvek, vagy más okok is közrejátszottak? — kérdeztük hétfőn reggel dr. K6- rössy Kálmánt, a megyei tanács vb-titkárát. A tájékoztatásból megtudtuk, hogy a rossz idő és a nagy tá­volság kétségtelenül közrejátszott a jegyzőkönyvek némileg kése­delmes behozatalához a megye- székhelyre, de váratlan gépkocsi­hibák is nehezítették a vidékről elinduló számlálóbizottságok munkáját, hiszen nem csak álla­A területi választási elnökség­Népfront-kezdeményezés A Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöksége a napokban felhívást fogalmazott a megye minden lakosához, amelyben a közelgő karácsonyi ün­nepekre tekintettel szere tetakciót kezdeményez. A fel­hívás többek között hangsúlyozza: Üjra közeleg a karácsony, a béke és a szeretet ünnepe. Kétezer év óta a világ ke­reszténysége Krisztus születé­sére emlékezve ezt a napot a család legbensőségesebb ün­nepévé avatta. S bár évszáza­dok folyamán nemegyszer akadtak törekvések, amelyek megpróbálták az ünnep ere­deti fényét elhomályosítani, mégis megmaradt ez a csa­lád, a gyermek ünnepének. A társadalom figyelme ilyenkor kiemelt módon a rászorulók, a szegények, a társadalom perifériáján élők felé fordul. 1989. karácsonyán az öröm és a gond egyszerre van je­len a magyar társadalomban, őszintén örülhetünk a re­ménykeltő hazai és világpoli­tikai eseményeknek, az eny­hülést szolgáló nemzetközi törekvéseknek, de észre kell vennünk hazánk társadalmá­ban azokat, akik az átlagos­nál nehezebben élnek, súlyo­sabb terheket hordoznak, magukra maradva ünnepel­nek. Avassuk a szeretet és az emberi jóindulat ünnepévé a karácsonyt! Ez jelentse azt is, hogy megbékélünk az elle­nünk szólókkal, a másként gondolkodókkal, s nyújtsunk kezet egymásnak, de azt is, hogy akiknek több jutott az anyagi javakból, juttassanak belőle azoknak, akik szüksé­get szenvednek, adjanak a faluban egyedül élő idős em­bernek, a városban a négy fal közé zárt nyugdíjasnak, a betegnek, a másik embernek. Felhívják megyénk városi, községi, körzeti népfrontbi­zottságait, hogy az elmúlt évhez hasonlóan kezdemé­nyezzék a településeken a béke karácsonyfájának felál­lítását, szervezzék meg az ál­lami gondozott gyermekek megajándékozását, látogassák meg a szociális otthonokban élő magányos öregeket, s ajándékkal, műsorral kedves­kedjenek nekik. Szeretetak- cióikat terjesszék ki a telepü­lés szegényeire, elesettjeire, sokgyermekes családjaira, s mindazokra, akik az emberi együttlét meghittségét hiá­nyolják. A felhívás támogatói a me­gyénkben szolgáló egyházak; őszintén hiszik, hogy élvezik a különböző pártok, társasá­gok, körök, egyesületek, fóru­mok, gazdasági egységek egyetértő segítségét, az álta­lános és középiskolás diákok részvételét. Bíznak abban, hogy a fel­hívás a megye egész társadal­mánál megértésre talál. Szív­ből kívánják, hogy mindenki, aki tud és akar adni, érezze át a jó cselekedet örömét, s leljék meg mindenütt a mód­ját, hogy a betlehemi öröm­hír és a szeretetből fakadó találkozások az emberi kö­zösségek melegét táplálják. Csak ránk ijesztett a hideg (Folytatás az 1. oldalról) A Tiszán Tiszadobnál to­vábbra is pontonhíd üzemel, Dombrádnál pedig napkelté­től napnyugtáig a folyón komppal lehet átkelni. A pontonhíd teherbírása 10 ton­na. a kompé pedig 15 tonna. A vonatok pontosan érkez­tek és indultak — kaptuk az információt Jászai Sándortól, a MÁV nyíregyházi körzeti üzemfőnökétől. A télre a szo­kásos módon felkészültek, például a szerelvények fűté­sét már ősszel leellenőrizték. a várótermek kitört ablakait beüvegeztették. A szükséges mennyiségű csúszásmentesítő anyag, így homok és só rendelkezésre áll. csakúgy, mint a váltók működését segítő etilénglikol. Ha kell. hóolvasztó gépet Is bevethetnek. Amennyiben na­gyobb mennyiségű hó hulla­na, akkor a gépeket és a munkaerőt külön erre az esetre kidolgozott terv szerint irányítják, mozgósítják. A hóesés nem okozott fenn­akadást az autóbuszközleke­désben sem. (csgy) Tisztítják a járdát Nyíregyházán, a Jósavárosban. hez sajnos hibás jegyzőkönyvek is érkeztek, melyek kijavítására csak a helyi munkabizottságnak volt illetékessége, ezért a jegyző­könyveket vissza kellett küldeni a községekbe. Gacsály, Olcsva- apaii, Beregdaróc, Tunyogma- tolcs, Zsurk, Tornyospálca nincs éppen közel Nyíregyházához, s ezekre a helyekre küldtek vissza hibásan vezetett jegyzőkönyve­ket, majd azokat visszavárták Nyíregyházára. A három utolsó jegyzőkönyv hétfőn 10 óra 30 perckor érkezett meg a megye- székhelyre — Tunyogmatolcsról, Olcsvaapátiból és Gacsályból — s ezek felülvizsgálata után indít­hatták útjára a második futárt. Az elsőt reggel fél 6-kor indítot­ták el Budapestre. Hétfőn dél­előtt az országos választási el­nökségnek továbbítandó jegyző­könyvek második „adagját”, azaz 283 jegyzőkönyvet vitte a futár. Természetesen a megyei vá­lasztási elnökség a zárt rendszerű számítógépekkel már továbbítot­ta a megyei adatokat, de a vég­legesítéshez a hiteles jegyzőköny­vek is szükségesek. Sajnos akadt olyan helyi tanács Is, ahol nem tartottak ügyeletet, így a hibás jegyzőkönyvről való értesítést nem tudta közölni velük azonnal a megyei választási központ, ez is nehezítette egy-két helyen a gyorsabb adatközlést és továbbí­tást. Egyes tanácsoknál még a régi megszokás is munkált, s a kí­vántnál lassabban készültek el az írásos munkával, s miután to­vábbították az általuk hibátlan­nak vélt jegyzőkönyvet, az egész éjszakai munka után, hazamen­tek és nyugovóra tértek. Csak Nyíregyházán derült ki, hogy egy- egy jegyzőkönyv mégis hibás és újra kellett „utaztatni” a "jegy­zőkönyvet a községbe, majd on­nan vissza a megyeszékhelyre. A zökkenők ellenére a megyei tanács vb-titkára szerint a szám­lálóbizottságok, munkabizottsá­gok döntő többsége nagy fele­lősséggel és hozzáértéssel végez­te munkáját, amelyért köszönetét érdemelnek. Katonacsúcs A Varsói Szerződés tagálla­mai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának kedden Buda­pesten kezdődő 24. soros ülé­sére hétfőn délután Buda­pestre érkeztek a résztvevők, hat miniszter, illetve a VSZ vezető tisztségviselői. (A cseh­szlovák felet a miniszter első helyettese képviseli.) Elkelt Pét Második nekifutásra — a hétfőn Budapesten megismé­telt árverésén — elkelt az or­szág egyik legnagyobb vegy­ipari üzeme, a Péti Nitrogén- művek.' Üj tulajdonosai — a Borsodi Vegyi Kombinát és partnere, a svájci Sauer cég — az 500 millió forintos első ajánlat után a licit végén 1 milliárd 750 millió forintért lettek tulajdonosok. Lemondott a tévé elnöke Hétfőn a tévéhíradó befe­jező perceiben Bereczky Gyu­la, a Magyar Televízió elnö­ke kért szót, s maga jelentet­te be: a miniszterelnöktől le­vélben kérte felmentését, mert a kialakult helyzetben nem tudja vállalni a párthar­coktól szabdalt nemzeti in­tézmény irányítását. ÜZLETHlZ 21 üzlet profil lehetőség Nyíregyháza, Dózsa Gy. a. 23. H O K É V MÁRKABOLT — vegyes iparcikk — rö­vidáruk, virágáruk — ajándéktárgyak — HI-FI beren­dezések — videofelszerelések — női, férfi-, gyermek- divatáruk — női cipők és kellékek — függönyök — .gázöngyújtó szerviz — hanglemezek, kazetták — fotó­cikkek — teázó — kávézó — falatozó — felsőruházati termékek — Wiener divatruházat — ötvös-aranyműves. METEOR — LEVIS MÁRKABOLT GABRIEL TAXIVAL KÖNNYEN MEGTALÁL! 14-663! (3439) Nyugati autók áfá-ja (Folytatás az 1. oldalról) sámap beérkezett 160 autó tulajdonosának nagy többsé­ge még mentesült az AFA alól. A kedvezmény azokra is vonatkozik, akik november 25-e előtt rendeltek autót és annak teljes vételárát még az említett nap előtt magyar pénzintézetnél befizették. Még nem lépett hatályba az általános forgalmi adóról szóló törvény, ugyanis egye­lőre nem hirdették ki a Ma­gyar Közlönyben. Ezt Lai- kóczy Antal, a Magyar Köz­löny szerkesztője mondta el az MTI kérdésére, miután hétfő délelőtt a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnokságánál még úgy tudták, hogy már november 25-étől alkalmazni kell az új törvényt. Az Országgyűlés 15- titkára. Soltész István el­mondta, hogy hétfő délután 2 óráig még meg sem kapták a törvényt a Pénzügyminisz­tériumtól. A jogszabály szö­vegét még ellenőrizniük kell, mielőtt azt az Országgyűlés elnöke és a köztársasági el­nök aláírja. Mindez lényegében azt je­lenti, hogy még hétfőn is ÁFA-mentesen lehetett sze­mélyautókat behozni külföld­ről. A Pénzügyminisztérium­ból szerzett információk sze­rint a törvény várhatóan a hét közepén jelenik meg a Magyar Közlönyben, azaz ak­kor lép hatályba. A finn példa — közelről Támogatás a vidéknek Amiről gyermekkoromban még álmodni sem mertem, az valósággá vált: eljuthattam a finnországi Lappföldre, melyről olvasmányaimból azt tudtam: ez a Mikulások földje. Jó 250 kilométerre Kajaanitól. Nyíregyháza test­vérvárosától megérkeztünk a több mint 130 éve alapított Suomussalmi kisvárosba, amelyet ugyan csak tizenkét- ezer-hatszázan laknak, de a vonzáskörzete — a hozzá tar­tozó terület — 5400 négyzet- kilométer, ebből 600 négyzet- méternyi a víztükör, s ezt 3600 tavacska adja. Engem leginkább Mátészalkára em­lékeztetett ez a helyiség új épületeivel, s most is bővülő belvárosával. Aztán, amikor szót válthattunk Kaukó Hei- kuralnennel, a tanács mér­nökdiplomás tervezőtitkárá­val, rögvest kiderült, hogy valójában az elmúlt másfél évtized során épült ki igazán ez a település is. Változott az egész környék. A hetvenes évek elején még a lakosság háromnegyed ré­sze vidéken élt, 25 évvel ko­rábban pedig 1300 tanyát számláltak a területen. Ma a népesség fele él a városban, s a tanyák száma 450. A nyírfákkal egyébként is gazdagon tűzdelt táj a tekin­tetben is sok hasonlóságot mutat az itthoni Nyírséggel, hogy az erőteljes lakosság­koncentráció ott Lappföldön is jelentős lakáshiányt és munkanélküliséget okozott. Márcsak ezért is figyelmet érdemel, miként jutottak a mai, európai mércével mérve is tisztes szintre Suomussal- miban. (A Tisztelt Olvasó természetesen vegye figye­lembe, hogy ott mások a kö­rülmények, a természeti adottságok, de jócskán akad megszívlelni való ennek elle­nére is.) Első és legfontosabb köte- • lességévé azt tették a ta­nácsnak, hogy támogassa minden lehetséges módon a településfejlesztést. Ám itt is súlypontoztak: különösen az utóbbi öt évben a gazdasági életnek lett prioritása, ami­hez számottevő állami támo­gatás is járul. Ami nálunk Szabolcs-Szatmár-Beregben még csak óhaj, ott már va­lóság: a községeket, a kisvá­rosokat 4 osztályba sorolta a kormányzat, aszerint, hogy hol fekszenek, milyen mesz- sze a fővárostól. Szabály, hogy a legtávolabbi település kapja a legtöbbet, ami nem kevés, hiszen a 12 600 lelkes település évi költségvetése 300 millió finn márka. (En­nek egyharmada az adókból származik, míg az állami tá­mogatás 40 százalék, (!) a hi­ányzó 27 százalékot a telepü­lés lakói a szolgáltatásokért fizetik.) A helyi tanács a rendelkezésére bocsátott és a beszedett forrásokból a leg­különfélébb módon kedvez a gazdasági fellendítési törek­véseknek. Például: egy fő a munkahely teremtésére 10— 20 ezer márka segítséget kap Vagy: a tanács épít például az iparosoknak csarnokot, akik ezt először bérlik, majd — anyagilag megerősödve — megvásárolják. Központi tá­mogatás jár új üzletházak, vállalatok alapításához is. Számos magyarországi pél­da mutatja, hogy a legna­gyobb segítséget is el lehet herdálni, ha nincs kellően megfontolt elképzelés és tár­sadalmi ellenőrzés. Ennek a lappföldi városban kezdettől fogva elejét vették. Miután náluk már valóság a több­pártrendszer, a tanácstestület is hűen tükrözi ezt a társa­dalmi-politikai rétegződést. A négy évre választott 35 ta­gú tanácsban ugyan a Cent­rumpárt tölti be a legtöbb széket, de minden fontos, az egész lakosságot érintő dön­tésben azonban érvényesül a helyi koalíció. Szigorúan megtartják a végrehajtó tes­tület elszámoltatását, s az ésszerű javaslatnak éppúgy helye van a döntéseknél, ha azt a Zöld Párt egyetlen ta­nácstagja, avagy a Centrum­frakció terjeszti elő. Ahhoz, hogy a partikuláris érdekek útját állják, % ta­nácstestület — megtárgyalva a választópolgárokkal — 1995- ig szóló, tízpontos tervkon­cepciót dolgozott ki, hágyott jóvá, s tart szinte szetttírás- nak. Ebben találni például azokat az elképzeléseket: mit szükséges meglépni, hogy ne csökkenjen a lakosság lélek- száma, hogy a munkanélkü­liség 10 százalék alatt ma­radjon; mivel lehet megelőz­ni az adóemeléseket, miként lehet új bevételhez jutni az idegenforgalomból, s hogy milyen támogatást igényel középtávon az oktatás, a környezetvédelem. Arról pedig oldalakat le­hetne írni, hogy a jó anyagi körülmények ellenére is mennyire a fogukhoz verik a garast a városházán. Csak jelzésül: „díszebéden” látott vendégül bennünket a terve­zőtitkár, a tanács kis üzemi étkezdéjében, ahol maga te­rített és szolgálta fel az egy­tálételt és a kristálytiszta vi­zet a kancsóban. Egyetértettek a nyíregyháziak köyeteléséyel Egészségügyiek programja Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete november 23-án tartotta ala­kuló kongresszusát. E szak- szervezet tagjai a gyógyító­megelőző ellátásban dolgozók valamint az egészségügy egyéb területein dolgozók ide csatlakozott alapszervezetei. A kongresszus új progra­mot fogadott el. Teljes mér­tékben egyetértett a nyíregy­házi egészségügyi dolgozók követeléseivel, amelyek a no­vember 18-i utcai tüntetés al­kalmával elhangzottak — tá­jékoztatta lapunkat dr. Zi- mányi Anna a megyei kül­döttcsoport nevében. Az EDDSZ programjában a következő főbb gondolato­kat fogalmazta meg: Üj tár­sadalombiztosítási és szak- szervezeti törvényt akarnak, és részt kívánnak venni ki­dolgozásukban. Fel kívánnak lépni az egészségügyben a felelőtlen gazdálkodás ellen. Már ma egészségügyi refor­mot akarnak, amely kiterjed a gazdasági és szervezeti kér­désekre. Az ingyenesnek kikiáltott, de valójában nagyon is drága egészségügyi ellátás helyett egy áttekinthető, ellenőrizhe­tő, tiszta értékviszonyokat teremtő, biztosítási rendsze­rek által finanszírozott és ga­rantált egészségügyi ellátást kell nyújtani az állampolgá­roknak. Javasolják, hogy az egész­ségügyben a 8 órán túl vég­zett kötelező túlmunka és ügyelet díja legyen adómen­tes. A nők védelmében kez­deményezik a részmunkaidő­ben való foglalkoztatást ága­zatukban is. Nem mondanak le végső eszközként a sztrájk jogáról sem, mely természe­tesen a sürgősségi betegellá­tást nem befolyásolhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom